Ásvány-, Kőzet- és Őslénytár Ajka

1976-ban egy szerény, néhány kis tárlószekrényből álló gyűjteménnyel indult a természettudományos ismeretterjesztést szolgáló kiállítás, amelynek az Alsó-csingerben működő Bányászklub adott otthont. Majd a volt bányamentő állomás épületébe került a kiállítás, amelyet 1978-ban a Bányásznapon nyitottak meg.

Az Őslény- és Kőzettár 1983-tól Hantken teremként volt ismert, utalva Hantken Miksa geológusra, aki először értelmezte a szénkutatások, szénkibúvások alapján az ajkai területet. Szakvéleményére hagyatkozva mélyítették az első aknákat, és indították meg az első bányavágatok hajtását.

Sok különlegesség kapott itt helyet: sókristály Sodomából, wolframit Mongóliából, kőszenes agyagpala Dél-Koreából, türkiz Pakisztánból, Zsírkő Kínából, hematit Indiából, sivatagi rózsa Algériából, cápafog Marokkóból, galenit Ruandából, termésarany Kaliforniából, eocén halmaradvány Wyomingból, Vénusz legyezője (szarukorall) Kubából, fluorit és termésezüst Mexikóból, vivianit Bolíviából, achát és amazonit Brazíliából, pirit Peruból, andezit a Fujijamáról.

Az egyik teremben a földtörténeti ókortól a jelenkorig (a paleozoikumtól a holocénig) tekinthetők meg egyes korok jellemző ősmaradványai és kőzettípusai. Láthatunk többek között magmás és átalakult kőzeteket, a Bakony hegységből származó ammoniteszeket. A Hantken Miksa bányamérnök geológust bemutató kiállítás is itt kapott helyet.

A másik terem közepén a kémiai összetételük alapján megállapított ásványosztályokba (terméselemektől – szerves anyagokig) tartozó ásványok jellegzetes, szép kristályai láthatók a Föld minden részéről. Az utolsó ásvány osztályban látható büszkeségünk; a településünkről elnevezett ajkait, amely egyfajta borostyán: a kréta időszak megkövesedett nagy kéntartalmú fenyőgyantája. A lélegzetelállító szépségű ásvány egy különleges borostyánféleség. Kéntartalma a szokásos borostyánokénál magasabb. A hazai felső-kréta korú kőszéntelepek keletkezése során síklápi erdőségekben tenyésző fenyőfélék gyantájából keletkezett.

Külön szekrényekben találhatók az Ajka térségében bányászott szén, bauxit és mangán ásványai és kőzetei, valamint az ajkai terület kőzeteit, ősmaradványait reprezentáló gyűjtemény.

A kiállítási helyiségekben magyarázó szövegek, térképek, metszetek segítik a látogatók ismeretszerzését. A falakon Magyarország földtani térképei, az élővilág törzsfája, a Földről készült sematikus metszet csodálatos bolygónk, a Föld fejlődéstörténetébe avatja be az érdeklődő látogatót.

A vulkánok tevékenységét az Etnát és a Somlót bemutató szekrényben láthatjuk. Emellett Recsk, Gyöngyösoroszi, Rudabánya és az Erdélyi Érchegységből származó kőzetek és ásványok, valamint puhatestűeket, kalcitokat tartalmazó vitrinek színesítik a látnivalókat.

A kiállítóhely másik, országosan egyedülálló leleteket őrző része az őslény kőzettár, ahol az Ajkához közeli Iharkúton fellelt dinoszaurusz maradványokból és a kutatáskor használt eszközökből is láthatók darabok. Az egyik dinó a város és az ismert geológus, Kozma Károly után az Ajkaceratops kozmai nevet kapta. Az ősállat neve a megtaláló szülővárosára és hajdani mentorára, Kozma Károly ajkai geológusra utal.

Az előadóterem falát dr. Ősi Attila ajkai geológusnak és kutatótársainak az iharkúti ásatásokról készített fotói díszítik, köztük Ajka másik nevezetességének, az Ajkaceratops kozmai nevű dinoszaurusznak a képével.

Egyedülálló lehetnek számítanak a 85 millió éves fosszilis fenyőgyanta-darabok, amelyben kréta kori pókok és pattanóbogarak egyedeit azonosították, ezekből kettőt szintén itt tekinthetnek meg az érdeklődők.