A csónakázó tó Százhalombatta ÉK-i részén, a Vasút utcai sporttelep mellett helyezkedik el.
A csónakázó tó a Gaja- Malomcsatorna jobb partján, a Ligetsor-Bregyó köz által határolt belterületén helyezkedik el, kedvelt pihenő helye a környéken élőknek és az ide érkezőknek is. Nyaranta csónakázni, kenuzni és kajakozni is lehet a tavon.
A helyiek közkedvelt kirándulóhelye a tó és környéke, van, aki csak pihenget, de sokak választják különböző sportok űzésének helyszínéül. A Csónakázó-tavon márciustól - októberig kellemes időtöltést, sportolást biztosít a csónakázás és a vízibiciklizés. Látványos és üde színfolt a tó közepén hidakkal megközelíthető sziget, gazdag növényvilággal.
A helyiek közkedvelt kirándulóhelye a tó és környéke, van, aki csak pihenget, de sokak választják különböző sportok űzésének helyszínéül. A Csónakázó-tavon márciustól - októberig kellemes időtöltést, sportolást biztosít a csónakázás és a vízibiciklizés. Látványos és üde színfolt a tó közepén hidakkal megközelíthető sziget, gazdag növényvilággal.
A helyiek közkedvelt kirándulóhelye a tó és környéke, van, aki csak pihenget, de sokak választják különböző sportok űzésének helyszínéül. A Csónakázó-tavon márciustól - októberig kellemes időtöltést, sportolást biztosít a csónakázás és a vízibiciklizés. Látványos és üde színfolt a tó közepén hidakkal megközelíthető sziget, gazdag növényvilággal.
Tószeg község Szolnoktól délre, a Tisza mentén helyezkedik el. A település szívében elterülő tó Szolnok felől a Tószegi úton haladva, a községbe érve az Attila út illetve a Rákóczi út irányából egyaránt elérhető. A legtalálóbb kifejezés a családbarát jelző a Csónakázó-Tóra, hiszen a gondosan karbantartott part, a folyamatosan gondozott fű kiváló helyszínt biztosít egy horgászattal összekötött családi piknikre. Fogható halfajok: ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, keszeg, kárász, busa.
Tószeg község Szolnoktól délre, a Tisza mentén helyezkedik el. A település szívében elterülő tó Szolnok felől a Tószegi úton haladva, a községbe érve az Attila út illetve a Rákóczi út irányából egyaránt elérhető. A legtalálóbb kifejezés a családbarát jelző a Csónakázó-Tóra, hiszen a gondosan karbantartott part, a folyamatosan gondozott fű kiváló helyszínt biztosít egy horgászattal összekötött családi piknikre. Fogható halfajok: ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, keszeg, kárász, busa.
Tószeg község Szolnoktól délre, a Tisza mentén helyezkedik el. A település szívében elterülő tó Szolnok felől a Tószegi úton haladva, a községbe érve az Attila út illetve a Rákóczi út irányából egyaránt elérhető. A legtalálóbb kifejezés a családbarát jelző a Csónakázó-Tóra, hiszen a gondosan karbantartott part, a folyamatosan gondozott fű kiváló helyszínt biztosít egy horgászattal összekötött családi piknikre. Fogható halfajok: ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, keszeg, kárász, busa.
A Szentkúti ősbükkös szomszédságában található a Csónakázó-tó, mely elsősorban horgászoknak, sétálni vágyóknak nyújt kellemes kikapcsolódási lehetőséget.
Az Üvegpiramis az egykori Verestorony alapzatán helyezkedik el, a vakolatlan téglából készült építmény vöröses színéről kapta elnevezését. Eredetileg az császári seregektől zsákmányolt ágyúkból öntött, ötven mázsás Rákóczi-harang számára épült, azonban az 1802-es tűzvészben az András-templommal együtt leégett. Ma az Verestorony helyén lévő kiállítóhely látogatható.
Az Üvegpiramis az egykori Verestorony alapzatán helyezkedik el, a vakolatlan téglából készült építmény vöröses színéről kapta elnevezését. Eredetileg az császári seregektől zsákmányolt ágyúkból öntött, ötven mázsás Rákóczi-harang számára épült, azonban az 1802-es tűzvészben az András-templommal együtt leégett. Ma az Verestorony helyén lévő kiállítóhely látogatható.
Az Üvegpiramis az egykori Verestorony alapzatán helyezkedik el, a vakolatlan téglából készült építmény vöröses színéről kapta elnevezését. Eredetileg az császári seregektől zsákmányolt ágyúkból öntött, ötven mázsás Rákóczi-harang számára épült, azonban az 1802-es tűzvészben az András-templommal együtt leégett. Ma az Verestorony helyén lévő kiállítóhely látogatható.
Az egykori Talabér-Bujtor-Osvald – féle vízimalom épületben található a Pékmúzeum valamint a Festetics Fűszerkert és Herbárium.
1928-ban alakítottak ki községi összefogással teraszokat a Kálvária-dombon és állítottak domborműves kerámiaképekkel stációkat. 1929-ben készült a Kálvária-kápolna. A háborús pusztulás és elhanyagoltság után 1996-ban a város önkormányzata lakossági összefogással helyreállíttatta az épületegyüttest és a szoboralakokat. A kálvária stációk képsorozatainak felújítását Árvai Ferenc szobrászművész és Végh Éva festőművész ajánlotta fel.
1928-ban alakítottak ki községi összefogással teraszokat a Kálvária-dombon és állítottak domborműves kerámiaképekkel stációkat. 1929-ben készült a Kálvária-kápolna. A háborús pusztulás és elhanyagoltság után 1996-ban a város önkormányzata lakossági összefogással helyreállíttatta az épületegyüttest és a szoboralakokat. A kálvária stációk képsorozatainak felújítását Árvai Ferenc szobrászművész és Végh Éva festőművész ajánlotta fel.
1928-ban alakítottak ki községi összefogással teraszokat a Kálvária-dombon és állítottak domborműves kerámiaképekkel stációkat. 1929-ben készült a Kálvária-kápolna. A háborús pusztulás és elhanyagoltság után 1996-ban a város önkormányzata lakossági összefogással helyreállíttatta az épületegyüttest és a szoboralakokat. A kálvária stációk képsorozatainak felújítását Árvai Ferenc szobrászművész és Végh Éva festőművész ajánlotta fel.
A Dunaújvárosi Acélszobrász Alkotótelep a hatvanas évek második felétől kibontakozó alkotótelepi-mozgalom részeként jött létre 1974-ben. A fém, a vas használata az egyetemes művészetben a második világháború után kezdett elterjedni. A műveket a Duna-parton felállították, majd ezzel párhuzamosan megindult a Duna-parti tereprendezés, fásítás és növénytelepítés. A művésztelepen 1974 és 1993 között 44 művész vett részt pályázat (esetenként meghívás) alapján. 1983-tól a telep nemzetközi lett. A vasmű által gyártott hagyományos anyagok mellett a meghívott szobrászok légkorracél, saválló acél féltermékeket, különböző profilokat használtak fel a műalkotásokhoz.
A Dunaújvárosi Acélszobrász Alkotótelep a hatvanas évek második felétől kibontakozó alkotótelepi-mozgalom részeként jött létre 1974-ben. A fém, a vas használata az egyetemes művészetben a második világháború után kezdett elterjedni. A műveket a Duna-parton felállították, majd ezzel párhuzamosan megindult a Duna-parti tereprendezés, fásítás és növénytelepítés. A művésztelepen 1974 és 1993 között 44 művész vett részt pályázat (esetenként meghívás) alapján. 1983-tól a telep nemzetközi lett. A vasmű által gyártott hagyományos anyagok mellett a meghívott szobrászok légkorracél, saválló acél féltermékeket, különböző profilokat használtak fel a műalkotásokhoz.
A Dunaújvárosi Acélszobrász Alkotótelep a hatvanas évek második felétől kibontakozó alkotótelepi-mozgalom részeként jött létre 1974-ben. A fém, a vas használata az egyetemes művészetben a második világháború után kezdett elterjedni. A műveket a Duna-parton felállították, majd ezzel párhuzamosan megindult a Duna-parti tereprendezés, fásítás és növénytelepítés. A művésztelepen 1974 és 1993 között 44 művész vett részt pályázat (esetenként meghívás) alapján. 1983-tól a telep nemzetközi lett. A vasmű által gyártott hagyományos anyagok mellett a meghívott szobrászok légkorracél, saválló acél féltermékeket, különböző profilokat használtak fel a műalkotásokhoz.
A mesepark megismerteti a látogatókat az Őrség jellemzőbb természeti értékeivel, hagyományaival, kultúrájával.
