
A nagy magyar író fia, ifj. Fekete István apja hagyatékának nagyobbik részét szétosztotta. Dombóvárra került számos vadászati trófea, az író utolsó íróasztala, rádiója, lámpája, vadászigazolványa, útlevele, halászjegye, iskolai bizonyítványai, és sok más. A múzeum magángyűjtemény, kizárólag előzetes bejelentkezéssel látogatható a tervezett érkezés előtt 24-48 órával.
A nagy magyar író fia, ifj. Fekete István apja hagyatékának nagyobbik részét szétosztotta. Dombóvárra került számos vadászati trófea, az író utolsó íróasztala, rádiója, lámpája, vadászigazolványa, útlevele, halászjegye, iskolai bizonyítványai, és sok más. A múzeum magángyűjtemény, kizárólag előzetes bejelentkezéssel látogatható a tervezett érkezés előtt 24-48 órával.

A nagy magyar író fia, ifj. Fekete István apja hagyatékának nagyobbik részét szétosztotta. Dombóvárra került számos vadászati trófea, az író utolsó íróasztala, rádiója, lámpája, vadászigazolványa, útlevele, halászjegye, iskolai bizonyítványai, és sok más. A múzeum magángyűjtemény, kizárólag előzetes bejelentkezéssel látogatható a tervezett érkezés előtt 24-48 órával.

A Fekete Sas Patika 1971-ben szűnt meg gyógyszertárként működni. 1975-ben, az épület és a berendezés szakszerű restaurálását követően, már múzeumként nyitotta meg ajtaját a közönség előtt. A több mint kétszáz esztendő eseményei, tulajdonos- és ízlésváltozásai mind nyomot hagytak a bútorzaton és a felszerelésen. Ám az egymást követő patikusok hagyománytiszteletének köszönhetően e hosszú korszak egésze illusztrálható a ránk maradt eredeti tárgyak meglepő sokaságával.
A Fekete Sas Patika 1971-ben szűnt meg gyógyszertárként működni. 1975-ben, az épület és a berendezés szakszerű restaurálását követően, már múzeumként nyitotta meg ajtaját a közönség előtt. A több mint kétszáz esztendő eseményei, tulajdonos- és ízlésváltozásai mind nyomot hagytak a bútorzaton és a felszerelésen. Ám az egymást követő patikusok hagyománytiszteletének köszönhetően e hosszú korszak egésze illusztrálható a ránk maradt eredeti tárgyak meglepő sokaságával.

A Fekete Sas Patika 1971-ben szűnt meg gyógyszertárként működni. 1975-ben, az épület és a berendezés szakszerű restaurálását követően, már múzeumként nyitotta meg ajtaját a közönség előtt. A több mint kétszáz esztendő eseményei, tulajdonos- és ízlésváltozásai mind nyomot hagytak a bútorzaton és a felszerelésen. Ám az egymást követő patikusok hagyománytiszteletének köszönhetően e hosszú korszak egésze illusztrálható a ránk maradt eredeti tárgyak meglepő sokaságával.

A Fekete Szerecseny Patika szerves része a Kőszegi Városi Múzeumnak, amely a hazai gyógyszerészet gazdag Vas megyei emlékanyagát mutatja be. Látványában ez a kiállítóhelyünk nem versenyezhet a laikusok által is őszinte csodálattal szemlélt jezsuita bútorzattal, azonban egyedülállóan régi volta, valamint a bemutatott gazdag enteriőrök és eszközanyag miatt szakmai értéke talán nagyobb. Hazánkban csak itt látható, szó szerint egymás mellet a 17. századi officina és laboratórium, illetve azok 19. századi párjai.
A Fekete Szerecseny Patika szerves része a Kőszegi Városi Múzeumnak, amely a hazai gyógyszerészet gazdag Vas megyei emlékanyagát mutatja be. Látványában ez a kiállítóhelyünk nem versenyezhet a laikusok által is őszinte csodálattal szemlélt jezsuita bútorzattal, azonban egyedülállóan régi volta, valamint a bemutatott gazdag enteriőrök és eszközanyag miatt szakmai értéke talán nagyobb. Hazánkban csak itt látható, szó szerint egymás mellet a 17. századi officina és laboratórium, illetve azok 19. századi párjai.

A Fekete Szerecseny Patika szerves része a Kőszegi Városi Múzeumnak, amely a hazai gyógyszerészet gazdag Vas megyei emlékanyagát mutatja be. Látványában ez a kiállítóhelyünk nem versenyezhet a laikusok által is őszinte csodálattal szemlélt jezsuita bútorzattal, azonban egyedülállóan régi volta, valamint a bemutatott gazdag enteriőrök és eszközanyag miatt szakmai értéke talán nagyobb. Hazánkban csak itt látható, szó szerint egymás mellet a 17. századi officina és laboratórium, illetve azok 19. századi párjai.

A műemlék jellegű épületben nyitották meg (az 1953-tól Miskolcon élő), Feledy Gyula életművét reprezentáló állandó kiállítást. A művész – akit a kortárs képzőművészet meghatározó egyéniségei között említhetünk – mintegy 200 művét ajándékozta Miskolc városának. Jelenleg a kiállítótermekben Feledy és kortársai állandó kiállítás tekinthető meg, a város számos híres művészének alkotásait és Feledy Gyula jelentős munkáit sorakoztatva fel. A Feledy-ház csak előzetes bejelentkezéssel látogatható.
A műemlék jellegű épületben nyitották meg (az 1953-tól Miskolcon élő), Feledy Gyula életművét reprezentáló állandó kiállítást. A művész – akit a kortárs képzőművészet meghatározó egyéniségei között említhetünk – mintegy 200 művét ajándékozta Miskolc városának. Jelenleg a kiállítótermekben Feledy és kortársai állandó kiállítás tekinthető meg, a város számos híres művészének alkotásait és Feledy Gyula jelentős munkáit sorakoztatva fel. A Feledy-ház csak előzetes bejelentkezéssel látogatható.

A műemlék jellegű épületben nyitották meg (az 1953-tól Miskolcon élő), Feledy Gyula életművét reprezentáló állandó kiállítást. A művész – akit a kortárs képzőművészet meghatározó egyéniségei között említhetünk – mintegy 200 művét ajándékozta Miskolc városának. Jelenleg a kiállítótermekben Feledy és kortársai állandó kiállítás tekinthető meg, a város számos híres művészének alkotásait és Feledy Gyula jelentős munkáit sorakoztatva fel. A Feledy-ház csak előzetes bejelentkezéssel látogatható.

A város helytörténeti gyűjteményeként 1951-ben alapított, Ferenczy Károly festőművész nevét viselő múzeum a Kossuth Lajos utcában álló műemléképületben, a XVIII. századi Pajor-kúriában kapott 2013-ban új elhelyezést. Jelenleg időszaki kiállításoknak ad otthont: falai között huszadik századi és kortárs, szentendrei kötődésű és nemzetközi tárlatok egyaránt látogathatók.
A város helytörténeti gyűjteményeként 1951-ben alapított, Ferenczy Károly festőművész nevét viselő múzeum a Kossuth Lajos utcában álló műemléképületben, a XVIII. századi Pajor-kúriában kapott 2013-ban új elhelyezést. Jelenleg időszaki kiállításoknak ad otthont: falai között huszadik századi és kortárs, szentendrei kötődésű és nemzetközi tárlatok egyaránt látogathatók.

A város helytörténeti gyűjteményeként 1951-ben alapított, Ferenczy Károly festőművész nevét viselő múzeum a Kossuth Lajos utcában álló műemléképületben, a XVIII. századi Pajor-kúriában kapott 2013-ban új elhelyezést. Jelenleg időszaki kiállításoknak ad otthont: falai között huszadik századi és kortárs, szentendrei kötődésű és nemzetközi tárlatok egyaránt látogathatók.

A Festetics-kastély küldetése a Festetics-örökség megőrzése, tudományos feldolgozása és bemutatása. Az örökséghez tartoznak a Festetics családhoz köthető, ma a kiállításoknak helyet adó műemléképületek – a kastély, a korábbi kocsiház, a pálmaház és az egykori uradalmi szálláshely –, a kastélypark, a kastély eredeti berendezéséhez tartozó műtárgyak, a könyvtár gyűjteménye és a Festeticsek szellemi öröksége. Az intézmény muzeális jellegénél fogva a Festetics család jelentőségét elsősorban a kiállítások segítségével mutatja be.
A Festetics-kastély küldetése a Festetics-örökség megőrzése, tudományos feldolgozása és bemutatása. Az örökséghez tartoznak a Festetics családhoz köthető, ma a kiállításoknak helyet adó műemléképületek – a kastély, a korábbi kocsiház, a pálmaház és az egykori uradalmi szálláshely –, a kastélypark, a kastély eredeti berendezéséhez tartozó műtárgyak, a könyvtár gyűjteménye és a Festeticsek szellemi öröksége. Az intézmény muzeális jellegénél fogva a Festetics család jelentőségét elsősorban a kiállítások segítségével mutatja be.

A Festetics-kastély küldetése a Festetics-örökség megőrzése, tudományos feldolgozása és bemutatása. Az örökséghez tartoznak a Festetics családhoz köthető, ma a kiállításoknak helyet adó műemléképületek – a kastély, a korábbi kocsiház, a pálmaház és az egykori uradalmi szálláshely –, a kastélypark, a kastély eredeti berendezéséhez tartozó műtárgyak, a könyvtár gyűjteménye és a Festeticsek szellemi öröksége. Az intézmény muzeális jellegénél fogva a Festetics család jelentőségét elsősorban a kiállítások segítségével mutatja be.

Magyarország első és egyetlen olyan múzeuma, ahol a fodrászat történetével, a szakma kellékeivel ismerkedhetsz meg. Hogy nézett ki egy 19. századi fodrászat? Mi a különbség a fodrász és a borbély között? Hogy húztak fogat egy fogkulccsal? Hogy készült a dauer? Ezekre és még sok más érdekes kérdésre kaphatsz választ, ha ellátogatsz hozzánk és megnézed gyűjteményünket!
Magyarország első és egyetlen olyan múzeuma, ahol a fodrászat történetével, a szakma kellékeivel ismerkedhetsz meg. Hogy nézett ki egy 19. századi fodrászat? Mi a különbség a fodrász és a borbély között? Hogy húztak fogat egy fogkulccsal? Hogy készült a dauer? Ezekre és még sok más érdekes kérdésre kaphatsz választ, ha ellátogatsz hozzánk és megnézed gyűjteményünket!

Magyarország első és egyetlen olyan múzeuma, ahol a fodrászat történetével, a szakma kellékeivel ismerkedhetsz meg. Hogy nézett ki egy 19. századi fodrászat? Mi a különbség a fodrász és a borbély között? Hogy húztak fogat egy fogkulccsal? Hogy készült a dauer? Ezekre és még sok más érdekes kérdésre kaphatsz választ, ha ellátogatsz hozzánk és megnézed gyűjteményünket!

A szécsényi székhelyű volt Kubinyi Ferenc Múzeum az egykori Forgách-család rezidenciájában, a Forgách-kastély fő- és melléképületeiben került kialakításra. A kiemelkedő barokk műemlék-együttes és a kastélyt ölelő műemléki környezet rehabilitációjával a múzeum épülete - a hozzá tartozó kastélykerttel - az országban számon tartott 39 történelmi emlékhely egyike. Régészeti és történeti gyűjtőkörrel rendelkezik az intézmény, területi múzeumként.
A szécsényi székhelyű volt Kubinyi Ferenc Múzeum az egykori Forgách-család rezidenciájában, a Forgách-kastély fő- és melléképületeiben került kialakításra. A kiemelkedő barokk műemlék-együttes és a kastélyt ölelő műemléki környezet rehabilitációjával a múzeum épülete - a hozzá tartozó kastélykerttel - az országban számon tartott 39 történelmi emlékhely egyike. Régészeti és történeti gyűjtőkörrel rendelkezik az intézmény, területi múzeumként.

A szécsényi székhelyű volt Kubinyi Ferenc Múzeum az egykori Forgách-család rezidenciájában, a Forgách-kastély fő- és melléképületeiben került kialakításra. A kiemelkedő barokk műemlék-együttes és a kastélyt ölelő műemléki környezet rehabilitációjával a múzeum épülete - a hozzá tartozó kastélykerttel - az országban számon tartott 39 történelmi emlékhely egyike. Régészeti és történeti gyűjtőkörrel rendelkezik az intézmény, területi múzeumként.

A kontinens első földalattijának emléket állító múzeum 1975-ben nyílt meg, majd a teljes földalatti vonal rekonstrukciója során 1996-ban megújult. A múzeum külön érdekessége, hogy a kiállítási hely maga is műszaki emlék: a millenniumi földalatti vasút egy eredeti alagútszakasza, amelyet az 1955. évi vonalkiegyenlítés során hagytak fel. Tehát nemcsak a múzeumban található kocsik, makettek, iratok és fényképek, hanem maguk a falak is egyedülálló történelmi atmoszférát teremtenek a budapesti belváros szívében.
A kontinens első földalattijának emléket állító múzeum 1975-ben nyílt meg, majd a teljes földalatti vonal rekonstrukciója során 1996-ban megújult. A múzeum külön érdekessége, hogy a kiállítási hely maga is műszaki emlék: a millenniumi földalatti vasút egy eredeti alagútszakasza, amelyet az 1955. évi vonalkiegyenlítés során hagytak fel. Tehát nemcsak a múzeumban található kocsik, makettek, iratok és fényképek, hanem maguk a falak is egyedülálló történelmi atmoszférát teremtenek a budapesti belváros szívében.

A kontinens első földalattijának emléket állító múzeum 1975-ben nyílt meg, majd a teljes földalatti vonal rekonstrukciója során 1996-ban megújult. A múzeum külön érdekessége, hogy a kiállítási hely maga is műszaki emlék: a millenniumi földalatti vasút egy eredeti alagútszakasza, amelyet az 1955. évi vonalkiegyenlítés során hagytak fel. Tehát nemcsak a múzeumban található kocsik, makettek, iratok és fényképek, hanem maguk a falak is egyedülálló történelmi atmoszférát teremtenek a budapesti belváros szívében.