A több mint 100 éves sporttörténeti múlt megörökítője az a Sportmúzeum, melynek otthona a Megyeház udvarán álló, közel 250 éves volt megyei börtön épület. A patinás épület, a sportmúlt úgyszint patinás értékeit őrzi: a megye és a város kiemelkedő sportolóinak 2750 relikviáját, valamint serlegeit, érmeit, okleveleit és okmányait - több száz sportörténeti eseményt ábrázoló fotó társaságában. A kiállított anyag elsősorban az úszás és vízilabdázás eredményeivel foglalkozik.
A több mint 100 éves sporttörténeti múlt megörökítője az a Sportmúzeum, melynek otthona a Megyeház udvarán álló, közel 250 éves volt megyei börtön épület. A patinás épület, a sportmúlt úgyszint patinás értékeit őrzi: a megye és a város kiemelkedő sportolóinak 2750 relikviáját, valamint serlegeit, érmeit, okleveleit és okmányait - több száz sportörténeti eseményt ábrázoló fotó társaságában. A kiállított anyag elsősorban az úszás és vízilabdázás eredményeivel foglalkozik.
A több mint 100 éves sporttörténeti múlt megörökítője az a Sportmúzeum, melynek otthona a Megyeház udvarán álló, közel 250 éves volt megyei börtön épület. A patinás épület, a sportmúlt úgyszint patinás értékeit őrzi: a megye és a város kiemelkedő sportolóinak 2750 relikviáját, valamint serlegeit, érmeit, okleveleit és okmányait - több száz sportörténeti eseményt ábrázoló fotó társaságában. A kiállított anyag elsősorban az úszás és vízilabdázás eredményeivel foglalkozik.
A mai Hintómúzeum épülete a keszthelyi Festetics-uradalom központjának istálló-kocsiháza volt. A hintókiállítás fő anyaga a több mint 60 darab, a főúri életformához kapcsolódó 18-19. századi kocsi, hintó és lovas szán gyűjteménye. A hintókiállítás a 18–19. század főúri életformájához kapcsolódó lóvontatású járművek világába kalauzolja a látogatókat. A kocsik, hintók és lovas szánok mellett a kiállítás anyagát színesítik a lovaglással összefüggő egyéb tárgyi emlékek, illetve képzőművészeti alkotások is.
A mai Hintómúzeum épülete a keszthelyi Festetics-uradalom központjának istálló-kocsiháza volt. A hintókiállítás fő anyaga a több mint 60 darab, a főúri életformához kapcsolódó 18-19. századi kocsi, hintó és lovas szán gyűjteménye. A hintókiállítás a 18–19. század főúri életformájához kapcsolódó lóvontatású járművek világába kalauzolja a látogatókat. A kocsik, hintók és lovas szánok mellett a kiállítás anyagát színesítik a lovaglással összefüggő egyéb tárgyi emlékek, illetve képzőművészeti alkotások is.
A mai Hintómúzeum épülete a keszthelyi Festetics-uradalom központjának istálló-kocsiháza volt. A hintókiállítás fő anyaga a több mint 60 darab, a főúri életformához kapcsolódó 18-19. századi kocsi, hintó és lovas szán gyűjteménye. A hintókiállítás a 18–19. század főúri életformájához kapcsolódó lóvontatású járművek világába kalauzolja a látogatókat. A kocsik, hintók és lovas szánok mellett a kiállítás anyagát színesítik a lovaglással összefüggő egyéb tárgyi emlékek, illetve képzőművészeti alkotások is.
A Világörökség részét képező hollókői Ófalu védett népi építészeti együttese hitelesen idézi fel a 20. század eleji palóc település képét. A múzeum az ősi palóc háromosztatú lakóház formáját mutatja, ahol minden helység agyagtapasztásos padlóval készült.
A Kiskunfélegyházán született Holló László művészete Debrecenben bontakozott ki. A valamikori Hrabéczy-villában helyet kapott Holló László Emlékmúzeum anyagának nagyobbik részét az 1887-től 1976-ig élt festőművész alkotásai teszik ki.
Itt állították ki a német nemzetiség múltbeli emlékeit, berendezési- és használati tárgyait, jellegzetes viseletét.
A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumot 1919-ben alapította az optikusból cégtulajdonossá lett világutazó, műgyűjtő és mecénás Hopp Ferenc, aki végrendeletében mintegy 4000 darabból álló keleti gyűjteményét keleti művészeti múzeum alapítása céljából az államra hagyta.
Megújult a Pásztormúzeum. Az UNESCO kulturális világörökségének részét képező, műemléki védettségű egykori szekérállás a műemléki helyreállítást követően a több, mint 100 évvel korábbi arcát mutatja. A híres Hortobágyi Pásztormúzeum a pusztai élet sajátosságait és kulturális elemeit mutatja be élőképeken, archív filmeken, képeken, használati eszközökön keresztül az érdeklődők számára. A kiállítás nagyban kapcsolódik az épület alapvető funkciójához, ugyanis az eredetileg szekérállásként funkcionált, ahol a hídi vásárok idején a vásározók jelentős része a hortobágyi pásztorokkal együtt megfordult.
Megújult a Pásztormúzeum. Az UNESCO kulturális világörökségének részét képező, műemléki védettségű egykori szekérállás a műemléki helyreállítást követően a több, mint 100 évvel korábbi arcát mutatja. A híres Hortobágyi Pásztormúzeum a pusztai élet sajátosságait és kulturális elemeit mutatja be élőképeken, archív filmeken, képeken, használati eszközökön keresztül az érdeklődők számára. A kiállítás nagyban kapcsolódik az épület alapvető funkciójához, ugyanis az eredetileg szekérállásként funkcionált, ahol a hídi vásárok idején a vásározók jelentős része a hortobágyi pásztorokkal együtt megfordult.
Megújult a Pásztormúzeum. Az UNESCO kulturális világörökségének részét képező, műemléki védettségű egykori szekérállás a műemléki helyreállítást követően a több, mint 100 évvel korábbi arcát mutatja. A híres Hortobágyi Pásztormúzeum a pusztai élet sajátosságait és kulturális elemeit mutatja be élőképeken, archív filmeken, képeken, használati eszközökön keresztül az érdeklődők számára. A kiállítás nagyban kapcsolódik az épület alapvető funkciójához, ugyanis az eredetileg szekérállásként funkcionált, ahol a hídi vásárok idején a vásározók jelentős része a hortobágyi pásztorokkal együtt megfordult.
A magyar származású világhírű szabadulóművész, Harry Houdini relikviáit, többek között bilincseit, zubbonyát és könyveit mutatja be a The House of Houdini múzeum, amely 2016. júniusában nyílt meg a Budai Várban. David Merlini szabadulóművész, a múzeum megálmodója és létrehozója. Harry Houdini Budapesten, a Rákosárok (ma Csengeri) utcában született Weisz Erik néven 1874-ben. A kiállítótér folyamatos, élő bűvészműsorral és interaktív trükkökkel is várja a látogatókat, a fiatal bűvészeknek pedig próba- és fellépési helyszínt is biztosít.
A magyar származású világhírű szabadulóművész, Harry Houdini relikviáit, többek között bilincseit, zubbonyát és könyveit mutatja be a The House of Houdini múzeum, amely 2016. júniusában nyílt meg a Budai Várban. David Merlini szabadulóművész, a múzeum megálmodója és létrehozója. Harry Houdini Budapesten, a Rákosárok (ma Csengeri) utcában született Weisz Erik néven 1874-ben. A kiállítótér folyamatos, élő bűvészműsorral és interaktív trükkökkel is várja a látogatókat, a fiatal bűvészeknek pedig próba- és fellépési helyszínt is biztosít.
A magyar származású világhírű szabadulóművész, Harry Houdini relikviáit, többek között bilincseit, zubbonyát és könyveit mutatja be a The House of Houdini múzeum, amely 2016. júniusában nyílt meg a Budai Várban. David Merlini szabadulóművész, a múzeum megálmodója és létrehozója. Harry Houdini Budapesten, a Rákosárok (ma Csengeri) utcában született Weisz Erik néven 1874-ben. A kiállítótér folyamatos, élő bűvészműsorral és interaktív trükkökkel is várja a látogatókat, a fiatal bűvészeknek pedig próba- és fellépési helyszínt is biztosít.
2010 óta Szentendre sétálóutcájának sárga színű sarokháza titkot rejt. Olyan ez, mint a forgó-fénylő csodák háza, ahol felcsillan a régmúlt karácsonyok bája. Az elmúlt négy évben tízezernél is több fajta dísz fordult meg kínálatában, jelenleg is több mint négyezerféle közül választhatnak a látogatók. A díszek a világ minden tájáról érkeznek, a német diótörők mellett jól megférnek a fülöp-szigeteki manók, miközben a cseh és lengyel üveggömbökön megcsillan az orosz faragott Mikulások arca.
2010 óta Szentendre sétálóutcájának sárga színű sarokháza titkot rejt. Olyan ez, mint a forgó-fénylő csodák háza, ahol felcsillan a régmúlt karácsonyok bája. Az elmúlt négy évben tízezernél is több fajta dísz fordult meg kínálatában, jelenleg is több mint négyezerféle közül választhatnak a látogatók. A díszek a világ minden tájáról érkeznek, a német diótörők mellett jól megférnek a fülöp-szigeteki manók, miközben a cseh és lengyel üveggömbökön megcsillan az orosz faragott Mikulások arca.
2010 óta Szentendre sétálóutcájának sárga színű sarokháza titkot rejt. Olyan ez, mint a forgó-fénylő csodák háza, ahol felcsillan a régmúlt karácsonyok bája. Az elmúlt négy évben tízezernél is több fajta dísz fordult meg kínálatában, jelenleg is több mint négyezerféle közül választhatnak a látogatók. A díszek a világ minden tájáról érkeznek, a német diótörők mellett jól megférnek a fülöp-szigeteki manók, miközben a cseh és lengyel üveggömbökön megcsillan az orosz faragott Mikulások arca.
A Hunnia csipke olyan szalagcsipke, ami virágokat, leveleket és más formákat alakít. Mindig magyar népművészeti motívumot használ fel a tervezéshez. Motívumai aprók, vékony szálúak, kontúrozottak, amiket főleg vászonveréssel alakítanak ki és díszvetésekkel lazítanak a csipkeverőre van bízva, hogy a díszvetéseket szimmetrikusan alkalmazza-e vagy mindig mást készít. Az egyes mintákat a nógrádi borsólyuk hálóval egyesítik.
A Hunnia csipke olyan szalagcsipke, ami virágokat, leveleket és más formákat alakít. Mindig magyar népművészeti motívumot használ fel a tervezéshez. Motívumai aprók, vékony szálúak, kontúrozottak, amiket főleg vászonveréssel alakítanak ki és díszvetésekkel lazítanak a csipkeverőre van bízva, hogy a díszvetéseket szimmetrikusan alkalmazza-e vagy mindig mást készít. Az egyes mintákat a nógrádi borsólyuk hálóval egyesítik.
A Hunnia csipke olyan szalagcsipke, ami virágokat, leveleket és más formákat alakít. Mindig magyar népművészeti motívumot használ fel a tervezéshez. Motívumai aprók, vékony szálúak, kontúrozottak, amiket főleg vászonveréssel alakítanak ki és díszvetésekkel lazítanak a csipkeverőre van bízva, hogy a díszvetéseket szimmetrikusan alkalmazza-e vagy mindig mást készít. Az egyes mintákat a nógrádi borsólyuk hálóval egyesítik.
