A Nyíregyházi Görögkatolikus Egyházmegye püspöki épületében, annak udvaráról közelíthető meg az a különleges gyűjtemény, amely visszarepíti a látogatókat a 17–18. századi ikonok, a liturgikus könyvnyomtatványok, ötvösművészeti tárgyak, liturgikus öltözetek és textilek világába. Az épület már a XX. század eleje óta püspöki székhely noha a szecesszió stílusú bérház eredetileg plébániának épült. Az épület szinte változatlan formában és remek állapotban maradt meg. Az épület mind kulturális mint egyházi értelemben komoly jelentőségű, hiszen nem csak az egyházművészeti gyűjtemény otthona, hanem itt található az ortodox katolikus levéltár és könyvtár, továbbá a Görög Katolikus Hittudományi Főiskola.
A Nyíregyházi Görögkatolikus Egyházmegye püspöki épületében, annak udvaráról közelíthető meg az a különleges gyűjtemény, amely visszarepíti a látogatókat a 17–18. századi ikonok, a liturgikus könyvnyomtatványok, ötvösművészeti tárgyak, liturgikus öltözetek és textilek világába. Az épület már a XX. század eleje óta püspöki székhely noha a szecesszió stílusú bérház eredetileg plébániának épült. Az épület szinte változatlan formában és remek állapotban maradt meg. Az épület mind kulturális mint egyházi értelemben komoly jelentőségű, hiszen nem csak az egyházművészeti gyűjtemény otthona, hanem itt található az ortodox katolikus levéltár és könyvtár, továbbá a Görög Katolikus Hittudományi Főiskola.
A Nyíregyházi Görögkatolikus Egyházmegye püspöki épületében, annak udvaráról közelíthető meg az a különleges gyűjtemény, amely visszarepíti a látogatókat a 17–18. századi ikonok, a liturgikus könyvnyomtatványok, ötvösművészeti tárgyak, liturgikus öltözetek és textilek világába. Az épület már a XX. század eleje óta püspöki székhely noha a szecesszió stílusú bérház eredetileg plébániának épült. Az épület szinte változatlan formában és remek állapotban maradt meg. Az épület mind kulturális mint egyházi értelemben komoly jelentőségű, hiszen nem csak az egyházművészeti gyűjtemény otthona, hanem itt található az ortodox katolikus levéltár és könyvtár, továbbá a Görög Katolikus Hittudományi Főiskola.
A patikát 1757-ben alapították az Esterházy Ferenc és Károly által Bécsből Pápára hívott irgalmas barátok. Munkájukat először a Zöld fához címzett fogadóban kezdték meg, majd a Fellner Jakab által 1763 és 1768 között épített kórház épületébe költözött a patika. A múzeumot 1981-ben hozták létre a patika területén. Nagyon szépek az intarziás bútorai, falra festett képei. Láthatunk egy szobrot is, mely gyógyító irgalmasrendi barátot ábrázol ábrázol. Figyelemreméltó a múzeumpatika cégére, melyet jeles iparművészek készítettek. A múzeum cégérét a bejárat felett láthatjuk.
A patikát 1757-ben alapították az Esterházy Ferenc és Károly által Bécsből Pápára hívott irgalmas barátok. Munkájukat először a Zöld fához címzett fogadóban kezdték meg, majd a Fellner Jakab által 1763 és 1768 között épített kórház épületébe költözött a patika. A múzeumot 1981-ben hozták létre a patika területén. Nagyon szépek az intarziás bútorai, falra festett képei. Láthatunk egy szobrot is, mely gyógyító irgalmasrendi barátot ábrázol ábrázol. Figyelemreméltó a múzeumpatika cégére, melyet jeles iparművészek készítettek. A múzeum cégérét a bejárat felett láthatjuk.
A patikát 1757-ben alapították az Esterházy Ferenc és Károly által Bécsből Pápára hívott irgalmas barátok. Munkájukat először a Zöld fához címzett fogadóban kezdték meg, majd a Fellner Jakab által 1763 és 1768 között épített kórház épületébe költözött a patika. A múzeumot 1981-ben hozták létre a patika területén. Nagyon szépek az intarziás bútorai, falra festett képei. Láthatunk egy szobrot is, mely gyógyító irgalmasrendi barátot ábrázol ábrázol. Figyelemreméltó a múzeumpatika cégére, melyet jeles iparművészek készítettek. A múzeum cégérét a bejárat felett láthatjuk.
Csákberényben, a Vértes lábánál, az egykori Merán-uradalom központjában épült a Gróf Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeum és Vértesi Panoráma Tanösvény. A múzeum jelenleg az állandó déli Vértest bemutató diorámás kiállítás mellett egy orvvadász kiállítással rendelkezik, melynek váza 25 db 18-19. századbeli fegyver, melyeken orvvadászat nyomai láthatók (cső és tuslevágás), kiegészülve hurkos és csapdás eszközökkel.
Csákberényben, a Vértes lábánál, az egykori Merán-uradalom központjában épült a Gróf Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeum és Vértesi Panoráma Tanösvény. A múzeum jelenleg az állandó déli Vértest bemutató diorámás kiállítás mellett egy orvvadász kiállítással rendelkezik, melynek váza 25 db 18-19. századbeli fegyver, melyeken orvvadászat nyomai láthatók (cső és tuslevágás), kiegészülve hurkos és csapdás eszközökkel.
Csákberényben, a Vértes lábánál, az egykori Merán-uradalom központjában épült a Gróf Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeum és Vértesi Panoráma Tanösvény. A múzeum jelenleg az állandó déli Vértest bemutató diorámás kiállítás mellett egy orvvadász kiállítással rendelkezik, melynek váza 25 db 18-19. századbeli fegyver, melyeken orvvadászat nyomai láthatók (cső és tuslevágás), kiegészülve hurkos és csapdás eszközökkel.
Kecskeméten állította ki Tancsáné Uzsorás Katalin, az Örök Életű Kecskeméti Színházművészetért Alapítvány kuratóriumi elnöke egyedülálló színészrelikviáit.
A Györffy István Nagykun Múzeum alapvető feladatának tartja a gyűjteményében található műtárgyak megőrzését, tudományos feldolgozását és bemutatását. Feladatunknak tartjuk, hogy a múzeumban felhalmozott szellemi és tárgyi tőkét tovább gyarapítsuk, az utókor számára megőrizzük munkálkodásaink révén, legyenek azok visszaemlékezések, helyi memoárok, önéletírások, vagy a történet, néprajz, régészet értékei. Éppen ezért fontosnak érzik, hogy látogatóik több szempontból is megismerjék a múzeum gyűjteményét, a város és a Nagykunság történetét, valamint a város szerepét a magyar művelődéstörténetben. Céljuk, hogy tevékenységükkel hozzájáruljanak a kun öntudat megőrzéséhez, illetve erősítéséhez.
A Györffy István Nagykun Múzeum alapvető feladatának tartja a gyűjteményében található műtárgyak megőrzését, tudományos feldolgozását és bemutatását. Feladatunknak tartjuk, hogy a múzeumban felhalmozott szellemi és tárgyi tőkét tovább gyarapítsuk, az utókor számára megőrizzük munkálkodásaink révén, legyenek azok visszaemlékezések, helyi memoárok, önéletírások, vagy a történet, néprajz, régészet értékei. Éppen ezért fontosnak érzik, hogy látogatóik több szempontból is megismerjék a múzeum gyűjteményét, a város és a Nagykunság történetét, valamint a város szerepét a magyar művelődéstörténetben. Céljuk, hogy tevékenységükkel hozzájáruljanak a kun öntudat megőrzéséhez, illetve erősítéséhez.
A Györffy István Nagykun Múzeum alapvető feladatának tartja a gyűjteményében található műtárgyak megőrzését, tudományos feldolgozását és bemutatását. Feladatunknak tartjuk, hogy a múzeumban felhalmozott szellemi és tárgyi tőkét tovább gyarapítsuk, az utókor számára megőrizzük munkálkodásaink révén, legyenek azok visszaemlékezések, helyi memoárok, önéletírások, vagy a történet, néprajz, régészet értékei. Éppen ezért fontosnak érzik, hogy látogatóik több szempontból is megismerjék a múzeum gyűjteményét, a város és a Nagykunság történetét, valamint a város szerepét a magyar művelődéstörténetben. Céljuk, hogy tevékenységükkel hozzájáruljanak a kun öntudat megőrzéséhez, illetve erősítéséhez.
A Gyulavári Kastély Látogatóközpont ötlete abból az elgondolásból született, hogy az egykori főúri rezidenciában, újszerű formában együtt mutassuk be a Dél-Alföld néprajzi, kulturális és természeti-környezeti értékeit, valamint gazdasági történetét és fejlődésének lehetőségeit. Azaz úgy ismertessük meg a látogatót a térség múltjával, jelenével, hogy közben szembesüljön a jövővel is.
A Gyulavári Kastély Látogatóközpont ötlete abból az elgondolásból született, hogy az egykori főúri rezidenciában, újszerű formában együtt mutassuk be a Dél-Alföld néprajzi, kulturális és természeti-környezeti értékeit, valamint gazdasági történetét és fejlődésének lehetőségeit. Azaz úgy ismertessük meg a látogatót a térség múltjával, jelenével, hogy közben szembesüljön a jövővel is.
A Gyulavári Kastély Látogatóközpont ötlete abból az elgondolásból született, hogy az egykori főúri rezidenciában, újszerű formában együtt mutassuk be a Dél-Alföld néprajzi, kulturális és természeti-környezeti értékeit, valamint gazdasági történetét és fejlődésének lehetőségeit. Azaz úgy ismertessük meg a látogatót a térség múltjával, jelenével, hogy közben szembesüljön a jövővel is.
Guinness világrekord felállítását megcélzó színes, látványos gyűszűkiállítás. 5 földrész, A-Z-ig szinte minden országából való, az ókortól napjainkig 3000 éve, fém, fa, üveg, porcelán, bőr, gyöngyház, kerámia, műanyagból, használati- reklám- vagy emléktárgynak készült gyűszű tekinthető meg.
Egyedülálló gazdagságú és európai hírű a mezőkövesdi Mezőgazdasági Gépmúzeum több ezer darabból álló gyűjteménye. Hazánk egyik legjelentősebb agrár-műszaki gyűjteményének története az 1970-es években kezdődött Hajdu Ráfis János magángyűjteményének felajánlásával, napjainkra pedig egy több mint 2500 négyzetméteres kiállítássá fejlődött. A skanzen jellegű épületekben a 19. századtól ismerhetjük meg a mezőgazdaság legfontosabb gépeit, eszközeit. A Mezőgazdasági Gépmúzeum nemcsak bemutatja, hanem gyűjti, valamint fel is újítja a paraszti és uradalmi gazdaságban használt gépeket, illetve eszközöket. A kiállítás legfontosabb elemei közé tartoznak a gőzüzemű és robbanós erőgépek, a kovácsoltvas tárgyak és a gazdasági eszközök.
Egyedülálló gazdagságú és európai hírű a mezőkövesdi Mezőgazdasági Gépmúzeum több ezer darabból álló gyűjteménye. Hazánk egyik legjelentősebb agrár-műszaki gyűjteményének története az 1970-es években kezdődött Hajdu Ráfis János magángyűjteményének felajánlásával, napjainkra pedig egy több mint 2500 négyzetméteres kiállítássá fejlődött. A skanzen jellegű épületekben a 19. századtól ismerhetjük meg a mezőgazdaság legfontosabb gépeit, eszközeit. A Mezőgazdasági Gépmúzeum nemcsak bemutatja, hanem gyűjti, valamint fel is újítja a paraszti és uradalmi gazdaságban használt gépeket, illetve eszközöket. A kiállítás legfontosabb elemei közé tartoznak a gőzüzemű és robbanós erőgépek, a kovácsoltvas tárgyak és a gazdasági eszközök.
Egyedülálló gazdagságú és európai hírű a mezőkövesdi Mezőgazdasági Gépmúzeum több ezer darabból álló gyűjteménye. Hazánk egyik legjelentősebb agrár-műszaki gyűjteményének története az 1970-es években kezdődött Hajdu Ráfis János magángyűjteményének felajánlásával, napjainkra pedig egy több mint 2500 négyzetméteres kiállítássá fejlődött. A skanzen jellegű épületekben a 19. századtól ismerhetjük meg a mezőgazdaság legfontosabb gépeit, eszközeit. A Mezőgazdasági Gépmúzeum nemcsak bemutatja, hanem gyűjti, valamint fel is újítja a paraszti és uradalmi gazdaságban használt gépeket, illetve eszközöket. A kiállítás legfontosabb elemei közé tartoznak a gőzüzemű és robbanós erőgépek, a kovácsoltvas tárgyak és a gazdasági eszközök.
Hajdúböszörményben 1924-ben alapították meg a Városi Múzeumot. Bemutatja a Hajdúság területének több mint 5000 éves időszakát.
A Szoboszlói Gazdaház a XIX. század elején épített népi műemlék épületben elhelyezett berendezésével bemutatja, hogyan, milyen használati tárgyak között élt hajdanán egy kisnemesi család. A házat építtető Czeglédyek vezető szerepet vállaltak Hajdúszoboszló életében. Közülük került ki a „tizedes város” utolsó főkapitánya, aki a Hajdúkerület megszűnése után az első polgármestere lett a városnak. A műemlékházat az őstermelői tevékenységünk keretében megtartott programjaink - régi munkák, gazdálkodás bemutatása, hagyományos ételek készítése - idején mutatjuk meg a résztvevőknek előzetes bejelentkezéssel.
A Szoboszlói Gazdaház a XIX. század elején épített népi műemlék épületben elhelyezett berendezésével bemutatja, hogyan, milyen használati tárgyak között élt hajdanán egy kisnemesi család. A házat építtető Czeglédyek vezető szerepet vállaltak Hajdúszoboszló életében. Közülük került ki a „tizedes város” utolsó főkapitánya, aki a Hajdúkerület megszűnése után az első polgármestere lett a városnak. A műemlékházat az őstermelői tevékenységünk keretében megtartott programjaink - régi munkák, gazdálkodás bemutatása, hagyományos ételek készítése - idején mutatjuk meg a résztvevőknek előzetes bejelentkezéssel.
A Szoboszlói Gazdaház a XIX. század elején épített népi műemlék épületben elhelyezett berendezésével bemutatja, hogyan, milyen használati tárgyak között élt hajdanán egy kisnemesi család. A házat építtető Czeglédyek vezető szerepet vállaltak Hajdúszoboszló életében. Közülük került ki a „tizedes város” utolsó főkapitánya, aki a Hajdúkerület megszűnése után az első polgármestere lett a városnak. A műemlékházat az őstermelői tevékenységünk keretében megtartott programjaink - régi munkák, gazdálkodás bemutatása, hagyományos ételek készítése - idején mutatjuk meg a résztvevőknek előzetes bejelentkezéssel.
