Múzeum

Gyulai Vármúzeum - A végvárak, véghelyek a török-magyar harcok korának legfontosabb védőpontjai, a haza védelme szempontjából pajzsok, amelyek tagozott ívekben védték a Felvidéket, a Dunántúl északnyugati részét és Erdélyt, valamint magát Bécset is. Ebbe a láncolatba tartozik a gyulai vár, ahogy jellemezni szokták: `Közép-Kelet Európa egyetlen épen maradt, sík vidéki, gótikus téglavára`. Az igaz, hogy még egy olyan védelmi objektum, amely annyi 15. századi részletet megőrzött, nincs az említett régióban. Hogy ez megtörténhetett, az annak köszönhető, hogy a 19-20. században romos részeit kijavították, és semmilyen modern célra nem alakították át. Valamint az is bizonyos, hogy a várépületünk egy grófi kastély ma is zömmel meglévő ősparkjában áll, és mint romantikus rom elkerülte a pusztulást.

Várja Önt és családját a vulkánok lenyűgöző világa Celldömölkön! A Kemenes Vulkán Park egy 21. századi technikát alkalmazó, interaktív kiállítás, ami játékosan fejleszti kicsiknek és nagyoknak egyaránt a geológiai, földrajzi ismereteit. A vulkáni formákon, magmás kőzeteken kívül felpróbálhatunk egy vulkanológus ruhát, elutazhatunk más bolygókra, és azok holdjaira, így megismerve a naprendszer földinél sokkal különlegesebb vulkáni folyamatait.

A földszintes polgárház a 19. század elején épült barokk stílusban, jegyzői lakásként. A házba dr. Ladics György jogász feleségével ifjú házasként költözött, majd utódai itt éltek a múzeummá alakításig. A hagyományőrző családban öt generáción át megmaradtak az életmódjukat tükröző bútorok, tárgyak, öltözékek s a szellemi életükről tanúskodó emlékek. A város az épület és a gyűjtemény felvásárlása után a házban múzeumot hozott létre.

A Ság hegyen barangolva felfedezhetjük a Sághegyi Múzeumot Celldömölkön, a bazaltbánya egykori transzformátorházában berendezett kiállítást, amely a Ság történetét ismerteti be a hegy kialakulásától egészen a közelmúltban lezajlott bányászatig.

A gyönyörű, késő barokk-copf stílusban épült, puritán templom a maga egyszerűségével és nem mindennapi adottságaival, különleges kiállításoknak és egyben élénk kulturális központnak ad otthont. A templomtér alsó szintjén modern multimédiás eszközök segítik a megérkezést, a gondolatébresztést, a kapcsolat megteremtését múlt és jelen között. A templomtér eredeti szakrális funkcióját is megtartva, időszakonként istentiszteletek, esküvők megtartására is szolgál, közösségi térként funkcionál. A „Hajlék az örökkévalóságban” című állandó kiállítás eredeti műtárgyaiban a dunántúli református örökség félévezredes múltja ölt testet, válik vizuális valósággá.

Az AEROPARK Repülőmúzeum Budapesten, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2B terminálja mellett helyezkedik el. A repülőgép múzeumban megtekinthető a magyar közforgalmú repülés elmúlt 60 évének szinte teljes fejlődéstörténete, a Li–2 típustól kezdve egészen az ezredfordulóig szolgálatban lévő Tu–154-esen át a manapság is aktív L-410-es típusig, valamint számos repülőtéri kiszolgáló eszköz.

A repülőgép múzeumban megtekinthető a magyar közforgalmú repülés elmúlt 60 évének szinte teljes fejlődéstörténete, a Li–2 típustól kezdve egészen az ezredfordulóig szolgálatban lévő Tu–154-esen át a manapság is aktív L-410-es típusig, valamint számos repülőtéri kiszolgáló eszköz. Az iskolai szünetekben igénybe vehető repülőszimulátorunk segítségével látogatóink maguk is kipróbálhatják, milyen egy repülőgépet irányítani.

A Sóstói Múzeumfalu Magyarország legnagyobb regionális skanzene, ahol 150 évvel ezelőtti falusi miliőbe csöppenhetsz, megismerheted az Árpád-kor mindennapjait, tematikus rendezvényeken, foglalkozásokon vehetsz részt. A Sóstói Múzeumfalu hazánk legnagyobb regionális szabadtéri néprajzi múzeuma a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye földrajzi és néprajzi tájegységeinek megfelelő csoportosításban egy valóságos, ám igazából soha nem létezett falu másaként mutatja be a vidék néprajzi sajátosságait.

A balatonszárszói villasoron lévő, Európai Uniós forrásból 2012-ben megújult egykori Horváth-panzió ad otthont az új József Attila-kiállításnak. Ebben a házban töltötte utolsó napjait a súlyos betegségből lábadozó költő. 1937. december 3-án este innen indult arra a sétára, melyről nem tért többé vissza. A kiállítás a költő életének utolsó időszakát idézi fel és állít emléket az egész életműnek a Petőfi Irodalmi Múzeum anyagából, valamint magántulajdonban lévő dokumentumok, fotók, tárgyak segítségével.

A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum alapításának célja, hogy bemutassa a magyar nyelvterület népi építészetét, lakáskultúráját, gazdálkodását és életmódját eredeti, áttelepített épületekkel, hiteles tárgyakkal, régi településformák keretében. A Skanzennek nem lehet csak az a célja, hogy a paraszti kultúra értékeit naftalinban tárolja a távoli jövő generációi számára. Sokkal inkább az itt és most élő embereknek szeretné meg- és felmutatni a hagyományos tudás ma is használható elemeit és a közösségi kultúra értékeit. A szabadtéri kiállítások lehetővé teszik, hogy a falusi élet hangulatáról és léptékéről valós benyomást szerezzen a látogató.