A Tisza-tavi tájegység váltakozó vízfelületei és ártéri erdői, hangulatos alaphangot biztosítanak ahhoz, hogy el tudjunk képzelni egy őskori mocsarakban gazdag tájat, olyat, mint ahol a dinoszauruszok is élhettek. Az ártéri erdőben létesített dinoszaurusz kiállítás ezt a hangulatot ragadja meg. A fák és bokrok között megbúvó dínók melletti tisztáson szabadtéri játékok teszik teljessé az élményt, a játék, tanulás, és kaland hármas élményét.
A Tisza-tavi tájegység váltakozó vízfelületei és ártéri erdői, hangulatos alaphangot biztosítanak ahhoz, hogy el tudjunk képzelni egy őskori mocsarakban gazdag tájat, olyat, mint ahol a dinoszauruszok is élhettek. Az ártéri erdőben létesített dinoszaurusz kiállítás ezt a hangulatot ragadja meg. A fák és bokrok között megbúvó dínók melletti tisztáson szabadtéri játékok teszik teljessé az élményt, a játék, tanulás, és kaland hármas élményét.
A Tisza-tavi tájegység váltakozó vízfelületei és ártéri erdői, hangulatos alaphangot biztosítanak ahhoz, hogy el tudjunk képzelni egy őskori mocsarakban gazdag tájat, olyat, mint ahol a dinoszauruszok is élhettek. Az ártéri erdőben létesített dinoszaurusz kiállítás ezt a hangulatot ragadja meg. A fák és bokrok között megbúvó dínók melletti tisztáson szabadtéri játékok teszik teljessé az élményt, a játék, tanulás, és kaland hármas élményét.
Kiemelt partner
A Herendi Porcelánmanufaktúra és múzeum színvonalas programokkal várja látogatóit. Mozifilm, korongosok és festők mutatják be, hogyan lesz a porcelánmasszából tündöklő porcelántárgy. Idegenvezetőink kísérik látogatóinkat a `kulisszák mögé` vezető úton. A világ legnagyobb Herendi műtárgygyűjteménye, a Porcelánművészeti Múzeum, és a Herendi porcelán legszélesebb kínálatát nyújtó Viktória Márkabolt is Herenden található, és a titkok felfedezőjére: Önre vár!
A Herendi Porcelánmanufaktúra és múzeum színvonalas programokkal várja látogatóit. Mozifilm, korongosok és festők mutatják be, hogyan lesz a porcelánmasszából tündöklő porcelántárgy. Idegenvezetőink kísérik látogatóinkat a `kulisszák mögé` vezető úton. A világ legnagyobb Herendi műtárgygyűjteménye, a Porcelánművészeti Múzeum, és a Herendi porcelán legszélesebb kínálatát nyújtó Viktória Márkabolt is Herenden található, és a titkok felfedezőjére: Önre vár!
A Herendi Porcelánmanufaktúra és múzeum színvonalas programokkal várja látogatóit. Mozifilm, korongosok és festők mutatják be, hogyan lesz a porcelánmasszából tündöklő porcelántárgy. Idegenvezetőink kísérik látogatóinkat a `kulisszák mögé` vezető úton. A világ legnagyobb Herendi műtárgygyűjteménye, a Porcelánművészeti Múzeum, és a Herendi porcelán legszélesebb kínálatát nyújtó Viktória Márkabolt is Herenden található, és a titkok felfedezőjére: Önre vár!
Kiemelt partner
A Dél-Alföldön az 1840-es években történtek az első lépések a külterületen élők iskoláztatására. Eleinte vándor iparossegédek, obsitos katonák tanították a gyermekeket egy-egy gazdatanya kemencés szobájában az írás, olvasás, számolás tudományára. 1853-ban Szeged határában nyitották meg az első állandó tanyai népiskolákat és rövidesen más alföldi városok külterületén is kigyúltak a művelődés lámpásai.
A Dél-Alföldön az 1840-es években történtek az első lépések a külterületen élők iskoláztatására. Eleinte vándor iparossegédek, obsitos katonák tanították a gyermekeket egy-egy gazdatanya kemencés szobájában az írás, olvasás, számolás tudományára. 1853-ban Szeged határában nyitották meg az első állandó tanyai népiskolákat és rövidesen más alföldi városok külterületén is kigyúltak a művelődés lámpásai.
A Dél-Alföldön az 1840-es években történtek az első lépések a külterületen élők iskoláztatására. Eleinte vándor iparossegédek, obsitos katonák tanították a gyermekeket egy-egy gazdatanya kemencés szobájában az írás, olvasás, számolás tudományára. 1853-ban Szeged határában nyitották meg az első állandó tanyai népiskolákat és rövidesen más alföldi városok külterületén is kigyúltak a művelődés lámpásai.
Kiemelt partner
A szegedi tanya belterjesen gazdálkodó, 10-15 holdas kisparaszt gazdaságot képvisel. A tanyatelek, az épületek jellege és elhelyezése a XIX. és XX. század fordulójára jellemző. A lakóház eredetileg három osztatú: szoba-konyha-kamra tagolású volt, majd a legényfiú házasodása, s ezzel a család gyarapodása után újabb helyiséget építettek hozzá.
A szegedi tanya belterjesen gazdálkodó, 10-15 holdas kisparaszt gazdaságot képvisel. A tanyatelek, az épületek jellege és elhelyezése a XIX. és XX. század fordulójára jellemző. A lakóház eredetileg három osztatú: szoba-konyha-kamra tagolású volt, majd a legényfiú házasodása, s ezzel a család gyarapodása után újabb helyiséget építettek hozzá.
A szegedi tanya belterjesen gazdálkodó, 10-15 holdas kisparaszt gazdaságot képvisel. A tanyatelek, az épületek jellege és elhelyezése a XIX. és XX. század fordulójára jellemző. A lakóház eredetileg három osztatú: szoba-konyha-kamra tagolású volt, majd a legényfiú házasodása, s ezzel a család gyarapodása után újabb helyiséget építettek hozzá.
Kiemelt partner
Megújult a gátőrház - Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark méltán egyik legkedveltebb épületét, a gátőrházat, az abban látható kiállításokat és az épület környékét az elmúlt időszakban felújították. A felújítási munkálatok az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság segítségével valósultak meg.
Kiemelt partner
A Ság hegyen barangolva felfedezhetjük a Sághegyi Múzeumot Celldömölkön, a bazaltbánya egykori transzformátorházában berendezett kiállítást, amely a Ság történetét ismerteti be a hegy kialakulásától egészen a közelmúltban lezajlott bányászatig.
Kiemelt partner
A Sóstói Múzeumfalu Magyarország legnagyobb regionális skanzene, ahol 150 évvel ezelőtti falusi miliőbe csöppenhetsz, megismerheted az Árpád-kor mindennapjait, tematikus rendezvényeken, foglalkozásokon vehetsz részt. A Sóstói Múzeumfalu hazánk legnagyobb regionális szabadtéri néprajzi múzeuma a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye földrajzi és néprajzi tájegységeinek megfelelő csoportosításban egy valóságos, ám igazából soha nem létezett falu másaként mutatja be a vidék néprajzi sajátosságait.
A Sóstói Múzeumfalu Magyarország legnagyobb regionális skanzene, ahol 150 évvel ezelőtti falusi miliőbe csöppenhetsz, megismerheted az Árpád-kor mindennapjait, tematikus rendezvényeken, foglalkozásokon vehetsz részt. A Sóstói Múzeumfalu hazánk legnagyobb regionális szabadtéri néprajzi múzeuma a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye földrajzi és néprajzi tájegységeinek megfelelő csoportosításban egy valóságos, ám igazából soha nem létezett falu másaként mutatja be a vidék néprajzi sajátosságait.
A Sóstói Múzeumfalu Magyarország legnagyobb regionális skanzene, ahol 150 évvel ezelőtti falusi miliőbe csöppenhetsz, megismerheted az Árpád-kor mindennapjait, tematikus rendezvényeken, foglalkozásokon vehetsz részt. A Sóstói Múzeumfalu hazánk legnagyobb regionális szabadtéri néprajzi múzeuma a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye földrajzi és néprajzi tájegységeinek megfelelő csoportosításban egy valóságos, ám igazából soha nem létezett falu másaként mutatja be a vidék néprajzi sajátosságait.
Kiemelt partner
A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum alapításának célja, hogy bemutassa a magyar nyelvterület népi építészetét, lakáskultúráját, gazdálkodását és életmódját eredeti, áttelepített épületekkel, hiteles tárgyakkal, régi településformák keretében. A Skanzennek nem lehet csak az a célja, hogy a paraszti kultúra értékeit naftalinban tárolja a távoli jövő generációi számára. Sokkal inkább az itt és most élő embereknek szeretné meg- és felmutatni a hagyományos tudás ma is használható elemeit és a közösségi kultúra értékeit. A szabadtéri kiállítások lehetővé teszik, hogy a falusi élet hangulatáról és léptékéről valós benyomást szerezzen a látogató.
A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum alapításának célja, hogy bemutassa a magyar nyelvterület népi építészetét, lakáskultúráját, gazdálkodását és életmódját eredeti, áttelepített épületekkel, hiteles tárgyakkal, régi településformák keretében. A Skanzennek nem lehet csak az a célja, hogy a paraszti kultúra értékeit naftalinban tárolja a távoli jövő generációi számára. Sokkal inkább az itt és most élő embereknek szeretné meg- és felmutatni a hagyományos tudás ma is használható elemeit és a közösségi kultúra értékeit. A szabadtéri kiállítások lehetővé teszik, hogy a falusi élet hangulatáról és léptékéről valós benyomást szerezzen a látogató.
A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum alapításának célja, hogy bemutassa a magyar nyelvterület népi építészetét, lakáskultúráját, gazdálkodását és életmódját eredeti, áttelepített épületekkel, hiteles tárgyakkal, régi településformák keretében. A Skanzennek nem lehet csak az a célja, hogy a paraszti kultúra értékeit naftalinban tárolja a távoli jövő generációi számára. Sokkal inkább az itt és most élő embereknek szeretné meg- és felmutatni a hagyományos tudás ma is használható elemeit és a közösségi kultúra értékeit. A szabadtéri kiállítások lehetővé teszik, hogy a falusi élet hangulatáról és léptékéről valós benyomást szerezzen a látogató.
Kiemelt partner
A látogatóközpont Dévaványa és Ecsegfalva között félúton található. Budapest és Debrecen felől érkező látogatóinknak a 4-es sz. főútról a Kisújszállási elágazásnál kell letérni, majd továbbhaladni Dévaványa irányába. A központ külső bemutatóhelyein túzok, illetve különböző magyar őshonos állatfajok testközelből figyelhetők meg, többek között magyar szürke marha, bivaly, rackajuh, mangalica sertés és különböző baromfifajták, melyekről a Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai nyújtanak tájékoztatást az érdeklődőknek. A látogatóközpont múzeumi épületének emeleti részén található állandó kiállítás bemutatja a terület egyedülálló értékét, az európai túzokot, a túzokvédelmi tevékenységet, valamint a Nagy-Sárrét hajdani és jelenlegi élővilágát, illetve külön szobát kapott a Dr. Sterbetz István, vadász, író és nemzetközi hírű ornitológus életét és munkásságát bemutató kiállítás.
A látogatóközpont Dévaványa és Ecsegfalva között félúton található. Budapest és Debrecen felől érkező látogatóinknak a 4-es sz. főútról a Kisújszállási elágazásnál kell letérni, majd továbbhaladni Dévaványa irányába. A központ külső bemutatóhelyein túzok, illetve különböző magyar őshonos állatfajok testközelből figyelhetők meg, többek között magyar szürke marha, bivaly, rackajuh, mangalica sertés és különböző baromfifajták, melyekről a Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai nyújtanak tájékoztatást az érdeklődőknek. A látogatóközpont múzeumi épületének emeleti részén található állandó kiállítás bemutatja a terület egyedülálló értékét, az európai túzokot, a túzokvédelmi tevékenységet, valamint a Nagy-Sárrét hajdani és jelenlegi élővilágát, illetve külön szobát kapott a Dr. Sterbetz István, vadász, író és nemzetközi hírű ornitológus életét és munkásságát bemutató kiállítás.
A látogatóközpont Dévaványa és Ecsegfalva között félúton található. Budapest és Debrecen felől érkező látogatóinknak a 4-es sz. főútról a Kisújszállási elágazásnál kell letérni, majd továbbhaladni Dévaványa irányába. A központ külső bemutatóhelyein túzok, illetve különböző magyar őshonos állatfajok testközelből figyelhetők meg, többek között magyar szürke marha, bivaly, rackajuh, mangalica sertés és különböző baromfifajták, melyekről a Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai nyújtanak tájékoztatást az érdeklődőknek. A látogatóközpont múzeumi épületének emeleti részén található állandó kiállítás bemutatja a terület egyedülálló értékét, az európai túzokot, a túzokvédelmi tevékenységet, valamint a Nagy-Sárrét hajdani és jelenlegi élővilágát, illetve külön szobát kapott a Dr. Sterbetz István, vadász, író és nemzetközi hírű ornitológus életét és munkásságát bemutató kiállítás.
Kiemelt partner
Tiszaalpár és térsége a bronzkor időszakától lakott volt, bizonyítja ezt az itt talált régészeti leletek és lelőhelyek sokasága. A Tiszaalpáron 2000-ben épített honfoglalás kori település rekonstrukciója a környéken folyó ásatások során előkerült településszerkezetet jeleníti meg. Az apró skanzen az eredetihez képest kissé zsúfolt, hiszen a valóságban egy falu 4-6 hektáron terült el.
Tiszaalpár és térsége a bronzkor időszakától lakott volt, bizonyítja ezt az itt talált régészeti leletek és lelőhelyek sokasága. A Tiszaalpáron 2000-ben épített honfoglalás kori település rekonstrukciója a környéken folyó ásatások során előkerült településszerkezetet jeleníti meg. Az apró skanzen az eredetihez képest kissé zsúfolt, hiszen a valóságban egy falu 4-6 hektáron terült el.
Tiszaalpár és térsége a bronzkor időszakától lakott volt, bizonyítja ezt az itt talált régészeti leletek és lelőhelyek sokasága. A Tiszaalpáron 2000-ben épített honfoglalás kori település rekonstrukciója a környéken folyó ásatások során előkerült településszerkezetet jeleníti meg. Az apró skanzen az eredetihez képest kissé zsúfolt, hiszen a valóságban egy falu 4-6 hektáron terült el.
Kiemelt partner
