Győr városában 1802 óta élnek és tanítanak bencés szerzetesek. Közülük nagyon sokan híres tudósai lettek saját tudományterületüknek. Néhányukat név szerint is meg kell említeni: Czuczor Gergely (irodalmár), Rónay Jácint (természettudós, biológus), Rómer Flóris (régész), Vaszary Kolos (történész) és Jedlik Ányos (fizikus, 1800-1896). Az ő munkája előtt tisztelegve hozta létre a Jedlik Ányos Társaság és a Győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium az itt látható emlékszobát. A kiállítás egyik alapgondolata volt, hogy a tudós bencés munkásságát a múlt század fizikájának történetébe ágyazva mutassa be. A fejlődés történetét bemutató jellegzetes tárgyak vezetik a látogatót az elektromosság, a fénytan és a mechanikai rezgések területén. Természetesen Jedlik saját eszközei kiemelt helyet kaptak.
Győr városában 1802 óta élnek és tanítanak bencés szerzetesek. Közülük nagyon sokan híres tudósai lettek saját tudományterületüknek. Néhányukat név szerint is meg kell említeni: Czuczor Gergely (irodalmár), Rónay Jácint (természettudós, biológus), Rómer Flóris (régész), Vaszary Kolos (történész) és Jedlik Ányos (fizikus, 1800-1896). Az ő munkája előtt tisztelegve hozta létre a Jedlik Ányos Társaság és a Győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium az itt látható emlékszobát. A kiállítás egyik alapgondolata volt, hogy a tudós bencés munkásságát a múlt század fizikájának történetébe ágyazva mutassa be. A fejlődés történetét bemutató jellegzetes tárgyak vezetik a látogatót az elektromosság, a fénytan és a mechanikai rezgések területén. Természetesen Jedlik saját eszközei kiemelt helyet kaptak.
Győr városában 1802 óta élnek és tanítanak bencés szerzetesek. Közülük nagyon sokan híres tudósai lettek saját tudományterületüknek. Néhányukat név szerint is meg kell említeni: Czuczor Gergely (irodalmár), Rónay Jácint (természettudós, biológus), Rómer Flóris (régész), Vaszary Kolos (történész) és Jedlik Ányos (fizikus, 1800-1896). Az ő munkája előtt tisztelegve hozta létre a Jedlik Ányos Társaság és a Győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium az itt látható emlékszobát. A kiállítás egyik alapgondolata volt, hogy a tudós bencés munkásságát a múlt század fizikájának történetébe ágyazva mutassa be. A fejlődés történetét bemutató jellegzetes tárgyak vezetik a látogatót az elektromosság, a fénytan és a mechanikai rezgések területén. Természetesen Jedlik saját eszközei kiemelt helyet kaptak.
A Svábhegyen található Budapest egyik különleges temészetvédelmi területe: Jókai Mór egykori villájának kertje. A Jókai-villa megsemmisült, de a présház megmaradt. Egy kis emlékszobában láthatók Jókai személyes tárgyai. A parkban áll Róna József Anakreón-szobra, melynek arcát Jókairól mintázta. Mellette az íróéhoz hasonló oroszlános kőpad. A Jókai-kert 1975 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület, 2007 óta pedig védett történeti kert.
A Svábhegyen található Budapest egyik különleges temészetvédelmi területe: Jókai Mór egykori villájának kertje. A Jókai-villa megsemmisült, de a présház megmaradt. Egy kis emlékszobában láthatók Jókai személyes tárgyai. A parkban áll Róna József Anakreón-szobra, melynek arcát Jókairól mintázta. Mellette az íróéhoz hasonló oroszlános kőpad. A Jókai-kert 1975 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület, 2007 óta pedig védett történeti kert.
A Svábhegyen található Budapest egyik különleges temészetvédelmi területe: Jókai Mór egykori villájának kertje. A Jókai-villa megsemmisült, de a présház megmaradt. Egy kis emlékszobában láthatók Jókai személyes tárgyai. A parkban áll Róna József Anakreón-szobra, melynek arcát Jókairól mintázta. Mellette az íróéhoz hasonló oroszlános kőpad. A Jókai-kert 1975 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület, 2007 óta pedig védett történeti kert.
Az Emlékház 1954-től kiállítóhelyként működik, a kiállítás látványa Jókai Mór, Laborfalvi Róza és családjuk balatonfüredi életébe nyújt bepillantást a hétköznapi élet hangulatának felidézésével. A hagyatékban megőrzött bútorok és tárgyi emlékek méltó bemutatását, a tárgyi kultúrának a kort megidéző, díszletszerű feldúsítása egészíti ki, azt az érzést keltve a látogatóban - mintha még mindig itt élnének a villa tulajdonosai. Tágabban értelmezve felidézi a kor stílusát és hangulatát, másrészt díszletszerűségével utal Jókai regényeinek háttérvilágára: az egész villát a valóság konkrét tárgyaiból, történeteiből kiinduló regényes képzelet hangulata járja át.
Az Emlékház 1954-től kiállítóhelyként működik, a kiállítás látványa Jókai Mór, Laborfalvi Róza és családjuk balatonfüredi életébe nyújt bepillantást a hétköznapi élet hangulatának felidézésével. A hagyatékban megőrzött bútorok és tárgyi emlékek méltó bemutatását, a tárgyi kultúrának a kort megidéző, díszletszerű feldúsítása egészíti ki, azt az érzést keltve a látogatóban - mintha még mindig itt élnének a villa tulajdonosai. Tágabban értelmezve felidézi a kor stílusát és hangulatát, másrészt díszletszerűségével utal Jókai regényeinek háttérvilágára: az egész villát a valóság konkrét tárgyaiból, történeteiből kiinduló regényes képzelet hangulata járja át.
Az Emlékház 1954-től kiállítóhelyként működik, a kiállítás látványa Jókai Mór, Laborfalvi Róza és családjuk balatonfüredi életébe nyújt bepillantást a hétköznapi élet hangulatának felidézésével. A hagyatékban megőrzött bútorok és tárgyi emlékek méltó bemutatását, a tárgyi kultúrának a kort megidéző, díszletszerű feldúsítása egészíti ki, azt az érzést keltve a látogatóban - mintha még mindig itt élnének a villa tulajdonosai. Tágabban értelmezve felidézi a kor stílusát és hangulatát, másrészt díszletszerűségével utal Jókai regényeinek háttérvilágára: az egész villát a valóság konkrét tárgyaiból, történeteiből kiinduló regényes képzelet hangulata járja át.
A balatonszárszói villasoron lévő, Európai Uniós forrásból 2012-ben megújult egykori Horváth-panzió ad otthont az új József Attila-kiállításnak. Ebben a házban töltötte utolsó napjait a súlyos betegségből lábadozó költő. 1937. december 3-án este innen indult arra a sétára, melyről nem tért többé vissza. A kiállítás a költő életének utolsó időszakát idézi fel és állít emléket az egész életműnek a Petőfi Irodalmi Múzeum anyagából, valamint magántulajdonban lévő dokumentumok, fotók, tárgyak segítségével.
A balatonszárszói villasoron lévő, Európai Uniós forrásból 2012-ben megújult egykori Horváth-panzió ad otthont az új József Attila-kiállításnak. Ebben a házban töltötte utolsó napjait a súlyos betegségből lábadozó költő. 1937. december 3-án este innen indult arra a sétára, melyről nem tért többé vissza. A kiállítás a költő életének utolsó időszakát idézi fel és állít emléket az egész életműnek a Petőfi Irodalmi Múzeum anyagából, valamint magántulajdonban lévő dokumentumok, fotók, tárgyak segítségével.
A balatonszárszói villasoron lévő, Európai Uniós forrásból 2012-ben megújult egykori Horváth-panzió ad otthont az új József Attila-kiállításnak. Ebben a házban töltötte utolsó napjait a súlyos betegségből lábadozó költő. 1937. december 3-án este innen indult arra a sétára, melyről nem tért többé vissza. A kiállítás a költő életének utolsó időszakát idézi fel és állít emléket az egész életműnek a Petőfi Irodalmi Múzeum anyagából, valamint magántulajdonban lévő dokumentumok, fotók, tárgyak segítségével.
József Attila szülőházában modern, interaktív állandó kiállítással és rendszeres programokkal várja az irodalomszeretőket.
A makói József Attila Múzeum 1950 óta gyűjti és mutatja be a város és környéke életét. A múzeum főépületében állandó és időszaki kiállítások látogathatók. Az udvaron található a szabadtéri néprajzi kiállítás, a skanzen. A főépülettől pár száz méterre van az Espersit-ház, amely irodalmi kiállítóhely. József Attila legnagyobb pártfogójának - Dr. Espersit Jánosnak -, egykori házában állandó kiállítás várja az érdeklődőket. József Attila a helybéli gimnázium tanulója volt. Első verses kötetéhez Juhász Gyula írt előszót, aki a helyi gimnázium tanára volt.
A makói József Attila Múzeum 1950 óta gyűjti és mutatja be a város és környéke életét. A múzeum főépületében állandó és időszaki kiállítások látogathatók. Az udvaron található a szabadtéri néprajzi kiállítás, a skanzen. A főépülettől pár száz méterre van az Espersit-ház, amely irodalmi kiállítóhely. József Attila legnagyobb pártfogójának - Dr. Espersit Jánosnak -, egykori házában állandó kiállítás várja az érdeklődőket. József Attila a helybéli gimnázium tanulója volt. Első verses kötetéhez Juhász Gyula írt előszót, aki a helyi gimnázium tanára volt.
A makói József Attila Múzeum 1950 óta gyűjti és mutatja be a város és környéke életét. A múzeum főépületében állandó és időszaki kiállítások látogathatók. Az udvaron található a szabadtéri néprajzi kiállítás, a skanzen. A főépülettől pár száz méterre van az Espersit-ház, amely irodalmi kiállítóhely. József Attila legnagyobb pártfogójának - Dr. Espersit Jánosnak -, egykori házában állandó kiállítás várja az érdeklődőket. József Attila a helybéli gimnázium tanulója volt. Első verses kötetéhez Juhász Gyula írt előszót, aki a helyi gimnázium tanára volt.
A Józsefvárosi Múzeum közös emlékezetünk, tudásaink őrzője, kreatív központ, kísérleti műhely, kapu, amelyen keresztül kerületünk történetének különböző korszakaiba nyithatunk be. A Józsefvárosi Múzeumban arra törekszünk, hogy információval, ismeretekkel szolgáljunk ne csak múltunkról, hanem jelenünkről is, arra ösztönözzük látogatóinkat, közösségeinket, hogy kérdéseket fogalmazzanak meg, és ezekre a kérdésekre közös tapasztalatainkra épülő válaszok születhessenek. Nyitott, befogadó és inspiráló közösségi központként az a célunk, hogy kerületünk lakói számára lehetőséget biztosítsunk a találkozásra, a közös és kölcsönös tanulásra, alkotásra.
A Józsefvárosi Múzeum közös emlékezetünk, tudásaink őrzője, kreatív központ, kísérleti műhely, kapu, amelyen keresztül kerületünk történetének különböző korszakaiba nyithatunk be. A Józsefvárosi Múzeumban arra törekszünk, hogy információval, ismeretekkel szolgáljunk ne csak múltunkról, hanem jelenünkről is, arra ösztönözzük látogatóinkat, közösségeinket, hogy kérdéseket fogalmazzanak meg, és ezekre a kérdésekre közös tapasztalatainkra épülő válaszok születhessenek. Nyitott, befogadó és inspiráló közösségi központként az a célunk, hogy kerületünk lakói számára lehetőséget biztosítsunk a találkozásra, a közös és kölcsönös tanulásra, alkotásra.
A Józsefvárosi Múzeum közös emlékezetünk, tudásaink őrzője, kreatív központ, kísérleti műhely, kapu, amelyen keresztül kerületünk történetének különböző korszakaiba nyithatunk be. A Józsefvárosi Múzeumban arra törekszünk, hogy információval, ismeretekkel szolgáljunk ne csak múltunkról, hanem jelenünkről is, arra ösztönözzük látogatóinkat, közösségeinket, hogy kérdéseket fogalmazzanak meg, és ezekre a kérdésekre közös tapasztalatainkra épülő válaszok születhessenek. Nyitott, befogadó és inspiráló közösségi központként az a célunk, hogy kerületünk lakói számára lehetőséget biztosítsunk a találkozásra, a közös és kölcsönös tanulásra, alkotásra.
Egy magánházban áll az a csipkemúzeum, melyet Kájel Endre református tiszteletes gyermekei készítettek édesapjuk, az endrédi csipke meghonosítójának emlékére. A múzeumban több, mint két szobára való, 80 féle csipke van tablókra, vitrinbe rejtve. Maga a gyűjtemény Magyarországon egyedülálló.
A Faluház impozáns épülettömbje a községen átutazókat első látásra megragadja. A két torony a kőzségben élő két nép együttélésének, összefonódásának, összetartozásának a jelképe. A szimbolikus jelképű erdélyi eredetére utaló, egyedi tervezésű torony a székely népet jelképezi. A vörösrézzel fedett és a kakasdi római katolikus templom mintájára épült torony a német nyelvű, őstelepes sváb lakosság jelképe. A Faluházban 2 tájszoba, egy sváb és egy székely található.
A Faluház impozáns épülettömbje a községen átutazókat első látásra megragadja. A két torony a kőzségben élő két nép együttélésének, összefonódásának, összetartozásának a jelképe. A szimbolikus jelképű erdélyi eredetére utaló, egyedi tervezésű torony a székely népet jelképezi. A vörösrézzel fedett és a kakasdi római katolikus templom mintájára épült torony a német nyelvű, őstelepes sváb lakosság jelképe. A Faluházban 2 tájszoba, egy sváb és egy székely található.
A Faluház impozáns épülettömbje a községen átutazókat első látásra megragadja. A két torony a kőzségben élő két nép együttélésének, összefonódásának, összetartozásának a jelképe. A szimbolikus jelképű erdélyi eredetére utaló, egyedi tervezésű torony a székely népet jelképezi. A vörösrézzel fedett és a kakasdi római katolikus templom mintájára épült torony a német nyelvű, őstelepes sváb lakosság jelképe. A Faluházban 2 tájszoba, egy sváb és egy székely található.
A világhírű operettkomponista, Kálmán Imre Siófokon született 1882. október 24-én. Szülőháza a róla elnevezett sétányon áll. Innen indult a világsiker felé, hogy igazi magyaros jellegű melódiáival kellemes élményt nyújtson az embereknek az egész földkerekségen és ezzel együtt hírnevet szerzett szülővárosának, Siófoknak. A kor hangulatát, a zeneszerző munkásságát nem csak a kiállított tárgyak, hanem a termekben hallható operettek is megidézik. A Kálmán Imre Emlékház emeleti részén képzőművészeti galéria működik. Időszaki kiállításokon magyar művészek alkotásait tekinthetik meg a látogatók.
A világhírű operettkomponista, Kálmán Imre Siófokon született 1882. október 24-én. Szülőháza a róla elnevezett sétányon áll. Innen indult a világsiker felé, hogy igazi magyaros jellegű melódiáival kellemes élményt nyújtson az embereknek az egész földkerekségen és ezzel együtt hírnevet szerzett szülővárosának, Siófoknak. A kor hangulatát, a zeneszerző munkásságát nem csak a kiállított tárgyak, hanem a termekben hallható operettek is megidézik. A Kálmán Imre Emlékház emeleti részén képzőművészeti galéria működik. Időszaki kiállításokon magyar művészek alkotásait tekinthetik meg a látogatók.
A világhírű operettkomponista, Kálmán Imre Siófokon született 1882. október 24-én. Szülőháza a róla elnevezett sétányon áll. Innen indult a világsiker felé, hogy igazi magyaros jellegű melódiáival kellemes élményt nyújtson az embereknek az egész földkerekségen és ezzel együtt hírnevet szerzett szülővárosának, Siófoknak. A kor hangulatát, a zeneszerző munkásságát nem csak a kiállított tárgyak, hanem a termekben hallható operettek is megidézik. A Kálmán Imre Emlékház emeleti részén képzőművészeti galéria működik. Időszaki kiállításokon magyar művészek alkotásait tekinthetik meg a látogatók.
