Múzeum

1990 tavaszán a magyar zenetörténet legfontosabb alkotóműhelyeinek egyike nyílt meg Budapesten a hazai s a külföldi látogató előtt - az egyetlen e fő műhelyek között, mely lényegében úgy maradt fenn, ahogy halhatatlan lakója, Kodály Zoltán elhagyta.

A Kodolányi János Múzeumot Vajszló központjában nyitották meg a régi erdőgondnoki épületben, hiszen ez volt hajdan Kodolányi János apjának, Kodolányi Gyulának az irodája. A múzeum négy helyiségből áll. Az első szobában egy XX. század elejei erdészeti hivatal látható. Két teremben kaptak helyet az író munkásságát, és abban az Ormánság megjelenését bemutató fotók, plakátok, személyes tárgyak. A negyedik teremben pedig a helyiek által összegyűjtött, a XIX. század végét reprezentáló paraszti használati tárgyak idézik a Kodolányi művekben is megjelenő világot.

Lillafüredtől egy karnyújtásnyira, az Anna-barlang közelében, a szép felsőhámori völgyben található az egykori Kancellária épülete, ahol a Kohászati Múzeum gazdag anyagú, érdekes kiállítása megtekinthető.

A múzeum gyűjtőkörét és kutatási területét az évmilliós természeti értékekben gazdag tájon elsődlegesen az ásványok, a kőzetek, az ősmaradványok és a bányászati emlékek gyűjtésében és megőrzésében határozták meg. A gyűjtemény az ország egyik legjelentősebb ásvány-, kőzettani- és helytörténeti kollekciója. A két állandó kiállítás mellett további, változatos témájú időszaki kiállításokat is megtekinthetnek a múzeumba látogatók.

A térség egyik legszebb szélmalma az 1859-ben épült Komlósi-féle szélmalom. A holland típusú, ötszintes szélmalom népi műemlék. A térség egyik olyan szélmalma, mely vitorlák, karfák és fagerendák nélkül áll. Akár újra őrölhetne is - tökéletes állapotban várja a látogatókat. Egykor a Nagyalföld értékes színfoltjai voltak a szélmalmok, mára körülbelül húsz maradt belőlük. Kezdetben a gőzmalmok szorították ki jobb teljesítményükkel, majd 1962-ben mindegyik idejétmúltnak ítéltetett, és leállt.

A 47-es főút mellett található tanyamúzeum a század eleji kisparaszti életforma tárgyi emlékeit mutatja be. Hódmezővásárhely lakosságának közel kétharmada élt a külterületen még az elmúlt század elején is. Az 1879. évi nagy árvízet követően épült tanya, és a hozzá tartozó melléképületek, a nagy kiterjedésű gyümölcsössel, a dél-alföld egyetlen muzeális kiállítóhelyeként működik.

A Kortárs Művészeti Intézet - (Institute of Contemporary Art-Dunaújváros) kiállítótér, társadalomtudományi kutatóműhely, műgyűjteménnyel rendelkező intézmény, a nemzetközi művészeti intézményrendszer része, és Dunaújváros egyik kulturális központja is egyben.

A Kókai Helytörténeti kiállítóhelyen megismerhetjük Kóka község múltját, szokásait, eszközeit, életmódját, továbbá kultúráját tükröző, hagyományőrző munkáját. Kóka a tápiómenti Kossuth-kultusz legrégebbi és legjelentősebb települése. Alapját az a történelmi tény képezi, hogy Kossuth 1849. április 6-án a kókai Margit-hegy tetején levő kápolna tövéből nézte a Gödöllő felé masírozó honvédseregek vonulását. Itt találkozott Görgey Artúr fővezérrel, s mindketten ittak egy kókai menyecske kínálására a domb lábánál fakadó forrás, a Bereg-kút vizéből. Ez a korsó a gyűjtemény egyik legféltettebb kincse. A lakószobában található az ún. gobelin sarok, mely 2019-ben megújult. Községünkben a gobelinvarrás 1928-ban kezdődött. Évtizedeken keresztül a lányok és az asszonyok munkájukkal kiemelkedő sikereket értek el. Kóka után bekapcsolódtak Dány, Tóalmás, Tápiószecső lányai-asszonyai is a gobelinvarrásba. Később háziipari szövetkezetté alakult, Kókán volt a központi helye.

A község közepén, a hajdani Nagy-kút-parton áll Kossuth Lajos szülőháza. A falu legismertebb épületét Andrássy István gróf építtette 1780–82 között. A középrizalitos, magasföldszintes, copf stílusú uradalmi tisztilak a régi udvarházak mintájára készült és a híres monoki kőművesek keze munkáját dicséri. A Kossuth-ház főépületének homlokzati tengelyében helyezték el híres szülöttjének emléktábláját 1911. május 27-én. A bronz melldombormű alkotója Gárdos Aladár. Kossuth Lajos életéből nagyon rövid időszakot töltött Monokon. 1802 szeptember 19.-én látta meg a napvilágot, és már 1803 tavaszán Olaszliszkára költözött családjával.

A Kossuth Múzeum Cegléd egyik legrégebbi intézménye; több évtizede gyűjti és őrzi a helytörténeti, a néprajzi, a numizmatikai, a képzőművészeti és a régészeti műtárgyakat. Többféle gyűjteménye, sokszínű kiállításai, hiánypótló kiadványai, változatos rendezvényei, múzeumbaráti köre révén napjainkban nélkülözhetetlen küldetést töltenek be a városban. A Kossuth Múzeumban található az ország leggazdagabb Kossuth-gyűjteménye.