A Magyar Nemzeti Múzeum Magyarország első országos és máig legnagyobb múzeuma, amelyet 1802-ben alapított gróf Széchényi Ferenc. Pollack Mihály tervezte klasszicista épülete története során számos jelentős esemény színtere volt. Intézményünk a nemzeti kulturális élet megkerülhetetlen és nélkülözhetetlen része. A Magyar Nemzeti Múzeum feladata, hogy tudományos módszerekkel gyűjtse, megőrizze, kutassa és bemutassa a Kárpát-medence egykori lakóinak tárgyi emlékeit egészen napjainkig.
A Magyar Nemzeti Múzeum Magyarország első országos és máig legnagyobb múzeuma, amelyet 1802-ben alapított gróf Széchényi Ferenc. Pollack Mihály tervezte klasszicista épülete története során számos jelentős esemény színtere volt. Intézményünk a nemzeti kulturális élet megkerülhetetlen és nélkülözhetetlen része. A Magyar Nemzeti Múzeum feladata, hogy tudományos módszerekkel gyűjtse, megőrizze, kutassa és bemutassa a Kárpát-medence egykori lakóinak tárgyi emlékeit egészen napjainkig.
A Magyar Nemzeti Múzeum Magyarország első országos és máig legnagyobb múzeuma, amelyet 1802-ben alapított gróf Széchényi Ferenc. Pollack Mihály tervezte klasszicista épülete története során számos jelentős esemény színtere volt. Intézményünk a nemzeti kulturális élet megkerülhetetlen és nélkülözhetetlen része. A Magyar Nemzeti Múzeum feladata, hogy tudományos módszerekkel gyűjtse, megőrizze, kutassa és bemutassa a Kárpát-medence egykori lakóinak tárgyi emlékeit egészen napjainkig.
A Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállítóhelye „A pokol bugyrai… „Málenkij robot” – Kényszermunka a Szovjetunióban”, a második világháború után tömegesen elhurcolt nők és férfiak számára állít emléket. A kiállításnak otthont adó, Ferencvárosi pályaudvar mellett álló „atombiztos” épület egykor a Magyar Államvasutak légoltalmi óvóhelye és vezetési pontja volt, ma itt található a központi Málenkij Robot Emlékhely.
A Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállítóhelye „A pokol bugyrai… „Málenkij robot” – Kényszermunka a Szovjetunióban”, a második világháború után tömegesen elhurcolt nők és férfiak számára állít emléket. A kiállításnak otthont adó, Ferencvárosi pályaudvar mellett álló „atombiztos” épület egykor a Magyar Államvasutak légoltalmi óvóhelye és vezetési pontja volt, ma itt található a központi Málenkij Robot Emlékhely.
A Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállítóhelye „A pokol bugyrai… „Málenkij robot” – Kényszermunka a Szovjetunióban”, a második világháború után tömegesen elhurcolt nők és férfiak számára állít emléket. A kiállításnak otthont adó, Ferencvárosi pályaudvar mellett álló „atombiztos” épület egykor a Magyar Államvasutak légoltalmi óvóhelye és vezetési pontja volt, ma itt található a központi Málenkij Robot Emlékhely.
A sárospataki Rákóczi-várban kapott helyet a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma. A vár épületében 1950-ben kezdte meg működését a Rákóczi Múzeum (ma a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma). Látogatásunk során csak ritkán érezzük magunkat kiállításon – sokkal inkább egy 16–18. századi időutazáson. A sárospataki vár hazánk egyik legépebben fennmaradt késő reneszánsz épületegyüttese, mely fénykorát a XVII. században a Rákóczi-család uralma alatt élte. A Vörös-torony kőfaragványai a késő reneszánsz építészet reprezentáns darabjai.
A sárospataki Rákóczi-várban kapott helyet a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma. A vár épületében 1950-ben kezdte meg működését a Rákóczi Múzeum (ma a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma). Látogatásunk során csak ritkán érezzük magunkat kiállításon – sokkal inkább egy 16–18. századi időutazáson. A sárospataki vár hazánk egyik legépebben fennmaradt késő reneszánsz épületegyüttese, mely fénykorát a XVII. században a Rákóczi-család uralma alatt élte. A Vörös-torony kőfaragványai a késő reneszánsz építészet reprezentáns darabjai.
A sárospataki Rákóczi-várban kapott helyet a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma. A vár épületében 1950-ben kezdte meg működését a Rákóczi Múzeum (ma a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma). Látogatásunk során csak ritkán érezzük magunkat kiállításon – sokkal inkább egy 16–18. századi időutazáson. A sárospataki vár hazánk egyik legépebben fennmaradt késő reneszánsz épületegyüttese, mely fénykorát a XVII. században a Rákóczi-család uralma alatt élte. A Vörös-torony kőfaragványai a késő reneszánsz építészet reprezentáns darabjai.
A Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum országos gyűjtőkörű szakmúzeum, mely gyűjti, feldolgozza, kiállításain és kiadványaiban bemutatja a magyarországi szénhidrogénipar több mint száz éves történetét. Ezen kívül gondozza a Zsigmondy Vilmos Gyűjteményt, és a szénhidrogénipar, a vízbányászat történeti emlékeit is gyűjti, őrzi. A múzeum a gyűjteményeibe került anyagot rendszerezi, nyilvántartja, tudományosan feldolgozza és kiállításaiban, kiadványaiban bemutatja.
A Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum országos gyűjtőkörű szakmúzeum, mely gyűjti, feldolgozza, kiállításain és kiadványaiban bemutatja a magyarországi szénhidrogénipar több mint száz éves történetét. Ezen kívül gondozza a Zsigmondy Vilmos Gyűjteményt, és a szénhidrogénipar, a vízbányászat történeti emlékeit is gyűjti, őrzi. A múzeum a gyűjteményeibe került anyagot rendszerezi, nyilvántartja, tudományosan feldolgozza és kiállításaiban, kiadványaiban bemutatja.
A Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum országos gyűjtőkörű szakmúzeum, mely gyűjti, feldolgozza, kiállításain és kiadványaiban bemutatja a magyarországi szénhidrogénipar több mint száz éves történetét. Ezen kívül gondozza a Zsigmondy Vilmos Gyűjteményt, és a szénhidrogénipar, a vízbányászat történeti emlékeit is gyűjti, őrzi. A múzeum a gyűjteményeibe került anyagot rendszerezi, nyilvántartja, tudományosan feldolgozza és kiállításaiban, kiadványaiban bemutatja.
Dumovits István atya egykori magángyűjteménye képezi a múzeum gyűjteményének alapját, amelyet szülőházával együtt az Országos Horvát Önkormányzatnak adományozott. A 2008-ban megnyílt kiállításban elsősorban a nyugat-magyarországi horvátság népi vallásosságához kapcsolódó emléktárgyak és egyházi vonatkozású kellékek tekinthetők meg, kiegészülve néprajzi tárgyakkal. A múzeum ugyancsak értékes része a többnyelvű könyvgyűjtemény.
Dumovits István atya egykori magángyűjteménye képezi a múzeum gyűjteményének alapját, amelyet szülőházával együtt az Országos Horvát Önkormányzatnak adományozott. A 2008-ban megnyílt kiállításban elsősorban a nyugat-magyarországi horvátság népi vallásosságához kapcsolódó emléktárgyak és egyházi vonatkozású kellékek tekinthetők meg, kiegészülve néprajzi tárgyakkal. A múzeum ugyancsak értékes része a többnyelvű könyvgyűjtemény.
Dumovits István atya egykori magángyűjteménye képezi a múzeum gyűjteményének alapját, amelyet szülőházával együtt az Országos Horvát Önkormányzatnak adományozott. A 2008-ban megnyílt kiállításban elsősorban a nyugat-magyarországi horvátság népi vallásosságához kapcsolódó emléktárgyak és egyházi vonatkozású kellékek tekinthetők meg, kiegészülve néprajzi tárgyakkal. A múzeum ugyancsak értékes része a többnyelvű könyvgyűjtemény.
Magyarországon 700 éve használunk papírt, 500 éve van önálló papírkészítésünk és 185 éve saját papírgyártásunk. Ez alatt az idő alatt 200 magyar papírmalom, 104 magyar papírgyár működött, 1,2 millió vízjel keletkezett, több mint 1000 önálló papíripari szimbólummal, amelyet 200 éve kutat a magyar filigranológia. A Magyar Papírmúzeum ennek a páratlanul gazdag és látványos örökségnek a bemutatására és értékeinek felmutatására törekszik.
Magyarországon 700 éve használunk papírt, 500 éve van önálló papírkészítésünk és 185 éve saját papírgyártásunk. Ez alatt az idő alatt 200 magyar papírmalom, 104 magyar papírgyár működött, 1,2 millió vízjel keletkezett, több mint 1000 önálló papíripari szimbólummal, amelyet 200 éve kutat a magyar filigranológia. A Magyar Papírmúzeum ennek a páratlanul gazdag és látványos örökségnek a bemutatására és értékeinek felmutatására törekszik.
Magyarországon 700 éve használunk papírt, 500 éve van önálló papírkészítésünk és 185 éve saját papírgyártásunk. Ez alatt az idő alatt 200 magyar papírmalom, 104 magyar papírgyár működött, 1,2 millió vízjel keletkezett, több mint 1000 önálló papíripari szimbólummal, amelyet 200 éve kutat a magyar filigranológia. A Magyar Papírmúzeum ennek a páratlanul gazdag és látványos örökségnek a bemutatására és értékeinek felmutatására törekszik.
Magyarország jegybankja pénzmúzeumot hozott létre a Széll Kálmán téren, amely országos szakmúzeum, tudásközpont és élményközpont is egyben. Európa leglátványosabb pénzmúzeumának létrehozásával a jegybank kiemelt célja, hogy a pénzügyi kultúra fejlesztése elérhető legyen a társadalom minden szegmensének, a gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. A Pénzmúzeumban a látogatók élményalapon és interaktív módon fedezhetik majd fel a pénz világát.
Magyarország jegybankja pénzmúzeumot hozott létre a Széll Kálmán téren, amely országos szakmúzeum, tudásközpont és élményközpont is egyben. Európa leglátványosabb pénzmúzeumának létrehozásával a jegybank kiemelt célja, hogy a pénzügyi kultúra fejlesztése elérhető legyen a társadalom minden szegmensének, a gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. A Pénzmúzeumban a látogatók élményalapon és interaktív módon fedezhetik majd fel a pénz világát.
Magyarország jegybankja pénzmúzeumot hozott létre a Széll Kálmán téren, amely országos szakmúzeum, tudásközpont és élményközpont is egyben. Európa leglátványosabb pénzmúzeumának létrehozásával a jegybank kiemelt célja, hogy a pénzügyi kultúra fejlesztése elérhető legyen a társadalom minden szegmensének, a gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. A Pénzmúzeumban a látogatók élményalapon és interaktív módon fedezhetik majd fel a pénz világát.
A Magyar Plakát Ház hajdanvolt későbarokk stílusú, emeletes magtárépület (1800 körül), melynek emeletén rendszeresen láthatók képzőművészeti kiállítások. A Képzőművészetek Háza - Kiskastély 1874-ben Krausz Mária nyaraló lakóházaként készült, eklektikus stílusú épület. Ízlésesen kialakított termeiben Z. Soós István, Sass Brunner Erzsébet és Brunner Erzsébet képeiből látható állandó kiállítás. Mindkét kiálltóhely a nagykanizsai Thúry György Múzeumhoz tartozik.
A Magyar Plakát Ház hajdanvolt későbarokk stílusú, emeletes magtárépület (1800 körül), melynek emeletén rendszeresen láthatók képzőművészeti kiállítások. A Képzőművészetek Háza - Kiskastély 1874-ben Krausz Mária nyaraló lakóházaként készült, eklektikus stílusú épület. Ízlésesen kialakított termeiben Z. Soós István, Sass Brunner Erzsébet és Brunner Erzsébet képeiből látható állandó kiállítás. Mindkét kiálltóhely a nagykanizsai Thúry György Múzeumhoz tartozik.
A Magyar Plakát Ház hajdanvolt későbarokk stílusú, emeletes magtárépület (1800 körül), melynek emeletén rendszeresen láthatók képzőművészeti kiállítások. A Képzőművészetek Háza - Kiskastély 1874-ben Krausz Mária nyaraló lakóházaként készült, eklektikus stílusú épület. Ízlésesen kialakított termeiben Z. Soós István, Sass Brunner Erzsébet és Brunner Erzsébet képeiből látható állandó kiállítás. Mindkét kiálltóhely a nagykanizsai Thúry György Múzeumhoz tartozik.