A több évszázados szőlőshegyen és bortermelő környezetben elhelyezkedő présház építésmódja, stílusa, a felhasznált természetes anyagok alapján joggal feltételezhető, hogy az épület azoknak a szőlőhegyi építményeknek egyik utolsó darabja, melyekből a várossal szemközti szőlőhegyeken ma már csak elvétve található néhány. Látogatás előzetes bejelentés alapján.
A több évszázados szőlőshegyen és bortermelő környezetben elhelyezkedő présház építésmódja, stílusa, a felhasznált természetes anyagok alapján joggal feltételezhető, hogy az épület azoknak a szőlőhegyi építményeknek egyik utolsó darabja, melyekből a várossal szemközti szőlőhegyeken ma már csak elvétve található néhány. Látogatás előzetes bejelentés alapján.
A több évszázados szőlőshegyen és bortermelő környezetben elhelyezkedő présház építésmódja, stílusa, a felhasznált természetes anyagok alapján joggal feltételezhető, hogy az épület azoknak a szőlőhegyi építményeknek egyik utolsó darabja, melyekből a várossal szemközti szőlőhegyeken ma már csak elvétve található néhány. Látogatás előzetes bejelentés alapján.
A kastély mai formáját a 17. század utolsó harmadától a 18. század közepéig nyerte el három jelentős győri püspök építkezésének eredményeként. Évszázadokon keresztül a győri püspökök nyári rezidenciájául szolgált a Fertő-tó parti hangulatos településen álló, díszes freskóiról, gazdag stukkódíszítéseiről nevezetes kastély. Már a középkorban is udvarház állt itt, ám annak nyomai nem lelhetők fel, mivel a győri püspök és Sopron városának viszálykodása idején, 1311-ben a soproniak lerombolták.
A kastély mai formáját a 17. század utolsó harmadától a 18. század közepéig nyerte el három jelentős győri püspök építkezésének eredményeként. Évszázadokon keresztül a győri püspökök nyári rezidenciájául szolgált a Fertő-tó parti hangulatos településen álló, díszes freskóiról, gazdag stukkódíszítéseiről nevezetes kastély. Már a középkorban is udvarház állt itt, ám annak nyomai nem lelhetők fel, mivel a győri püspök és Sopron városának viszálykodása idején, 1311-ben a soproniak lerombolták.
A kastély mai formáját a 17. század utolsó harmadától a 18. század közepéig nyerte el három jelentős győri püspök építkezésének eredményeként. Évszázadokon keresztül a győri püspökök nyári rezidenciájául szolgált a Fertő-tó parti hangulatos településen álló, díszes freskóiról, gazdag stukkódíszítéseiről nevezetes kastély. Már a középkorban is udvarház állt itt, ám annak nyomai nem lelhetők fel, mivel a győri püspök és Sopron városának viszálykodása idején, 1311-ben a soproniak lerombolták.
A Rábaközi Múzeum Kapuváron található, a vár helyén épült kastélyban. Feladatának tekinti bemutatni a térség évezredes múltját, a máig élő hagyományokat. A város főterén álló, 17. századi eredetű, a 18. század közepén átépített Esterházy várkastély déli szárnyában kapott helyet. A múzeum értékes néprajzi és helytörténeti anyagot mutat be. Kapu-vára a város – parkokkal övezett - központi épülete, melyben ma a Polgármesteri Hivatal, egyéb más hivatalok és a Rábaközi Múzeum található.
A Rábaközi Múzeum Kapuváron található, a vár helyén épült kastélyban. Feladatának tekinti bemutatni a térség évezredes múltját, a máig élő hagyományokat. A város főterén álló, 17. századi eredetű, a 18. század közepén átépített Esterházy várkastély déli szárnyában kapott helyet. A múzeum értékes néprajzi és helytörténeti anyagot mutat be. Kapu-vára a város – parkokkal övezett - központi épülete, melyben ma a Polgármesteri Hivatal, egyéb más hivatalok és a Rábaközi Múzeum található.
A Rábaközi Múzeum Kapuváron található, a vár helyén épült kastélyban. Feladatának tekinti bemutatni a térség évezredes múltját, a máig élő hagyományokat. A város főterén álló, 17. századi eredetű, a 18. század közepén átépített Esterházy várkastély déli szárnyában kapott helyet. A múzeum értékes néprajzi és helytörténeti anyagot mutat be. Kapu-vára a város – parkokkal övezett - központi épülete, melyben ma a Polgármesteri Hivatal, egyéb más hivatalok és a Rábaközi Múzeum található.
A Ráday Múzeum a kecskeméti Ókollégium épületében található. Az Ó- megjelölés arra utal, hogy ez a kecskeméti reformátusok régebbi iskolaépülete. A múzeum célja, hogy látogatóival megismertesse a kálvinista gyülekezetek életét. Bemutatja a templomok tipikus berendezési tárgyait, a református istentisztelet liturgikus hagyományait, az ehhez kapcsolódó tárgyegyütteseket. Ezek, bár speciális igénnyel készültek, hordozói koruk jellemző stílusirányzatainak. A kiállítást ajánljuk a kultúrtörténet, az egyháztörténet, a művészettörténet iránt érdeklődőknek, a szép tárgyak csodálóinak.
A Ráday Múzeum a kecskeméti Ókollégium épületében található. Az Ó- megjelölés arra utal, hogy ez a kecskeméti reformátusok régebbi iskolaépülete. A múzeum célja, hogy látogatóival megismertesse a kálvinista gyülekezetek életét. Bemutatja a templomok tipikus berendezési tárgyait, a református istentisztelet liturgikus hagyományait, az ehhez kapcsolódó tárgyegyütteseket. Ezek, bár speciális igénnyel készültek, hordozói koruk jellemző stílusirányzatainak. A kiállítást ajánljuk a kultúrtörténet, az egyháztörténet, a művészettörténet iránt érdeklődőknek, a szép tárgyak csodálóinak.
A Ráday Múzeum a kecskeméti Ókollégium épületében található. Az Ó- megjelölés arra utal, hogy ez a kecskeméti reformátusok régebbi iskolaépülete. A múzeum célja, hogy látogatóival megismertesse a kálvinista gyülekezetek életét. Bemutatja a templomok tipikus berendezési tárgyait, a református istentisztelet liturgikus hagyományait, az ehhez kapcsolódó tárgyegyütteseket. Ezek, bár speciális igénnyel készültek, hordozói koruk jellemző stílusirányzatainak. A kiállítást ajánljuk a kultúrtörténet, az egyháztörténet, a művészettörténet iránt érdeklődőknek, a szép tárgyak csodálóinak.
A Kossuth és Georgikon utcák sarkán található, az 1820-as években épült egykori késő barokk stílusú, fa gerendás magtárépületben Nádler József helyi vállalkozó 2006-ben alapította meg a Rádió és Televízió Múzeumot. Ma már közel 1000 darabos gyűjteményben egyedi ritkaságok is találhatók.
Korabeli rádió vevőkészülékek a 20-as és 30-as évekből, 60-80 éves telefonkészülékek, az első magyar gyártmányú televíziók, katonai adó-vevők a 40-es évekből, elektroncsövek, korabeli lemezjátszók és magnetofonok, Karádi Katalin és a Csárdáskirálynő eredeti lemezei, ellenállások, kondenzátorok és tekercsek.
Korabeli rádió vevőkészülékek a 20-as és 30-as évekből, 60-80 éves telefonkészülékek, az első magyar gyártmányú televíziók, katonai adó-vevők a 40-es évekből, elektroncsövek, korabeli lemezjátszók és magnetofonok, Karádi Katalin és a Csárdáskirálynő eredeti lemezei, ellenállások, kondenzátorok és tekercsek.
Korabeli rádió vevőkészülékek a 20-as és 30-as évekből, 60-80 éves telefonkészülékek, az első magyar gyártmányú televíziók, katonai adó-vevők a 40-es évekből, elektroncsövek, korabeli lemezjátszók és magnetofonok, Karádi Katalin és a Csárdáskirálynő eredeti lemezei, ellenállások, kondenzátorok és tekercsek.
Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni bútoraival, személyes tárgyaival berendezett emlékszobát látogathatunk a 13. kerületi RaM – Radnóti Miklós Művelődési Központban. Az Emlékszoba lehetőség enged arra, hogy a látogatók bepillantsanak Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni otthonába.
A Rákóczi-kastélyban, Felsővadászon született és nevelkedett Rákóczi család híres tagja, a későbbi erdélyi fejedelem II. Rákóczi Zsigmond. A XVI. századi eredetű Rákóczi-kastély az 1860-as átépítés során nyerte el ma jellemző romantikus jegyeit.
A sárospataki Rákóczi-várban kapott helyet a Rákóczi Múzeum. A vár épületében 1950-ben kezdte meg működését a Rákóczi Múzeum. Látogatásunk során csak ritkán érezzük magunkat kiállításon – sokkal inkább egy 16–18. századi időutazáson. A sárospataki vár hazánk egyik legépebben fennmaradt késő reneszánsz épületegyüttese, mely fénykorát a XVII. században a Rákóczi-család uralma alatt élte. A Vörös-torony kőfaragványai a késő reneszánsz építészet reprezentáns darabjai.
A sárospataki Rákóczi-várban kapott helyet a Rákóczi Múzeum. A vár épületében 1950-ben kezdte meg működését a Rákóczi Múzeum. Látogatásunk során csak ritkán érezzük magunkat kiállításon – sokkal inkább egy 16–18. századi időutazáson. A sárospataki vár hazánk egyik legépebben fennmaradt késő reneszánsz épületegyüttese, mely fénykorát a XVII. században a Rákóczi-család uralma alatt élte. A Vörös-torony kőfaragványai a késő reneszánsz építészet reprezentáns darabjai.
A sárospataki Rákóczi-várban kapott helyet a Rákóczi Múzeum. A vár épületében 1950-ben kezdte meg működését a Rákóczi Múzeum. Látogatásunk során csak ritkán érezzük magunkat kiállításon – sokkal inkább egy 16–18. századi időutazáson. A sárospataki vár hazánk egyik legépebben fennmaradt késő reneszánsz épületegyüttese, mely fénykorát a XVII. században a Rákóczi-család uralma alatt élte. A Vörös-torony kőfaragványai a késő reneszánsz építészet reprezentáns darabjai.
Az Iparművészeti Múzeumhoz tartozó Ráth György-villa ad otthont a múzeum szecessziós gyűjteményének legszebb darabjait felvonultató A mi szecessziónk című állandó kiállításnak. A kiállításon szereplő közel 600 műtárgy az iparművészet minden ágát képviseli, kiegészítve festményekkel és Ráth György (1828-1905) gyűjteményének érdekes darabjaival.
Az Iparművészeti Múzeumhoz tartozó Ráth György-villa ad otthont a múzeum szecessziós gyűjteményének legszebb darabjait felvonultató A mi szecessziónk című állandó kiállításnak. A kiállításon szereplő közel 600 műtárgy az iparművészet minden ágát képviseli, kiegészítve festményekkel és Ráth György (1828-1905) gyűjteményének érdekes darabjaival.
Az Iparművészeti Múzeumhoz tartozó Ráth György-villa ad otthont a múzeum szecessziós gyűjteményének legszebb darabjait felvonultató A mi szecessziónk című állandó kiállításnak. A kiállításon szereplő közel 600 műtárgy az iparművészet minden ágát képviseli, kiegészítve festményekkel és Ráth György (1828-1905) gyűjteményének érdekes darabjaival.
