A látogatók a fásítási módszerek mellett megismerhetik az egykori munkagépeket, szerszámokat, az alföldi erdők klíma- és talajtényezőit, jellegzetes élővilágát. A kiállítás emléket állít az Alföld-fásításban alkotó szerepet vállaló erdészeknek, kutatóknak is. Az Alföld utolsó természetes növénytakarója az erdős puszta volt, ahol erdők, mocsarak, lápok, lösz- és homokpuszták váltogatták egymást. A síkság a honfoglalás idején erdőkben és fában sokkal gazdagabb volt, mint ma.
A látogatók a fásítási módszerek mellett megismerhetik az egykori munkagépeket, szerszámokat, az alföldi erdők klíma- és talajtényezőit, jellegzetes élővilágát. A kiállítás emléket állít az Alföld-fásításban alkotó szerepet vállaló erdészeknek, kutatóknak is. Az Alföld utolsó természetes növénytakarója az erdős puszta volt, ahol erdők, mocsarak, lápok, lösz- és homokpuszták váltogatták egymást. A síkság a honfoglalás idején erdőkben és fában sokkal gazdagabb volt, mint ma.
A látogatók a fásítási módszerek mellett megismerhetik az egykori munkagépeket, szerszámokat, az alföldi erdők klíma- és talajtényezőit, jellegzetes élővilágát. A kiállítás emléket állít az Alföld-fásításban alkotó szerepet vállaló erdészeknek, kutatóknak is. Az Alföld utolsó természetes növénytakarója az erdős puszta volt, ahol erdők, mocsarak, lápok, lösz- és homokpuszták váltogatták egymást. A síkság a honfoglalás idején erdőkben és fában sokkal gazdagabb volt, mint ma.
A barokk kiskastélyt 1760 körül a Vrancsics család építtette. Vrancsics tábornok Festetics lányt vett feleségül. Az épület kilenc helyiségében Dorfmeister freskók láthatók. A fő mű a szalon mennyezeti freskója, amely a négy évszak allegóriáját ábrázolja. A műemléképület helyreállítását 2012-ben ICOMOS, 2013-ban Europa Nostra díjjal ismerték el. A kastély előzetes egyeztetés után látogatható.
A barokk kiskastélyt 1760 körül a Vrancsics család építtette. Vrancsics tábornok Festetics lányt vett feleségül. Az épület kilenc helyiségében Dorfmeister freskók láthatók. A fő mű a szalon mennyezeti freskója, amely a négy évszak allegóriáját ábrázolja. A műemléképület helyreállítását 2012-ben ICOMOS, 2013-ban Europa Nostra díjjal ismerték el. A kastély előzetes egyeztetés után látogatható.
A barokk kiskastélyt 1760 körül a Vrancsics család építtette. Vrancsics tábornok Festetics lányt vett feleségül. Az épület kilenc helyiségében Dorfmeister freskók láthatók. A fő mű a szalon mennyezeti freskója, amely a négy évszak allegóriáját ábrázolja. A műemléképület helyreállítását 2012-ben ICOMOS, 2013-ban Europa Nostra díjjal ismerték el. A kastély előzetes egyeztetés után látogatható.
A 2002-ben megnyílt alsónyéki Falumúzeum kiállítási anyagát a helyi lakosság által megőrzött családi emlékekből, illetve padlásokon rejtőzködő kincsekből állították össze. A helytörténeti kiállítás a falu egyik legrégebbi, gazdag polgári házában, a régi jegyzői lakásban kapott helyet. Megtekinthető sárközi konyharészlet, szobabelső: tulipános láda, vetett ágy, és a híres sárközi népviselet is, valamint a viselet kiegészítői, kendő, párta, tekerődző, gyöngykaláris, a viselet díszei: pántlika, oblegáció, léghímzés, rost, a szövés kellékei, szőlőműveléssel és halászattal kapcsolatos eszközök, földműveléssel és állattartással kapcsolatos használati tárgyak.
A 2002-ben megnyílt alsónyéki Falumúzeum kiállítási anyagát a helyi lakosság által megőrzött családi emlékekből, illetve padlásokon rejtőzködő kincsekből állították össze. A helytörténeti kiállítás a falu egyik legrégebbi, gazdag polgári házában, a régi jegyzői lakásban kapott helyet. Megtekinthető sárközi konyharészlet, szobabelső: tulipános láda, vetett ágy, és a híres sárközi népviselet is, valamint a viselet kiegészítői, kendő, párta, tekerődző, gyöngykaláris, a viselet díszei: pántlika, oblegáció, léghímzés, rost, a szövés kellékei, szőlőműveléssel és halászattal kapcsolatos eszközök, földműveléssel és állattartással kapcsolatos használati tárgyak.
A 2002-ben megnyílt alsónyéki Falumúzeum kiállítási anyagát a helyi lakosság által megőrzött családi emlékekből, illetve padlásokon rejtőzködő kincsekből állították össze. A helytörténeti kiállítás a falu egyik legrégebbi, gazdag polgári házában, a régi jegyzői lakásban kapott helyet. Megtekinthető sárközi konyharészlet, szobabelső: tulipános láda, vetett ágy, és a híres sárközi népviselet is, valamint a viselet kiegészítői, kendő, párta, tekerődző, gyöngykaláris, a viselet díszei: pántlika, oblegáció, léghímzés, rost, a szövés kellékei, szőlőműveléssel és halászattal kapcsolatos eszközök, földműveléssel és állattartással kapcsolatos használati tárgyak.
Széphalmon, Kazinczy Ferenc egykori gyümölcsös kertjének helyén 2008. április 23-án megnyílt A Magyar Nyelv Múzeuma. Európában egyedülálló intézmény. `... szent hely, szent az öreg miatt, kinek ott van háza és sírhalma. Kötelessége volna minden emelkedettebb lelkű magyarnak életében legalább egyszer oda zarándokolni ...`
Széphalmon, Kazinczy Ferenc egykori gyümölcsös kertjének helyén 2008. április 23-án megnyílt A Magyar Nyelv Múzeuma. Európában egyedülálló intézmény. `... szent hely, szent az öreg miatt, kinek ott van háza és sírhalma. Kötelessége volna minden emelkedettebb lelkű magyarnak életében legalább egyszer oda zarándokolni ...`
Széphalmon, Kazinczy Ferenc egykori gyümölcsös kertjének helyén 2008. április 23-án megnyílt A Magyar Nyelv Múzeuma. Európában egyedülálló intézmény. `... szent hely, szent az öreg miatt, kinek ott van háza és sírhalma. Kötelessége volna minden emelkedettebb lelkű magyarnak életében legalább egyszer oda zarándokolni ...`
A Budapest területén előkerült értékes leletanyag bemutatására 1894-ben nyitották meg az Aquincumi Múzeumot. Budapest – Rómától északra – az egyetlen olyan európai főváros mely római örökségét nagyobb összefüggő területen tudja látogatói elé tárni, s gyűjteménye ma már milliós nagyságrendű. Az új múzeumépületben kapott helyett a „Róma Aquincumban” állandó kiállítás 2007-ben. A kiállítás a legértékesebb és az eddig be nem mutatott gazdag leletanyagból ad válogatást. Az állandó kiállítás másik különlegessége, hogy a bemutató keretein belül, több mint 75 évvel megtalálását követően, méltó körülmények között mutatja be a múzeum világhírű zenei emlékét, az aquincumi orgonát.
A Budapest területén előkerült értékes leletanyag bemutatására 1894-ben nyitották meg az Aquincumi Múzeumot. Budapest – Rómától északra – az egyetlen olyan európai főváros mely római örökségét nagyobb összefüggő területen tudja látogatói elé tárni, s gyűjteménye ma már milliós nagyságrendű. Az új múzeumépületben kapott helyett a „Róma Aquincumban” állandó kiállítás 2007-ben. A kiállítás a legértékesebb és az eddig be nem mutatott gazdag leletanyagból ad válogatást. Az állandó kiállítás másik különlegessége, hogy a bemutató keretein belül, több mint 75 évvel megtalálását követően, méltó körülmények között mutatja be a múzeum világhírű zenei emlékét, az aquincumi orgonát.
A Budapest területén előkerült értékes leletanyag bemutatására 1894-ben nyitották meg az Aquincumi Múzeumot. Budapest – Rómától északra – az egyetlen olyan európai főváros mely római örökségét nagyobb összefüggő területen tudja látogatói elé tárni, s gyűjteménye ma már milliós nagyságrendű. Az új múzeumépületben kapott helyett a „Róma Aquincumban” állandó kiállítás 2007-ben. A kiállítás a legértékesebb és az eddig be nem mutatott gazdag leletanyagból ad válogatást. Az állandó kiállítás másik különlegessége, hogy a bemutató keretein belül, több mint 75 évvel megtalálását követően, méltó körülmények között mutatja be a múzeum világhírű zenei emlékét, az aquincumi orgonát.
Az Arany Egyszarvú Patikában látható kiállítás Vas megye 17-19. századi polgári és szerzetesi patikáinak emlékeiből mutat be válogatást a 18. századi állapotnak megfelelően helyreállított egykori patikaépületben. A múzeumba betérő látogatók megtekinthetik a hazai viszonylatban egyedülálló szárítópadlást vagy drogpadlást, ahol a patikusok egykor a gyógyszerek előállításához szükséges gyógynövényeket szárították, ezt tesszük mi is a rekonstruált ládafiás szárítópolcozaton, így mai napig a száradó friss növények kellemes illatta lengi be a drogpadlást. A múzeum belső udvarán található a barokkos kialakítású patikakert, melyben a 17. században gyógynövényként használatos növényekből mutatunk be közel nyolcvan félét.
Az Arany Egyszarvú Patikában látható kiállítás Vas megye 17-19. századi polgári és szerzetesi patikáinak emlékeiből mutat be válogatást a 18. századi állapotnak megfelelően helyreállított egykori patikaépületben. A múzeumba betérő látogatók megtekinthetik a hazai viszonylatban egyedülálló szárítópadlást vagy drogpadlást, ahol a patikusok egykor a gyógyszerek előállításához szükséges gyógynövényeket szárították, ezt tesszük mi is a rekonstruált ládafiás szárítópolcozaton, így mai napig a száradó friss növények kellemes illatta lengi be a drogpadlást. A múzeum belső udvarán található a barokkos kialakítású patikakert, melyben a 17. században gyógynövényként használatos növényekből mutatunk be közel nyolcvan félét.
Az Arany Egyszarvú Patikában látható kiállítás Vas megye 17-19. századi polgári és szerzetesi patikáinak emlékeiből mutat be válogatást a 18. századi állapotnak megfelelően helyreállított egykori patikaépületben. A múzeumba betérő látogatók megtekinthetik a hazai viszonylatban egyedülálló szárítópadlást vagy drogpadlást, ahol a patikusok egykor a gyógyszerek előállításához szükséges gyógynövényeket szárították, ezt tesszük mi is a rekonstruált ládafiás szárítópolcozaton, így mai napig a száradó friss növények kellemes illatta lengi be a drogpadlást. A múzeum belső udvarán található a barokkos kialakítású patikakert, melyben a 17. században gyógynövényként használatos növényekből mutatunk be közel nyolcvan félét.
Az Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény épülete műemlék épület révén Nagykőrös egyik legfontosabb turisztikai vonzereje, mely 1848-as történelmi emlékhely is egyben. Múzeumunk, mint az ország egyetlen Arany János emlékmúzeuma, egyedülálló Arany János-gyűjteménnyel büszkélkedhet. Kiemelten kezeljük az Arany Jánoshoz kötődő országos jelentőségű gyűjteményi anyagot, valamint a mai napig gyűjtjük Nagykőrös város és térsége helytörténeti, néprajzi, régészeti emlékeit, ápolva ezzel a több, mint egy évszázados nagykőrösi Arany-kultuszt.
Az Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény épülete műemlék épület révén Nagykőrös egyik legfontosabb turisztikai vonzereje, mely 1848-as történelmi emlékhely is egyben. Múzeumunk, mint az ország egyetlen Arany János emlékmúzeuma, egyedülálló Arany János-gyűjteménnyel büszkélkedhet. Kiemelten kezeljük az Arany Jánoshoz kötődő országos jelentőségű gyűjteményi anyagot, valamint a mai napig gyűjtjük Nagykőrös város és térsége helytörténeti, néprajzi, régészeti emlékeit, ápolva ezzel a több, mint egy évszázados nagykőrösi Arany-kultuszt.
Az Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény épülete műemlék épület révén Nagykőrös egyik legfontosabb turisztikai vonzereje, mely 1848-as történelmi emlékhely is egyben. Múzeumunk, mint az ország egyetlen Arany János emlékmúzeuma, egyedülálló Arany János-gyűjteménnyel büszkélkedhet. Kiemelten kezeljük az Arany Jánoshoz kötődő országos jelentőségű gyűjteményi anyagot, valamint a mai napig gyűjtjük Nagykőrös város és térsége helytörténeti, néprajzi, régészeti emlékeit, ápolva ezzel a több, mint egy évszázados nagykőrösi Arany-kultuszt.
A budai Várnegyedben, szinte a Mátyás templommal szemben található Budapest gyógyszerészet történeti múzeuma. A Budai Várnegyed 1987 óta szerepel az UNESCO Világörökség Listán. Az Arany Sas patika épülete a 15. század első felében épült kereskedőház. Többször átalakították: 1526-1541 között készült el a ma is fennálló összes dongaboltozat, a reneszánsz kor emléke a vakfülke. 1500 körül került a falra a mennyezetfestés: szürkéskék alapon sárga csillagos, `alkimista` mintázat. A 18. sz elején készült a téglavörös alaptónusú barokk falfestés és a `Jézus és a vérfolyásos asszony` jelenetét ábrázoló falfestés. Az épület mai, klasszicizáló homlokzata 1820 körül készült. Ebben az épületben működött 1750-1913 között az első budavári patika.
A budai Várnegyedben, szinte a Mátyás templommal szemben található Budapest gyógyszerészet történeti múzeuma. A Budai Várnegyed 1987 óta szerepel az UNESCO Világörökség Listán. Az Arany Sas patika épülete a 15. század első felében épült kereskedőház. Többször átalakították: 1526-1541 között készült el a ma is fennálló összes dongaboltozat, a reneszánsz kor emléke a vakfülke. 1500 körül került a falra a mennyezetfestés: szürkéskék alapon sárga csillagos, `alkimista` mintázat. A 18. sz elején készült a téglavörös alaptónusú barokk falfestés és a `Jézus és a vérfolyásos asszony` jelenetét ábrázoló falfestés. Az épület mai, klasszicizáló homlokzata 1820 körül készült. Ebben az épületben működött 1750-1913 között az első budavári patika.
A budai Várnegyedben, szinte a Mátyás templommal szemben található Budapest gyógyszerészet történeti múzeuma. A Budai Várnegyed 1987 óta szerepel az UNESCO Világörökség Listán. Az Arany Sas patika épülete a 15. század első felében épült kereskedőház. Többször átalakították: 1526-1541 között készült el a ma is fennálló összes dongaboltozat, a reneszánsz kor emléke a vakfülke. 1500 körül került a falra a mennyezetfestés: szürkéskék alapon sárga csillagos, `alkimista` mintázat. A 18. sz elején készült a téglavörös alaptónusú barokk falfestés és a `Jézus és a vérfolyásos asszony` jelenetét ábrázoló falfestés. Az épület mai, klasszicizáló homlokzata 1820 körül készült. Ebben az épületben működött 1750-1913 között az első budavári patika.
A Balaton-felvidéki Dörgicse három, középkori eredetű település, az egykori Boldogasszonydörgicse, Szentpéterdörgicse és Szentmihálydörgicse, ma Alsódörgicse, Felsődörgicse és Kisdörgicse egyesítésével jött létre a XX. század közepén. A településen a három, a falvak védőszentjeinek nevét viselő, Árpád-kori templomrom szabadon látogatható.
A Balaton-felvidéki Dörgicse három, középkori eredetű település, az egykori Boldogasszonydörgicse, Szentpéterdörgicse és Szentmihálydörgicse, ma Alsódörgicse, Felsődörgicse és Kisdörgicse egyesítésével jött létre a XX. század közepén. A településen a három, a falvak védőszentjeinek nevét viselő, Árpád-kori templomrom szabadon látogatható.
A Balaton-felvidéki Dörgicse három, középkori eredetű település, az egykori Boldogasszonydörgicse, Szentpéterdörgicse és Szentmihálydörgicse, ma Alsódörgicse, Felsődörgicse és Kisdörgicse egyesítésével jött létre a XX. század közepén. A településen a három, a falvak védőszentjeinek nevét viselő, Árpád-kori templomrom szabadon látogatható.