Aquincumi Múzeum és Régészeti Park

Állandó kiállítások

Róma Aquincumban

A ’Róma Aquincumban’ című állandó kiállítás a múzeum olyan rejtett értékeit tárja a látogatók elé, amelyek méltó kiállítására korábban nem volt lehetőség. A helytartói palota emlékeit bemutató, az épület egykori pompáját idéző kiállítótérben helyet kap több, a palotából származó, korábban nem látható, illetve restaurált mozaik. Együtt láthatók a falakat díszítő falfestmények, a szentélyberendezésekhez tartozó, sokszor monumentális szobrok, valamint az épület egykor fényűző berendezéséről tanúskodó szökőkút vagy kőből faragott díszedény rekonstrukciója. Az egykori épületbelső luxusát egészítik ki a vitrinekben található tárgyak, – a bronzból, üvegből vagy kerámiából készült import edények, az arany és ezüst ékszerek, – melyek a helytartó és környezetének mindennapjaihoz tartoztak.

Az állandó kiállítás másik különlegessége, hogy a bemutató keretein belül, több mint 75 évvel megtalálását követően méltó körülmények között mutathatjuk be világhírű zenei emlékünket, az aquincumi orgonát. A hangszer maradványai éppen annak az épületnek az alapozási munkálatai során kerültek elő, amelynek falai között most együtt láthatók az orgona alkatrészei, a szerkezetéről készült rekonstrukció és a megszólaltatható másolat.

Tegularium

Augustus korában, Róma városában általánossá vált az égetett tégla használata, és ezt követően, a hadsereg hatékony segítségével birodalom-szerte elterjedt a téglaépítészet. A téglagyártás azon aprónak tűnő technikai részletek közé tartozik, amelyek a Római Birodalom nagyságának valódi alapját képezték. Eme kerámiatípus felhasználása nélkül nem jöhettek volna létre olyan méltán csodált építészeti remekművek, mint például a Pantheon, és olyan technikai csúcsteljesítmények, mint a vízvezetékek, fürdők, vagy a házak fűtésrendszere.

Kiállításunk arra vállalkozik, hogy aquincumi példák segítségével bemutassa, hol és hogyan készültek a római téglák és más kerámia-építőelemek, miként használták fel őket, mit árulnak el számunkra téglákon fennmaradt bélyegek és feliratok, végezetül a téglák kutatásának, mint tudományterületnek a fejlődését is röviden szemléltetjük.

Az talán nem meglepő, hogy az ásatásokon tömegesen előkerülő római téglák segíthetnek az elpusztult épületrészek, tetőzetek rekonstruálásában. Azt viszont talán kevesebben tudják, hogy mennyire alapvető források ezek a római hadtörténethez, vagy éppen a római kori háziállatok testméreteinek rekonstruálásához. Elképzelhető, hogy magukból a téglákból is következtethetünk egy-egy műhely méretére, és az ott dolgozók életkörülményeire? Gondolta volna, hogy nem ritkán még iskolai gyakorlófüzetként is szolgáltak a szárítani kirakott téglák? Keresne versidézetet, nyelvi játékot, vagy politikai karikatúrát az építési törmelék között?

Látványraktár

A Budapesti Történeti Múzeum raktárai őrzik az ország egyik legnagyobb régészeti gyűjteményét. Ezen belül az Aquincumi Múzeumban található a főváros történetének az őskortól a honfoglalás korig terjedő időszakából származó, milliós nagyságrendű régészeti emlékanyaga. A Látványraktár azt a célt kívánta elérni, hogy ebből a hatalmas történeti forrásanyagból, műtárgy állományból minél többet lehessen a látogatók elé tárni, minél többet lehessen bemutatni a múzeum, korábban a szakemberek és a látogatók számára egyaránt nehezen hozzáférhető, de nemzetközileg is számon tartott kincseiből. Erre ad lehetőséget az Aquincumi Múzeum 2007-2008-ban átalakított új kiállítási épülete.

A Látványraktár az őskortól a honfoglalásig terjedő időszak régészeti leleteit kronológiai és tematikus csoportosításával kíséri végig Budapest, illetve Aquincum történetét. Az egyszerű installációval beépített, bejárható raktártérben a látogató a megvilágított polcok között egy múzeumi raktár érdekes világába kerül. A Látványraktár mintegy 1200 tárgy megtekintését teszi lehetővé.

Festőház
2-3. századi római polgárház rekonstrukciója. A közel száz négyzetméter alapterületű épület falfestményeit az itt talált leletanyag alapján rekonstruálták, emellett a lakóház korhű bútorokkal került berendezésre. A látogatók itt kerülhetnek leginkább kézzelfogható közelségbe a hajdani Pannonia provincia mindennapi életével.

Nyitva tartás

Kiállítás:

április 1 – október 31.: kedd-vasárnap 10.00 – 18.00 (a zárás 17.40-kor kezdődik)
november 1 – március 31. : kedd-vasárnap 10.00 – 16.00 (a zárás 15.45-kor kezdődik)

Romkert:

április 1 – október 31.: kedd-vasárnap 9.00 – 18.00 (a zárás 17.40-kor kezdődik)
november 1 – március 31.: száraz és csúszásmentes időjárás esetén látogatható kedd-vasárnap 10.00 – 16.00 között

Hétfőn a múzeum zárva tart!

A jegykiadás 15.30-ig tart, a zárás 15.45-kor kezdődik.

A téli időszakban is látogatható a múzeum állandó kiállítási épülete, a Mitológiai játszótér, a Festőház (időszakosan: 11, 13 és 15 órától) és a Symphorus mithraeum (időszakosan: 11, 13, 15 órától). Fentiek mellett száraz és csúszásmentes időjárási körülmények között a Régészeti Park is látogatható.

A romkertben található védőépületek, illetve a Meggyfa utcai Hercules villa a téli időszakban zárva tartanak. A régi kiállítási épületben található H.A.S. Háromfogásos gyomortörténelem c. tárlat a téli időszakban szintén zárva tart!

Jegyárak

Felnőtt jegy (IV.01-X.31.) 2 200 Ft
20 fő feletti csoport estén 1 800 Ft
Felnőtt jegy (XI.01-III.31.) 1 600 Ft
20 fő feletti csoport estén 1 300 Ft
Diák, ifjúsági és nyugdíjas jegy (IV.01-X.31.) 1 100 Ft
10 fő feletti csoport esetén 900 Ft
Diák, ifjúsági és nyugdíjas jegy (XI. 01-III. 31.) 800 Ft
10 fő feletti csoport esetén 750 Ft
  
Múzeumpedagógiai foglalkozás 1 200 Ft
Tárlatvezetés 1-5 főig magyar nyelven 4000 Ft/csoport
Tárlatvezetés 25 fő felett magyar nyelven 10 000 Ft/csoport
Tárlatvezetés iskolás csoportnak 3000 Ft/csoport
Tárlatvezetés 1-25 főig idegen nyelven (angol, német, francia) 12000 Ft/csoport
Tárlatvezetés 25 fő felett idegen nyelven (angol, német, francia) 16 000 Ft/csoport