A Rózsa Sándor Élményház egyedülálló látványosság Ásotthalmon, amely méltón őrzi a legendás betyárvezér emlékét, visszaidézve a kor szellemét. A ház a legkisebbektől a legidősebbekig mindenkinek tartalmas kikapcsolódási lehetőséget nyújt, Rózsa Sándor korabeli eszközökből, levelekből, képekből, könyvtári és múzeumi darabokból álló állandó kiállításával.
A Rózsa Sándor Élményház egyedülálló látványosság Ásotthalmon, amely méltón őrzi a legendás betyárvezér emlékét, visszaidézve a kor szellemét. A ház a legkisebbektől a legidősebbekig mindenkinek tartalmas kikapcsolódási lehetőséget nyújt, Rózsa Sándor korabeli eszközökből, levelekből, képekből, könyvtári és múzeumi darabokból álló állandó kiállításával.
A Rózsa Sándor Élményház egyedülálló látványosság Ásotthalmon, amely méltón őrzi a legendás betyárvezér emlékét, visszaidézve a kor szellemét. A ház a legkisebbektől a legidősebbekig mindenkinek tartalmas kikapcsolódási lehetőséget nyújt, Rózsa Sándor korabeli eszközökből, levelekből, képekből, könyvtári és múzeumi darabokból álló állandó kiállításával.
Észak-Bihar legfejlettebb muzeális intézménye Létavértes városában, a vértesi városrész központjában található. Épületét a Vértesi Református Egyház alakította ki. Ebben került elhelyezésre Dr. Rozsnyai István néprajzi gyűjteménye, amely a Kárpát-medence kerámiaművészetét mutatja be a Tiszántúl legnagyobb alapterületű díszkerámia kiállításán. A kétszintes épületben állandó és időszaki kiállítóterem, fogadótér és múzeumi kávézó is található. Az intézmény rendszeresen tart múzeumpedagógiai foglalkozásokat, illetve gyakran fogad turista- és gyermekcsoportokat. Egy 50 férőhelyes jurtatábor biztosít szálláshelyet az idelátogatóknak. A muzeális intézmény hagyományőrző és gasztronómiai rendezvényei hitelesen ismertetik több évszázad hagyományos életmódkultúráját.
Észak-Bihar legfejlettebb muzeális intézménye Létavértes városában, a vértesi városrész központjában található. Épületét a Vértesi Református Egyház alakította ki. Ebben került elhelyezésre Dr. Rozsnyai István néprajzi gyűjteménye, amely a Kárpát-medence kerámiaművészetét mutatja be a Tiszántúl legnagyobb alapterületű díszkerámia kiállításán. A kétszintes épületben állandó és időszaki kiállítóterem, fogadótér és múzeumi kávézó is található. Az intézmény rendszeresen tart múzeumpedagógiai foglalkozásokat, illetve gyakran fogad turista- és gyermekcsoportokat. Egy 50 férőhelyes jurtatábor biztosít szálláshelyet az idelátogatóknak. A muzeális intézmény hagyományőrző és gasztronómiai rendezvényei hitelesen ismertetik több évszázad hagyományos életmódkultúráját.
Észak-Bihar legfejlettebb muzeális intézménye Létavértes városában, a vértesi városrész központjában található. Épületét a Vértesi Református Egyház alakította ki. Ebben került elhelyezésre Dr. Rozsnyai István néprajzi gyűjteménye, amely a Kárpát-medence kerámiaművészetét mutatja be a Tiszántúl legnagyobb alapterületű díszkerámia kiállításán. A kétszintes épületben állandó és időszaki kiállítóterem, fogadótér és múzeumi kávézó is található. Az intézmény rendszeresen tart múzeumpedagógiai foglalkozásokat, illetve gyakran fogad turista- és gyermekcsoportokat. Egy 50 férőhelyes jurtatábor biztosít szálláshelyet az idelátogatóknak. A muzeális intézmény hagyományőrző és gasztronómiai rendezvényei hitelesen ismertetik több évszázad hagyományos életmódkultúráját.
A több mint száz éves rozsnyói Bányászati Múzeum, Szlovákia három specializált bányamúzeumának egyike és a járási honismereti múzeum szerepét tölti be. Célja nemcsak a bányászat és a kohászat emlékeinek őrzése, de különböző diszciplínák gyűjteményének az őrzése is.
Bakócán, egy XIX. századi, tornácos, paraszti lakóépületben tekinthető meg a mester műhelye, hagyományos eszközei és az általa készített sokféle cserépedény. A fazekasházként is ismert falumúzeumot Sáfrány Géza népművész otthonában alakították ki. Egyik szobájában kiállítást rendeztek a hegyháti fazekasság múltjáról. A múzeumban a térség néprajzi nevezetességeit és helyi alkotók munkáit is megtekinthetik az érdeklődők.
Bakócán, egy XIX. századi, tornácos, paraszti lakóépületben tekinthető meg a mester műhelye, hagyományos eszközei és az általa készített sokféle cserépedény. A fazekasházként is ismert falumúzeumot Sáfrány Géza népművész otthonában alakították ki. Egyik szobájában kiállítást rendeztek a hegyháti fazekasság múltjáról. A múzeumban a térség néprajzi nevezetességeit és helyi alkotók munkáit is megtekinthetik az érdeklődők.
Bakócán, egy XIX. századi, tornácos, paraszti lakóépületben tekinthető meg a mester műhelye, hagyományos eszközei és az általa készített sokféle cserépedény. A fazekasházként is ismert falumúzeumot Sáfrány Géza népművész otthonában alakították ki. Egyik szobájában kiállítást rendeztek a hegyháti fazekasság múltjáról. A múzeumban a térség néprajzi nevezetességeit és helyi alkotók munkáit is megtekinthetik az érdeklődők.
A ma Sáfrik Malomként ismert védett malomépületet 1861 és `67 között Hunyadi Antal építette alsó meghajtású őrlőszerkezettel. Az akkor még háromszintes épület fala vályogtéglából készült, amelyet 1892-ben kívülről téglaköpennyel burkoltak be. Sáfrik József szélmolnár 1901-ben vette meg az épületet, és egy szinttel megemelve felülhajtós szerkezetűvé alakította át. Az épület a kúp alakú tetőszerkezettel négy elválasztott szintet foglal magába. A malomépület így mintegy 15 méter magas, vitorláinak átmérője pedig a 20 métert is elérik. A malom 1920-ban egy cylinderszitát kapott, hogy finomabb minőségű lisztet állíthassanak elő.
A ma Sáfrik Malomként ismert védett malomépületet 1861 és `67 között Hunyadi Antal építette alsó meghajtású őrlőszerkezettel. Az akkor még háromszintes épület fala vályogtéglából készült, amelyet 1892-ben kívülről téglaköpennyel burkoltak be. Sáfrik József szélmolnár 1901-ben vette meg az épületet, és egy szinttel megemelve felülhajtós szerkezetűvé alakította át. Az épület a kúp alakú tetőszerkezettel négy elválasztott szintet foglal magába. A malomépület így mintegy 15 méter magas, vitorláinak átmérője pedig a 20 métert is elérik. A malom 1920-ban egy cylinderszitát kapott, hogy finomabb minőségű lisztet állíthassanak elő.
A ma Sáfrik Malomként ismert védett malomépületet 1861 és `67 között Hunyadi Antal építette alsó meghajtású őrlőszerkezettel. Az akkor még háromszintes épület fala vályogtéglából készült, amelyet 1892-ben kívülről téglaköpennyel burkoltak be. Sáfrik József szélmolnár 1901-ben vette meg az épületet, és egy szinttel megemelve felülhajtós szerkezetűvé alakította át. Az épület a kúp alakú tetőszerkezettel négy elválasztott szintet foglal magába. A malomépület így mintegy 15 méter magas, vitorláinak átmérője pedig a 20 métert is elérik. A malom 1920-ban egy cylinderszitát kapott, hogy finomabb minőségű lisztet állíthassanak elő.
Vácott, az ország legszebb barokk terén megnyílt a Sajdik Ferenc páratlan életművét bemutató múzeumi gyűjtemény. Sajdik mesevárosa, girbe-gurba házai, hósapkás, pirostetős, hagymakupolás saroktornyai felidézik azokat a kultúrtörténeti emlékeket, melyeket jókat nevetve, szórakoztatva ismerhetünk meg. A képeken tetten érhető a Pom-Pom mesék világa, Gombóc Artúr kalandjai és a nagy Ho-ho-horgász váci adaptációja. A képekhez kapcsolódó történetek még színesebbé, gazdagabbá teszik az élményt.
Vácott, az ország legszebb barokk terén megnyílt a Sajdik Ferenc páratlan életművét bemutató múzeumi gyűjtemény. Sajdik mesevárosa, girbe-gurba házai, hósapkás, pirostetős, hagymakupolás saroktornyai felidézik azokat a kultúrtörténeti emlékeket, melyeket jókat nevetve, szórakoztatva ismerhetünk meg. A képeken tetten érhető a Pom-Pom mesék világa, Gombóc Artúr kalandjai és a nagy Ho-ho-horgász váci adaptációja. A képekhez kapcsolódó történetek még színesebbé, gazdagabbá teszik az élményt.
Vácott, az ország legszebb barokk terén megnyílt a Sajdik Ferenc páratlan életművét bemutató múzeumi gyűjtemény. Sajdik mesevárosa, girbe-gurba házai, hósapkás, pirostetős, hagymakupolás saroktornyai felidézik azokat a kultúrtörténeti emlékeket, melyeket jókat nevetve, szórakoztatva ismerhetünk meg. A képeken tetten érhető a Pom-Pom mesék világa, Gombóc Artúr kalandjai és a nagy Ho-ho-horgász váci adaptációja. A képekhez kapcsolódó történetek még színesebbé, gazdagabbá teszik az élményt.
Egy ritka értékes sakkgyűjteménnyel, múzeummal büszkélkedik Heves városa. A világon mindössze 4 Sakkmúzeum található, ebből az egyik Hevesen. A másik három Moszkvában, Frankfurt am Main-ban, Rio de Janeiro-ban. A gyűjtés 1958-ban kezdődött és a mai napig tart. Az intézmény 1987. február 24-től működik Hevesen. A gyűjtemény jelenleg nem látogatható!
Egy ritka értékes sakkgyűjteménnyel, múzeummal büszkélkedik Heves városa. A világon mindössze 4 Sakkmúzeum található, ebből az egyik Hevesen. A másik három Moszkvában, Frankfurt am Main-ban, Rio de Janeiro-ban. A gyűjtés 1958-ban kezdődött és a mai napig tart. Az intézmény 1987. február 24-től működik Hevesen. A gyűjtemény jelenleg nem látogatható!
Egy ritka értékes sakkgyűjteménnyel, múzeummal büszkélkedik Heves városa. A világon mindössze 4 Sakkmúzeum található, ebből az egyik Hevesen. A másik három Moszkvában, Frankfurt am Main-ban, Rio de Janeiro-ban. A gyűjtés 1958-ban kezdődött és a mai napig tart. Az intézmény 1987. február 24-től működik Hevesen. A gyűjtemény jelenleg nem látogatható!
Samu Géza szobrászművész állandó kiállítása, melyet a művész úr felesége adományozott Pécsváradnak. Samu Gézát a Pécsváradon alkotó szobrászművészhez, Kígyós Sándorhoz fűződő barátsága kötötte a Zengő lábánál fekvő kisvároshoz. Mikor – mindössze 42 évesen – elhunyt, hagyatékát, szobrainak nagy részét a felesége adományozta Pécsváradnak, ahol azok állandó kiállításként a régi iskola szépen felújított épületében kaptak helyet.
Samu Géza szobrászművész állandó kiállítása, melyet a művész úr felesége adományozott Pécsváradnak. Samu Gézát a Pécsváradon alkotó szobrászművészhez, Kígyós Sándorhoz fűződő barátsága kötötte a Zengő lábánál fekvő kisvároshoz. Mikor – mindössze 42 évesen – elhunyt, hagyatékát, szobrainak nagy részét a felesége adományozta Pécsváradnak, ahol azok állandó kiállításként a régi iskola szépen felújított épületében kaptak helyet.
Samu Géza szobrászművész állandó kiállítása, melyet a művész úr felesége adományozott Pécsváradnak. Samu Gézát a Pécsváradon alkotó szobrászművészhez, Kígyós Sándorhoz fűződő barátsága kötötte a Zengő lábánál fekvő kisvároshoz. Mikor – mindössze 42 évesen – elhunyt, hagyatékát, szobrainak nagy részét a felesége adományozta Pécsváradnak, ahol azok állandó kiállításként a régi iskola szépen felújított épületében kaptak helyet.
Egy szépen felújított kastélyban található a nagybajomi Sárközy István Múzeum. Kiemelkedő szerepet játszott, Sárközy István földbirtokos (1759-1845) a város életében, gazdasági és kultúrtörténeti fejlődésében. A megújult kiállítási terület jelentős részét a helytörténet foglalja el. Nagybajom dokumentumai, történetének eseményei mellett a kiállítás emléket állít az épület egykori tulajdonosának, az irodalomkedvelő Sárközy Istvánnak, s a házigazda neves vendégeinek: Csokonai Vitéz Mihály és Pálóczi Horváth Ádám költőknek is.
Egy szépen felújított kastélyban található a nagybajomi Sárközy István Múzeum. Kiemelkedő szerepet játszott, Sárközy István földbirtokos (1759-1845) a város életében, gazdasági és kultúrtörténeti fejlődésében. A megújult kiállítási terület jelentős részét a helytörténet foglalja el. Nagybajom dokumentumai, történetének eseményei mellett a kiállítás emléket állít az épület egykori tulajdonosának, az irodalomkedvelő Sárközy Istvánnak, s a házigazda neves vendégeinek: Csokonai Vitéz Mihály és Pálóczi Horváth Ádám költőknek is.
Egy szépen felújított kastélyban található a nagybajomi Sárközy István Múzeum. Kiemelkedő szerepet játszott, Sárközy István földbirtokos (1759-1845) a város életében, gazdasági és kultúrtörténeti fejlődésében. A megújult kiállítási terület jelentős részét a helytörténet foglalja el. Nagybajom dokumentumai, történetének eseményei mellett a kiállítás emléket állít az épület egykori tulajdonosának, az irodalomkedvelő Sárközy Istvánnak, s a házigazda neves vendégeinek: Csokonai Vitéz Mihály és Pálóczi Horváth Ádám költőknek is.
A vártemplom szomszédságában található saroképületben kapott helyet a Sárospataki Képtár. Épületének története a 15-16. századra nyúlik vissza. A sárospataki külső vár területén elhelyezkedő egykori lakóház gótikus ablakkeret-töredékei a 19. század eleji átalakításkor, a falak kibontásakor kerültek elő. Az utolsó jelentős átalakítás a 19. században volt, erre utal a kapuzat zárókövében olvasható 1833-as évszám. A képtár 1983-ban költözött ebbe az épületbe. A gyűjteményt Béres Ferenc énekművész, egykori sárospataki diák alapozta meg azzal, hogy 1968-ban jelentős képzőművészeti alkotásokat ajándékozott a városnak a létesítendő képtár számára. A gyűjteményt elsősorban azok a festőművészek, szobrászok, grafikusok gyarapították, akik dolgoztak a Sárospataki Alkotó Otthonban, vagy egykor pataki diákok voltak.
A vártemplom szomszédságában található saroképületben kapott helyet a Sárospataki Képtár. Épületének története a 15-16. századra nyúlik vissza. A sárospataki külső vár területén elhelyezkedő egykori lakóház gótikus ablakkeret-töredékei a 19. század eleji átalakításkor, a falak kibontásakor kerültek elő. Az utolsó jelentős átalakítás a 19. században volt, erre utal a kapuzat zárókövében olvasható 1833-as évszám. A képtár 1983-ban költözött ebbe az épületbe. A gyűjteményt Béres Ferenc énekművész, egykori sárospataki diák alapozta meg azzal, hogy 1968-ban jelentős képzőművészeti alkotásokat ajándékozott a városnak a létesítendő képtár számára. A gyűjteményt elsősorban azok a festőművészek, szobrászok, grafikusok gyarapították, akik dolgoztak a Sárospataki Alkotó Otthonban, vagy egykor pataki diákok voltak.
A vártemplom szomszédságában található saroképületben kapott helyet a Sárospataki Képtár. Épületének története a 15-16. századra nyúlik vissza. A sárospataki külső vár területén elhelyezkedő egykori lakóház gótikus ablakkeret-töredékei a 19. század eleji átalakításkor, a falak kibontásakor kerültek elő. Az utolsó jelentős átalakítás a 19. században volt, erre utal a kapuzat zárókövében olvasható 1833-as évszám. A képtár 1983-ban költözött ebbe az épületbe. A gyűjteményt Béres Ferenc énekművész, egykori sárospataki diák alapozta meg azzal, hogy 1968-ban jelentős képzőművészeti alkotásokat ajándékozott a városnak a létesítendő képtár számára. A gyűjteményt elsősorban azok a festőművészek, szobrászok, grafikusok gyarapították, akik dolgoztak a Sárospataki Alkotó Otthonban, vagy egykor pataki diákok voltak.
