A Jász Múzeum meghatározó szerepet játszik Jászberény és a Jászság tudományos, kulturális életében. A Jász Múzeum helytörténeti és néprajzi gyűjtőkörű tájmúzeum, így hatalmas gyűjteményének is e két terület alkotja a törzsanyagát.
Magyarország egyik legmodernebb múzeuma a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum, a déli szláv népek bázismúzeumaként is ismert múzeum. Gyűjteménye mintegy tizenkétezer néprajzi és ötezer darabos helytörténeti tárgyból áll. A gazdag néprajzi anyag mindazokat a magyarországi területeket képviseli, ahol horvátok, szerbek vagy szlovének élnek.
Magyarország egyik legmodernebb múzeuma a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum, a déli szláv népek bázismúzeumaként is ismert múzeum. Gyűjteménye mintegy tizenkétezer néprajzi és ötezer darabos helytörténeti tárgyból áll. A gazdag néprajzi anyag mindazokat a magyarországi területeket képviseli, ahol horvátok, szerbek vagy szlovének élnek.
Magyarország egyik legmodernebb múzeuma a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum, a déli szláv népek bázismúzeumaként is ismert múzeum. Gyűjteménye mintegy tizenkétezer néprajzi és ötezer darabos helytörténeti tárgyból áll. A gazdag néprajzi anyag mindazokat a magyarországi területeket képviseli, ahol horvátok, szerbek vagy szlovének élnek.
A magyar drámairodalom nagy alakjáról, Katona Józsefről elnevezett intézményben jelenleg régészeti, történeti és néprajzi gyűjtemény található. A közel százezer tárgyat tartalmazó régészeti gyűjteményen belül jelentős a bronzkori leletanyag, kiemelkedő jelentőségű az avar és a honfoglalás kori emlékanyag, valamint itt találhatók a világszerte jól ismert kunbábonyi avar fejedelmi kincsek is. A jelentős számú néprajzi gyűjtemény a Kecskemét környéki pásztorélet, mezőgazdaság, mesterségek és életmód tárgyi emlékanyagát tartalmazza.
A magyar drámairodalom nagy alakjáról, Katona Józsefről elnevezett intézményben jelenleg régészeti, történeti és néprajzi gyűjtemény található. A közel százezer tárgyat tartalmazó régészeti gyűjteményen belül jelentős a bronzkori leletanyag, kiemelkedő jelentőségű az avar és a honfoglalás kori emlékanyag, valamint itt találhatók a világszerte jól ismert kunbábonyi avar fejedelmi kincsek is. A jelentős számú néprajzi gyűjtemény a Kecskemét környéki pásztorélet, mezőgazdaság, mesterségek és életmód tárgyi emlékanyagát tartalmazza.
A magyar drámairodalom nagy alakjáról, Katona Józsefről elnevezett intézményben jelenleg régészeti, történeti és néprajzi gyűjtemény található. A közel százezer tárgyat tartalmazó régészeti gyűjteményen belül jelentős a bronzkori leletanyag, kiemelkedő jelentőségű az avar és a honfoglalás kori emlékanyag, valamint itt találhatók a világszerte jól ismert kunbábonyi avar fejedelmi kincsek is. A jelentős számú néprajzi gyűjtemény a Kecskemét környéki pásztorélet, mezőgazdaság, mesterségek és életmód tárgyi emlékanyagát tartalmazza.
Az egykori istállóban az állattartás, a pincében a szőlészet-, és borászat népi eszközeit, tárgyait lehet megtekinteni. További két helyiségben, pedig a kádár mesterség eszközei kerülnek bemutatásra.
Fafaragó galéria és néprajzi magángyűjtemény. 2008. augusztus vége óta fogadja látogatóit Czupp Pál kunhegyesi fafaragó népi iparművész - saját házában kialakított - Kunsági kiállítóháza. A látogatókat az eredeti szakmáját tekintve állattenyésztő üzemmérnök Czupp Pál személyesen kalauzolja mini múzeumában, ahol lehetőség van a fafaragás műveletének megtekintésére és szép, faragott használati és dísztárgyak vásárlására is.
Fafaragó galéria és néprajzi magángyűjtemény. 2008. augusztus vége óta fogadja látogatóit Czupp Pál kunhegyesi fafaragó népi iparművész - saját házában kialakított - Kunsági kiállítóháza. A látogatókat az eredeti szakmáját tekintve állattenyésztő üzemmérnök Czupp Pál személyesen kalauzolja mini múzeumában, ahol lehetőség van a fafaragás műveletének megtekintésére és szép, faragott használati és dísztárgyak vásárlására is.
Fafaragó galéria és néprajzi magángyűjtemény. 2008. augusztus vége óta fogadja látogatóit Czupp Pál kunhegyesi fafaragó népi iparművész - saját házában kialakított - Kunsági kiállítóháza. A látogatókat az eredeti szakmáját tekintve állattenyésztő üzemmérnök Czupp Pál személyesen kalauzolja mini múzeumában, ahol lehetőség van a fafaragás műveletének megtekintésére és szép, faragott használati és dísztárgyak vásárlására is.
A múzeum nevét a Lotharingiából származó Cuny Domokos keramikus fiáról kapta. A Tatai Múzeum alapját a piarista rend házi gyűjteménye képezi. A Kuny Domokos Múzeum 1954 óta működik a Tatai Vár épületében. Az 1912-ben alapított Piarista (Tata-Tóvárosi) Múzeum gyűjteményén kívül jelentős, főként bronzkori és római kori régészeti, természettudományi, helytörténeti, képző- és iparművészeti, valamint hazai és nemzetközi néprajzi anyagot őriz, többek között a tatai fajanszmanufaktúra emlékeit.
A múzeum nevét a Lotharingiából származó Cuny Domokos keramikus fiáról kapta. A Tatai Múzeum alapját a piarista rend házi gyűjteménye képezi. A Kuny Domokos Múzeum 1954 óta működik a Tatai Vár épületében. Az 1912-ben alapított Piarista (Tata-Tóvárosi) Múzeum gyűjteményén kívül jelentős, főként bronzkori és római kori régészeti, természettudományi, helytörténeti, képző- és iparművészeti, valamint hazai és nemzetközi néprajzi anyagot őriz, többek között a tatai fajanszmanufaktúra emlékeit.
A múzeum nevét a Lotharingiából származó Cuny Domokos keramikus fiáról kapta. A Tatai Múzeum alapját a piarista rend házi gyűjteménye képezi. A Kuny Domokos Múzeum 1954 óta működik a Tatai Vár épületében. Az 1912-ben alapított Piarista (Tata-Tóvárosi) Múzeum gyűjteményén kívül jelentős, főként bronzkori és római kori régészeti, természettudományi, helytörténeti, képző- és iparművészeti, valamint hazai és nemzetközi néprajzi anyagot őriz, többek között a tatai fajanszmanufaktúra emlékeit.
Ványai Gusztáv egyedülálló néprajzi magángyűjteményének gerincét alkotó Okos Gépek – Találékony Emberek című állandó kiállítás különleges időutazásra invitálja a látogatót a múltba, melyen a látogató betekintést nyerhet a 18-20. századi falusi gazdálkodás hagyományaiba. A közel 3000 tárgy többsége házi gyártmány, készítőjük évszázados gyakorlat szerint maga alkotta vagy alakította át, így a tárgyak nemcsak az egykori falusi kultúra emlékeit. A Mezőgazdasági Hagyományok Gyűjteményének otthont adó porta melléképületében 1957 óta pálinkafőzde áll, ahol hagyományos módon főzik a pálinkát. Az ötféle gyümölcsből – alma, barack, meggy, szilva és törköly – helyben főtt párlatokat a vendégek rendhagyó gasztronómiai program keretében kóstolhatják végig, Családi rendezvényeknek is helyet adnak.
Ványai Gusztáv egyedülálló néprajzi magángyűjteményének gerincét alkotó Okos Gépek – Találékony Emberek című állandó kiállítás különleges időutazásra invitálja a látogatót a múltba, melyen a látogató betekintést nyerhet a 18-20. századi falusi gazdálkodás hagyományaiba. A közel 3000 tárgy többsége házi gyártmány, készítőjük évszázados gyakorlat szerint maga alkotta vagy alakította át, így a tárgyak nemcsak az egykori falusi kultúra emlékeit. A Mezőgazdasági Hagyományok Gyűjteményének otthont adó porta melléképületében 1957 óta pálinkafőzde áll, ahol hagyományos módon főzik a pálinkát. Az ötféle gyümölcsből – alma, barack, meggy, szilva és törköly – helyben főtt párlatokat a vendégek rendhagyó gasztronómiai program keretében kóstolhatják végig, Családi rendezvényeknek is helyet adnak.
Ványai Gusztáv egyedülálló néprajzi magángyűjteményének gerincét alkotó Okos Gépek – Találékony Emberek című állandó kiállítás különleges időutazásra invitálja a látogatót a múltba, melyen a látogató betekintést nyerhet a 18-20. századi falusi gazdálkodás hagyományaiba. A közel 3000 tárgy többsége házi gyártmány, készítőjük évszázados gyakorlat szerint maga alkotta vagy alakította át, így a tárgyak nemcsak az egykori falusi kultúra emlékeit. A Mezőgazdasági Hagyományok Gyűjteményének otthont adó porta melléképületében 1957 óta pálinkafőzde áll, ahol hagyományos módon főzik a pálinkát. Az ötféle gyümölcsből – alma, barack, meggy, szilva és törköly – helyben főtt párlatokat a vendégek rendhagyó gasztronómiai program keretében kóstolhatják végig, Családi rendezvényeknek is helyet adnak.
A Német Nemzetiségi Néprajzi Kiállítás 1980-ban nyílt meg, ettől az évtől rendelkezik működési engedéllyel. A kiállítás jelentős része adományokból, a lakosság által felajánlott tárgyakból állt össze. A restaurálási munkákat a Fejér Megyei Múzeum szakemberi végezték. A településünk Önkormányzata 1994-ben vásárolta meg azt az épületet melyben jelenleg a kiállítás látogatható.
A Német Nemzetiségi Néprajzi Kiállítás 1980-ban nyílt meg, ettől az évtől rendelkezik működési engedéllyel. A kiállítás jelentős része adományokból, a lakosság által felajánlott tárgyakból állt össze. A restaurálási munkákat a Fejér Megyei Múzeum szakemberi végezték. A településünk Önkormányzata 1994-ben vásárolta meg azt az épületet melyben jelenleg a kiállítás látogatható.
A Német Nemzetiségi Néprajzi Kiállítás 1980-ban nyílt meg, ettől az évtől rendelkezik működési engedéllyel. A kiállítás jelentős része adományokból, a lakosság által felajánlott tárgyakból állt össze. A restaurálási munkákat a Fejér Megyei Múzeum szakemberi végezték. A településünk Önkormányzata 1994-ben vásárolta meg azt az épületet melyben jelenleg a kiállítás látogatható.
A Kecskeméti Népi Iparművészeti Gyűjtemény az egyik meghatározó intézmény az országban, amely igyekszik átfogó képet adni a magyar népi iparművészetről. Ezt a tágas, boltíves épületet az egykori városi magisztrátus 1793-ban építtette, jövedelme kiegészítésére `serház` és pálinkafőző ház céljából. Építését Hacker József pesti ácsmesterre bízták, aki öt hónap és hat nap alatt végezte el feladatát. A népi iparművészet nem statikus, hanem a korral, az ízléssel és az igényekkel együtt változó, élő művészeti ág. A Népi Iparművészeti Gyűjtemény állandó kiállításban a régi, öreg mesterek munkáinak bemutatása mellett helyet kapnak a fiatal, színvonalasan dolgozó alkotók is.
A Kecskeméti Népi Iparművészeti Gyűjtemény az egyik meghatározó intézmény az országban, amely igyekszik átfogó képet adni a magyar népi iparművészetről. Ezt a tágas, boltíves épületet az egykori városi magisztrátus 1793-ban építtette, jövedelme kiegészítésére `serház` és pálinkafőző ház céljából. Építését Hacker József pesti ácsmesterre bízták, aki öt hónap és hat nap alatt végezte el feladatát. A népi iparművészet nem statikus, hanem a korral, az ízléssel és az igényekkel együtt változó, élő művészeti ág. A Népi Iparművészeti Gyűjtemény állandó kiállításban a régi, öreg mesterek munkáinak bemutatása mellett helyet kapnak a fiatal, színvonalasan dolgozó alkotók is.
A Kecskeméti Népi Iparművészeti Gyűjtemény az egyik meghatározó intézmény az országban, amely igyekszik átfogó képet adni a magyar népi iparművészetről. Ezt a tágas, boltíves épületet az egykori városi magisztrátus 1793-ban építtette, jövedelme kiegészítésére `serház` és pálinkafőző ház céljából. Építését Hacker József pesti ácsmesterre bízták, aki öt hónap és hat nap alatt végezte el feladatát. A népi iparművészet nem statikus, hanem a korral, az ízléssel és az igényekkel együtt változó, élő művészeti ág. A Népi Iparművészeti Gyűjtemény állandó kiállításban a régi, öreg mesterek munkáinak bemutatása mellett helyet kapnak a fiatal, színvonalasan dolgozó alkotók is.
A falu régi tárgyi emlékeinek gyűjtését az 1980-as években Kertai Lászlóné tanárnő és az irányítása alatt lelkesen tevékenykedő szakkörös diákok kezdték el. Az összegyűjtött tárgyakat ekkoriban az iskola zsibongójában állították ki. A tudatos gyűjtőmunkát 1994 nyarán két lelkes gimnazista lány, Gombosi Beatrix és Szalai Anna folytatta. A rendkívül eredményes gyűjtőmunka után a lányok elhatározták, hogy a tárgyi gyűjtemény számára egy tájházat kell létrehozni. Az önkormányzat, a tulajdonában álló, éppen akkor megüresedett régi orvosi rendelő épületét ajánlotta fel e célra. 1994. november 18-án nyílt meg Rábapatona Község Néprajzi Kiállítása.
A falu régi tárgyi emlékeinek gyűjtését az 1980-as években Kertai Lászlóné tanárnő és az irányítása alatt lelkesen tevékenykedő szakkörös diákok kezdték el. Az összegyűjtött tárgyakat ekkoriban az iskola zsibongójában állították ki. A tudatos gyűjtőmunkát 1994 nyarán két lelkes gimnazista lány, Gombosi Beatrix és Szalai Anna folytatta. A rendkívül eredményes gyűjtőmunka után a lányok elhatározták, hogy a tárgyi gyűjtemény számára egy tájházat kell létrehozni. Az önkormányzat, a tulajdonában álló, éppen akkor megüresedett régi orvosi rendelő épületét ajánlotta fel e célra. 1994. november 18-án nyílt meg Rábapatona Község Néprajzi Kiállítása.
A falu régi tárgyi emlékeinek gyűjtését az 1980-as években Kertai Lászlóné tanárnő és az irányítása alatt lelkesen tevékenykedő szakkörös diákok kezdték el. Az összegyűjtött tárgyakat ekkoriban az iskola zsibongójában állították ki. A tudatos gyűjtőmunkát 1994 nyarán két lelkes gimnazista lány, Gombosi Beatrix és Szalai Anna folytatta. A rendkívül eredményes gyűjtőmunka után a lányok elhatározták, hogy a tárgyi gyűjtemény számára egy tájházat kell létrehozni. Az önkormányzat, a tulajdonában álló, éppen akkor megüresedett régi orvosi rendelő épületét ajánlotta fel e célra. 1994. november 18-án nyílt meg Rábapatona Község Néprajzi Kiállítása.
