A Tájház berendezése a XX. század elejének, valamint az 1920-as, 1930-as évek lakókultúráját, bútorzatát, viseletét, valamint konyhai és gazdálkodási eszközeit mutatja be. A fotó- és iratgyűjteménnyel kiegészített gazdag kiállítási anyag hitelesen mutatja be a XX. Század elejének paraszti életmódját.
A Tájház berendezése a XX. század elejének, valamint az 1920-as, 1930-as évek lakókultúráját, bútorzatát, viseletét, valamint konyhai és gazdálkodási eszközeit mutatja be. A fotó- és iratgyűjteménnyel kiegészített gazdag kiállítási anyag hitelesen mutatja be a XX. Század elejének paraszti életmódját.
A Tájház berendezése a XX. század elejének, valamint az 1920-as, 1930-as évek lakókultúráját, bútorzatát, viseletét, valamint konyhai és gazdálkodási eszközeit mutatja be. A fotó- és iratgyűjteménnyel kiegészített gazdag kiállítási anyag hitelesen mutatja be a XX. Század elejének paraszti életmódját.
Az elmúlt évtizedek alatt óriási fejlődésen ment át a múzeum. A néprajzi gyűjtemény textil-része a Dunántúl egyik legjelentősebbje, míg a régészeti gyűjtemény elérte a környező múzeumok mennyiségét és minőségét.
A Verpeléten átvezető főút mellett áll a XVIII. század végén, vagy közvetlenül a XIX. század első éveiben épült kovácsműhely. A műhely kőből készült építmény, amely a patkolószínnel 9 méter hosszú és 6,6 méter széles. A műhely a már kiveszőben lévő legősibb foglalkozás, a kovácsmesterség emlékét őrzi, s az ország első ilyen jellegű bemutatóhelye. A hagyomány szerint Egerbe menet már Mátyás király is itt patkoltatta meg lovát.
A Verpeléten átvezető főút mellett áll a XVIII. század végén, vagy közvetlenül a XIX. század első éveiben épült kovácsműhely. A műhely kőből készült építmény, amely a patkolószínnel 9 méter hosszú és 6,6 méter széles. A műhely a már kiveszőben lévő legősibb foglalkozás, a kovácsmesterség emlékét őrzi, s az ország első ilyen jellegű bemutatóhelye. A hagyomány szerint Egerbe menet már Mátyás király is itt patkoltatta meg lovát.
A Verpeléten átvezető főút mellett áll a XVIII. század végén, vagy közvetlenül a XIX. század első éveiben épült kovácsműhely. A műhely kőből készült építmény, amely a patkolószínnel 9 méter hosszú és 6,6 méter széles. A műhely a már kiveszőben lévő legősibb foglalkozás, a kovácsmesterség emlékét őrzi, s az ország első ilyen jellegű bemutatóhelye. A hagyomány szerint Egerbe menet már Mátyás király is itt patkoltatta meg lovát.
A település főutcáján található vésztői Mesterségek Háza és Tájház a 19. század második felében gazdaháznak épült. A tájház ettől az időszaktól kezdve mutatja be a település néprajzi gyűjteményét, az utcai szoba és a konyha enteriőr kiállításával. Az épület további helyiségei kézműves mesterségek számára vannak berendezve. Például szövőszoba a lakószobában, kosárfonás- és fazekas mesterség a nyári konyhában, kézműves foglalkoztató a pajtában.
A település főutcáján található vésztői Mesterségek Háza és Tájház a 19. század második felében gazdaháznak épült. A tájház ettől az időszaktól kezdve mutatja be a település néprajzi gyűjteményét, az utcai szoba és a konyha enteriőr kiállításával. Az épület további helyiségei kézműves mesterségek számára vannak berendezve. Például szövőszoba a lakószobában, kosárfonás- és fazekas mesterség a nyári konyhában, kézműves foglalkoztató a pajtában.
A település főutcáján található vésztői Mesterségek Háza és Tájház a 19. század második felében gazdaháznak épült. A tájház ettől az időszaktól kezdve mutatja be a település néprajzi gyűjteményét, az utcai szoba és a konyha enteriőr kiállításával. Az épület további helyiségei kézműves mesterségek számára vannak berendezve. Például szövőszoba a lakószobában, kosárfonás- és fazekas mesterség a nyári konyhában, kézműves foglalkoztató a pajtában.
Rudabányácskán a Szlovák tájház muzeális kiállítóhely, a Zempléni Szlovákok Néprajzi Gyűjteményének ad otthont. A modern kor követelményeinek megfelelően mutatja be a szlovák nemzetiség múltbéli hétköznapjait. A tisztaszoba szekrényei nyitott állapotban vannak, egy - egy tematikus kiállítóhelyként szerepel. Láthatjuk például a Rozmaring Asszonykórus tevékenységét bemutató Közösség szekrény, a Színpadi kellékek szekrényét, de a helyi szlovákság felekezeti hovatartozásának egyes mozzanatait ismertető Vallási szekrény. A lakószoba fonószobává alakult át, hiszen a gyűjteményben számos, a szövés-fonás hagyományát alátámasztó tárgy található meg. A Tájház a közösségépítés színtere is, hagyományőrző programokat szerveznek, ahol a generációk együtt ápolják kultúrájukat.
Rudabányácskán a Szlovák tájház muzeális kiállítóhely, a Zempléni Szlovákok Néprajzi Gyűjteményének ad otthont. A modern kor követelményeinek megfelelően mutatja be a szlovák nemzetiség múltbéli hétköznapjait. A tisztaszoba szekrényei nyitott állapotban vannak, egy - egy tematikus kiállítóhelyként szerepel. Láthatjuk például a Rozmaring Asszonykórus tevékenységét bemutató Közösség szekrény, a Színpadi kellékek szekrényét, de a helyi szlovákság felekezeti hovatartozásának egyes mozzanatait ismertető Vallási szekrény. A lakószoba fonószobává alakult át, hiszen a gyűjteményben számos, a szövés-fonás hagyományát alátámasztó tárgy található meg. A Tájház a közösségépítés színtere is, hagyományőrző programokat szerveznek, ahol a generációk együtt ápolják kultúrájukat.
Rudabányácskán a Szlovák tájház muzeális kiállítóhely, a Zempléni Szlovákok Néprajzi Gyűjteményének ad otthont. A modern kor követelményeinek megfelelően mutatja be a szlovák nemzetiség múltbéli hétköznapjait. A tisztaszoba szekrényei nyitott állapotban vannak, egy - egy tematikus kiállítóhelyként szerepel. Láthatjuk például a Rozmaring Asszonykórus tevékenységét bemutató Közösség szekrény, a Színpadi kellékek szekrényét, de a helyi szlovákság felekezeti hovatartozásának egyes mozzanatait ismertető Vallási szekrény. A lakószoba fonószobává alakult át, hiszen a gyűjteményben számos, a szövés-fonás hagyományát alátámasztó tárgy található meg. A Tájház a közösségépítés színtere is, hagyományőrző programokat szerveznek, ahol a generációk együtt ápolják kultúrájukat.
A magyar néprajz-népművészet több mint 3000 db tárgyi emléke tekithető meg. A látogatók megismerhetik elődeink használati, díszítő és berendezési tárgyait (egyedi darabokat is), azok egy részének működését, használatát.
