A Tolnai selyemfonó 1900-1971-ig működött, ezután berendeztek itt egy emlékszobát, ahol a fonás eszközeit állították ki. A selyemszobába később a selyemtenyésztés munkafolyamatairól, egykori vezetőkről, tervrajzokról készült képek is kerültek, így végül egy kis műszaki múzeummá alakult a helyiség. A gyűjtemény az országban egyedülálló, még Közép- Európában is csak kisebb gyűjtemények találhatóak. Az emlékszoba tárgyait védetté nyilvánították ideiglenesen.
A Tolnai selyemfonó 1900-1971-ig működött, ezután berendeztek itt egy emlékszobát, ahol a fonás eszközeit állították ki. A selyemszobába később a selyemtenyésztés munkafolyamatairól, egykori vezetőkről, tervrajzokról készült képek is kerültek, így végül egy kis műszaki múzeummá alakult a helyiség. A gyűjtemény az országban egyedülálló, még Közép- Európában is csak kisebb gyűjtemények találhatóak. Az emlékszoba tárgyait védetté nyilvánították ideiglenesen.
A Tolnai selyemfonó 1900-1971-ig működött, ezután berendeztek itt egy emlékszobát, ahol a fonás eszközeit állították ki. A selyemszobába később a selyemtenyésztés munkafolyamatairól, egykori vezetőkről, tervrajzokról készült képek is kerültek, így végül egy kis műszaki múzeummá alakult a helyiség. A gyűjtemény az országban egyedülálló, még Közép- Európában is csak kisebb gyűjtemények találhatóak. Az emlékszoba tárgyait védetté nyilvánították ideiglenesen.
A múzeum a magyar orvostörténelem legfontosabb közgyűjteménye és egyben fontos kutatóbázisa. Gyűjteményei időhatár nélkül a medicina, a gyógyszerészet és az egészségügy egészét átfogják.
Az Alpokalján, a Kőszegi-hegység szívében álló egykori erdészlakokban, a Stájer-házakban, alakította ki kezelőjük, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. az Erdészeti Múzeumot, az Erdészeti Erdei Iskolát, végül az Erdei Szállót. Iskolánk célja, hogy bemutassa és megszerettesse a gyermekekkel a természetet, az erdőt, valamint szeretnénk megismertetni az erdőben dolgozó ember munkáját is. A Kőszegi Tájvédelmi Körzetben adott az ideális természeti környezet, és az Erdőgazdaság szakemberei által biztosított szakmai háttér lehetővé teszi e célok elérését. Ennek egyik eleme a Stájer-házi Erdészeti Erdei Iskola erdőpedagógiai programja. Más érdeklődők előzetes bejelentést követően tekinthetik mega a múzeumot, díjmentesen.
Az Alpokalján, a Kőszegi-hegység szívében álló egykori erdészlakokban, a Stájer-házakban, alakította ki kezelőjük, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. az Erdészeti Múzeumot, az Erdészeti Erdei Iskolát, végül az Erdei Szállót. Iskolánk célja, hogy bemutassa és megszerettesse a gyermekekkel a természetet, az erdőt, valamint szeretnénk megismertetni az erdőben dolgozó ember munkáját is. A Kőszegi Tájvédelmi Körzetben adott az ideális természeti környezet, és az Erdőgazdaság szakemberei által biztosított szakmai háttér lehetővé teszi e célok elérését. Ennek egyik eleme a Stájer-házi Erdészeti Erdei Iskola erdőpedagógiai programja. Más érdeklődők előzetes bejelentést követően tekinthetik mega a múzeumot, díjmentesen.
Az Alpokalján, a Kőszegi-hegység szívében álló egykori erdészlakokban, a Stájer-házakban, alakította ki kezelőjük, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. az Erdészeti Múzeumot, az Erdészeti Erdei Iskolát, végül az Erdei Szállót. Iskolánk célja, hogy bemutassa és megszerettesse a gyermekekkel a természetet, az erdőt, valamint szeretnénk megismertetni az erdőben dolgozó ember munkáját is. A Kőszegi Tájvédelmi Körzetben adott az ideális természeti környezet, és az Erdőgazdaság szakemberei által biztosított szakmai háttér lehetővé teszi e célok elérését. Ennek egyik eleme a Stájer-házi Erdészeti Erdei Iskola erdőpedagógiai programja. Más érdeklődők előzetes bejelentést követően tekinthetik mega a múzeumot, díjmentesen.
Látogassa meg múzeumunkat és fedezze fel a mechanikus zenegépek világát azokból az időkből, amikor még nem volt rádió és lemezjátszó, egészen a múlt századi ötvenes évekig. Élvezze autentikus környezetben a zenélő dobozok, gépzongorák, zenélő órák és kintornák hangzását. Hangulatos szabadtéri részen hallgathatja meg egy ötvenes évek-beli nagy táncorchestrion és egy holland utcai orgona zenéjét.
Látogassa meg múzeumunkat és fedezze fel a mechanikus zenegépek világát azokból az időkből, amikor még nem volt rádió és lemezjátszó, egészen a múlt századi ötvenes évekig. Élvezze autentikus környezetben a zenélő dobozok, gépzongorák, zenélő órák és kintornák hangzását. Hangulatos szabadtéri részen hallgathatja meg egy ötvenes évek-beli nagy táncorchestrion és egy holland utcai orgona zenéjét.
Látogassa meg múzeumunkat és fedezze fel a mechanikus zenegépek világát azokból az időkből, amikor még nem volt rádió és lemezjátszó, egészen a múlt századi ötvenes évekig. Élvezze autentikus környezetben a zenélő dobozok, gépzongorák, zenélő órák és kintornák hangzását. Hangulatos szabadtéri részen hallgathatja meg egy ötvenes évek-beli nagy táncorchestrion és egy holland utcai orgona zenéjét.
A Tessedik Sámuel Múzeum mai székhelye 1791-ben épült, azzal a céllal, hogy az ország első mezőgazdasági iskolájának otthont adjon. Tessedik Gazdasági Iskolájának megszűnése után gimnázium, tanítóképző és diákotthon működött az eredetileg barokk stílusú épületben.
A gyógyszertár ma is létezik Széchényi Múzeumpatika néven, a győri bencések fenntartásában. Névadója Széchényi György (1592–1695), 1658–1668-ig győri püspök, majd kalocsai, 1685-től esztergomi érsek, a győri jezsuiták egyik legnagyobb jótevője, a rendház építtetője. A patikában látható mellképét 1697-ben festették. A patika kiállítási tárgyai közül a legértékesebb az a delfinfüles bronzmozsár, amelyet 1660-ban Báthory Zsófia ajándékozott a jezsuitáknak , amiért fiát, I. Rákóczi Ferencet áttérítették a református hitről a katolikusra.
A gyógyszertár ma is létezik Széchényi Múzeumpatika néven, a győri bencések fenntartásában. Névadója Széchényi György (1592–1695), 1658–1668-ig győri püspök, majd kalocsai, 1685-től esztergomi érsek, a győri jezsuiták egyik legnagyobb jótevője, a rendház építtetője. A patikában látható mellképét 1697-ben festették. A patika kiállítási tárgyai közül a legértékesebb az a delfinfüles bronzmozsár, amelyet 1660-ban Báthory Zsófia ajándékozott a jezsuitáknak , amiért fiát, I. Rákóczi Ferencet áttérítették a református hitről a katolikusra.
A gyógyszertár ma is létezik Széchényi Múzeumpatika néven, a győri bencések fenntartásában. Névadója Széchényi György (1592–1695), 1658–1668-ig győri püspök, majd kalocsai, 1685-től esztergomi érsek, a győri jezsuiták egyik legnagyobb jótevője, a rendház építtetője. A patikában látható mellképét 1697-ben festették. A patika kiállítási tárgyai közül a legértékesebb az a delfinfüles bronzmozsár, amelyet 1660-ban Báthory Zsófia ajándékozott a jezsuitáknak , amiért fiát, I. Rákóczi Ferencet áttérítették a református hitről a katolikusra.
A Magyar Természettudományi Múzeum tagintézményeként megvalósuló Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum Kárpát-medence és Közép-Európa egyetlen olyan múzeuma, amely a XXI. századi fenntartható vadászathoz kapcsolódó etikus vadászati elveket, modern, környezettudatos ismereteket tartalmaz, és ezeket a legmodernebb interaktív eszközökkel teszi közzé. A múzeum nem titkolt célja a környezeti nevelés, a látogatók szemléletének formálása, környezettudatos viselkedésre való nevelése.
A Magyar Természettudományi Múzeum tagintézményeként megvalósuló Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum Kárpát-medence és Közép-Európa egyetlen olyan múzeuma, amely a XXI. századi fenntartható vadászathoz kapcsolódó etikus vadászati elveket, modern, környezettudatos ismereteket tartalmaz, és ezeket a legmodernebb interaktív eszközökkel teszi közzé. A múzeum nem titkolt célja a környezeti nevelés, a látogatók szemléletének formálása, környezettudatos viselkedésre való nevelése.
A Magyar Természettudományi Múzeum tagintézményeként megvalósuló Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum Kárpát-medence és Közép-Európa egyetlen olyan múzeuma, amely a XXI. századi fenntartható vadászathoz kapcsolódó etikus vadászati elveket, modern, környezettudatos ismereteket tartalmaz, és ezeket a legmodernebb interaktív eszközökkel teszi közzé. A múzeum nem titkolt célja a környezeti nevelés, a látogatók szemléletének formálása, környezettudatos viselkedésre való nevelése.
A kiállítás az érmelléki hagyományos népi halászat, valamint a népi vadfogás és a házi rágcsálók befogásának eszközeit mutatja be. A halász szerszámok mellett láthatunk nádvágót is. Megtekinthetjük az Érmelléken egykor elterjedt, lapos fenekű hajót (csónakot), amelyet úgynevezett csákrúddal, állva hajtottak előre. A búzát is sok helyről ilyen (helyi nevén) hajón hordták a malomba. A kiállítás egy vitrint szán a házkörüli rágcsálók elleni eszközök bemutatására. Az egyik leghatékonyabb ezek közül a famacska.
A kiállítás az érmelléki hagyományos népi halászat, valamint a népi vadfogás és a házi rágcsálók befogásának eszközeit mutatja be. A halász szerszámok mellett láthatunk nádvágót is. Megtekinthetjük az Érmelléken egykor elterjedt, lapos fenekű hajót (csónakot), amelyet úgynevezett csákrúddal, állva hajtottak előre. A búzát is sok helyről ilyen (helyi nevén) hajón hordták a malomba. A kiállítás egy vitrint szán a házkörüli rágcsálók elleni eszközök bemutatására. Az egyik leghatékonyabb ezek közül a famacska.
A kiállítás az érmelléki hagyományos népi halászat, valamint a népi vadfogás és a házi rágcsálók befogásának eszközeit mutatja be. A halász szerszámok mellett láthatunk nádvágót is. Megtekinthetjük az Érmelléken egykor elterjedt, lapos fenekű hajót (csónakot), amelyet úgynevezett csákrúddal, állva hajtottak előre. A búzát is sok helyről ilyen (helyi nevén) hajón hordták a malomba. A kiállítás egy vitrint szán a házkörüli rágcsálók elleni eszközök bemutatására. Az egyik leghatékonyabb ezek közül a famacska.
A község egyetlen szélmalma 1865 körül épült. Arról semmilyen írásos dokumentum nem áll rendelkezésünkre, hogy például mikor kezdték el az építkezést, vagy mikor őröltek benne először. A szélmalom 1948-ban befejezte működését, majd 1964-ben a Magyar Állam megvásárolta. Az Országos Műemléki Felügyelőség védett népi ipari műemlékké nyilvánította. A sok éven át történő felújítás után végre látogatható a malom.
A község egyetlen szélmalma 1865 körül épült. Arról semmilyen írásos dokumentum nem áll rendelkezésünkre, hogy például mikor kezdték el az építkezést, vagy mikor őröltek benne először. A szélmalom 1948-ban befejezte működését, majd 1964-ben a Magyar Állam megvásárolta. Az Országos Műemléki Felügyelőség védett népi ipari műemlékké nyilvánította. A sok éven át történő felújítás után végre látogatható a malom.
A község egyetlen szélmalma 1865 körül épült. Arról semmilyen írásos dokumentum nem áll rendelkezésünkre, hogy például mikor kezdték el az építkezést, vagy mikor őröltek benne először. A szélmalom 1948-ban befejezte működését, majd 1964-ben a Magyar Állam megvásárolta. Az Országos Műemléki Felügyelőség védett népi ipari műemlékké nyilvánította. A sok éven át történő felújítás után végre látogatható a malom.
A patikamúzeum helyén valaha a város első nyilvános „apotékája` (a Szerecsen) üzemelt. A látogatók a gyógyszerészet- és orvoslástörténeti kiállításban sétálva különleges, míves megmunkálású gyógyszerkiadó üvegcséket, fából, fémből és kerámiából készült patikaedényeket, régi gyógyászati eszközöket és gyógyír recepteket egyaránt megtekinthetnek. További kuriózumként említhetők a mérlegek, amelyek még a régi mértékegységeket (font, lat stb.) veszik alapul, vagy az a kézi tekerésű tablettázógép, amely bár rendkívül kis termelékenységű volt, ám a végeredmény - a gyönyörű, formázott tabletta - kárpótolta a gyógyulásra váró beteget.
A patikamúzeum helyén valaha a város első nyilvános „apotékája` (a Szerecsen) üzemelt. A látogatók a gyógyszerészet- és orvoslástörténeti kiállításban sétálva különleges, míves megmunkálású gyógyszerkiadó üvegcséket, fából, fémből és kerámiából készült patikaedényeket, régi gyógyászati eszközöket és gyógyír recepteket egyaránt megtekinthetnek. További kuriózumként említhetők a mérlegek, amelyek még a régi mértékegységeket (font, lat stb.) veszik alapul, vagy az a kézi tekerésű tablettázógép, amely bár rendkívül kis termelékenységű volt, ám a végeredmény - a gyönyörű, formázott tabletta - kárpótolta a gyógyulásra váró beteget.
A patikamúzeum helyén valaha a város első nyilvános „apotékája` (a Szerecsen) üzemelt. A látogatók a gyógyszerészet- és orvoslástörténeti kiállításban sétálva különleges, míves megmunkálású gyógyszerkiadó üvegcséket, fából, fémből és kerámiából készült patikaedényeket, régi gyógyászati eszközöket és gyógyír recepteket egyaránt megtekinthetnek. További kuriózumként említhetők a mérlegek, amelyek még a régi mértékegységeket (font, lat stb.) veszik alapul, vagy az a kézi tekerésű tablettázógép, amely bár rendkívül kis termelékenységű volt, ám a végeredmény - a gyönyörű, formázott tabletta - kárpótolta a gyógyulásra váró beteget.
