Jásd település határában a Gaja-patakon egykor kilenc vízi malom működött. Ma már csak kettőnek maradt meg a fölülcsapó vízikereke. A 20. század elején még őrlőkereket mozgatott, majd később fűrészteleppé (gatter) alakították át. A Poós Vízimalom az 1950-es évek végéig őrlőmalomként működött, ma újra működő állapotban látogatható. Az eredeti gépeket vízi kerék hajtja meg.
Jásd település határában a Gaja-patakon egykor kilenc vízi malom működött. Ma már csak kettőnek maradt meg a fölülcsapó vízikereke. A 20. század elején még őrlőkereket mozgatott, majd később fűrészteleppé (gatter) alakították át. A Poós Vízimalom az 1950-es évek végéig őrlőmalomként működött, ma újra működő állapotban látogatható. Az eredeti gépeket vízi kerék hajtja meg.
Jásd település határában a Gaja-patakon egykor kilenc vízi malom működött. Ma már csak kettőnek maradt meg a fölülcsapó vízikereke. A 20. század elején még őrlőkereket mozgatott, majd később fűrészteleppé (gatter) alakították át. A Poós Vízimalom az 1950-es évek végéig őrlőmalomként működött, ma újra működő állapotban látogatható. Az eredeti gépeket vízi kerék hajtja meg.
A Postamúzeum székhelye a Benczúr u. 27. alatti, 1931 óta a postások művelődését szolgáló épület. A második emeleten berendezett állandó kiállítás koncepciója: miben, milyen területen tekinthető elsőnek a Magyar Királyi Posta, milyen technikai újításokat, szolgáltatásokat vezetett be elsőként, vagy elsők között, akár a világon, akár Európában.
A Postamúzeum székhelye a Benczúr u. 27. alatti, 1931 óta a postások művelődését szolgáló épület. A második emeleten berendezett állandó kiállítás koncepciója: miben, milyen területen tekinthető elsőnek a Magyar Királyi Posta, milyen technikai újításokat, szolgáltatásokat vezetett be elsőként, vagy elsők között, akár a világon, akár Európában.
A Postamúzeum székhelye a Benczúr u. 27. alatti, 1931 óta a postások művelődését szolgáló épület. A második emeleten berendezett állandó kiállítás koncepciója: miben, milyen területen tekinthető elsőnek a Magyar Királyi Posta, milyen technikai újításokat, szolgáltatásokat vezetett be elsőként, vagy elsők között, akár a világon, akár Európában.
Pécs belvárosában, a Jókai utcában találhatjuk a város egyik legszebb eklektikus épületét, a még ma is postaként működő Postapalotát. A látványa lenyűgöző a részletei megfigyelésében sokáig el lehet veszni. Az épület legfeltűnőbb elemei a színes tetőcserepek és a homlokzati domborművek, melyek természetesen a híres pécsi Zsolnay Porcelángyárban lettek elkészítve.
Pécs belvárosában, a Jókai utcában találhatjuk a város egyik legszebb eklektikus épületét, a még ma is postaként működő Postapalotát. A látványa lenyűgöző a részletei megfigyelésében sokáig el lehet veszni. Az épület legfeltűnőbb elemei a színes tetőcserepek és a homlokzati domborművek, melyek természetesen a híres pécsi Zsolnay Porcelángyárban lettek elkészítve.
Pécs belvárosában, a Jókai utcában találhatjuk a város egyik legszebb eklektikus épületét, a még ma is postaként működő Postapalotát. A látványa lenyűgöző a részletei megfigyelésében sokáig el lehet veszni. Az épület legfeltűnőbb elemei a színes tetőcserepek és a homlokzati domborművek, melyek természetesen a híres pécsi Zsolnay Porcelángyárban lettek elkészítve.
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark területén található múzeumfalu egyik épülete a Postamúzeum, amely postatörténeti kiállításoknak ad otthont. A Tömörkény községből áttelepített községháza és postahivatal épületében 1987-ben nyílt meg a `Múzeumposta` postatörténeti kiállítással, valamint a `Postamesternők emlékezete` és a `Puskás Tivadar hírmondója` c. tárlatokkal (utóbbi helyén jelenleg a csendőrszoba tekinthető meg). A kiállításokat a Magyar Posta Zrt. működteti.
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark területén található múzeumfalu egyik épülete a Postamúzeum, amely postatörténeti kiállításoknak ad otthont. A Tömörkény községből áttelepített községháza és postahivatal épületében 1987-ben nyílt meg a `Múzeumposta` postatörténeti kiállítással, valamint a `Postamesternők emlékezete` és a `Puskás Tivadar hírmondója` c. tárlatokkal (utóbbi helyén jelenleg a csendőrszoba tekinthető meg). A kiállításokat a Magyar Posta Zrt. működteti.
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark területén található múzeumfalu egyik épülete a Postamúzeum, amely postatörténeti kiállításoknak ad otthont. A Tömörkény községből áttelepített községháza és postahivatal épületében 1987-ben nyílt meg a `Múzeumposta` postatörténeti kiállítással, valamint a `Postamesternők emlékezete` és a `Puskás Tivadar hírmondója` c. tárlatokkal (utóbbi helyén jelenleg a csendőrszoba tekinthető meg). A kiállításokat a Magyar Posta Zrt. működteti.
Budapesten a Rendőrmúzeum teljes kiállítási anyaga nyilvános és bárki által megtekinthető. A Rendőrmúzeum könyvtárral, valamint Fotó- és filmarchívummal is rendelkezik. A múzeum előzetes bejelentkezés alapján ingyenes tárlatvezetést és múzeumpedagógiai foglalkozást is biztosít.
A Rendőrség-történeti Múzeum állandó kiállítása a kriminalisztikatörténeti és a bűnügyi technikai érdekességeken kívül bepillantást nyújt a szakértői munka fejlődésébe, valamint az emlékezetes magyarországi bűnügyek titkaiba is.
Az állandó kiállításon többek között 132 ország több mint 150 rendőr- és csendőregyenruhája tekinthető meg. A külföldi és magyar rendőrségi és csendőrségi egyenruhák mellett a kiállításban több száz magyar- és külföldi rendőrségi és csendőrségi karjelvény, rendőrség- és csendőrség történeti anyag is megtekinthető.
Az állandó kiállításon többek között 132 ország több mint 150 rendőr- és csendőregyenruhája tekinthető meg. A külföldi és magyar rendőrségi és csendőrségi egyenruhák mellett a kiállításban több száz magyar- és külföldi rendőrségi és csendőrségi karjelvény, rendőrség- és csendőrség történeti anyag is megtekinthető.
Az állandó kiállításon többek között 132 ország több mint 150 rendőr- és csendőregyenruhája tekinthető meg. A külföldi és magyar rendőrségi és csendőrségi egyenruhák mellett a kiállításban több száz magyar- és külföldi rendőrségi és csendőrségi karjelvény, rendőrség- és csendőrség történeti anyag is megtekinthető.
A RepTár Szolnok város repülőmúzeuma, egyedülálló repüléstörténeti kiállítóhely Kelet-Európában. A múzeum több mint 4 500 m2 fedett kiállítóterével, és mintegy 60 000 m2 alapterületével már mérete okán is figyelemre tarthat számot. A múzeum több, mint egy nagy repülőgép emlékpark. Az itt található nyugdíjazott és restaurált gépek mellett ugyanis megannyi interaktív eszköz kínál különleges élményt a látogatóknak. A RepTár nem csak kiállítóhely, de élményeket és szórakozást kínáló tematikus park is, amely a repülés szerelmesei mellett remek kikapcsolódást kínál családoknak, baráti társaságoknak.
A RepTár Szolnok város repülőmúzeuma, egyedülálló repüléstörténeti kiállítóhely Kelet-Európában. A múzeum több mint 4 500 m2 fedett kiállítóterével, és mintegy 60 000 m2 alapterületével már mérete okán is figyelemre tarthat számot. A múzeum több, mint egy nagy repülőgép emlékpark. Az itt található nyugdíjazott és restaurált gépek mellett ugyanis megannyi interaktív eszköz kínál különleges élményt a látogatóknak. A RepTár nem csak kiállítóhely, de élményeket és szórakozást kínáló tematikus park is, amely a repülés szerelmesei mellett remek kikapcsolódást kínál családoknak, baráti társaságoknak.
A RepTár Szolnok város repülőmúzeuma, egyedülálló repüléstörténeti kiállítóhely Kelet-Európában. A múzeum több mint 4 500 m2 fedett kiállítóterével, és mintegy 60 000 m2 alapterületével már mérete okán is figyelemre tarthat számot. A múzeum több, mint egy nagy repülőgép emlékpark. Az itt található nyugdíjazott és restaurált gépek mellett ugyanis megannyi interaktív eszköz kínál különleges élményt a látogatóknak. A RepTár nem csak kiállítóhely, de élményeket és szórakozást kínáló tematikus park is, amely a repülés szerelmesei mellett remek kikapcsolódást kínál családoknak, baráti társaságoknak.
Fruhmann Antal (1908–1987) győri kályhásmester végrendeletében lakóházát és műhelyét a város múzeumára hagyta. Az itt kialakított kályhamúzeum az országban egyedülálló. A jelentős kályhagyártási múlttal rendelkező Győrött a mára már eltűnt Mágner-, Dachauer-, Magyary- és Fruhmann-műhelyek emlékének felidézése, a győri kályhásság történetét bemutató, enteriőrszerűen berendezett kiállítótermek közvetlenül teszik átélhetővé minden korosztály számára az „otthon melege” kifejezést.
Fruhmann Antal (1908–1987) győri kályhásmester végrendeletében lakóházát és műhelyét a város múzeumára hagyta. Az itt kialakított kályhamúzeum az országban egyedülálló. A jelentős kályhagyártási múlttal rendelkező Győrött a mára már eltűnt Mágner-, Dachauer-, Magyary- és Fruhmann-műhelyek emlékének felidézése, a győri kályhásság történetét bemutató, enteriőrszerűen berendezett kiállítótermek közvetlenül teszik átélhetővé minden korosztály számára az „otthon melege” kifejezést.
Fruhmann Antal (1908–1987) győri kályhásmester végrendeletében lakóházát és műhelyét a város múzeumára hagyta. Az itt kialakított kályhamúzeum az országban egyedülálló. A jelentős kályhagyártási múlttal rendelkező Győrött a mára már eltűnt Mágner-, Dachauer-, Magyary- és Fruhmann-műhelyek emlékének felidézése, a győri kályhásság történetét bemutató, enteriőrszerűen berendezett kiállítótermek közvetlenül teszik átélhetővé minden korosztály számára az „otthon melege” kifejezést.
A ma Sáfrik Malomként ismert védett malomépületet 1861 és `67 között Hunyadi Antal építette alsó meghajtású őrlőszerkezettel. Az akkor még háromszintes épület fala vályogtéglából készült, amelyet 1892-ben kívülről téglaköpennyel burkoltak be. Sáfrik József szélmolnár 1901-ben vette meg az épületet, és egy szinttel megemelve felülhajtós szerkezetűvé alakította át. Az épület a kúp alakú tetőszerkezettel négy elválasztott szintet foglal magába. A malomépület így mintegy 15 méter magas, vitorláinak átmérője pedig a 20 métert is elérik. A malom 1920-ban egy cylinderszitát kapott, hogy finomabb minőségű lisztet állíthassanak elő.
A ma Sáfrik Malomként ismert védett malomépületet 1861 és `67 között Hunyadi Antal építette alsó meghajtású őrlőszerkezettel. Az akkor még háromszintes épület fala vályogtéglából készült, amelyet 1892-ben kívülről téglaköpennyel burkoltak be. Sáfrik József szélmolnár 1901-ben vette meg az épületet, és egy szinttel megemelve felülhajtós szerkezetűvé alakította át. Az épület a kúp alakú tetőszerkezettel négy elválasztott szintet foglal magába. A malomépület így mintegy 15 méter magas, vitorláinak átmérője pedig a 20 métert is elérik. A malom 1920-ban egy cylinderszitát kapott, hogy finomabb minőségű lisztet állíthassanak elő.
A ma Sáfrik Malomként ismert védett malomépületet 1861 és `67 között Hunyadi Antal építette alsó meghajtású őrlőszerkezettel. Az akkor még háromszintes épület fala vályogtéglából készült, amelyet 1892-ben kívülről téglaköpennyel burkoltak be. Sáfrik József szélmolnár 1901-ben vette meg az épületet, és egy szinttel megemelve felülhajtós szerkezetűvé alakította át. Az épület a kúp alakú tetőszerkezettel négy elválasztott szintet foglal magába. A malomépület így mintegy 15 méter magas, vitorláinak átmérője pedig a 20 métert is elérik. A malom 1920-ban egy cylinderszitát kapott, hogy finomabb minőségű lisztet állíthassanak elő.
