Kapolcs egykori malma ipari műemlék, amelyben a korabeli berendezések, és gabonaminták láthatók. Az egykori Szaller-vízimalom - mai nevén a Falumalom -, ma múzeumként működik. Az egyik legértékesebb magyarországi műemlék lett ez a vízimalom-múzeum, mert a búzaőrlésen túl másféle termények őrlését és feldolgozását is bemutatja 100 évnél is régebbi gépeivel és gabonafeldolgozó műszaki berendezéseivel.
Kapolcs egykori malma ipari műemlék, amelyben a korabeli berendezések, és gabonaminták láthatók. Az egykori Szaller-vízimalom - mai nevén a Falumalom -, ma múzeumként működik. Az egyik legértékesebb magyarországi műemlék lett ez a vízimalom-múzeum, mert a búzaőrlésen túl másféle termények őrlését és feldolgozását is bemutatja 100 évnél is régebbi gépeivel és gabonafeldolgozó műszaki berendezéseivel.
Kapolcs egykori malma ipari műemlék, amelyben a korabeli berendezések, és gabonaminták láthatók. Az egykori Szaller-vízimalom - mai nevén a Falumalom -, ma múzeumként működik. Az egyik legértékesebb magyarországi műemlék lett ez a vízimalom-múzeum, mert a búzaőrlésen túl másféle termények őrlését és feldolgozását is bemutatja 100 évnél is régebbi gépeivel és gabonafeldolgozó műszaki berendezéseivel.
Karcag városának egyik legértékesebb műemléke az 1859-ben épített, népi stílusú Gál - Gál Szabóné - Deákné - féle szélmalom. A malmot helybeli téglából építette Gál Ferenc egy téglafallal - „bástyával` körbekerített, dombszerű emelkedésen, hogy vitorlái jobban kihasználják a szelek energiáját. Az épület forgó tetőrésszel és négy széllapáttal készült, tornyos, vagy holland típusú szélmalom, mely a XVII. századtól terjedt el hazánkban.
Karcag városának egyik legértékesebb műemléke az 1859-ben épített, népi stílusú Gál - Gál Szabóné - Deákné - féle szélmalom. A malmot helybeli téglából építette Gál Ferenc egy téglafallal - „bástyával` körbekerített, dombszerű emelkedésen, hogy vitorlái jobban kihasználják a szelek energiáját. Az épület forgó tetőrésszel és négy széllapáttal készült, tornyos, vagy holland típusú szélmalom, mely a XVII. századtól terjedt el hazánkban.
Karcag városának egyik legértékesebb műemléke az 1859-ben épített, népi stílusú Gál - Gál Szabóné - Deákné - féle szélmalom. A malmot helybeli téglából építette Gál Ferenc egy téglafallal - „bástyával` körbekerített, dombszerű emelkedésen, hogy vitorlái jobban kihasználják a szelek energiáját. Az épület forgó tetőrésszel és négy széllapáttal készült, tornyos, vagy holland típusú szélmalom, mely a XVII. századtól terjedt el hazánkban.
A Rák-patak felduzzasztott vize 350 év óta felülcsapott vízikeréken keresztül 3 kőjáratot hajtott. A malom helyreállítva ma is `lisztet jár`.
Magyarországon már a XIX. Sz. elején több magángyűjteményben bemutattak korabeli tűzoltási eszközöket nagy tűzesetek utáni égésmaradványokat. Az első Tűzoltó Múzeumot az 1900-as évek végén a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Testület hozta létre. Hasonló házi múzeumok születtek több vidéki tűzoltóságon és tűzoltószer gyárban. Ezek a gyűjtemények a háborús pusztítás és az azt követő évek túlbuzgó fémgyűjtésének estek áldozatul. A műszaki emlékek védelméről intézkedő 1954. évi IV. törvény alapján megindult gyűjtés és rendszerezés teremtette elő az 1955-ben országos gyűjtőkörrel megalapított Tűzoltó Múzeum anyagát. Az 1957-ben megnyílt, és azóta többször felújított állandó kiállítása a tűzvédelem fejlődését mutatja be az őskortól napjainkig, megismertet a tűz elleni évezredes harccal, a tűzrendészet és tűzoltó eszközök fejlődésével, a korabeli tűzoltók életével, munkájával és kulturális hagyományaival.
Magyarországon már a XIX. Sz. elején több magángyűjteményben bemutattak korabeli tűzoltási eszközöket nagy tűzesetek utáni égésmaradványokat. Az első Tűzoltó Múzeumot az 1900-as évek végén a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Testület hozta létre. Hasonló házi múzeumok születtek több vidéki tűzoltóságon és tűzoltószer gyárban. Ezek a gyűjtemények a háborús pusztítás és az azt követő évek túlbuzgó fémgyűjtésének estek áldozatul. A műszaki emlékek védelméről intézkedő 1954. évi IV. törvény alapján megindult gyűjtés és rendszerezés teremtette elő az 1955-ben országos gyűjtőkörrel megalapított Tűzoltó Múzeum anyagát. Az 1957-ben megnyílt, és azóta többször felújított állandó kiállítása a tűzvédelem fejlődését mutatja be az őskortól napjainkig, megismertet a tűz elleni évezredes harccal, a tűzrendészet és tűzoltó eszközök fejlődésével, a korabeli tűzoltók életével, munkájával és kulturális hagyományaival.
Magyarországon már a XIX. Sz. elején több magángyűjteményben bemutattak korabeli tűzoltási eszközöket nagy tűzesetek utáni égésmaradványokat. Az első Tűzoltó Múzeumot az 1900-as évek végén a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Testület hozta létre. Hasonló házi múzeumok születtek több vidéki tűzoltóságon és tűzoltószer gyárban. Ezek a gyűjtemények a háborús pusztítás és az azt követő évek túlbuzgó fémgyűjtésének estek áldozatul. A műszaki emlékek védelméről intézkedő 1954. évi IV. törvény alapján megindult gyűjtés és rendszerezés teremtette elő az 1955-ben országos gyűjtőkörrel megalapított Tűzoltó Múzeum anyagát. Az 1957-ben megnyílt, és azóta többször felújított állandó kiállítása a tűzvédelem fejlődését mutatja be az őskortól napjainkig, megismertet a tűz elleni évezredes harccal, a tűzrendészet és tűzoltó eszközök fejlődésével, a korabeli tűzoltók életével, munkájával és kulturális hagyományaival.
A műemlék-épületet kb. a XIX. század elején a városfal egyik tornyából alakították ki. Az épület népies barokk stílusban épült. A Kékfestőház Múzeumban található tárgyak bemutatják a hazánkban elterjedt kékfestő mesterség régi eszközanyagát.
A pápai Kékfestő Múzeum Magyarország és Közép-Európa egyik legszebb, legérdekesebb ipartörténeti műemléke. Több mint 200 éves múlttal rendelkezik. Az egykori Kluge cég műhelyét és berendezéseit mutatja be, betekintést nyújtva a kékfestő mesterség rejtelmeibe.
Balassagyarmaton hozták létre Magyarország első kerékpár múzeumát. A 200 négyzetméteres kiállítótérben mintegy 100 kerékpár látható. Futóbiciklik, velocipédek sorakoznak egymás mellett, és láthatók a magyar kerékpárgyártás remekei: Weiss Manfrédok, Velvartok, néhány bringa a Rákosi Mátyás Művekből és természetesen Csepelek is. A kerékpárok többsége ismert gyűjtők féltve őrzött kincseiből való.
Balassagyarmaton hozták létre Magyarország első kerékpár múzeumát. A 200 négyzetméteres kiállítótérben mintegy 100 kerékpár látható. Futóbiciklik, velocipédek sorakoznak egymás mellett, és láthatók a magyar kerékpárgyártás remekei: Weiss Manfrédok, Velvartok, néhány bringa a Rákosi Mátyás Művekből és természetesen Csepelek is. A kerékpárok többsége ismert gyűjtők féltve őrzött kincseiből való.
Balassagyarmaton hozták létre Magyarország első kerékpár múzeumát. A 200 négyzetméteres kiállítótérben mintegy 100 kerékpár látható. Futóbiciklik, velocipédek sorakoznak egymás mellett, és láthatók a magyar kerékpárgyártás remekei: Weiss Manfrédok, Velvartok, néhány bringa a Rákosi Mátyás Művekből és természetesen Csepelek is. A kerékpárok többsége ismert gyűjtők féltve őrzött kincseiből való.
Szinte bizonyos, hogy már a középkortól állhatott itt a vízimalomhoz hasonló funkciójú épület, habár első írásos említése a vár jószágai között a XVII. századból való. Jelenleg is jellemző, barokk stílusjegyeket hordozó formáját a XVIII. század közepe táján a birtok tulajdonosai, a Szapáry család révén nyerte el. A három darab, egyenként kb. 5 m átmérőjű alulcsapott vízikereke a Kerka vízhozamának és az uradalmi igényeknek megfelelően három malomkő járattal rendelkezett. Különleges értékét az adja, hogy a hajdan oly sok Kerka menti malom közül ez az egyetlen maradt meg, sőt gyakorlatilag egész Dél-Zalában ez maradt meg egyedül. Néhány évvel ezelőtt szépen felújították és kialakították benne a Kerka Vízimalom Múzeumot. A felújítás során Pajta épületet is építettek, amely bemutatótérként, kávézóként és ajándékboltként is funkciónál egy időben.
Szinte bizonyos, hogy már a középkortól állhatott itt a vízimalomhoz hasonló funkciójú épület, habár első írásos említése a vár jószágai között a XVII. századból való. Jelenleg is jellemző, barokk stílusjegyeket hordozó formáját a XVIII. század közepe táján a birtok tulajdonosai, a Szapáry család révén nyerte el. A három darab, egyenként kb. 5 m átmérőjű alulcsapott vízikereke a Kerka vízhozamának és az uradalmi igényeknek megfelelően három malomkő járattal rendelkezett. Különleges értékét az adja, hogy a hajdan oly sok Kerka menti malom közül ez az egyetlen maradt meg, sőt gyakorlatilag egész Dél-Zalában ez maradt meg egyedül. Néhány évvel ezelőtt szépen felújították és kialakították benne a Kerka Vízimalom Múzeumot. A felújítás során Pajta épületet is építettek, amely bemutatótérként, kávézóként és ajándékboltként is funkciónál egy időben.
Szinte bizonyos, hogy már a középkortól állhatott itt a vízimalomhoz hasonló funkciójú épület, habár első írásos említése a vár jószágai között a XVII. századból való. Jelenleg is jellemző, barokk stílusjegyeket hordozó formáját a XVIII. század közepe táján a birtok tulajdonosai, a Szapáry család révén nyerte el. A három darab, egyenként kb. 5 m átmérőjű alulcsapott vízikereke a Kerka vízhozamának és az uradalmi igényeknek megfelelően három malomkő járattal rendelkezett. Különleges értékét az adja, hogy a hajdan oly sok Kerka menti malom közül ez az egyetlen maradt meg, sőt gyakorlatilag egész Dél-Zalában ez maradt meg egyedül. Néhány évvel ezelőtt szépen felújították és kialakították benne a Kerka Vízimalom Múzeumot. A felújítás során Pajta épületet is építettek, amely bemutatótérként, kávézóként és ajándékboltként is funkciónál egy időben.
A Kner Nyomdaipari Gyűjteménynek Kner Imre egykori lakóháza ad otthont. A népies barokk stílusú házat Kozma Lajos tervezte, 1925-ben épült. 1970 óta működik benne az ország egyetlen nyomdaipari gyűjteménye. A múzeum állandó kiállítása bemutatja a Kner család tagjainak munkásságát és a Gyomai Kner Nyomda történetét az 1882-es alapítástól napjainkig. Láthatók a nyomdában készült könyvek, művészi báli meghívók, naptárak, levelezőlapok, plakátok, részvények, közigazgatási és különféle merkantil nyomtatványok, a korabeli fotók és történeti dokumentumok. A kiállítást működő könyvkötészeti-és nyomdagépek teszik szemléletessé.
A Kner Nyomdaipari Gyűjteménynek Kner Imre egykori lakóháza ad otthont. A népies barokk stílusú házat Kozma Lajos tervezte, 1925-ben épült. 1970 óta működik benne az ország egyetlen nyomdaipari gyűjteménye. A múzeum állandó kiállítása bemutatja a Kner család tagjainak munkásságát és a Gyomai Kner Nyomda történetét az 1882-es alapítástól napjainkig. Láthatók a nyomdában készült könyvek, művészi báli meghívók, naptárak, levelezőlapok, plakátok, részvények, közigazgatási és különféle merkantil nyomtatványok, a korabeli fotók és történeti dokumentumok. A kiállítást működő könyvkötészeti-és nyomdagépek teszik szemléletessé.
A Kner Nyomdaipari Gyűjteménynek Kner Imre egykori lakóháza ad otthont. A népies barokk stílusú házat Kozma Lajos tervezte, 1925-ben épült. 1970 óta működik benne az ország egyetlen nyomdaipari gyűjteménye. A múzeum állandó kiállítása bemutatja a Kner család tagjainak munkásságát és a Gyomai Kner Nyomda történetét az 1882-es alapítástól napjainkig. Láthatók a nyomdában készült könyvek, művészi báli meghívók, naptárak, levelezőlapok, plakátok, részvények, közigazgatási és különféle merkantil nyomtatványok, a korabeli fotók és történeti dokumentumok. A kiállítást működő könyvkötészeti-és nyomdagépek teszik szemléletessé.
A térség egyik legszebb szélmalma az 1859-ben épült Komlósi-féle szélmalom. A holland típusú, ötszintes szélmalom népi műemlék. A térség egyik olyan szélmalma, mely vitorlák, karfák és fagerendák nélkül áll. Akár újra őrölhetne is - tökéletes állapotban várja a látogatókat. Egykor a Nagyalföld értékes színfoltjai voltak a szélmalmok, mára körülbelül húsz maradt belőlük. Kezdetben a gőzmalmok szorították ki jobb teljesítményükkel, majd 1962-ben mindegyik idejétmúltnak ítéltetett, és leállt.
A térség egyik legszebb szélmalma az 1859-ben épült Komlósi-féle szélmalom. A holland típusú, ötszintes szélmalom népi műemlék. A térség egyik olyan szélmalma, mely vitorlák, karfák és fagerendák nélkül áll. Akár újra őrölhetne is - tökéletes állapotban várja a látogatókat. Egykor a Nagyalföld értékes színfoltjai voltak a szélmalmok, mára körülbelül húsz maradt belőlük. Kezdetben a gőzmalmok szorították ki jobb teljesítményükkel, majd 1962-ben mindegyik idejétmúltnak ítéltetett, és leállt.
A térség egyik legszebb szélmalma az 1859-ben épült Komlósi-féle szélmalom. A holland típusú, ötszintes szélmalom népi műemlék. A térség egyik olyan szélmalma, mely vitorlák, karfák és fagerendák nélkül áll. Akár újra őrölhetne is - tökéletes állapotban várja a látogatókat. Egykor a Nagyalföld értékes színfoltjai voltak a szélmalmok, mára körülbelül húsz maradt belőlük. Kezdetben a gőzmalmok szorították ki jobb teljesítményükkel, majd 1962-ben mindegyik idejétmúltnak ítéltetett, és leállt.
