Kalaznón a régi postaépület három kicsi helyiségében nyílt meg a Helytörténeti Gyűjtemény és Kiállítás. A kiállítás történeti anyaga tizenöt nagyméretű szöveges, képes tablón látható, amiken három hányatott sorsú népcsoport történetét mutatjuk be. A tablók környezetében a Gyűjtemény 180 leltározott műtárgya -viseletek, bútorok és más használati tárgyak- segítségével német, székely, illetve felvidéki szobasarkot rendeztünk be, hogy ízelítőt adjunk e népcsoportok egykori életviteléből is.
Kalaznón a régi postaépület három kicsi helyiségében nyílt meg a Helytörténeti Gyűjtemény és Kiállítás. A kiállítás történeti anyaga tizenöt nagyméretű szöveges, képes tablón látható, amiken három hányatott sorsú népcsoport történetét mutatjuk be. A tablók környezetében a Gyűjtemény 180 leltározott műtárgya -viseletek, bútorok és más használati tárgyak- segítségével német, székely, illetve felvidéki szobasarkot rendeztünk be, hogy ízelítőt adjunk e népcsoportok egykori életviteléből is.
Kalaznón a régi postaépület három kicsi helyiségében nyílt meg a Helytörténeti Gyűjtemény és Kiállítás. A kiállítás történeti anyaga tizenöt nagyméretű szöveges, képes tablón látható, amiken három hányatott sorsú népcsoport történetét mutatjuk be. A tablók környezetében a Gyűjtemény 180 leltározott műtárgya -viseletek, bútorok és más használati tárgyak- segítségével német, székely, illetve felvidéki szobasarkot rendeztünk be, hogy ízelítőt adjunk e népcsoportok egykori életviteléből is.
A tájház épülete szlovák stílusban épült, közel 110 éves, a falu egyetlen, eredeti állapotában fennmaradt épülete. A gyűjtemény közel 100 darabból áll, jól tükrözi a múltbéli népi tárgyi világot.
Héreg, több ezer éve lakott területen, a Gerecse középső részén a Héregi-medencében fekszik. A település középpontjában található a Tájház, ahol állandó kiállítás látható Héreg életére jellemző berendezési tárgyakból, eszközökből, a falusi gazdálkodás szerszámaiból.
A község évtizedes múltját foglalja magába a Tájház, mely a jelen és a jövő nemzedék számára példaértékű. Híven tükrözi a község lakóinak összefogását, erejét, akaratát, a nemzetiségek békés egymás mellett élését. A ház a XIX. századi német építőművesség jeles reprezentánsa, egy gazdag német földműves, Johann Lukas tulajdona volt a szomszéd házzal együtt. A házban székely szobát, sváb szobát és egy konyhát - 20. sz. eleji berendezéssel - láthatunk.
A község évtizedes múltját foglalja magába a Tájház, mely a jelen és a jövő nemzedék számára példaértékű. Híven tükrözi a község lakóinak összefogását, erejét, akaratát, a nemzetiségek békés egymás mellett élését. A ház a XIX. századi német építőművesség jeles reprezentánsa, egy gazdag német földműves, Johann Lukas tulajdona volt a szomszéd házzal együtt. A házban székely szobát, sváb szobát és egy konyhát - 20. sz. eleji berendezéssel - láthatunk.
A község évtizedes múltját foglalja magába a Tájház, mely a jelen és a jövő nemzedék számára példaértékű. Híven tükrözi a község lakóinak összefogását, erejét, akaratát, a nemzetiségek békés egymás mellett élését. A ház a XIX. századi német építőművesség jeles reprezentánsa, egy gazdag német földműves, Johann Lukas tulajdona volt a szomszéd házzal együtt. A házban székely szobát, sváb szobát és egy konyhát - 20. sz. eleji berendezéssel - láthatunk.
Vargáné Kovács Veronika helytörténeti textilgyűjteménye, amely az országban egyedülálló, a sióagárdi népviseletet és díszítőművészetet mutatja be az 1800-as évektől napjainkig.
A tájház és emlékház Zala megyében, Nagykanizsától 20 km-re Murakeresztúron található. A nemzetiségi lét, a helyi értékek, annak megőrzése és bemutatása fontos a Közművelődési Egyesület Murakeresztúr számára.
Levéltári források igazolják, hogy a telken már 1865-ben állt az a talpas, favázas szerkezetű, egykor zsuppszalmás, majd 1910-től cserépfedésű ház, melynek rekonstrukciója- a 19. század második felének életmódját reprezentálva- 1985-ben készült el. Ugyanezen felújítás során, a telken álló, szintén műemléki védettség alatt álló gazdasági épület is megújult. Az egykori lakóházat 1986-ban Orzsi Zoltán néprajzkutató, a barcsi Dráva Múzeum és a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Dráva mentéről származó gyűjteményi tárgyaival, a 19. század végi állapotoknak megfelelően rendezte be.
Levéltári források igazolják, hogy a telken már 1865-ben állt az a talpas, favázas szerkezetű, egykor zsuppszalmás, majd 1910-től cserépfedésű ház, melynek rekonstrukciója- a 19. század második felének életmódját reprezentálva- 1985-ben készült el. Ugyanezen felújítás során, a telken álló, szintén műemléki védettség alatt álló gazdasági épület is megújult. Az egykori lakóházat 1986-ban Orzsi Zoltán néprajzkutató, a barcsi Dráva Múzeum és a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Dráva mentéről származó gyűjteményi tárgyaival, a 19. század végi állapotoknak megfelelően rendezte be.
Levéltári források igazolják, hogy a telken már 1865-ben állt az a talpas, favázas szerkezetű, egykor zsuppszalmás, majd 1910-től cserépfedésű ház, melynek rekonstrukciója- a 19. század második felének életmódját reprezentálva- 1985-ben készült el. Ugyanezen felújítás során, a telken álló, szintén műemléki védettség alatt álló gazdasági épület is megújult. Az egykori lakóházat 1986-ban Orzsi Zoltán néprajzkutató, a barcsi Dráva Múzeum és a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Dráva mentéről származó gyűjteményi tárgyaival, a 19. század végi állapotoknak megfelelően rendezte be.
A kópházi tájház körülbelül az 1860-as években épülhetett. Ez a porta három épületrészből áll, melyek együttesen mutatják be a régi életformát. Az első – az utcáról nézve jobboldali- épület a főépület.
Göncön a Huszita-házként ismert vagy cseh ház néven is emlegetett épület berendezése a 19. század végi mezővárosi, parasztpolgári életmód tárgyi emlékeit mutatja be, melyet a földművelés és a kereskedelem együttes jellemez.
A falumúzeum jellegű gyűjtemény az itt élő nemzedékek katolikus hitéletét, a gyékényfeldolgozást, a halászatot, a viseletet, a gazdálkodást s megannyi tápai tárgyi és szellemi hagyományt mutatja be. A kiállítást néhány tápai házmakett, illetve a régi tápai templom kicsinyített mása színesíti, egy tablón pedig Bálint Sándor-fotók is láthatók; ezek egy része Tápén készült. Török Istvánné Kónya Rozália Rózsafüzés társulati `koszorúfej` emlékét bútoraival berendezett szoba őrzi.
A falumúzeum jellegű gyűjtemény az itt élő nemzedékek katolikus hitéletét, a gyékényfeldolgozást, a halászatot, a viseletet, a gazdálkodást s megannyi tápai tárgyi és szellemi hagyományt mutatja be. A kiállítást néhány tápai házmakett, illetve a régi tápai templom kicsinyített mása színesíti, egy tablón pedig Bálint Sándor-fotók is láthatók; ezek egy része Tápén készült. Török Istvánné Kónya Rozália Rózsafüzés társulati `koszorúfej` emlékét bútoraival berendezett szoba őrzi.
A falumúzeum jellegű gyűjtemény az itt élő nemzedékek katolikus hitéletét, a gyékényfeldolgozást, a halászatot, a viseletet, a gazdálkodást s megannyi tápai tárgyi és szellemi hagyományt mutatja be. A kiállítást néhány tápai házmakett, illetve a régi tápai templom kicsinyített mása színesíti, egy tablón pedig Bálint Sándor-fotók is láthatók; ezek egy része Tápén készült. Török Istvánné Kónya Rozália Rózsafüzés társulati `koszorúfej` emlékét bútoraival berendezett szoba őrzi.
