Országos eseménynaptár
A kópházi tájház körülbelül az 1860-as években épülhetett. Ez a porta három épületrészből áll, melyek együttesen mutatják be a régi életformát. Az első – az utcáról nézve jobboldali- épület a főépület.
Göncön a Huszita-házként ismert vagy cseh ház néven is emlegetett épület berendezése a 19. század végi mezővárosi, parasztpolgári életmód tárgyi emlékeit mutatja be, melyet a földművelés és a kereskedelem együttes jellemez.
A falumúzeum jellegű gyűjtemény az itt élő nemzedékek katolikus hitéletét, a gyékényfeldolgozást, a halászatot, a viseletet, a gazdálkodást s megannyi tápai tárgyi és szellemi hagyományt mutatja be. A kiállítást néhány tápai házmakett, illetve a régi tápai templom kicsinyített mása színesíti, egy tablón pedig Bálint Sándor-fotók is láthatók; ezek egy része Tápén készült. Török Istvánné Kónya Rozália Rózsafüzés társulati `koszorúfej` emlékét bútoraival berendezett szoba őrzi.
A falumúzeum jellegű gyűjtemény az itt élő nemzedékek katolikus hitéletét, a gyékényfeldolgozást, a halászatot, a viseletet, a gazdálkodást s megannyi tápai tárgyi és szellemi hagyományt mutatja be. A kiállítást néhány tápai házmakett, illetve a régi tápai templom kicsinyített mása színesíti, egy tablón pedig Bálint Sándor-fotók is láthatók; ezek egy része Tápén készült. Török Istvánné Kónya Rozália Rózsafüzés társulati `koszorúfej` emlékét bútoraival berendezett szoba őrzi.
A falumúzeum jellegű gyűjtemény az itt élő nemzedékek katolikus hitéletét, a gyékényfeldolgozást, a halászatot, a viseletet, a gazdálkodást s megannyi tápai tárgyi és szellemi hagyományt mutatja be. A kiállítást néhány tápai házmakett, illetve a régi tápai templom kicsinyített mása színesíti, egy tablón pedig Bálint Sándor-fotók is láthatók; ezek egy része Tápén készült. Török Istvánné Kónya Rozália Rózsafüzés társulati `koszorúfej` emlékét bútoraival berendezett szoba őrzi.
Ipolyszalka Tájháza abban különbözik sok más néprajzi gyűjteménytől, falumúzeumtól és tájháztól, hogy élő intézményként, kézműves műhelyként működik. Az 1987-ben vályogból épült sátortetős ház utcára néző két ablakát kék és zöld színű virágornamentika díszíti. Tisztaszobájának padlója döngölt, mennyezete gerendás. A tisztakonyhában csak vendégeket fogadtak. A család a hátsó házban élte az életét. Télen-nyáron gazdag programmal, a népi eledelek kínálatával várják a vendégeket. Több, mint 20 éve tartanak kézműves táborokat. A szalkai kuglóf, a kemencében sült kenyerek, a hagyományok szerint elkészített télire valók is közkedveltek.
Ipolyszalka Tájháza abban különbözik sok más néprajzi gyűjteménytől, falumúzeumtól és tájháztól, hogy élő intézményként, kézműves műhelyként működik. Az 1987-ben vályogból épült sátortetős ház utcára néző két ablakát kék és zöld színű virágornamentika díszíti. Tisztaszobájának padlója döngölt, mennyezete gerendás. A tisztakonyhában csak vendégeket fogadtak. A család a hátsó házban élte az életét. Télen-nyáron gazdag programmal, a népi eledelek kínálatával várják a vendégeket. Több, mint 20 éve tartanak kézműves táborokat. A szalkai kuglóf, a kemencében sült kenyerek, a hagyományok szerint elkészített télire valók is közkedveltek.
Ipolyszalka Tájháza abban különbözik sok más néprajzi gyűjteménytől, falumúzeumtól és tájháztól, hogy élő intézményként, kézműves műhelyként működik. Az 1987-ben vályogból épült sátortetős ház utcára néző két ablakát kék és zöld színű virágornamentika díszíti. Tisztaszobájának padlója döngölt, mennyezete gerendás. A tisztakonyhában csak vendégeket fogadtak. A család a hátsó házban élte az életét. Télen-nyáron gazdag programmal, a népi eledelek kínálatával várják a vendégeket. Több, mint 20 éve tartanak kézműves táborokat. A szalkai kuglóf, a kemencében sült kenyerek, a hagyományok szerint elkészített télire valók is közkedveltek.
A történelem viharai egymás mellé, egy faluba sodortak különböző népcsoportokat, evangélikus németeket, római katolikus bukovinai székelyeket, nagysallói, és felvidéki magyarokat. Az ő népművészetüknek tárgyi hagyatékát kezdték el összegyűjteni 1982-1983-tól a helyi, valamint a már elszármazott, kitelepített izményiektől. A tájszobában látható székely tisztaszoba, német szoba és egy felvidéki szőttes gyűjtemény. A berendezett szobák gazdag textil-, bútor- és használatitárgy-gyűjteményt mutatnak be.
A történelem viharai egymás mellé, egy faluba sodortak különböző népcsoportokat, evangélikus németeket, római katolikus bukovinai székelyeket, nagysallói, és felvidéki magyarokat. Az ő népművészetüknek tárgyi hagyatékát kezdték el összegyűjteni 1982-1983-tól a helyi, valamint a már elszármazott, kitelepített izményiektől. A tájszobában látható székely tisztaszoba, német szoba és egy felvidéki szőttes gyűjtemény. A berendezett szobák gazdag textil-, bútor- és használatitárgy-gyűjteményt mutatnak be.
A történelem viharai egymás mellé, egy faluba sodortak különböző népcsoportokat, evangélikus németeket, római katolikus bukovinai székelyeket, nagysallói, és felvidéki magyarokat. Az ő népművészetüknek tárgyi hagyatékát kezdték el összegyűjteni 1982-1983-tól a helyi, valamint a már elszármazott, kitelepített izményiektől. A tájszobában látható székely tisztaszoba, német szoba és egy felvidéki szőttes gyűjtemény. A berendezett szobák gazdag textil-, bútor- és használatitárgy-gyűjteményt mutatnak be.
A Jakus Lajos Múzeumi Kiállítóhely Penc, Csővár, Kosd és Rád községek régészeti, néprajzi, helytörténeti emlékeit mutatja be. A múzeum alapítója Jakus Lajos, 1948 és 1952 között gyűjtötte egybe a két vármegye, Pest és Nógrád határán fekvő Cserhát-vidék községeinek (Penc, Rád, Csővár, Kosd) levéltári, régészeti, néprajzi, irodalmi emlékeit.
A Jakus Lajos Múzeumi Kiállítóhely Penc, Csővár, Kosd és Rád községek régészeti, néprajzi, helytörténeti emlékeit mutatja be. A múzeum alapítója Jakus Lajos, 1948 és 1952 között gyűjtötte egybe a két vármegye, Pest és Nógrád határán fekvő Cserhát-vidék községeinek (Penc, Rád, Csővár, Kosd) levéltári, régészeti, néprajzi, irodalmi emlékeit.
A Jakus Lajos Múzeumi Kiállítóhely Penc, Csővár, Kosd és Rád községek régészeti, néprajzi, helytörténeti emlékeit mutatja be. A múzeum alapítója Jakus Lajos, 1948 és 1952 között gyűjtötte egybe a két vármegye, Pest és Nógrád határán fekvő Cserhát-vidék községeinek (Penc, Rád, Csővár, Kosd) levéltári, régészeti, néprajzi, irodalmi emlékeit.
A népi műemlék fésűs, előkertes beépítésű, földszintes, nyeregtetős épület, vízvetős deszkaoromzattal, udvari homlokzatán oszlopos tornáccal. A kertben nyeregtetős istálló vízvetős deszkaoromzattal, és földbe süllyesztett pince. A házat 1882-ben Bordás András építtette. Ez az ötosztatú ház hűen tükrözi a jászsági polgárosuló parasztcsalád életvitelét, lakáskultúráját.
A népi műemlék fésűs, előkertes beépítésű, földszintes, nyeregtetős épület, vízvetős deszkaoromzattal, udvari homlokzatán oszlopos tornáccal. A kertben nyeregtetős istálló vízvetős deszkaoromzattal, és földbe süllyesztett pince. A házat 1882-ben Bordás András építtette. Ez az ötosztatú ház hűen tükrözi a jászsági polgárosuló parasztcsalád életvitelét, lakáskultúráját.
A népi műemlék fésűs, előkertes beépítésű, földszintes, nyeregtetős épület, vízvetős deszkaoromzattal, udvari homlokzatán oszlopos tornáccal. A kertben nyeregtetős istálló vízvetős deszkaoromzattal, és földbe süllyesztett pince. A házat 1882-ben Bordás András építtette. Ez az ötosztatú ház hűen tükrözi a jászsági polgárosuló parasztcsalád életvitelét, lakáskultúráját.
Tardona szívében egy különleges hely várja azokat, akik szeretnék jobban megismerni a település múltját, hagyományait és irodalmi örökségét. A Jókai Mór Emlékszoba és Tájház több mint egy kiállítás – élő emléke annak a közösségnek, amely generációk óta őrzi értékeit.
Az 1994-ben alapított tájházban Jósvafő múltját, a népi bútorokat és a paraszti élet eszközeit mutatják be. A tájházat magában foglaló épületegyüttes - az ún. Szakál-porta - 1890-ben épült. A lakóház a vidékre jellemző egy szobasoros, nyeregtetős, oromfalas épület, udvara felől faoszlopos tornáccal.
Az 1994-ben alapított tájházban Jósvafő múltját, a népi bútorokat és a paraszti élet eszközeit mutatják be. A tájházat magában foglaló épületegyüttes - az ún. Szakál-porta - 1890-ben épült. A lakóház a vidékre jellemző egy szobasoros, nyeregtetős, oromfalas épület, udvara felől faoszlopos tornáccal.
Az 1994-ben alapított tájházban Jósvafő múltját, a népi bútorokat és a paraszti élet eszközeit mutatják be. A tájházat magában foglaló épületegyüttes - az ún. Szakál-porta - 1890-ben épült. A lakóház a vidékre jellemző egy szobasoros, nyeregtetős, oromfalas épület, udvara felől faoszlopos tornáccal.
Ez a ház egy saját birtokából élő, lovat tartó gazdaember lakása – századunk első feléből. Kakas-háznak ismerik Átányon, mert benne lakott és belőle halt ki volt gazdája, Kakas Samu. Az építtető ugyan Bedécs József volt (a mestergerenda tanúsága szerint 1856-ban), akitől vásárlás, illetve örökség révén jutott Bedécs Imre kezére. Bedécs Imre lányát, Zsuzsát, pedig Kakas Samu vette feleségül 1920-ban, aki vagyonnal bár, de vevőnek jött a házhoz. Kakas Samu az Átányon nagy múltú Kakas család szegényebb ágából származott.
Ez a ház egy saját birtokából élő, lovat tartó gazdaember lakása – századunk első feléből. Kakas-háznak ismerik Átányon, mert benne lakott és belőle halt ki volt gazdája, Kakas Samu. Az építtető ugyan Bedécs József volt (a mestergerenda tanúsága szerint 1856-ban), akitől vásárlás, illetve örökség révén jutott Bedécs Imre kezére. Bedécs Imre lányát, Zsuzsát, pedig Kakas Samu vette feleségül 1920-ban, aki vagyonnal bár, de vevőnek jött a házhoz. Kakas Samu az Átányon nagy múltú Kakas család szegényebb ágából származott.
Ez a ház egy saját birtokából élő, lovat tartó gazdaember lakása – századunk első feléből. Kakas-háznak ismerik Átányon, mert benne lakott és belőle halt ki volt gazdája, Kakas Samu. Az építtető ugyan Bedécs József volt (a mestergerenda tanúsága szerint 1856-ban), akitől vásárlás, illetve örökség révén jutott Bedécs Imre kezére. Bedécs Imre lányát, Zsuzsát, pedig Kakas Samu vette feleségül 1920-ban, aki vagyonnal bár, de vevőnek jött a házhoz. Kakas Samu az Átányon nagy múltú Kakas család szegényebb ágából származott.
