Országos eseménynaptár
A tágabb értelemben vett Galga mentéhez tartozó község római katolikus népességének hagyományos tárgyi világát bemutató kiállítóhely a Néprajzi Ház Dányban. Az épület a 19. század első felében épült, a portát a több generáción át élt Soós család birtokolta. Az egykori jellegzetes zsellérház népi műemlék. A ház 2011-ben megújult.
A tágabb értelemben vett Galga mentéhez tartozó község római katolikus népességének hagyományos tárgyi világát bemutató kiállítóhely a Néprajzi Ház Dányban. Az épület a 19. század első felében épült, a portát a több generáción át élt Soós család birtokolta. Az egykori jellegzetes zsellérház népi műemlék. A ház 2011-ben megújult.
A tágabb értelemben vett Galga mentéhez tartozó község római katolikus népességének hagyományos tárgyi világát bemutató kiállítóhely a Néprajzi Ház Dányban. Az épület a 19. század első felében épült, a portát a több generáción át élt Soós család birtokolta. Az egykori jellegzetes zsellérház népi műemlék. A ház 2011-ben megújult.
A sárfalú, nádtetős ház koráról az első szoba gerendájába vésett 1863-as évszám tanúskodik. Az udvarról egy keskeny gádoron keresztül léphetünk be a nyitott kéményes konyhába, innen az első- és a hátsó szobába. Ezekben a helyiségekben a ház eredeti, az utolsó tulajdonostól ránk maradt berendezését, bútorait, tűzhelyeit láthatjuk. E tárgyegyüttest egészítette ki Sukorón gyűjtött tárgyakkal Pesovár Ferenc néprajzkutató, a Néprajzi Ház megteremtője, berendezője.
A sárfalú, nádtetős ház koráról az első szoba gerendájába vésett 1863-as évszám tanúskodik. Az udvarról egy keskeny gádoron keresztül léphetünk be a nyitott kéményes konyhába, innen az első- és a hátsó szobába. Ezekben a helyiségekben a ház eredeti, az utolsó tulajdonostól ránk maradt berendezését, bútorait, tűzhelyeit láthatjuk. E tárgyegyüttest egészítette ki Sukorón gyűjtött tárgyakkal Pesovár Ferenc néprajzkutató, a Néprajzi Ház megteremtője, berendezője.
A sárfalú, nádtetős ház koráról az első szoba gerendájába vésett 1863-as évszám tanúskodik. Az udvarról egy keskeny gádoron keresztül léphetünk be a nyitott kéményes konyhába, innen az első- és a hátsó szobába. Ezekben a helyiségekben a ház eredeti, az utolsó tulajdonostól ránk maradt berendezését, bútorait, tűzhelyeit láthatjuk. E tárgyegyüttest egészítette ki Sukorón gyűjtött tárgyakkal Pesovár Ferenc néprajzkutató, a Néprajzi Ház megteremtője, berendezője.
A Tápió-patak mentén áll az a nádfedeles százéves zsellérház, amelynek fő- és melléképületében tekinthető meg a Paraszti életmód és mesterségek tárgyi emlékei a 20. század első felében című állandó néprajzi kiállítás.
A falu régi tárgyi emlékeinek gyűjtését az 1980-as években Kertai Lászlóné tanárnő és az irányítása alatt lelkesen tevékenykedő szakkörös diákok kezdték el. Az összegyűjtött tárgyakat ekkoriban az iskola zsibongójában állították ki. A tudatos gyűjtőmunkát 1994 nyarán két lelkes gimnazista lány, Gombosi Beatrix és Szalai Anna folytatta. A rendkívül eredményes gyűjtőmunka után a lányok elhatározták, hogy a tárgyi gyűjtemény számára egy tájházat kell létrehozni. Az önkormányzat, a tulajdonában álló, éppen akkor megüresedett régi orvosi rendelő épületét ajánlotta fel e célra. 1994. november 18-án nyílt meg Rábapatona Község Néprajzi Kiállítása.
A falu régi tárgyi emlékeinek gyűjtését az 1980-as években Kertai Lászlóné tanárnő és az irányítása alatt lelkesen tevékenykedő szakkörös diákok kezdték el. Az összegyűjtött tárgyakat ekkoriban az iskola zsibongójában állították ki. A tudatos gyűjtőmunkát 1994 nyarán két lelkes gimnazista lány, Gombosi Beatrix és Szalai Anna folytatta. A rendkívül eredményes gyűjtőmunka után a lányok elhatározták, hogy a tárgyi gyűjtemény számára egy tájházat kell létrehozni. Az önkormányzat, a tulajdonában álló, éppen akkor megüresedett régi orvosi rendelő épületét ajánlotta fel e célra. 1994. november 18-án nyílt meg Rábapatona Község Néprajzi Kiállítása.
A falu régi tárgyi emlékeinek gyűjtését az 1980-as években Kertai Lászlóné tanárnő és az irányítása alatt lelkesen tevékenykedő szakkörös diákok kezdték el. Az összegyűjtött tárgyakat ekkoriban az iskola zsibongójában állították ki. A tudatos gyűjtőmunkát 1994 nyarán két lelkes gimnazista lány, Gombosi Beatrix és Szalai Anna folytatta. A rendkívül eredményes gyűjtőmunka után a lányok elhatározták, hogy a tárgyi gyűjtemény számára egy tájházat kell létrehozni. Az önkormányzat, a tulajdonában álló, éppen akkor megüresedett régi orvosi rendelő épületét ajánlotta fel e célra. 1994. november 18-án nyílt meg Rábapatona Község Néprajzi Kiállítása.
Jelenleg e `borház` tájházként üzemel, mely a hagyományos, zalai szőlőhegyi építészetet mutatja be. A hagyományos borászati eszközökkel felszerelt borház előzetes bejelentkezés után megtekinthető. Szintén megtekinthető a borház körül elterülő 1100 tőből álló őshonos, magyar fajtájú szőlő génállomány. A borházban borkóstolókat 25-30 főig szerveznek.
Jelenleg e `borház` tájházként üzemel, mely a hagyományos, zalai szőlőhegyi építészetet mutatja be. A hagyományos borászati eszközökkel felszerelt borház előzetes bejelentkezés után megtekinthető. Szintén megtekinthető a borház körül elterülő 1100 tőből álló őshonos, magyar fajtájú szőlő génállomány. A borházban borkóstolókat 25-30 főig szerveznek.
Jelenleg e `borház` tájházként üzemel, mely a hagyományos, zalai szőlőhegyi építészetet mutatja be. A hagyományos borászati eszközökkel felszerelt borház előzetes bejelentkezés után megtekinthető. Szintén megtekinthető a borház körül elterülő 1100 tőből álló őshonos, magyar fajtájú szőlő génállomány. A borházban borkóstolókat 25-30 főig szerveznek.
Az épület mind külsőségében, mind belső berendezésében hű képet ad az 1800-as évek végének lakásviszonyáról, a benne lakók életéről, valamint azokról a maguk készítette használati tárgyakról, amelyek az adott kor emberének rátermettségét, ügyességét bizonyítják.
A Nyíradonyi Tulipános Porta egy eredeti állapotában megőrzött közel kétszáz éves nyírségi lakóház, amelyben egy néprajzi kiállítás várja a hozzánk betérőket. Célja, hogy gyűjtse, mentse, őrizze-tárolja, gondozza, kiállítsa és bemutassa Nyíradony múltját, hagyományait, értékeit.
A vidék látnivalókban talán leggazdagabb része az Ócsai Tájvédelmi Körzet részét képező ócsai Öregfalu. A település központja máig megtartotta eredeti szerkezetét, régi stílusú házait, több száz éves Árpád-kori templomát és élő néphagyományait. A természeti értékek mellett kultúr-, és vallástörténeti valamint néprajzi értékeket mutatunk be az idelátogatóknak. A XIII. századi román stílusú, háromhajós, kereszthajós bazilika és a XVIII. századot idéző tájházegyüttes igazi időutazásra hívja a látogatókat.
A vidék látnivalókban talán leggazdagabb része az Ócsai Tájvédelmi Körzet részét képező ócsai Öregfalu. A település központja máig megtartotta eredeti szerkezetét, régi stílusú házait, több száz éves Árpád-kori templomát és élő néphagyományait. A természeti értékek mellett kultúr-, és vallástörténeti valamint néprajzi értékeket mutatunk be az idelátogatóknak. A XIII. századi román stílusú, háromhajós, kereszthajós bazilika és a XVIII. századot idéző tájházegyüttes igazi időutazásra hívja a látogatókat.
A vidék látnivalókban talán leggazdagabb része az Ócsai Tájvédelmi Körzet részét képező ócsai Öregfalu. A település központja máig megtartotta eredeti szerkezetét, régi stílusú házait, több száz éves Árpád-kori templomát és élő néphagyományait. A természeti értékek mellett kultúr-, és vallástörténeti valamint néprajzi értékeket mutatunk be az idelátogatóknak. A XIII. századi román stílusú, háromhajós, kereszthajós bazilika és a XVIII. századot idéző tájházegyüttes igazi időutazásra hívja a látogatókat.
Kardoskúton van egy ház, ahol megállt az idő. Az Oncsa ház olyan, mint egy időutazás. A látogató belép a házba, és egyből a dédnagymamánál érzi magát. A kardoskúti Oncsa ház 1942-ben épült. Az országban 1940-től összesen 12 ezer ilyen ingatlan épült, melyeket szigorú megkötések mellett foglalhattak el sokgyermekes nagycsaládok. A régmúlt éveket idéző bútorok, használati tárgyak Bodrogi József ( a ház a szüleié volt) több éves gyűjtésének eredménye. Mezőgazdasági eszközöktől egészen a régi, pusztai ember hálószobájának berendezési tárgyaiig minden megtalálható a helytörténeti kiállítóhelyen. Családi rendezvényeknek is helyt szolgáltat a helytörténeti kiállítóhely.
Kardoskúton van egy ház, ahol megállt az idő. Az Oncsa ház olyan, mint egy időutazás. A látogató belép a házba, és egyből a dédnagymamánál érzi magát. A kardoskúti Oncsa ház 1942-ben épült. Az országban 1940-től összesen 12 ezer ilyen ingatlan épült, melyeket szigorú megkötések mellett foglalhattak el sokgyermekes nagycsaládok. A régmúlt éveket idéző bútorok, használati tárgyak Bodrogi József ( a ház a szüleié volt) több éves gyűjtésének eredménye. Mezőgazdasági eszközöktől egészen a régi, pusztai ember hálószobájának berendezési tárgyaiig minden megtalálható a helytörténeti kiállítóhelyen. Családi rendezvényeknek is helyt szolgáltat a helytörténeti kiállítóhely.
Kardoskúton van egy ház, ahol megállt az idő. Az Oncsa ház olyan, mint egy időutazás. A látogató belép a házba, és egyből a dédnagymamánál érzi magát. A kardoskúti Oncsa ház 1942-ben épült. Az országban 1940-től összesen 12 ezer ilyen ingatlan épült, melyeket szigorú megkötések mellett foglalhattak el sokgyermekes nagycsaládok. A régmúlt éveket idéző bútorok, használati tárgyak Bodrogi József ( a ház a szüleié volt) több éves gyűjtésének eredménye. Mezőgazdasági eszközöktől egészen a régi, pusztai ember hálószobájának berendezési tárgyaiig minden megtalálható a helytörténeti kiállítóhelyen. Családi rendezvényeknek is helyt szolgáltat a helytörténeti kiállítóhely.
Az egykori ONCSA- sor házaiból az eredeti formájában egyedüliként fennmaradt lakóépületben alakították ki a község tájházát. Praktikus elrendezésű lakóház nyeregtetős, cseréphéjazattal borított, fehérre meszelt szögletes téglaoszlopokkal alátámasztott tornácos épület. Szobáját középparaszti bútorokkal rendezték be, konyhája és kicsi kamrája szintén hasonló társadalmi helyzetű család életmódját tükrözi. A portán a szín alatt szekér, tűzoltó lajtkocsi kapott helyet, szemközt pedig fedett udvari kemencét építettek a falunapok gasztronómiai bemutatóinak kiszolgálására.
Az egykori ONCSA- sor házaiból az eredeti formájában egyedüliként fennmaradt lakóépületben alakították ki a község tájházát. Praktikus elrendezésű lakóház nyeregtetős, cseréphéjazattal borított, fehérre meszelt szögletes téglaoszlopokkal alátámasztott tornácos épület. Szobáját középparaszti bútorokkal rendezték be, konyhája és kicsi kamrája szintén hasonló társadalmi helyzetű család életmódját tükrözi. A portán a szín alatt szekér, tűzoltó lajtkocsi kapott helyet, szemközt pedig fedett udvari kemencét építettek a falunapok gasztronómiai bemutatóinak kiszolgálására.
Az egykori ONCSA- sor házaiból az eredeti formájában egyedüliként fennmaradt lakóépületben alakították ki a község tájházát. Praktikus elrendezésű lakóház nyeregtetős, cseréphéjazattal borított, fehérre meszelt szögletes téglaoszlopokkal alátámasztott tornácos épület. Szobáját középparaszti bútorokkal rendezték be, konyhája és kicsi kamrája szintén hasonló társadalmi helyzetű család életmódját tükrözi. A portán a szín alatt szekér, tűzoltó lajtkocsi kapott helyet, szemközt pedig fedett udvari kemencét építettek a falunapok gasztronómiai bemutatóinak kiszolgálására.
