Országos eseménynaptár
A XIX. században épült parasztház, a névadó gazda szülői háza a hajdani használati tárgyak gazdag gyűjteményét rejti magában.
Vertfalú,nádfedeles épület. Négy helyiségből áll,tiszta szoba,lakó szoba,konyha,és tornác. A lakó szobában,buboskemence van,amit a konnyhából lehet fűteni. Mellete beépitett spór,amin általában télen főztek. Régen ebben sütötték a kenyeret,kenyérlángost,vagy ünnepnapokra a kalácsot. A konyha nyitott kéményes volt. A mostani berendezés,az 1910-es éveket idézi. Az istálóban,szövéssel,földmüveléssel,és állattenyésztéssel kapcsolatos tárgyak vannak kiállitva.
Vertfalú,nádfedeles épület. Négy helyiségből áll,tiszta szoba,lakó szoba,konyha,és tornác. A lakó szobában,buboskemence van,amit a konnyhából lehet fűteni. Mellete beépitett spór,amin általában télen főztek. Régen ebben sütötték a kenyeret,kenyérlángost,vagy ünnepnapokra a kalácsot. A konyha nyitott kéményes volt. A mostani berendezés,az 1910-es éveket idézi. Az istálóban,szövéssel,földmüveléssel,és állattenyésztéssel kapcsolatos tárgyak vannak kiállitva.
Vertfalú,nádfedeles épület. Négy helyiségből áll,tiszta szoba,lakó szoba,konyha,és tornác. A lakó szobában,buboskemence van,amit a konnyhából lehet fűteni. Mellete beépitett spór,amin általában télen főztek. Régen ebben sütötték a kenyeret,kenyérlángost,vagy ünnepnapokra a kalácsot. A konyha nyitott kéményes volt. A mostani berendezés,az 1910-es éveket idézi. Az istálóban,szövéssel,földmüveléssel,és állattenyésztéssel kapcsolatos tárgyak vannak kiállitva.
Az Örökség Tájház épülete a Kossuth Lajos utcára merőleges, szoba-konyha-szoba és külön bejáratú hátsó lakrész konyha-szoba alaprajzi elrendezésű ún. hosszúház, műemléki védettség alatt álló népi műemlék épület. A tájház a 19. század első harmadában épült, több átalakításon esett át. Sárba rakott kőből és vályogból készült, különösen érdekes a szabadkéményes, “füstös” konyha. A Tájházban szerb és német nemzetiségi lakásbelsőt, viseleteket mutatnak be két elkülönített részben, ezt kiegészíti a várostörténeti kamarakiállítás.
Az Örökség Tájház épülete a Kossuth Lajos utcára merőleges, szoba-konyha-szoba és külön bejáratú hátsó lakrész konyha-szoba alaprajzi elrendezésű ún. hosszúház, műemléki védettség alatt álló népi műemlék épület. A tájház a 19. század első harmadában épült, több átalakításon esett át. Sárba rakott kőből és vályogból készült, különösen érdekes a szabadkéményes, “füstös” konyha. A Tájházban szerb és német nemzetiségi lakásbelsőt, viseleteket mutatnak be két elkülönített részben, ezt kiegészíti a várostörténeti kamarakiállítás.
Az Örökség Tájház épülete a Kossuth Lajos utcára merőleges, szoba-konyha-szoba és külön bejáratú hátsó lakrész konyha-szoba alaprajzi elrendezésű ún. hosszúház, műemléki védettség alatt álló népi műemlék épület. A tájház a 19. század első harmadában épült, több átalakításon esett át. Sárba rakott kőből és vályogból készült, különösen érdekes a szabadkéményes, “füstös” konyha. A Tájházban szerb és német nemzetiségi lakásbelsőt, viseleteket mutatnak be két elkülönített részben, ezt kiegészíti a várostörténeti kamarakiállítás.
1986-ban Dankovics Ferenc (egykori iskolaigazgató) és felesége Szőke Angyalka megnyitotta Rábafüzesen, az iskola falain belül a helytörténeti gyűjteményüket. Az évek során tovább gyűjtötték a tárgyi emlékeket és helytörténeti kiállítást rendeztek, majd helytörténeti tájszobát hoztak létre. Mára már a Rábafüzesi Hianz Tájházban tárlatvezetéssel mutatják be a hajdan itt élt német nemzetiségű emberek életét. Az épületben megtekinthető a szoba, a konyha és az éléskamra, a melléképületben pedig mezőgazdasági eszközök és iparosok munkaeszközei vannak kiállítva.
1986-ban Dankovics Ferenc (egykori iskolaigazgató) és felesége Szőke Angyalka megnyitotta Rábafüzesen, az iskola falain belül a helytörténeti gyűjteményüket. Az évek során tovább gyűjtötték a tárgyi emlékeket és helytörténeti kiállítást rendeztek, majd helytörténeti tájszobát hoztak létre. Mára már a Rábafüzesi Hianz Tájházban tárlatvezetéssel mutatják be a hajdan itt élt német nemzetiségű emberek életét. Az épületben megtekinthető a szoba, a konyha és az éléskamra, a melléképületben pedig mezőgazdasági eszközök és iparosok munkaeszközei vannak kiállítva.
1986-ban Dankovics Ferenc (egykori iskolaigazgató) és felesége Szőke Angyalka megnyitotta Rábafüzesen, az iskola falain belül a helytörténeti gyűjteményüket. Az évek során tovább gyűjtötték a tárgyi emlékeket és helytörténeti kiállítást rendeztek, majd helytörténeti tájszobát hoztak létre. Mára már a Rábafüzesi Hianz Tájházban tárlatvezetéssel mutatják be a hajdan itt élt német nemzetiségű emberek életét. Az épületben megtekinthető a szoba, a konyha és az éléskamra, a melléképületben pedig mezőgazdasági eszközök és iparosok munkaeszközei vannak kiállítva.
A répáshutai tájház a 20. század első felét tükröző népi építészetet, lakáskultúrát reprezentálja. A Tájház kialakítását helyi igény kezdeményezte, ami nagyjából egybeesett a település fennállásának 200. évfordulójával. A település szélére eredetileg csordaháznak építette a község a tájháznak helyet adó objektumot. Az L alakú épületutcai frontján álló két helyiséget lelkes lokálpatrióták gyűjtőmunkája és segítsége révén rendezték be 1989 nyarán.
A répáshutai tájház a 20. század első felét tükröző népi építészetet, lakáskultúrát reprezentálja. A Tájház kialakítását helyi igény kezdeményezte, ami nagyjából egybeesett a település fennállásának 200. évfordulójával. A település szélére eredetileg csordaháznak építette a község a tájháznak helyet adó objektumot. Az L alakú épületutcai frontján álló két helyiséget lelkes lokálpatrióták gyűjtőmunkája és segítsége révén rendezték be 1989 nyarán.
A répáshutai tájház a 20. század első felét tükröző népi építészetet, lakáskultúrát reprezentálja. A Tájház kialakítását helyi igény kezdeményezte, ami nagyjából egybeesett a település fennállásának 200. évfordulójával. A település szélére eredetileg csordaháznak építette a község a tájháznak helyet adó objektumot. Az L alakú épületutcai frontján álló két helyiséget lelkes lokálpatrióták gyűjtőmunkája és segítsége révén rendezték be 1989 nyarán.
Az első Roma Tájház civil kezdeményezéssel jött létre 2001-ben Hodászon. A roma népi építészet és a tájház két épületében található enteriőr kiállítások valós környezetben tárják a látogatók elé a tájegység roma lakáskultúráját. A tájházban gazdag múzeumpedagógiai programokkal várják a látogatókat, melyek a roma hagyományok őrzését, továbbadását szolgálják.
Az első Roma Tájház civil kezdeményezéssel jött létre 2001-ben Hodászon. A roma népi építészet és a tájház két épületében található enteriőr kiállítások valós környezetben tárják a látogatók elé a tájegység roma lakáskultúráját. A tájházban gazdag múzeumpedagógiai programokkal várják a látogatókat, melyek a roma hagyományok őrzését, továbbadását szolgálják.
Az első Roma Tájház civil kezdeményezéssel jött létre 2001-ben Hodászon. A roma népi építészet és a tájház két épületében található enteriőr kiállítások valós környezetben tárják a látogatók elé a tájegység roma lakáskultúráját. A tájházban gazdag múzeumpedagógiai programokkal várják a látogatókat, melyek a roma hagyományok őrzését, továbbadását szolgálják.
A magyarországi románok első, és mindezidáig egyetlen tájháza 1984-ben nyílt meg a Békés megyei Kétegyházán, a települést hosszanti irányban metsző főutcával párhuzamos utcán, a Kossuth u. 68. szám alatt. A hitelesség kritériumait szem előtt tartó átalakítási, valamint a lakóház berendezési munkálatait a Munkácsy Mihály Múzeum munkatársai végezték.
A magyarországi románok első, és mindezidáig egyetlen tájháza 1984-ben nyílt meg a Békés megyei Kétegyházán, a települést hosszanti irányban metsző főutcával párhuzamos utcán, a Kossuth u. 68. szám alatt. A hitelesség kritériumait szem előtt tartó átalakítási, valamint a lakóház berendezési munkálatait a Munkácsy Mihály Múzeum munkatársai végezték.
A magyarországi románok első, és mindezidáig egyetlen tájháza 1984-ben nyílt meg a Békés megyei Kétegyházán, a települést hosszanti irányban metsző főutcával párhuzamos utcán, a Kossuth u. 68. szám alatt. A hitelesség kritériumait szem előtt tartó átalakítási, valamint a lakóház berendezési munkálatait a Munkácsy Mihály Múzeum munkatársai végezték.
A Rudabányai Tájház épülete eredetileg lakófunkcióként szolgált. A feltehetően a XIX. század derekán épült bányászlakás klasszicista vonásokat mutat, ennek megfelelőek a homlokzati tagozatok, formák. A népi építészetben általánosnak mondható elrendezést - szoba-konyha/bejárat-szoba-istálló - később egy alacsonyabb tetőmagasságú hátsó toldaléképülettel egészítették ki. A telken található egy, az épülettel feltehetően nem azonos korú kisebb gazdasági épület is.
A Rudabányai Tájház épülete eredetileg lakófunkcióként szolgált. A feltehetően a XIX. század derekán épült bányászlakás klasszicista vonásokat mutat, ennek megfelelőek a homlokzati tagozatok, formák. A népi építészetben általánosnak mondható elrendezést - szoba-konyha/bejárat-szoba-istálló - később egy alacsonyabb tetőmagasságú hátsó toldaléképülettel egészítették ki. A telken található egy, az épülettel feltehetően nem azonos korú kisebb gazdasági épület is.
A Rudabányai Tájház épülete eredetileg lakófunkcióként szolgált. A feltehetően a XIX. század derekán épült bányászlakás klasszicista vonásokat mutat, ennek megfelelőek a homlokzati tagozatok, formák. A népi építészetben általánosnak mondható elrendezést - szoba-konyha/bejárat-szoba-istálló - később egy alacsonyabb tetőmagasságú hátsó toldaléképülettel egészítették ki. A telken található egy, az épülettel feltehetően nem azonos korú kisebb gazdasági épület is.
A Zempléni-hegység-területén, így a Komlóskán található házakat a néprajztudomány az északi magyar háztípusba sorolja. A szoba, pitvar, kamra beosztású lakóházak határozták meg egykoron a falu képét. A házak mögött az udvaron istálló, csűr, sertésól, kút alkotta a gazdasági épületeket.
Sajóvelezden, a tájházban megtekinthetők a község múltjának tárgyi eszközei. Az idelátogatók a faluban összegyűjtött, a régi falusi életet felelevenítő háztartási eszközöket, a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben használt szerszámokat ismerhetik meg. Tájházat a Műemlék felügyelőség 1989-ben műemlékké nyilvánította.
Sajóvelezden, a tájházban megtekinthetők a község múltjának tárgyi eszközei. Az idelátogatók a faluban összegyűjtött, a régi falusi életet felelevenítő háztartási eszközöket, a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben használt szerszámokat ismerhetik meg. Tájházat a Műemlék felügyelőség 1989-ben műemlékké nyilvánította.
Sajóvelezden, a tájházban megtekinthetők a község múltjának tárgyi eszközei. Az idelátogatók a faluban összegyűjtött, a régi falusi életet felelevenítő háztartási eszközöket, a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben használt szerszámokat ismerhetik meg. Tájházat a Műemlék felügyelőség 1989-ben műemlékké nyilvánította.
