A művelődési ház ad teret többek között a száz éve működő amatőr színjátszásnak és 20 éve működő néptáncoktatásnak, valamint több évtizedes hagyományőrző programjainknak, úgy mint a Szentgyörgyi Napoknak és a Pünkösdi királyválasztásnak. Jöjjön el hozzánk, ismerje meg értékeinket, legyen a helyi programok rendszeres résztvevője. Itt nyílt meg az ország első népkönyvtára, innen indult az Olvasó Népért Mozgalom, a könyvtár épülete Eötvös Károly egykori lakóháza, melyben emlékszoba őrzi a Vajda emlékét.
A művelődési ház ad teret többek között a száz éve működő amatőr színjátszásnak és 20 éve működő néptáncoktatásnak, valamint több évtizedes hagyományőrző programjainknak, úgy mint a Szentgyörgyi Napoknak és a Pünkösdi királyválasztásnak. Jöjjön el hozzánk, ismerje meg értékeinket, legyen a helyi programok rendszeres résztvevője. Itt nyílt meg az ország első népkönyvtára, innen indult az Olvasó Népért Mozgalom, a könyvtár épülete Eötvös Károly egykori lakóháza, melyben emlékszoba őrzi a Vajda emlékét.
A művelődési ház ad teret többek között a száz éve működő amatőr színjátszásnak és 20 éve működő néptáncoktatásnak, valamint több évtizedes hagyományőrző programjainknak, úgy mint a Szentgyörgyi Napoknak és a Pünkösdi királyválasztásnak. Jöjjön el hozzánk, ismerje meg értékeinket, legyen a helyi programok rendszeres résztvevője. Itt nyílt meg az ország első népkönyvtára, innen indult az Olvasó Népért Mozgalom, a könyvtár épülete Eötvös Károly egykori lakóháza, melyben emlékszoba őrzi a Vajda emlékét.
Az erdőbényei Tájház 2008-ban nyitotta meg kapuit. A Tájház berendezése korhűen tükrözi a településen élők mindennapjait. Az itt található eszközök, szerszámok a több évszázadon keresztül megélhetést adó foglalkozások emlékét őrzik. A kőfaragás, a fafaragás, a kádármesterség mai is él Erdőbényén, apáról fiúra öröklődött mindmáig. A Tájház előzetes egyeztetés után tárlatvezetéssel megtekinthető.
Az erdőbényei Tájház 2008-ban nyitotta meg kapuit. A Tájház berendezése korhűen tükrözi a településen élők mindennapjait. Az itt található eszközök, szerszámok a több évszázadon keresztül megélhetést adó foglalkozások emlékét őrzik. A kőfaragás, a fafaragás, a kádármesterség mai is él Erdőbényén, apáról fiúra öröklődött mindmáig. A Tájház előzetes egyeztetés után tárlatvezetéssel megtekinthető.
Az erdőbényei Tájház 2008-ban nyitotta meg kapuit. A Tájház berendezése korhűen tükrözi a településen élők mindennapjait. Az itt található eszközök, szerszámok a több évszázadon keresztül megélhetést adó foglalkozások emlékét őrzik. A kőfaragás, a fafaragás, a kádármesterség mai is él Erdőbényén, apáról fiúra öröklődött mindmáig. A Tájház előzetes egyeztetés után tárlatvezetéssel megtekinthető.
Az egykori evangélikus iskolában nyílt meg a tájház. A Bihari Lajos magángyűjteményéből létrehozott tárlat a település történetét, az itteni szokásokat mutatja be népi bútorok, néprajzi tárgyak segítségével.
A sváb kultúra, a régi mindennapos paraszti élethez tartozó berendezési és használati tárgyai és eszközei láthatók a tájházban. A ház melletti fészerben a hagyományos földműveléssel és állattartással kapcsolatos eszközöket találjuk.
Vonzó idegenforgalmi látványosság, értékes néprajzi gyűjtemény a nagyközségbe látogató szlovák és magyar turisták számára. Jellege: a szlovák faluházak, tájházak csoportjába tartozó helytörténeti gyűjtemény. Részei: a XIX. század végi táj-jellegű parasztportán álló, 1 oszlopos, nyitott gangos 3 helyiséges lakóház (pitvar, tisztaszoba, lakószoba), kocsiszín, istálló, malacól, gémeskút itatóvályúval. A lakóház bútorait, berendezési tárgyait, mezőgazdasági szerszámait, használati eszközeit, ruhaneműit a faluban élő majdnem kizárólagosan szlovák eredetű lakosoktól gyűjtötték össze.
Vonzó idegenforgalmi látványosság, értékes néprajzi gyűjtemény a nagyközségbe látogató szlovák és magyar turisták számára. Jellege: a szlovák faluházak, tájházak csoportjába tartozó helytörténeti gyűjtemény. Részei: a XIX. század végi táj-jellegű parasztportán álló, 1 oszlopos, nyitott gangos 3 helyiséges lakóház (pitvar, tisztaszoba, lakószoba), kocsiszín, istálló, malacól, gémeskút itatóvályúval. A lakóház bútorait, berendezési tárgyait, mezőgazdasági szerszámait, használati eszközeit, ruhaneműit a faluban élő majdnem kizárólagosan szlovák eredetű lakosoktól gyűjtötték össze.
Vonzó idegenforgalmi látványosság, értékes néprajzi gyűjtemény a nagyközségbe látogató szlovák és magyar turisták számára. Jellege: a szlovák faluházak, tájházak csoportjába tartozó helytörténeti gyűjtemény. Részei: a XIX. század végi táj-jellegű parasztportán álló, 1 oszlopos, nyitott gangos 3 helyiséges lakóház (pitvar, tisztaszoba, lakószoba), kocsiszín, istálló, malacól, gémeskút itatóvályúval. A lakóház bútorait, berendezési tárgyait, mezőgazdasági szerszámait, használati eszközeit, ruhaneműit a faluban élő majdnem kizárólagosan szlovák eredetű lakosoktól gyűjtötték össze.
A Faluház és népviseletbe öltöztetett babák múzeuma sokféle látnivalót kínál az ideérkező vendégeknek Abádszalókon. A múzeum legnagyobb részét a népviseletbe öltözött babák foglalják el. Steigauf Józsefné kutató és készítő munkájának eredményeként a Kárpát-medence és a föld országainak viseleteiből több mint 850 rend ruhájának hiteles kicsinyített mása tekinthető meg négy helységben. A babák mérete lehetővé teszi, hogy a legbonyolultabb hímzést, szabást sem kelljen stilizálni. Értéküket növeli, hogy minden öltözetben eredeti textília is van. Szakemberek megítélése szerint Európa leggazdagabb viselet együttese tekinthető itt meg.
A Faluház és népviseletbe öltöztetett babák múzeuma sokféle látnivalót kínál az ideérkező vendégeknek Abádszalókon. A múzeum legnagyobb részét a népviseletbe öltözött babák foglalják el. Steigauf Józsefné kutató és készítő munkájának eredményeként a Kárpát-medence és a föld országainak viseleteiből több mint 850 rend ruhájának hiteles kicsinyített mása tekinthető meg négy helységben. A babák mérete lehetővé teszi, hogy a legbonyolultabb hímzést, szabást sem kelljen stilizálni. Értéküket növeli, hogy minden öltözetben eredeti textília is van. Szakemberek megítélése szerint Európa leggazdagabb viselet együttese tekinthető itt meg.
A Faluház és népviseletbe öltöztetett babák múzeuma sokféle látnivalót kínál az ideérkező vendégeknek Abádszalókon. A múzeum legnagyobb részét a népviseletbe öltözött babák foglalják el. Steigauf Józsefné kutató és készítő munkájának eredményeként a Kárpát-medence és a föld országainak viseleteiből több mint 850 rend ruhájának hiteles kicsinyített mása tekinthető meg négy helységben. A babák mérete lehetővé teszi, hogy a legbonyolultabb hímzést, szabást sem kelljen stilizálni. Értéküket növeli, hogy minden öltözetben eredeti textília is van. Szakemberek megítélése szerint Európa leggazdagabb viselet együttese tekinthető itt meg.
Márianosztra a Börzsöny hegység déli vonulatainak ölelésében, Pest megye északi részén, Szobtól mintegy 7 kilométerre, a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén helyezkedik el, Nagy Lajos király alapította kolostorával és templomával, a máig kedvelt búcsújáró hely, Márianosztra.
A Faluházban Szigetbecse múltjából megmaradt tárgyakat, fotókat, dokumentumokat lehet megtekinteni oly formában, ahogyan az a régi időkbe volt berendezve.
Az 1850-es évekből származó épület keskeny, hosszúgangos, faoszlopos, a régi építészet minden jellegzetességét magán viselő parasztház. A borított fafödémes téglapadozatos konyhában található a falu utolsó megmaradt kemencéje. Igen sok és érdekes használati eszközt gyűjtöttek össze a helyiek, pld. tálasokat, rajtuk tányérokkal, korsókkal, köcsögökkel. Gyönyörű régi mérleg, fa és mázas edények sorakoznak a polcokon és a kemence tetején.
Az 1850-es évekből származó épület keskeny, hosszúgangos, faoszlopos, a régi építészet minden jellegzetességét magán viselő parasztház. A borított fafödémes téglapadozatos konyhában található a falu utolsó megmaradt kemencéje. Igen sok és érdekes használati eszközt gyűjtöttek össze a helyiek, pld. tálasokat, rajtuk tányérokkal, korsókkal, köcsögökkel. Gyönyörű régi mérleg, fa és mázas edények sorakoznak a polcokon és a kemence tetején.
Az 1850-es évekből származó épület keskeny, hosszúgangos, faoszlopos, a régi építészet minden jellegzetességét magán viselő parasztház. A borított fafödémes téglapadozatos konyhában található a falu utolsó megmaradt kemencéje. Igen sok és érdekes használati eszközt gyűjtöttek össze a helyiek, pld. tálasokat, rajtuk tányérokkal, korsókkal, köcsögökkel. Gyönyörű régi mérleg, fa és mázas edények sorakoznak a polcokon és a kemence tetején.
Az itt található tárgyakat a helyi német és szlovák lakosság adta a tájház részére. Az első helyiség a kamra, a piliscsabai parasztság és iparosság munkaeszközeit, hétköznapjait és ünnepnapjait mutatja be, használati tárgyak és korabeli fényképek segítségével. Utána következik a konyha, amelyben a paraszti élet mindennapi használati tárgyai kaptak helyet. A szobában a paraszti és polgári lakosság bútorait és a paraszti ünnepi viseletet láthatjuk. A tárgyak nagy része az 1900-as évektől 1946-ig terjedő időszakot idézi meg.
Az itt található tárgyakat a helyi német és szlovák lakosság adta a tájház részére. Az első helyiség a kamra, a piliscsabai parasztság és iparosság munkaeszközeit, hétköznapjait és ünnepnapjait mutatja be, használati tárgyak és korabeli fényképek segítségével. Utána következik a konyha, amelyben a paraszti élet mindennapi használati tárgyai kaptak helyet. A szobában a paraszti és polgári lakosság bútorait és a paraszti ünnepi viseletet láthatjuk. A tárgyak nagy része az 1900-as évektől 1946-ig terjedő időszakot idézi meg.
Az itt található tárgyakat a helyi német és szlovák lakosság adta a tájház részére. Az első helyiség a kamra, a piliscsabai parasztság és iparosság munkaeszközeit, hétköznapjait és ünnepnapjait mutatja be, használati tárgyak és korabeli fényképek segítségével. Utána következik a konyha, amelyben a paraszti élet mindennapi használati tárgyai kaptak helyet. A szobában a paraszti és polgári lakosság bútorait és a paraszti ünnepi viseletet láthatjuk. A tárgyak nagy része az 1900-as évektől 1946-ig terjedő időszakot idézi meg.
