Országos eseménynaptár
A helyi hagyományokat hűen őrzi a Foktői tájház. A helyi összefogás szép példája a Foktő, Fő utca 32. szám alatti tájház autentikus felújítsa és a hagyományos paraszti létformát tükröző, egykori használati tárgyakkal való berendezése. A tájház ablakkeretének sárga színét legalább akkora körültekintéssel választották ki, mint a berendezési és használati tárgyakat, amelyek elhelyezésekor a helyiek érzékenysége miatt arra is ügyelni kellett, hogy melyek voltak a reformátusok és melyek a katolikusok által lakott egykori porták jellemző képei, dísztárgyai.
A helyi hagyományokat hűen őrzi a Foktői tájház. A helyi összefogás szép példája a Foktő, Fő utca 32. szám alatti tájház autentikus felújítsa és a hagyományos paraszti létformát tükröző, egykori használati tárgyakkal való berendezése. A tájház ablakkeretének sárga színét legalább akkora körültekintéssel választották ki, mint a berendezési és használati tárgyakat, amelyek elhelyezésekor a helyiek érzékenysége miatt arra is ügyelni kellett, hogy melyek voltak a reformátusok és melyek a katolikusok által lakott egykori porták jellemző képei, dísztárgyai.
A helyi hagyományokat hűen őrzi a Foktői tájház. A helyi összefogás szép példája a Foktő, Fő utca 32. szám alatti tájház autentikus felújítsa és a hagyományos paraszti létformát tükröző, egykori használati tárgyakkal való berendezése. A tájház ablakkeretének sárga színét legalább akkora körültekintéssel választották ki, mint a berendezési és használati tárgyakat, amelyek elhelyezésekor a helyiek érzékenysége miatt arra is ügyelni kellett, hogy melyek voltak a reformátusok és melyek a katolikusok által lakott egykori porták jellemző képei, dísztárgyai.
A Fóti Tájház épületei közül a kisházban egy tisztaszoba, konyha, kamra látható, míg a gazdaházban egy fóti lakodalmi szokásokat és gyöngyös koszorúkat bemutató kiállítótér, egy polgári szoba és két időszaki kiállításoknak helyet adó terem. Az épület alkalmas a paraszti világ bemutatására, hatalmas kertje hagyományőrző rendezvények helyszínéül szolgál.
A Fóti Tájház épületei közül a kisházban egy tisztaszoba, konyha, kamra látható, míg a gazdaházban egy fóti lakodalmi szokásokat és gyöngyös koszorúkat bemutató kiállítótér, egy polgári szoba és két időszaki kiállításoknak helyet adó terem. Az épület alkalmas a paraszti világ bemutatására, hatalmas kertje hagyományőrző rendezvények helyszínéül szolgál.
A Fóti Tájház épületei közül a kisházban egy tisztaszoba, konyha, kamra látható, míg a gazdaházban egy fóti lakodalmi szokásokat és gyöngyös koszorúkat bemutató kiállítótér, egy polgári szoba és két időszaki kiállításoknak helyet adó terem. Az épület alkalmas a paraszti világ bemutatására, hatalmas kertje hagyományőrző rendezvények helyszínéül szolgál.
A Tájház ízelítőt ad a falusi élet hangulatából, a letűnt idők díszítő és használati tárgyaiból.
A jellegzetes nádfedeles épület a településen egykor élt emberek életkörülményeit mutatja be. A kovácsműhely a lakás folytatásaként látható. Az egykori mester bármelyik pillanatban betoppanhatna, hogy újra dolgozzon.
Az Emlékház a falu középpontjában helyezkedik el. Korábban általános iskolaként működött, ahol Gárdonyi Géza is tanult. A későbbi jeles író, a családjával néhány évig itt élt, ahol édesapja uradalmi gépészként tevékenykedett. Környékbeli településeken élő iskolás gyerekcsoportok, nyugdíjas kirándulók látogatják főként az emlékházat. Több helyiség található benne. Az egyik valamikori osztályteremként van berendezve padokkal, golyós számológéppel, fali olvasótáblával, versbe szedett viselkedési szabályokkal, régi tanulók füzeteivel. Egy másikban Gárdonyihoz kapcsolódó emlékek láthatóak. Megtalálhatóak még kézzel írt dokumentumok Sály történetéről, helyben használt eszközök, korabeli népviselet.
Az Emlékház a falu középpontjában helyezkedik el. Korábban általános iskolaként működött, ahol Gárdonyi Géza is tanult. A későbbi jeles író, a családjával néhány évig itt élt, ahol édesapja uradalmi gépészként tevékenykedett. Környékbeli településeken élő iskolás gyerekcsoportok, nyugdíjas kirándulók látogatják főként az emlékházat. Több helyiség található benne. Az egyik valamikori osztályteremként van berendezve padokkal, golyós számológéppel, fali olvasótáblával, versbe szedett viselkedési szabályokkal, régi tanulók füzeteivel. Egy másikban Gárdonyihoz kapcsolódó emlékek láthatóak. Megtalálhatóak még kézzel írt dokumentumok Sály történetéről, helyben használt eszközök, korabeli népviselet.
Az Emlékház a falu középpontjában helyezkedik el. Korábban általános iskolaként működött, ahol Gárdonyi Géza is tanult. A későbbi jeles író, a családjával néhány évig itt élt, ahol édesapja uradalmi gépészként tevékenykedett. Környékbeli településeken élő iskolás gyerekcsoportok, nyugdíjas kirándulók látogatják főként az emlékházat. Több helyiség található benne. Az egyik valamikori osztályteremként van berendezve padokkal, golyós számológéppel, fali olvasótáblával, versbe szedett viselkedési szabályokkal, régi tanulók füzeteivel. Egy másikban Gárdonyihoz kapcsolódó emlékek láthatóak. Megtalálhatóak még kézzel írt dokumentumok Sály történetéről, helyben használt eszközök, korabeli népviselet.
Egy hagyományos 1929-ben épült, szépen felújított veretes paraszt-barokk stílusú házban rendezte be Aldebrő község Önkormányzata a Gazdaház elnevezésű múzeumot. A Gazdaházban rendezték be a Debrői Hárslevelű bor megalkotójának, Rácz Pálnak a hagyatékát őrző emlékszobát, valamint a már régebben összegyűjtött helytörténeti, néprajzi anyagokat, ezzel is tisztelegve a községalapító német ősök emléke előtt.
Egy hagyományos 1929-ben épült, szépen felújított veretes paraszt-barokk stílusú házban rendezte be Aldebrő község Önkormányzata a Gazdaház elnevezésű múzeumot. A Gazdaházban rendezték be a Debrői Hárslevelű bor megalkotójának, Rácz Pálnak a hagyatékát őrző emlékszobát, valamint a már régebben összegyűjtött helytörténeti, néprajzi anyagokat, ezzel is tisztelegve a községalapító német ősök emléke előtt.
Egy hagyományos 1929-ben épült, szépen felújított veretes paraszt-barokk stílusú házban rendezte be Aldebrő község Önkormányzata a Gazdaház elnevezésű múzeumot. A Gazdaházban rendezték be a Debrői Hárslevelű bor megalkotójának, Rácz Pálnak a hagyatékát őrző emlékszobát, valamint a már régebben összegyűjtött helytörténeti, néprajzi anyagokat, ezzel is tisztelegve a községalapító német ősök emléke előtt.
A falu Gazdaháza egy XX. század eleji középbirtokos család életmódját mutatja be a tisztaszobától kezdve a szerszámosig, helyben gyűjtött anyagok felhasználásával. Az oldaltornácos ház 1911-ben épült, hagyományos stílusban. Közelében található a falu híres szülöttének, Cserépfalvi Imrének az emlékszobája. Eredetileg Deutsch volt a vezetékneve, ám a faluhoz fűződő szép gyermekkori emlékei miatt felvette a Cserépfalvi nevet.
A falu Gazdaháza egy XX. század eleji középbirtokos család életmódját mutatja be a tisztaszobától kezdve a szerszámosig, helyben gyűjtött anyagok felhasználásával. Az oldaltornácos ház 1911-ben épült, hagyományos stílusban. Közelében található a falu híres szülöttének, Cserépfalvi Imrének az emlékszobája. Eredetileg Deutsch volt a vezetékneve, ám a faluhoz fűződő szép gyermekkori emlékei miatt felvette a Cserépfalvi nevet.
A falu Gazdaháza egy XX. század eleji középbirtokos család életmódját mutatja be a tisztaszobától kezdve a szerszámosig, helyben gyűjtött anyagok felhasználásával. Az oldaltornácos ház 1911-ben épült, hagyományos stílusban. Közelében található a falu híres szülöttének, Cserépfalvi Imrének az emlékszobája. Eredetileg Deutsch volt a vezetékneve, ám a faluhoz fűződő szép gyermekkori emlékei miatt felvette a Cserépfalvi nevet.
A geresdlaki tájház a XX. században épült tipikus sváb parasztház. A lakossági közadományokból berendezett lakóházban a bútorok, a tárgyi eszközök, a kézimunkák a múltnak megfelelően őrzik a németség otthonainak emlékét. Az itt élő embereknek az állattartás és a földművelés adta a megélhetést. A ház végében található az istálló és a pajta. a pajtában a mezőgazdasági munkához használt gépek és eszközök láthatók. A lakóház két szobából és egy téli konyhából, valamint az eredeti állapotában megmaradt nyitott (füstös) konyhából áll.
A geresdlaki tájház a XX. században épült tipikus sváb parasztház. A lakossági közadományokból berendezett lakóházban a bútorok, a tárgyi eszközök, a kézimunkák a múltnak megfelelően őrzik a németség otthonainak emlékét. Az itt élő embereknek az állattartás és a földművelés adta a megélhetést. A ház végében található az istálló és a pajta. a pajtában a mezőgazdasági munkához használt gépek és eszközök láthatók. A lakóház két szobából és egy téli konyhából, valamint az eredeti állapotában megmaradt nyitott (füstös) konyhából áll.
A geresdlaki tájház a XX. században épült tipikus sváb parasztház. A lakossági közadományokból berendezett lakóházban a bútorok, a tárgyi eszközök, a kézimunkák a múltnak megfelelően őrzik a németség otthonainak emlékét. Az itt élő embereknek az állattartás és a földművelés adta a megélhetést. A ház végében található az istálló és a pajta. a pajtában a mezőgazdasági munkához használt gépek és eszközök láthatók. A lakóház két szobából és egy téli konyhából, valamint az eredeti állapotában megmaradt nyitott (füstös) konyhából áll.
Az 1890-ben Rostás János által épített ház 2015-ben került az Önkormányzat birtokába. A Tájházban, a két világháború közötti korszak gombai építési és berendezési szokásaira jellemző állapotot szeretnénk bemutatni az érdeklődőknek, mint például a „mászókéményt”, a beépített masinát valamint a kor használati tárgyait.
Az 1890-ben Rostás János által épített ház 2015-ben került az Önkormányzat birtokába. A Tájházban, a két világháború közötti korszak gombai építési és berendezési szokásaira jellemző állapotot szeretnénk bemutatni az érdeklődőknek, mint például a „mászókéményt”, a beépített masinát valamint a kor használati tárgyait.
Az 1890-ben Rostás János által épített ház 2015-ben került az Önkormányzat birtokába. A Tájházban, a két világháború közötti korszak gombai építési és berendezési szokásaira jellemző állapotot szeretnénk bemutatni az érdeklődőknek, mint például a „mászókéményt”, a beépített masinát valamint a kor használati tárgyait.
A 19. század közepén kőből és vályogból épült, nádfedeles, tornácos, füstöskonyhás, ma népi műemlék „Pásztorház” a gyenesi községi csordások – két család – szolgálati lakása volt. Az épület az önkormányzat tulajdona, a 2000-ben történő felújítása óta az utca felőli két helyiség berendezése a két háború közötti itteni falusi életre jellemző. Beépített kemencéjében időnként kemencés ételek, kenyér készülnek. E két helyiségben kézműves szakkörök – kosárfonó-, szövő és népi kismesterségek szakkörök működnek, illetve a falusi élet pillanatait, ünnepeit elevenítik fel, rendezik itt helyi hagyományőrzők.
A 19. század közepén kőből és vályogból épült, nádfedeles, tornácos, füstöskonyhás, ma népi műemlék „Pásztorház” a gyenesi községi csordások – két család – szolgálati lakása volt. Az épület az önkormányzat tulajdona, a 2000-ben történő felújítása óta az utca felőli két helyiség berendezése a két háború közötti itteni falusi életre jellemző. Beépített kemencéjében időnként kemencés ételek, kenyér készülnek. E két helyiségben kézműves szakkörök – kosárfonó-, szövő és népi kismesterségek szakkörök működnek, illetve a falusi élet pillanatait, ünnepeit elevenítik fel, rendezik itt helyi hagyományőrzők.
A 19. század közepén kőből és vályogból épült, nádfedeles, tornácos, füstöskonyhás, ma népi műemlék „Pásztorház” a gyenesi községi csordások – két család – szolgálati lakása volt. Az épület az önkormányzat tulajdona, a 2000-ben történő felújítása óta az utca felőli két helyiség berendezése a két háború közötti itteni falusi életre jellemző. Beépített kemencéjében időnként kemencés ételek, kenyér készülnek. E két helyiségben kézműves szakkörök – kosárfonó-, szövő és népi kismesterségek szakkörök működnek, illetve a falusi élet pillanatait, ünnepeit elevenítik fel, rendezik itt helyi hagyományőrzők.
