Gyömrői Tájház

Tájház története

A tájház épülete vastag verfal, szarufás nyeregtetőjét korábban vegyes nád-zsúp, most natúr hódfarkú cserép fedi. A 19. század második felében a polgárosodás hatására a paraszti építészetben és lakásbelsőben bekövetkezett változásokat a tájház állandó kiállítási anyaga mutatja be az első három helységben (tisztaszoba, konyha-pitvar, lakószoba). A két hátsó helyiség a helytörténeti- és időszaki kiállításoknak ad otthont.

A pitvar és a konyha

A bejárati ajtón át a pitvarba jutunk. Jobb oldalon a kenyérdagasztás eszközeit láthatjuk: a dagasztóteknőt a teknőtállal – amelyet Csorba János 1915-ben készített – a keresztfát, a lisztes kanalat. Baloldalon az ajtó mögött található a vízpad, amin a vizes vödröt, és az ivóvizes cserépkorsókat tartották. Itt van törölközőtartó is. A pitvart a konyhától elválasztó fehérre meszelt boltív pillérei két gyönyörű klasszicizáló oszlop, amelyet a faluban több helyen, mint tornácoszlopokat csodálhatunk meg. A ház különlegessége, hogy ezen oszlopok itt, a belső térben kaptak helyet. E válaszfalon függ a tálas, amelyen az edényeket tartották: díszes tányérokat, valamint köcsögöket.

A konyha az ételkészítés és eszközkészletének helye. Az oldalpadka egyik végében lévő nyílt tűzön főztek, valamint itt tárolták a cserépfazekakat. A vaslábra lábast, vagy fazekat tettek. Az oldalpadka hátsó fallal érintkező sarkában található a katlan, amelynek teteje és belső oldala nyitott. A katlan tetején elhelyezkedő bográcsot leginkább vízmelegítésre, vagy krumpli főzésre használták.

A tájház konyhájának mennyezete, szabadba vezető nyílt füstelvezetőt, ún. szabadkéményt építettek, amely tükrözi a 19. sz. végén használatos vályogból és téglából épített kémények típusát. Az így kialakított kéményekbe, beépített rudakra akasztották a füstölni való húst, kolbászt, szalonnát.

A tisztaszoba

A tisztaszoba a 19. század második felében használatos berendezést mutatja be. Baloldalon, a sarokban áll a boglyakemence, padkáján ugyanúgy, ahogyan a döngölt földpadlón, házilag szőtt rongyszőnyeget találunk. A jobb oldalon lévő ágy díszítése megegyezik az átellenes sarokban levő vetett ágyéval. A vetett ágyban sohasem feküdtek. Legfeljebb akkor bontották meg, ha gyermekágyas asszony volt a házban. Ilyenkor az ágy végénél helyezték el a bölcsőt. A vetett ágyon felhalmozott ágyneműk száma, valamint díszítettsége a család vagyoni helyzetét mutatta. Az ágy végében álló láda a menyasszony hozományát tartalmazta. A 19. század végi ünnepi viselet mutatja be az ágy mellett elhelyezett bábukon.

A kemencével átellenes sarokban áll a sarokpad és az asztal, két székkel. Az asztalon Biblia, zsoltároskönyv és petróleumlámpa áll. Az asztal fölött a református családoknál jellegzetesen elterjedt aradi vértanúkat ábrázoló olajnyomat függ.

A falon található még esküvői kép, ősök portréi és családi képek. Az udvarra néző ablak jobb oldalán áll a sublót, felette a díszes tükör. A sublótban tartották a ruhaneműket, ágyneműket, kendőket, törölközőket. A sublót tetején ritkán használatos csuprok, bögrék állnak. A tisztaszoba teljes bútorzata Karsai Lászlóné ajándéka.

A lakószoba

A Dózsa György u. 18. szám alatt állt T. Kovács János és felesége Iván Zsuzsanna 1838-ban épült háza, a melynek lakószoba leírását unokájuk, Mocsári Ferenc adta közre. A lakószoba az 1940-es években használt bútorokkal van berendezve. A szobába lépve döngölt földpadló téglaburkolatot találunk. Jobb oldalon áll a karos pad, amely előtt az esztergált lábú asztal áll, székkel. A pad felett petróleumlámpa függ.

A kemence helyett a jobb belső sarokban áll a csipkés sparhelt. Az ágyon a szalmaszák, alatta ládában krumplit csíráztattak, ill. télen a teknőben a sózott húst tartották. Az ablak előtt egész évben állt a szövőszék, amely helyett most a kenderfeldolgozás eszközeit állítottuk ki: tiloló, gereben, gombolyító, motolla.

A család a Kiserdő és az Öregszőlő között termelt kenderből szőtt pokrócot és 60 cm széles rongyszőnyeget, valamint sűrű zsákvásznat, a harkát, amelyet batyuzásra, teherhordásra használtak. 1956- ban befejeződött a családi szövés, a szövőszéket lebontották, és a padlásra vitték. Az ajtóra belül téli gúnyát, törölközőt, vászontarisznyát akasztottak.

Az ajtó mögött, a sarokban szék és szerszámos kisasztal állt, e helyett a mosáshoz használt eszközöket: mosósulykot és a vasaló elődjét, a mángorlót láthatjuk. A falon kukoricafosztást és díszített guzsalytalpat bemutató kép függ.

A lakószoba berendezése részben tükrözi a korabeli leírást.

A Tájház-„Kossuth- Hangjának őrzője”

A tősgyökeres gyömrői Hegyi- Füstös István (1919-2014) kutatómunkájának eredménye Kossuth Lajos hangjának megtalálása és közzététele.

A gyömrői tájház gyűjteménye őrzi a bakelitlemezt, melyen e történelmi hang-emlék megelevenedik.

„Kossuth hangja” a legkorábbi ismert és máig (töredékesen) fennmaradt magyar beszédfelvétel, amelyet 1890. szeptember 20-án Torinóban két pesti vállalkozó Felner Károly és Barna Tivadar rögzített. A felvétel 1890. október 6-án, Aradon a vértanúk emlékművének átadásán hangzott el. A hangfelvétel eredetijét az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtára őrzi. 1974. augusztus 17-én a Kossuth rádióban hangzott először a megtisztított hanganyag.

Hasznos Információk

A tájház látogatható: április 1-től november 15-ig.

Forrás: A tájház honlapja