Az ELTE Botanikus Kertje a Föld flórájából 250, a Nemzetközi Természetvédelmi Unió által veszélyeztetettnek minősített, vörös könyves fajt mutat be, illetve 85 hazai veszélyeztetett fajt őriz és mutat be. Jöjjön el a Füvészkertbe, tegyen egy sétát az évszázados fák közt, gyönyörködjön a felújított üvegházak kincseiben.
Az ELTE Botanikus Kertje a Föld flórájából 250, a Nemzetközi Természetvédelmi Unió által veszélyeztetettnek minősített, vörös könyves fajt mutat be, illetve 85 hazai veszélyeztetett fajt őriz és mutat be. Jöjjön el a Füvészkertbe, tegyen egy sétát az évszázados fák közt, gyönyörködjön a felújított üvegházak kincseiben.
Az ELTE Botanikus Kertje a Föld flórájából 250, a Nemzetközi Természetvédelmi Unió által veszélyeztetettnek minősített, vörös könyves fajt mutat be, illetve 85 hazai veszélyeztetett fajt őriz és mutat be. Jöjjön el a Füvészkertbe, tegyen egy sétát az évszázados fák közt, gyönyörködjön a felújított üvegházak kincseiben.
A körülbelül 1 óra alatt végigjárható tanösvény a dél-zalai jelzett turistaút-hálózathoz csatlakozik. Az őrtilosi vasútállomásnál, a drávai vízitúrák táborhelyének közelében található kiindulópont könnyen megközelíthető gépjárművel csakúgy, mint közösségi közlekedéssel, kerékpárral, vagy gyalog. Az útvonal bejárásával a látogatók megismerkedhetnek a Dráva folyó és árterének természeti értékeivel.
A körülbelül 1 óra alatt végigjárható tanösvény a dél-zalai jelzett turistaút-hálózathoz csatlakozik. Az őrtilosi vasútállomásnál, a drávai vízitúrák táborhelyének közelében található kiindulópont könnyen megközelíthető gépjárművel csakúgy, mint közösségi közlekedéssel, kerékpárral, vagy gyalog. Az útvonal bejárásával a látogatók megismerkedhetnek a Dráva folyó és árterének természeti értékeivel.
A körülbelül 1 óra alatt végigjárható tanösvény a dél-zalai jelzett turistaút-hálózathoz csatlakozik. Az őrtilosi vasútállomásnál, a drávai vízitúrák táborhelyének közelében található kiindulópont könnyen megközelíthető gépjárművel csakúgy, mint közösségi közlekedéssel, kerékpárral, vagy gyalog. Az útvonal bejárásával a látogatók megismerkedhetnek a Dráva folyó és árterének természeti értékeivel.
A Karancs-Medves Tájvédelmi Körzeten belül kialakított tanösvény a pliocén-pleisztocén korú (2,4-2,2 millió év között lezajlott) bazaltvulkanizmus jelenségeit ismerteti, s bemutatja a vulkáni tevékenység mai is tanulmányozható termékeit (kőzetek) és nyomait (a kőzetek tulajdonságai, felszínformák). A geológiai bemutatóösvényen a Kis-Salgó (Boszorkány-kő) 571 m magas bazaltkúpja járható körül. Láthatunk oszlopos elválású bazaltot (bazaltláva), vulkáni salakot (vulkáni törmelékes kőzet), lávafoszlányok nyomait, vulkáni bombákat, telért és „kukoricacsöves” megjelenésű, murvásodó bazaltot. Az egész évben szabadon látogatható tanösvény bejárásához a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság előzetesen bejelentett igény alapján szakvezetést biztosít.
A Karancs-Medves Tájvédelmi Körzeten belül kialakított tanösvény a pliocén-pleisztocén korú (2,4-2,2 millió év között lezajlott) bazaltvulkanizmus jelenségeit ismerteti, s bemutatja a vulkáni tevékenység mai is tanulmányozható termékeit (kőzetek) és nyomait (a kőzetek tulajdonságai, felszínformák). A geológiai bemutatóösvényen a Kis-Salgó (Boszorkány-kő) 571 m magas bazaltkúpja járható körül. Láthatunk oszlopos elválású bazaltot (bazaltláva), vulkáni salakot (vulkáni törmelékes kőzet), lávafoszlányok nyomait, vulkáni bombákat, telért és „kukoricacsöves” megjelenésű, murvásodó bazaltot. Az egész évben szabadon látogatható tanösvény bejárásához a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság előzetesen bejelentett igény alapján szakvezetést biztosít.
A Karancs-Medves Tájvédelmi Körzeten belül kialakított tanösvény a pliocén-pleisztocén korú (2,4-2,2 millió év között lezajlott) bazaltvulkanizmus jelenségeit ismerteti, s bemutatja a vulkáni tevékenység mai is tanulmányozható termékeit (kőzetek) és nyomait (a kőzetek tulajdonságai, felszínformák). A geológiai bemutatóösvényen a Kis-Salgó (Boszorkány-kő) 571 m magas bazaltkúpja járható körül. Láthatunk oszlopos elválású bazaltot (bazaltláva), vulkáni salakot (vulkáni törmelékes kőzet), lávafoszlányok nyomait, vulkáni bombákat, telért és „kukoricacsöves” megjelenésű, murvásodó bazaltot. Az egész évben szabadon látogatható tanösvény bejárásához a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság előzetesen bejelentett igény alapján szakvezetést biztosít.
A Káli-medence csodálatos táj a Balaton-felvidéken. A geológiai csodákon és a természeti értékeken túl vonzó ez a terület a néprajzi hagyományok, és a nép építészet emlékei iránt rajongóknak is. Túránk során ellátogatunk a fenséges Hegyestűre, melynek megtekintjük a vulkáni kürtőjének roncsát. Köveskálon mosóházat csodálunk meg, valamint az ország egyetlen szégyenkövét. Kőtengerek homokkő formációi is ámulatba ejtenek bennünket Szentbékkállán, de ellátogatunk a salföldi kőtengerbe is.
A Káli-medence csodálatos táj a Balaton-felvidéken. A geológiai csodákon és a természeti értékeken túl vonzó ez a terület a néprajzi hagyományok, és a nép építészet emlékei iránt rajongóknak is. Túránk során ellátogatunk a fenséges Hegyestűre, melynek megtekintjük a vulkáni kürtőjének roncsát. Köveskálon mosóházat csodálunk meg, valamint az ország egyetlen szégyenkövét. Kőtengerek homokkő formációi is ámulatba ejtenek bennünket Szentbékkállán, de ellátogatunk a salföldi kőtengerbe is.
A Káli-medence csodálatos táj a Balaton-felvidéken. A geológiai csodákon és a természeti értékeken túl vonzó ez a terület a néprajzi hagyományok, és a nép építészet emlékei iránt rajongóknak is. Túránk során ellátogatunk a fenséges Hegyestűre, melynek megtekintjük a vulkáni kürtőjének roncsát. Köveskálon mosóházat csodálunk meg, valamint az ország egyetlen szégyenkövét. Kőtengerek homokkő formációi is ámulatba ejtenek bennünket Szentbékkállán, de ellátogatunk a salföldi kőtengerbe is.
Az Aggteleki Nemzeti Park hazánk nemzeti parkjai közül az egyetlen, amelyet elsősorban a felszíni és felszín alatti világ védelmének érdekében hoztak létre 1985-ben. A közel 20 000 hektáros területen 280 darab kisebb-nagyobb barlang található, melyek 1995-ben - a Szlovák-karszt barlangjaival együtt - felkerültek az UNESCO Világörökség listájára.
Az Aggteleki Nemzeti Park hazánk nemzeti parkjai közül az egyetlen, amelyet elsősorban a felszíni és felszín alatti világ védelmének érdekében hoztak létre 1985-ben. A közel 20 000 hektáros területen 280 darab kisebb-nagyobb barlang található, melyek 1995-ben - a Szlovák-karszt barlangjaival együtt - felkerültek az UNESCO Világörökség listájára.
Az Aggteleki Nemzeti Park hazánk nemzeti parkjai közül az egyetlen, amelyet elsősorban a felszíni és felszín alatti világ védelmének érdekében hoztak létre 1985-ben. A közel 20 000 hektáros területen 280 darab kisebb-nagyobb barlang található, melyek 1995-ben - a Szlovák-karszt barlangjaival együtt - felkerültek az UNESCO Világörökség listájára.
Pisztráng tanösvény a Garadna-völgyben, a Bükki Nemzeti Park területén. Miskolc és Ómassa között, a Garadna-völgyben, az erdei kisvasút végállomásánál található az indítóállomás. A Pisztráng tanösvény a Garadna-völgy erdei kisvasútjának végállomásától indul, érinti a Magyar Királyi Erdőgazdaság pisztrángtelepét, visszafelé pedig a völgy baloldalán a Turista emlékparkot. Közben megismerkedhetünk az erdőgazdálkodás lényegével, a vizes biotópok élővilágával, az erdő vadállományával és egy természetes felújítás során létrejött fiatal állományú erdővel.
Pisztráng tanösvény a Garadna-völgyben, a Bükki Nemzeti Park területén. Miskolc és Ómassa között, a Garadna-völgyben, az erdei kisvasút végállomásánál található az indítóállomás. A Pisztráng tanösvény a Garadna-völgy erdei kisvasútjának végállomásától indul, érinti a Magyar Királyi Erdőgazdaság pisztrángtelepét, visszafelé pedig a völgy baloldalán a Turista emlékparkot. Közben megismerkedhetünk az erdőgazdálkodás lényegével, a vizes biotópok élővilágával, az erdő vadállományával és egy természetes felújítás során létrejött fiatal állományú erdővel.
Pisztráng tanösvény a Garadna-völgyben, a Bükki Nemzeti Park területén. Miskolc és Ómassa között, a Garadna-völgyben, az erdei kisvasút végállomásánál található az indítóállomás. A Pisztráng tanösvény a Garadna-völgy erdei kisvasútjának végállomásától indul, érinti a Magyar Királyi Erdőgazdaság pisztrángtelepét, visszafelé pedig a völgy baloldalán a Turista emlékparkot. Közben megismerkedhetünk az erdőgazdálkodás lényegével, a vizes biotópok élővilágával, az erdő vadállományával és egy természetes felújítás során létrejött fiatal állományú erdővel.
A Körösvölgyi Állatparkban vendégeink testközelből ismerhetik meg a Kárpát-medencében egykor és ma honos állatfajokat. Az állatparkban laknak olyan állatok is, amelyek éjszakai aktívabbak, mint nappal. Látogatóink olyan rejtett életmódot élő állatokkal találkozhatnak, mint a nyest, az uhu, az uráli bagoly, a nyestkutya vagy az aranysakál. A leghíresebb éjszakai emlősök közé tartozik a borz, aki csak néha jön ki napközben a rejtekhelyéről. Az Anna-ligetben láthatunk gímszarvast, őzet, dámszarvast, vaddisznót és rókát is, melyek általánosan ismert fajnak számítanak, mégis ritkán kerülnek a természetjárók szeme elé a szabadban.
A Körösvölgyi Állatparkban vendégeink testközelből ismerhetik meg a Kárpát-medencében egykor és ma honos állatfajokat. Az állatparkban laknak olyan állatok is, amelyek éjszakai aktívabbak, mint nappal. Látogatóink olyan rejtett életmódot élő állatokkal találkozhatnak, mint a nyest, az uhu, az uráli bagoly, a nyestkutya vagy az aranysakál. A leghíresebb éjszakai emlősök közé tartozik a borz, aki csak néha jön ki napközben a rejtekhelyéről. Az Anna-ligetben láthatunk gímszarvast, őzet, dámszarvast, vaddisznót és rókát is, melyek általánosan ismert fajnak számítanak, mégis ritkán kerülnek a természetjárók szeme elé a szabadban.
A Körösvölgyi Állatparkban vendégeink testközelből ismerhetik meg a Kárpát-medencében egykor és ma honos állatfajokat. Az állatparkban laknak olyan állatok is, amelyek éjszakai aktívabbak, mint nappal. Látogatóink olyan rejtett életmódot élő állatokkal találkozhatnak, mint a nyest, az uhu, az uráli bagoly, a nyestkutya vagy az aranysakál. A leghíresebb éjszakai emlősök közé tartozik a borz, aki csak néha jön ki napközben a rejtekhelyéről. Az Anna-ligetben láthatunk gímszarvast, őzet, dámszarvast, vaddisznót és rókát is, melyek általánosan ismert fajnak számítanak, mégis ritkán kerülnek a természetjárók szeme elé a szabadban.