Történeti

A Marcali Múzeum gyűjtőterülete a Marcali Járásra terjed ki, összesen 39 településre. Néprajzi és történeti gyűjteményében közel 6000 tárgyat őriz, fotógyűjteménye pedig meghaladja a 10000 felvételt. Adattárban őrzött dokumentumainak száma meghaladja a 3000 darabot.

Gyöngyösön a Mátrába vezető főút mellett áll a MNMKK MTM Mátra Múzeuma, mely az ország egyik legjelentősebb természettudományi gyűjteményét őrzi. A múzeum három egységből áll, az Orczy Kastélyból, az új Természettudományi pavilonból, és a 2 hektáros helyi védettségű természetvédelmi területté nyilvánított parkból. Mindhárom egység külön látogatható, de a teljes élményt együttesen nyújtják.

Az ország legnagyobb múltra visszatekintő teátruma a Miskolci Nemzeti Színház, amely az 1991 - 1996 között folyó színház-rekonstrukció eredményként színházi negyeddé bővült. Az épületegyüttesben, a Déryné utcában, ahol 1823-tól 1843-ig Magyarország első magyar nyelvű kőszínháza állt, található a Színháztörténeti- és Színészmúzeum.

Vaján a megye egyik legjelentősebb műemlék épülete, a vajai várkastély ad otthont a MNM Vay Ádám Muzeális Gyűjteménynek, a működő intézmény elsődleges feladata a Rákóczi-kor kutatása, a szabadságharc emlékének és kuruc hagyományoknak az ápolása.

A megyei hatókörű városi múzeum gondozza a Munkácsy Mihály festményeiből és relikviáiból álló gyűjteményt, melynek nagy része kiállításban látható. Állandó kiállítása bemutatja Békés megye 1301 – 1956-ig terjedő korszakát átívelő régészeti, történeti emlékeit, néprajzi hagyományait, élővilágát, természettudományi értékeit.

Érdemes betérni a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeumba, mely a Nádasdy-vár legszebb termeivel mutatja be Sárvár múltját. Sárvár évszázados múltra visszatekintő vára ma Magyarország egyik legszebb épülete. A Nádasdy Ferenc Múzeum 1951 óta várja látogatóit.

A Nagy Gyula Területi Múzeum Orosháza város múzeuma, korábban a Szántó Kovács János Területi Múzeum nevet viselte. Az állandó kiállításokon kívül időszakos kiállításoknak is helyet ad a múzeum épülete. Az állandó kiállítás bemutatja Orosháza és tágabb régiója történetét a régészeti koroktól napjainkig. Itt láthatóak azok a tárgyak, melyek jellemzőek múltunkra, környezetünkre. A múzeum irányítása alá tartozik az ország egyetlen kútmúzeuma is, valamint a Darvas József Irodalmi Emlékház és a Városi Képtár.

Az épület, amelyben az iskolamúzeum és a tájház otthonra lelt, 1846-ban épült, Nagytótfalu református gyülekezetének iskolája és tanitólakása volt, egészen 1976-ig. Az egykori iskolát bemutató rész mellett drávaszögi enteriőr, népi textil- és helytörténeti kiállítás látható. A házban faragott, festett bútorokkal, háziszőttesekkel berendezett tisztaszoba, cserépedényekkel felszerelt konyha és egy kamra látható, amelyben a földművelő gazda szerszámait állították ki. Az iskolamúzeumi rész a hajdani egy tantermes, osztatlan, falusi iskola emlékét idézi fel.

A magyarországi németség – csaknem negyedmillióra becsült lélekszámával – hazánk számban legjelentősebb nemzetisége. Tárgyi és szellemi kultúrájának országos gyűjtése, feldolgozása és bemutatása az 1972-ben alapított tatai Német Nemzetiségi Múzeum feladata. A múzeum 1983 óta az egykori Nepomucenus-malomban működik. Az egykori vízimalom 1758-ban, Fellner Jakab tervei alapján épült, nevét a molnárok és vízen közlekedők védőszentjéről, Nepomuki Szent Jánosról kapta, akinek fából faragott, naiv szépségű szobra az épület homlokzatát díszíti.

Az Óbudai Múzeum a műemléki védelem alatt álló, egykori Zichy-kastélyban található, a városrész ódon hangulatú, macskaköves Fő terén. A múzeum viszonylag fiatal intézmény: helytörténeti gyűjteményként alakult meg a városegyesítés 100. évfordulóján, 1973-ban, múzeumi rangot pedig 1996-ban kapott. A kezdeti gyűjtési koncepciót alapvetően a városrész nagymértékű átalakulása határozta meg. Az 1960-1970-es években született fővárosi rendezési terv ugyanis Óbuda korszerű kerületté történő átalakítását tűzte ki célul. Ez a kerületre nézve csaknem teljes szanálást jelentett (a mai Fő tér - Szentlélek tér közvetlen környezetét kivéve), ami együtt járt a városkép teljes megváltoztatásával, a tárgyi környezet és a hagyományos életkörülmények átalakulásával.