Téglalap alapú, 80 négyzetméter alapterületű, jellegzetes török téglákból épült kétszintes épület, mely kolostor boltozattal rendelkezik. Az ablakon fűzött török vasrács találhatók. Magyarország területén ez a török hódoltság egyetlen épen maradt lakóháza. Az épület funkciójára vonatkozóan több elképzelés is született. Feltételezések szerint korániskola volt egykor. Mások szerint inkább vendégfogadó lehetett, és valószínűleg karavánszerájként is működött. Ma múzeum található benne.
Téglalap alapú, 80 négyzetméter alapterületű, jellegzetes török téglákból épült kétszintes épület, mely kolostor boltozattal rendelkezik. Az ablakon fűzött török vasrács találhatók. Magyarország területén ez a török hódoltság egyetlen épen maradt lakóháza. Az épület funkciójára vonatkozóan több elképzelés is született. Feltételezések szerint korániskola volt egykor. Mások szerint inkább vendégfogadó lehetett, és valószínűleg karavánszerájként is működött. Ma múzeum található benne.
Téglalap alapú, 80 négyzetméter alapterületű, jellegzetes török téglákból épült kétszintes épület, mely kolostor boltozattal rendelkezik. Az ablakon fűzött török vasrács találhatók. Magyarország területén ez a török hódoltság egyetlen épen maradt lakóháza. Az épület funkciójára vonatkozóan több elképzelés is született. Feltételezések szerint korániskola volt egykor. Mások szerint inkább vendégfogadó lehetett, és valószínűleg karavánszerájként is működött. Ma múzeum található benne.
A több mint 100 éves múltra visszatekintő múzeum Vác és környéke történeti, régészeti és művészeti emlékeit gyűjti és bemutatja 4 kiállítóhelyen. A Múzeum 2013-tól Vác város Önkormányzatának fenntartásában működő területi múzeum, gyűjtőterülete Vácon kívül 38 településre terjed ki, gyűjtőköre pedig négy területre, amelyek az alábbiak: helytörténet, néprajz, képzőművészet, régészet.
A több mint 100 éves múltra visszatekintő múzeum Vác és környéke történeti, régészeti és művészeti emlékeit gyűjti és bemutatja 4 kiállítóhelyen. A Múzeum 2013-tól Vác város Önkormányzatának fenntartásában működő területi múzeum, gyűjtőterülete Vácon kívül 38 településre terjed ki, gyűjtőköre pedig négy területre, amelyek az alábbiak: helytörténet, néprajz, képzőművészet, régészet.
A több mint 100 éves múltra visszatekintő múzeum Vác és környéke történeti, régészeti és művészeti emlékeit gyűjti és bemutatja 4 kiállítóhelyen. A Múzeum 2013-tól Vác város Önkormányzatának fenntartásában működő területi múzeum, gyűjtőterülete Vácon kívül 38 településre terjed ki, gyűjtőköre pedig négy területre, amelyek az alábbiak: helytörténet, néprajz, képzőművészet, régészet.
Várpalota központjában, az Ybl Miklós tervei alapján átépített klasszicista-romantikus stílusú Zichy-kastély ad otthont a Trianon Múzeumnak. A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan kulturális intézménye, mely az első világháborút követő ún. trianoni békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik. Állandó- és vándorkiállításai révén a múzeumba látogatók megismerhetik az országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát, és átfogó ismeretekre tehetnek szert a huszadik század első felében lejátszódó, hazánkat érintő történelmi eseményekről.
Várpalota központjában, az Ybl Miklós tervei alapján átépített klasszicista-romantikus stílusú Zichy-kastély ad otthont a Trianon Múzeumnak. A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan kulturális intézménye, mely az első világháborút követő ún. trianoni békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik. Állandó- és vándorkiállításai révén a múzeumba látogatók megismerhetik az országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát, és átfogó ismeretekre tehetnek szert a huszadik század első felében lejátszódó, hazánkat érintő történelmi eseményekről.
Várpalota központjában, az Ybl Miklós tervei alapján átépített klasszicista-romantikus stílusú Zichy-kastély ad otthont a Trianon Múzeumnak. A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan kulturális intézménye, mely az első világháborút követő ún. trianoni békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik. Állandó- és vándorkiállításai révén a múzeumba látogatók megismerhetik az országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát, és átfogó ismeretekre tehetnek szert a huszadik század első felében lejátszódó, hazánkat érintő történelmi eseményekről.
A Soproni Tűztorony minden nap látogatható 10.00-18.00 között. A Tűztorony erkélyéről gyönyörű kilátás nyílik a városra és környékére. Az épületben működő új látogatóközpontban minden érdeklődő felvilágosítást kaphat a Soproni Múzeum további kiállításairól is.
A Bonyhádi Múzeumi Tanösvény egyik kedves színfoltja a Markovics Mihályné által 2005-ben megálmodott és létrehozott Óvodamúzeum. A tárlat 1882-től öleli fel városunk óvodáztatásának történetét. A korabeli tárgyak, dokumentumok és fényképek, az összegyűjtött játékok mindenki számára élmény teli látogatást nyújtanak, hiszen a kiállítás interaktív, ami nincs vitrinben az megfogható, tapintható, játszani is szabad
A Bonyhádi Múzeumi Tanösvény egyik kedves színfoltja a Markovics Mihályné által 2005-ben megálmodott és létrehozott Óvodamúzeum. A tárlat 1882-től öleli fel városunk óvodáztatásának történetét. A korabeli tárgyak, dokumentumok és fényképek, az összegyűjtött játékok mindenki számára élmény teli látogatást nyújtanak, hiszen a kiállítás interaktív, ami nincs vitrinben az megfogható, tapintható, játszani is szabad
A Bonyhádi Múzeumi Tanösvény egyik kedves színfoltja a Markovics Mihályné által 2005-ben megálmodott és létrehozott Óvodamúzeum. A tárlat 1882-től öleli fel városunk óvodáztatásának történetét. A korabeli tárgyak, dokumentumok és fényképek, az összegyűjtött játékok mindenki számára élmény teli látogatást nyújtanak, hiszen a kiállítás interaktív, ami nincs vitrinben az megfogható, tapintható, játszani is szabad
A Várostörténeti Múzeum 18. századi, hangulatos épülete Pécs legrégibb ipari műemléke, tímárház volt egykor. Állandó történeti kiállítása igen gazdag tárgyi-, képi- és dokumentum műtárgyegyüttest mutat be a török alóli felszabadulástól (1686) az 1950-ig terjedő időszakig. Sok enteriőr, makett színesíti a tárlatot, megcsodálható itt több korból származó szobabelső, s emellett a múzeum igen jelentős képeslapgyűjteménye, valamint egy, az 1940-es éveknek sehol máshol nem látható tárgyakkal, relikviákkal emléket állító kiállítás is.
A Várostörténeti Múzeum 18. századi, hangulatos épülete Pécs legrégibb ipari műemléke, tímárház volt egykor. Állandó történeti kiállítása igen gazdag tárgyi-, képi- és dokumentum műtárgyegyüttest mutat be a török alóli felszabadulástól (1686) az 1950-ig terjedő időszakig. Sok enteriőr, makett színesíti a tárlatot, megcsodálható itt több korból származó szobabelső, s emellett a múzeum igen jelentős képeslapgyűjteménye, valamint egy, az 1940-es éveknek sehol máshol nem látható tárgyakkal, relikviákkal emléket állító kiállítás is.
A Várostörténeti Múzeum 18. századi, hangulatos épülete Pécs legrégibb ipari műemléke, tímárház volt egykor. Állandó történeti kiállítása igen gazdag tárgyi-, képi- és dokumentum műtárgyegyüttest mutat be a török alóli felszabadulástól (1686) az 1950-ig terjedő időszakig. Sok enteriőr, makett színesíti a tárlatot, megcsodálható itt több korból származó szobabelső, s emellett a múzeum igen jelentős képeslapgyűjteménye, valamint egy, az 1940-es éveknek sehol máshol nem látható tárgyakkal, relikviákkal emléket állító kiállítás is.
Dombóváron az első állandó vasúttörténeti kiállítás létrehozása Beles Lajos (Szőny, 1941 – Dombóvár, 2007) főművezető nevéhez fűződik, aki - egyéb sokoldalú munkássága mellett munkatársakkal, vasútbarátokkal és Harangozó László vontatási főnök támogatásával - a Vontatási Főnökség épületében (1987-1988-ban) megnyithatta a sokak által várva-várt kiállítást.
Dombóváron az első állandó vasúttörténeti kiállítás létrehozása Beles Lajos (Szőny, 1941 – Dombóvár, 2007) főművezető nevéhez fűződik, aki - egyéb sokoldalú munkássága mellett munkatársakkal, vasútbarátokkal és Harangozó László vontatási főnök támogatásával - a Vontatási Főnökség épületében (1987-1988-ban) megnyithatta a sokak által várva-várt kiállítást.
Dombóváron az első állandó vasúttörténeti kiállítás létrehozása Beles Lajos (Szőny, 1941 – Dombóvár, 2007) főművezető nevéhez fűződik, aki - egyéb sokoldalú munkássága mellett munkatársakkal, vasútbarátokkal és Harangozó László vontatási főnök támogatásával - a Vontatási Főnökség épületében (1987-1988-ban) megnyithatta a sokak által várva-várt kiállítást.
A múzeumot 1999-ben Tarr Péter alapította magángyűjteményéből, de azóta is folyamatosan gyarapodik a kiállítás anyaga. Valamennyi korosztálynak tartalmas élményt nyújt.
A Magyar Nemzeti Múzeum Villa Romana Baláca kiállítóhelye hasonlóan izgalmas felfedezni valót kínál Veszprém és Balatonfüred közelében, Nemesvámoson. Az első falmaradványokat és falfestménytöredékeket 1904-ben találták meg szántást végző cselédek a veszprémi káptalan Vámos község határában levő balácapusztai földjén.
A Magyar Nemzeti Múzeum Villa Romana Baláca kiállítóhelye hasonlóan izgalmas felfedezni valót kínál Veszprém és Balatonfüred közelében, Nemesvámoson. Az első falmaradványokat és falfestménytöredékeket 1904-ben találták meg szántást végző cselédek a veszprémi káptalan Vámos község határában levő balácapusztai földjén.
A Magyar Nemzeti Múzeum Villa Romana Baláca kiállítóhelye hasonlóan izgalmas felfedezni valót kínál Veszprém és Balatonfüred közelében, Nemesvámoson. Az első falmaradványokat és falfestménytöredékeket 1904-ben találták meg szántást végző cselédek a veszprémi káptalan Vámos község határában levő balácapusztai földjén.
A 19. század elejére a szekszárdi megyeháza az apátság területén lévő épületekből, az 1780-as évektől tartó, szinte folyamatos átépítésekkel, bővítésekkel egy központi udvart körülölelő, egyemeletes épületegyüttessé alakult. A szekszárdi megyeháza Pollack Mihály egyik legfontosabb vidéki középülete, nyugodt tagolásával, ünnepélyes homlokzatával, jó térhatású zárt udvarával egyszerre hagyományos és korszerű, egyszerű és méltóságteljes.
A 19. század elejére a szekszárdi megyeháza az apátság területén lévő épületekből, az 1780-as évektől tartó, szinte folyamatos átépítésekkel, bővítésekkel egy központi udvart körülölelő, egyemeletes épületegyüttessé alakult. A szekszárdi megyeháza Pollack Mihály egyik legfontosabb vidéki középülete, nyugodt tagolásával, ünnepélyes homlokzatával, jó térhatású zárt udvarával egyszerre hagyományos és korszerű, egyszerű és méltóságteljes.
A 19. század elejére a szekszárdi megyeháza az apátság területén lévő épületekből, az 1780-as évektől tartó, szinte folyamatos átépítésekkel, bővítésekkel egy központi udvart körülölelő, egyemeletes épületegyüttessé alakult. A szekszárdi megyeháza Pollack Mihály egyik legfontosabb vidéki középülete, nyugodt tagolásával, ünnepélyes homlokzatával, jó térhatású zárt udvarával egyszerre hagyományos és korszerű, egyszerű és méltóságteljes.
