A tanösvény Kercaszomor faluból indulva a Kerca-patak és környékének élővilágát mutatja be. A tájékozódást irányító táblák segítik, a tanösvény csak gyalogosan járható be.
Csodálatos madárvilág - túra a Pacsmagi-tavaknál. A Pacsmagi-tavak Természetvédelmi Terület legjelentősebb értékét madárvilága jelenti. A résztvevők szakvezető kalauzolásával járhatják körül a tavakat, a kilátótornyokból pedig cigányrécék, üstökös récék, gémek és számos egyéb madárfaj megfigyelésére nyílik lehetőség. A Duna–Dráva Nemzeti Park felügyelete alá tartozó Pacsmagi-tavak Természetvédelmi Terület Tamási és Regöly között a Koppány folyó meanderező völgyében található. A tó eredetileg mint víztározó emberi közreműködéssel jött létre. A viszonylag nagy vízfelület idővel a vándormadarak fontos szálláshelyévé vált. Több veszélyeztetett és védett madár fészkelőhelye, úgy mint a vörös listán szereplő: kis kócsag, bakcsó, bölömbika, vörös gém, fekete gólya, rétisas, haris vagy gyurgyalag.
Csodálatos madárvilág - túra a Pacsmagi-tavaknál. A Pacsmagi-tavak Természetvédelmi Terület legjelentősebb értékét madárvilága jelenti. A résztvevők szakvezető kalauzolásával járhatják körül a tavakat, a kilátótornyokból pedig cigányrécék, üstökös récék, gémek és számos egyéb madárfaj megfigyelésére nyílik lehetőség. A Duna–Dráva Nemzeti Park felügyelete alá tartozó Pacsmagi-tavak Természetvédelmi Terület Tamási és Regöly között a Koppány folyó meanderező völgyében található. A tó eredetileg mint víztározó emberi közreműködéssel jött létre. A viszonylag nagy vízfelület idővel a vándormadarak fontos szálláshelyévé vált. Több veszélyeztetett és védett madár fészkelőhelye, úgy mint a vörös listán szereplő: kis kócsag, bakcsó, bölömbika, vörös gém, fekete gólya, rétisas, haris vagy gyurgyalag.
Csodálatos madárvilág - túra a Pacsmagi-tavaknál. A Pacsmagi-tavak Természetvédelmi Terület legjelentősebb értékét madárvilága jelenti. A résztvevők szakvezető kalauzolásával járhatják körül a tavakat, a kilátótornyokból pedig cigányrécék, üstökös récék, gémek és számos egyéb madárfaj megfigyelésére nyílik lehetőség. A Duna–Dráva Nemzeti Park felügyelete alá tartozó Pacsmagi-tavak Természetvédelmi Terület Tamási és Regöly között a Koppány folyó meanderező völgyében található. A tó eredetileg mint víztározó emberi közreműködéssel jött létre. A viszonylag nagy vízfelület idővel a vándormadarak fontos szálláshelyévé vált. Több veszélyeztetett és védett madár fészkelőhelye, úgy mint a vörös listán szereplő: kis kócsag, bakcsó, bölömbika, vörös gém, fekete gólya, rétisas, haris vagy gyurgyalag.
Zákány település és a Dráva folyama magasodik a Látóhegy. A faluból csak egyetlen út vezet a legtetejére, a pincékhez, amelyek teraszáról három irányba nyílik csodálatos kilátás: nyugatra Őrtilosra, délre a Drávára és Horvátországra és keletre Zákány és Gyékényes felé.
A Mecsek Hosszúhetény és Pécsvárad között húzódó, korábbi helyi jelentőségű védett részeket is magába foglaló 101 hektáros területe rendkívüli botanikai értékei miatt élvez védettséget.
A védett természeti területen egy madármegfigyelő toronyból tekinthető meg a láptó medencéje. A terület megközelíthető a Kaszóból közlekedő erdei kisvasúttal, továbbá jelzett sétaúton a kaszói kisvasút állomástól gyalogosan. A láptó legnevezetesebb növénye a rovaremésztő aldrovanda és a fokozottan védett szíveslevelű hídőr. További jelentős botanikai érték a tőzegeper, a vidrafű, a tőzegmoha és a kárpáti sáfrány. A védett terület gazdag állatvilágából elsősorban a keresztes vipera fekete változatának előfordulása, továbbá a fekete gólya, cigányréce, réti sas és barna rétihéja fészkelése illetve a csalitjáró pocok és a vidra jelenléte érdemel említést. A Baláta-tó Természetvédelmi Terület és Erdőrezervátum védettségét gazdag növény- és állatvilága, illetve a jégkorszaki lápmaradvány megőrzése indokolja.
A védett természeti területen egy madármegfigyelő toronyból tekinthető meg a láptó medencéje. A terület megközelíthető a Kaszóból közlekedő erdei kisvasúttal, továbbá jelzett sétaúton a kaszói kisvasút állomástól gyalogosan. A láptó legnevezetesebb növénye a rovaremésztő aldrovanda és a fokozottan védett szíveslevelű hídőr. További jelentős botanikai érték a tőzegeper, a vidrafű, a tőzegmoha és a kárpáti sáfrány. A védett terület gazdag állatvilágából elsősorban a keresztes vipera fekete változatának előfordulása, továbbá a fekete gólya, cigányréce, réti sas és barna rétihéja fészkelése illetve a csalitjáró pocok és a vidra jelenléte érdemel említést. A Baláta-tó Természetvédelmi Terület és Erdőrezervátum védettségét gazdag növény- és állatvilága, illetve a jégkorszaki lápmaradvány megőrzése indokolja.
A védett természeti területen egy madármegfigyelő toronyból tekinthető meg a láptó medencéje. A terület megközelíthető a Kaszóból közlekedő erdei kisvasúttal, továbbá jelzett sétaúton a kaszói kisvasút állomástól gyalogosan. A láptó legnevezetesebb növénye a rovaremésztő aldrovanda és a fokozottan védett szíveslevelű hídőr. További jelentős botanikai érték a tőzegeper, a vidrafű, a tőzegmoha és a kárpáti sáfrány. A védett terület gazdag állatvilágából elsősorban a keresztes vipera fekete változatának előfordulása, továbbá a fekete gólya, cigányréce, réti sas és barna rétihéja fészkelése illetve a csalitjáró pocok és a vidra jelenléte érdemel említést. A Baláta-tó Természetvédelmi Terület és Erdőrezervátum védettségét gazdag növény- és állatvilága, illetve a jégkorszaki lápmaradvány megőrzése indokolja.
A Vitéz Bertalan Árpád kilátó 644 méter magas Papod hegyen, a Bakony harmadik legmagasabb pontján található. A kilátó gyalogosan közelíthető meg Hárskút teleülést elhagyva a hegytetőn kialakított parkolóból. A parkolótól a kilátó 1,6 km távolságra esik.
A Bakonyvidék a délnyugati-északkeleti irányban húzódó Dunántúli-középhegység legnagyobb kiterjedésű, legnyugatibb tája, melynek alapterülete mintegy 3540 km2. Hazánk nagyobb erdős vidékei közé tartozik: az itteni erdők területe hozzávetőleg 140 ezer hektár. Ennek közepén, keleti irányban gazdálkodik a HM VERGA Zrt. körülbelül 50 ezer hektárnyi területen, melynek hozzávetőleg 30 százaléka a Déli-Bakony tájegységben, 60 százaléka a Magas-Bakonyban található, a fennmaradó rész pedig a Kelet-Bakonyhoz tartozik
A Bakonyvidék a délnyugati-északkeleti irányban húzódó Dunántúli-középhegység legnagyobb kiterjedésű, legnyugatibb tája, melynek alapterülete mintegy 3540 km2. Hazánk nagyobb erdős vidékei közé tartozik: az itteni erdők területe hozzávetőleg 140 ezer hektár. Ennek közepén, keleti irányban gazdálkodik a HM VERGA Zrt. körülbelül 50 ezer hektárnyi területen, melynek hozzávetőleg 30 százaléka a Déli-Bakony tájegységben, 60 százaléka a Magas-Bakonyban található, a fennmaradó rész pedig a Kelet-Bakonyhoz tartozik
A Bakonyvidék a délnyugati-északkeleti irányban húzódó Dunántúli-középhegység legnagyobb kiterjedésű, legnyugatibb tája, melynek alapterülete mintegy 3540 km2. Hazánk nagyobb erdős vidékei közé tartozik: az itteni erdők területe hozzávetőleg 140 ezer hektár. Ennek közepén, keleti irányban gazdálkodik a HM VERGA Zrt. körülbelül 50 ezer hektárnyi területen, melynek hozzávetőleg 30 százaléka a Déli-Bakony tájegységben, 60 százaléka a Magas-Bakonyban található, a fennmaradó rész pedig a Kelet-Bakonyhoz tartozik
A somogyi Nagyberek egyike Magyarország legtitokzatosabb, legkevésbé ismert tájainak. A Nagyberek területén különböző szervezett programok várják a vendégeket, kajak és kenu túrák, bakancsos, nordic walking és kerékpár túrák.
A Balaton és a Bakony településeit többnyire kerékpárral járható közutak, illetve földutak kötik össze. Kiépített önálló kerékpárút Balatonkenesén található, mely a Balaton Bringakörút egyik szakaszát képezi. Könnyű és közepes nehézségű kerékpártúrákon lehet bebarangolni Balatonkenesét és környékét. A balatonkenesei kerékpárúton elindulva könnyen megközelíthetők a Balaton parti települések. Az edzettebb kerékpárosok pedig felfedezhetik a Balaton szépségei mellett a Bakony nevezetességeit is.
A Balaton és a Bakony településeit többnyire kerékpárral járható közutak, illetve földutak kötik össze. Kiépített önálló kerékpárút Balatonkenesén található, mely a Balaton Bringakörút egyik szakaszát képezi. Könnyű és közepes nehézségű kerékpártúrákon lehet bebarangolni Balatonkenesét és környékét. A balatonkenesei kerékpárúton elindulva könnyen megközelíthetők a Balaton parti települések. Az edzettebb kerékpárosok pedig felfedezhetik a Balaton szépségei mellett a Bakony nevezetességeit is.
A Balaton és a Bakony településeit többnyire kerékpárral járható közutak, illetve földutak kötik össze. Kiépített önálló kerékpárút Balatonkenesén található, mely a Balaton Bringakörút egyik szakaszát képezi. Könnyű és közepes nehézségű kerékpártúrákon lehet bebarangolni Balatonkenesét és környékét. A balatonkenesei kerékpárúton elindulva könnyen megközelíthetők a Balaton parti települések. Az edzettebb kerékpárosok pedig felfedezhetik a Balaton szépségei mellett a Bakony nevezetességeit is.
A Sümegi Vár az ország egyik legszebb, viszonylag épen megmaradt középkori erődje, amely a környezetéből magasan kiemelkedő kopár hegytetőre épült. A Vár tövében, a lóistálló bejáratánál, Oláh Sándor alkotása, Sárkányölő Szent György lovasszobra látható. A várba gyalogosan lehet felsétálni.
