A Rejteki tanösvény egy rövidebb, 0,8 km-es, a Rejteki Kutatóház körüli, 5 állomást érintő sétaútból, és egy hosszabb, 9 km hosszúságú, összesen 12 állomásból álló körtúra útvonalból áll. Mindkét útvonal a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) Rejteki Kutatóházának parkolójából indul. A kutatóház körüli rövidebb útvonal a Bükk növény- és állatvilágát mutatja be. Állomásonként egy-egy tájékoztató tábla tartalmazza a fenyőerdővel, a bükkösök világával, a nagyvadakkal, erdeink kisragadozóival és egy vízi biotóppal kapcsolatos tudnivalókat. A tanösvény ismeretanyaga elsősorban erdei iskolai programokhoz kapcsolható. Az útvonal hossza 9 kilométer, az állomások száma 12 db, menetidő 4,5 óra. Az egész évben szabadon látogatható tanösvények bejárásához előre bejelentett igény alapján a BNPI szakvezetést biztosít.
A Rejteki tanösvény egy rövidebb, 0,8 km-es, a Rejteki Kutatóház körüli, 5 állomást érintő sétaútból, és egy hosszabb, 9 km hosszúságú, összesen 12 állomásból álló körtúra útvonalból áll. Mindkét útvonal a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) Rejteki Kutatóházának parkolójából indul. A kutatóház körüli rövidebb útvonal a Bükk növény- és állatvilágát mutatja be. Állomásonként egy-egy tájékoztató tábla tartalmazza a fenyőerdővel, a bükkösök világával, a nagyvadakkal, erdeink kisragadozóival és egy vízi biotóppal kapcsolatos tudnivalókat. A tanösvény ismeretanyaga elsősorban erdei iskolai programokhoz kapcsolható. Az útvonal hossza 9 kilométer, az állomások száma 12 db, menetidő 4,5 óra. Az egész évben szabadon látogatható tanösvények bejárásához előre bejelentett igény alapján a BNPI szakvezetést biztosít.
A Rejteki tanösvény egy rövidebb, 0,8 km-es, a Rejteki Kutatóház körüli, 5 állomást érintő sétaútból, és egy hosszabb, 9 km hosszúságú, összesen 12 állomásból álló körtúra útvonalból áll. Mindkét útvonal a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) Rejteki Kutatóházának parkolójából indul. A kutatóház körüli rövidebb útvonal a Bükk növény- és állatvilágát mutatja be. Állomásonként egy-egy tájékoztató tábla tartalmazza a fenyőerdővel, a bükkösök világával, a nagyvadakkal, erdeink kisragadozóival és egy vízi biotóppal kapcsolatos tudnivalókat. A tanösvény ismeretanyaga elsősorban erdei iskolai programokhoz kapcsolható. Az útvonal hossza 9 kilométer, az állomások száma 12 db, menetidő 4,5 óra. Az egész évben szabadon látogatható tanösvények bejárásához előre bejelentett igény alapján a BNPI szakvezetést biztosít.
A 6 állomásból álló, 3 km hosszú tanösvény Dejtárból, a templom mellől indul. A tanösvényen felállított információs táblákról megismerhetjük a község történetét, népviseletét, az Ipoly-völgy természeti értékeit és hagyományos gazdálkodási módjait. Különösen érdekes része a tanösvénynek az Ipoly-völgy legnagyobb kiterjedésű, összefüggő nádasa, amely az év minden szakában tartogat látnivalót.
A 6 állomásból álló, 3 km hosszú tanösvény Dejtárból, a templom mellől indul. A tanösvényen felállított információs táblákról megismerhetjük a község történetét, népviseletét, az Ipoly-völgy természeti értékeit és hagyományos gazdálkodási módjait. Különösen érdekes része a tanösvénynek az Ipoly-völgy legnagyobb kiterjedésű, összefüggő nádasa, amely az év minden szakában tartogat látnivalót.
A 6 állomásból álló, 3 km hosszú tanösvény Dejtárból, a templom mellől indul. A tanösvényen felállított információs táblákról megismerhetjük a község történetét, népviseletét, az Ipoly-völgy természeti értékeit és hagyományos gazdálkodási módjait. Különösen érdekes része a tanösvénynek az Ipoly-völgy legnagyobb kiterjedésű, összefüggő nádasa, amely az év minden szakában tartogat látnivalót.
Sáska község határában, az Agár-tető északi oldalán találjuk a dabosi pusztatemplom maradványait. A XIV. század elején bazaltból épült román stílű templom alakja hosszúkás négyszög, keletre néző félköríves apszissal. A templomhajó északkeleti sarkán négyszögletes torony állt, mely ma is látható. A toronyból keletre kis hangrés nyílik, a hajó északkeleti sarkába pedig félköríves, szűk nyílás vezet. A torony nyugati oldalán kőbélletű kis román ablak van, efölött pedig nagyobb ablaknyílások találhatók.
Sáska község határában, az Agár-tető északi oldalán találjuk a dabosi pusztatemplom maradványait. A XIV. század elején bazaltból épült román stílű templom alakja hosszúkás négyszög, keletre néző félköríves apszissal. A templomhajó északkeleti sarkán négyszögletes torony állt, mely ma is látható. A toronyból keletre kis hangrés nyílik, a hajó északkeleti sarkába pedig félköríves, szűk nyílás vezet. A torony nyugati oldalán kőbélletű kis román ablak van, efölött pedig nagyobb ablaknyílások találhatók.
Sáska község határában, az Agár-tető északi oldalán találjuk a dabosi pusztatemplom maradványait. A XIV. század elején bazaltból épült román stílű templom alakja hosszúkás négyszög, keletre néző félköríves apszissal. A templomhajó északkeleti sarkán négyszögletes torony állt, mely ma is látható. A toronyból keletre kis hangrés nyílik, a hajó északkeleti sarkába pedig félköríves, szűk nyílás vezet. A torony nyugati oldalán kőbélletű kis román ablak van, efölött pedig nagyobb ablaknyílások találhatók.
A Bakonyvidék a délnyugati-északkeleti irányban húzódó Dunántúli-középhegység legnagyobb kiterjedésű, legnyugatibb tája, melynek alapterülete mintegy 3540 km2. Hazánk nagyobb erdős vidékei közé tartozik: az itteni erdők területe hozzávetőleg 140 ezer hektár. Ennek közepén, keleti irányban gazdálkodik a HM VERGA Zrt. körülbelül 50 ezer hektárnyi területen, melynek hozzávetőleg 30 százaléka a Déli-Bakony tájegységben, 60 százaléka a Magas-Bakonyban található, a fennmaradó rész pedig a Kelet-Bakonyhoz tartozik
A Bakonyvidék a délnyugati-északkeleti irányban húzódó Dunántúli-középhegység legnagyobb kiterjedésű, legnyugatibb tája, melynek alapterülete mintegy 3540 km2. Hazánk nagyobb erdős vidékei közé tartozik: az itteni erdők területe hozzávetőleg 140 ezer hektár. Ennek közepén, keleti irányban gazdálkodik a HM VERGA Zrt. körülbelül 50 ezer hektárnyi területen, melynek hozzávetőleg 30 százaléka a Déli-Bakony tájegységben, 60 százaléka a Magas-Bakonyban található, a fennmaradó rész pedig a Kelet-Bakonyhoz tartozik
A Bakonyvidék a délnyugati-északkeleti irányban húzódó Dunántúli-középhegység legnagyobb kiterjedésű, legnyugatibb tája, melynek alapterülete mintegy 3540 km2. Hazánk nagyobb erdős vidékei közé tartozik: az itteni erdők területe hozzávetőleg 140 ezer hektár. Ennek közepén, keleti irányban gazdálkodik a HM VERGA Zrt. körülbelül 50 ezer hektárnyi területen, melynek hozzávetőleg 30 százaléka a Déli-Bakony tájegységben, 60 százaléka a Magas-Bakonyban található, a fennmaradó rész pedig a Kelet-Bakonyhoz tartozik
A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Kelet-Dráva Tájegységének természeti értékeivel, a gazdag ártéri élővilággal, valamint az egykor itt hagyományos kenderfeldolgozás történetével és módszereivel ismerteti meg a látogatókat. A tanösvény a terület természeti értékeit mutatja be. Elnevezése a Kenderáztató tóval van összefüggésben: a második világháború előtt minden településnek megvolt a maga kenderáztatója. A Dráva mellett a kenderáztató az esetek többségében - mint jelen esetben is - egy lefűződött holtág volt. A tanösvény 6 kilométeren át tart.
A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Kelet-Dráva Tájegységének természeti értékeivel, a gazdag ártéri élővilággal, valamint az egykor itt hagyományos kenderfeldolgozás történetével és módszereivel ismerteti meg a látogatókat. A tanösvény a terület természeti értékeit mutatja be. Elnevezése a Kenderáztató tóval van összefüggésben: a második világháború előtt minden településnek megvolt a maga kenderáztatója. A Dráva mellett a kenderáztató az esetek többségében - mint jelen esetben is - egy lefűződött holtág volt. A tanösvény 6 kilométeren át tart.
A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Kelet-Dráva Tájegységének természeti értékeivel, a gazdag ártéri élővilággal, valamint az egykor itt hagyományos kenderfeldolgozás történetével és módszereivel ismerteti meg a látogatókat. A tanösvény a terület természeti értékeit mutatja be. Elnevezése a Kenderáztató tóval van összefüggésben: a második világháború előtt minden településnek megvolt a maga kenderáztatója. A Dráva mellett a kenderáztató az esetek többségében - mint jelen esetben is - egy lefűződött holtág volt. A tanösvény 6 kilométeren át tart.
A túrakörök kezdőpontja a Tatát Dunaalmással összekötő közút melletti parkolóban található, az üdvözlő táblánál. Itt meg is tervezhetjük túránkat. A piros jelzésű, római út babakocsival is végigjárható. A zöld és a kék jelű túrakörökön nehezebb a terep, itt helyenként meredek kaptatókat és lépcsőket kell megmászni. A lila útvonal kényelmes sétával teljesíthető.
A túrakörök kezdőpontja a Tatát Dunaalmással összekötő közút melletti parkolóban található, az üdvözlő táblánál. Itt meg is tervezhetjük túránkat. A piros jelzésű, római út babakocsival is végigjárható. A zöld és a kék jelű túrakörökön nehezebb a terep, itt helyenként meredek kaptatókat és lépcsőket kell megmászni. A lila útvonal kényelmes sétával teljesíthető.
A túrakörök kezdőpontja a Tatát Dunaalmással összekötő közút melletti parkolóban található, az üdvözlő táblánál. Itt meg is tervezhetjük túránkat. A piros jelzésű, római út babakocsival is végigjárható. A zöld és a kék jelű túrakörökön nehezebb a terep, itt helyenként meredek kaptatókat és lépcsőket kell megmászni. A lila útvonal kényelmes sétával teljesíthető.