Vallás

Zsinagógának és közösségi rendezvényeknek helyet adó központ Szentendrén a Zsidóház, vallási és kulturális központ. Egy életmódközpont, ami összefog többféle, főként zsidósággal kapcsolatos ágat.

Mária-út programok, események, rendezvények. Zarándoklatok, zarándokutak, túrák, kirándulások. Csoportos és egyéni zarándoklatokat is szerveznek, illetve nagyrendezvényekre is várják a látogatókat.

ARS SACRA Fesztivál Nagyszeben 2025. szeptember 13-21. között. Az Ars SACRA fesztivál összes programjára ingyenes a belépés.

A hercegszántói Vodica-Máriakert kegyhely engesztelő szentségimádásainak és fatimai szentmiséinek, valamint egyéb rendezvényeinek 2024. évi programja: Előadások, gyógyító szentségimádás és számos vallási rendezvény, ünnep várja az érdeklődőket Hercegszántón. A vodica elnevezés magyarul vizecskét jelent, amit a szentkutak, búcsújárással felkeresett, gyógyító erejű vizek elnevezésére használnak már ősidők óta a szláv nyelvekben. A pécsi Rigó István szobrászművész két évig tartó munkával készített, a világ egyik legnagyobb Szűz Mária-szobra látható itt. Az Európában páratlan, 10 méter 53 centiméter magas, két tonna súlyú, monumentális műalkotást a dombtetőn kapott méltó helyet, mely azóta is a zarándokok közkedvelt látogatóhelye.

A bazilikában május 23-tól októberig pénteken és szombaton 12:00, vasárnap 12:45 órától orgonabemutató koncertet hallgathatnak az idelátogatók.

Máriagyűd a Mária-tisztelet egyik legrégebbi magyarországi kegyhelye, több jelentős zarándok-útvonal csomópontja, vagy végpontja. A már a rómaiak idején lakott településen 1333-ban plébániatemplom áll. A kegytemplomtól keletre található a Szentkút. Ennek vizét a „gyűdi korsókban” vitték haza az idelátogató zarándokok. Máriagyűdön minden Mária napkor és jelesebb katolikus ünnep alkalmával búcsút tartanak, évente 25-27 alkalommal.

Az Izraelita zsinagóga hatalmas épülete 1846-ban épült. A napjainkig eredeti formában fennmaradt zsinagóga építését 1844-ben kezdték el. A 398 m2 alapterületű, közel 20 méter magas épületet Löw Lipót rabbi szentelte fel 1846-ban. A főbejárat a vallási előírásoknak megfelelően a nyugati oldalon található. A zsinagóga puritán külső megjelenését csak a félköríves fülkékbe helyezett romantikus ikerablakok és a klasszicizáló oldalkijárat díszíti. A kétszintes karzatszerkezettel rendelkező, dekoratívan festett belső térben nyolcszáz férfi számára volt ülőhely. A templom tóradíszei és szertartási tárgyai között sok műértékkel bíró darab- ezüst templomi serleg, tóratekercs-korona, toronydísz, illetve melldíszek vannak.

Abaújszántó különleges múlttal rendelkezik. A letelepedett népesség 8 vallási felekezetet hozott létre. Mára már a jelenlegi közel 4000 lakos, 4 élő egyházat foglal magába. A szakrális túra keretén belül, megismertetjük a hozzánk látogatókat, a római katolikus, a református, - görögkatolikus, - evangélikus templomokkal és kegyhelyeikkel. A túra kiinduló pontja a Galambos Pincészet és Vendégháza.

Hajdúszoboszló város legrégebbi műemlék épületei a helyi református templom és a mellette húzódó városi erődfal maradványai. Az épületek együttesen a város szimbolikus jelképei is egyben. A református templom barokk stílusban épült az 1700-as évek elején. Bővítése 1818-ban történt, mely során klasszicista stílusjegyeket használtak az építők.

Hajdúszoboszló Görög katolikus temploma a város központjában, a Szilfákalja utca 29/A szám alatt, a Kovács Máté művelődési központ szomszédságában található. A templomot, mely egyben Hajdúszoboszló legifjabb temploma 1994-ben építette a városi görög katolikus közösség .A tervező Lengyel István, aki az építkezésnél a modern alapanyagokat és a bizánci építészeti jegyeket együttesen alkalmazta. Ez által új épített öröksége lett a Hajdúszoboszlónak, melyben egyesül a modern építészet és az ókori művészet. A templom belsejét díszítő ikonok Latorcainé Újházi Aranka munkái.