I. kerület - Várkerület

A kiállítás festmények, grafikai és fotósorozatok, szobrok, fotódokumentációk és videók segítségével, 60 műtárgyat bemutatva kísérli meg áttekinteni a természethez kötődő látásmódokat, viszonyulásokat a művészetben a 19. század második felétől a jelenig. A tárlat az ökológiai válság problémakörét egy tágabb kontextusba helyezve keres választ arra a kérdésre, hogy hogyan lehetséges újradefiniálni a természet és a kultúra viszonyát az előző századok természet- és tájfelfogása és a jelen ökológiai szemlélete, illetve a természet és a városi kultúra komplex viszonyának tükrében.

Magyar Nemzeti Galéria időszaki kiállítások.

Tudtátok, hogy nálunk nem kell csendben lenni a múzeumban és hogy bármilyen kérdésre választ kaphattok? Gyertek el a gyerekeknek szóló kalandos tárlatvezetéseinkre, és járjuk be együtt a Galéria zegzugos tereit!

A Budai Várnegyed Budapest I. kerületének egyik városrésze Vár néven. 1987 óta az UNESCO Világörökség listáján Budai Várnegyed néven szerepel. Területén számos középkori eredetű műemlék, valamint 17–18. századbeli lakóházak és középületek található. A Budai Várnegyed három fő része a Budavári Palota, a Szent György tér és a történelmi lakónegyed.

A Tér-Kép Galéria programjai összekapcsolják a kortárs művészetet annak közönségével. A galéria letisztult, modern terében szeretjük meglepni a betérőket. A helytörténeti, a múlt hangsúlyos eseményeit, épületeit felelevenítő és megidéző tárlatok mellett frappáns, üde szellemiségű, a jelenre reflektáló, aktuális kérdéseket felvető és sokszínű kiállításokra törekszünk időről- időre. Változatos művészeti ágakból érkeznek kiállítóink. A kiállításokat - a közönséggel való együttműködést minél inkább erősítve - gyakran kísérő programok színesítik, beszélgetések, szakmai előadások, tárlatvezetések formájában.

Czimra Gyula az egyik legegyénibb hangú művész a 20. századi magyar festészet történetében. Különös habitusú, magányos és magának való festő volt, akit azonban műveinek magas színvonala és letisztultsága kora legjelentősebb magyar alkotói közé emel. A nagyszabású kiállítás az életmű közel felét – festményt, szobrot, grafikát és gobelint –, a művész csaknem 180 alkotását mutatja be.

A kiállítás a magyar plakátművészet első aranykorát mutatja be, amely a 19. és 20. század fordulóján a szecessziós stílus jegyében bontakozott ki. A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti hetek keretében megvalósuló tárlat a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika remekművei mellett megidézi a korszak szecessziós tárgykultúráját is, könyveket, folyóiratokat, illetve iparművészeti tárgyakat, kerámiákat és bútorokat, összesen több mint kétszáz műtárgyat bemutatva.

Fedezzétek fel együtt a Nemzeti Galéria gyűjteményét a színek, a fények, a formák és az izgalmas feladatok segítségével! Bújjatok a művészek bőrébe, figyeljétek a titokzatos árnyékokat, keressétek meg az elveszett képeket és keverjétek a színeket! Az önálló felfedezést lehetővé tevő társasjátékot az információs pultból lehet kölcsönözni 10.00 és 16.00 óra között. Korosztály: 5-10 év Időtartam: 60-90 perc Maximális létszám: 5 fő Programdíj: 2000 Ft (állandó kiállításra váltott belépőjeggyel érvényes)

Fedezzétek fel a Nemzeti Galéria gyűjteményét családi- és gyerek társasjáték programokkal!

A Festészeti Osztály jelenleg 10 000 darabot számláló gyűjteménye az 1800 és 1945 közötti magyar festészet alkotásait őrzi. A gyűjtemény kezdetei a 19. század közepére nyúlnak vissza, amikor a Nemzeti Képcsarnokot Alapító Egylet nemzeti képtár létrehozását tűzte ki célul. A folyamatos vásárlásokból gyarapodó műtárgyegyüttest először a Nemzeti Múzeumban mutatták be. A század végén a Szépművészeti Múzeumba kerülő anyag a II. világháború után a Fővárosi Képtár hasonló kvalitású festménykollekciójával bővült ki. A legfontosabb műveket ma a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán láthatja a nagyközönség.