Panorámautazás, libegjen velünk a város felett!
Panorámautazás, libegjen velünk a város felett!
Budapesti Nyári Fesztivál 2018. Margitsziget - Városmajor
Budapesti Nyári Fesztivál 2018. Margitsziget - Városmajor
Zorán - Ti kértétek... koncert 2018 - JEGYEK!
Zorán - Ti kértétek... koncert 2018 - JEGYEK!
Minecinema a Lurdy Házban
Minecinema a Lurdy Házban
Deák Bill Gyula 70. nagykoncert a Papp László Budapest Sportarénában
Deák Bill Gyula 70. nagykoncert a Papp László Budapest Sportarénában

Időszaki kiállítások:

MÚZEUMI SZOBROK – KORTÁRS REFLEXIÓK
2018. április 12. - május 13.

Bakos Ildikót régóta foglalkoztatja a szarvastematika, ezért lett választásának is ez a téma az alapja. S azért esett a választása éppen Vígh Tamás szobrára, mert nagyon tiszteli művészetét, különösen azt a szemléletmódot, ahogy Vígh a szobrászathoz viszonyult. Vígh Tamás plasztikája a szobrászati felfogás ellentétes pólusát képviseli, mint amit Bakos reprezentál. Amíg Vígh szobra nagy, dinamikus téri formákkal építkezik, addig Bakos Szarvasa szimbolikus, archaikus megközelítést tükröz.

Vígh Tamás a technikai megvalósítás és a plasztika újszerűségén túlmenően a téma megjelenítésében is újat hozott: ősi kultúrkörök állatszimbolikáját átértelmezve (azaz felcserélve az eredeti motívumokban szereplő támadót és áldozatot) utal egy adott történeti korszakra. A szobrász radikálisan szakított a korban uralkodó, posztamenseken ágáló figurák toposzával. A közös kiállítótérben párba kerülő két mű alkalmat ad a kétféle alkotói módszerről való párbeszédre, ugyanakkor a két kiindulási pont között elhelyezkedő egyéb alkotói attitűdökről való gondolkodásra is.

A kiállítási projekt ötletét az adta, hogy a Magyar Nemzeti Galéria 19–20. századi szoborgyűjteményében őrzött közel ötezer szobor közül csak alig több mint százat láthat a közönség. Ezért szeretnénk élőbbé és láthatóbbá tenni a múzeumi anyagot kortárs szobrászok, szobrászati tevékenységet folytató képzőművészek bevonásával.

A projekt kapcsolódik ahhoz a kutatáshoz is, amelynek témája a kortárs (szobrász)- művészetben megfigyelhető klasszikus hatások, elsősorban a magyar szobrászati hagyományok továbbélése jelenkori szobrászatunkban. A muzeológia, az archiválás a nemzetközi művészeti színtéren is a kortárs művészet egyik központi témájává vált az utóbbi években.

A felkért művészek kiválasztásában szempont volt, hogy mind korosztályban, mind technika- és anyaghasználatban, mind szemléletmódban a projekt adta keretek lehetőségein belül a kortárs magyar szobrászat minél szélesebb spektrumából kerüljenek ki, külön figyelmet fordítva a hazánkban nagyon jelentős női szobrászokra.

A meghívott alkotókat arra kértük, hogy a Szobor Osztály anyagából válasszanak ki egy-egy inspiratív, kiállítható állapotban lévő művet, esetleg műegyüttest (több összetartozó darabból álló plasztikát). A kiválasztott műtárgyak elsősorban a jelenleg raktárban lévő művek közül kerültek ki, és ezeknek a szobroknak az inspirációja nyomán készültek a kortárs alkotók művei.

A kortárs művészek szabadon készíthették el saját alkotásukat, sem műfaji, sem technikai megkötés nem volt (a kiállításra szánt mű lehet hagyományos szobor, egyéb plasztikai mű, installáció, objekt, digitális alkotás vagy koncepcionális mű stb.)
– a lényeg, hogy a gyűjteményünkben lévő szoborra reflektáló, annak formai, plasztikai kérdéseit vagy tartalmi vonatkozásait továbbgondoló művek kerüljenek kiállításra.

A kortárs alkotásokat és a forrásul választott múzeumi szobrokat együtt installálva egyfajta „gerillakiállításon” mutatjuk be, más-más kiállítási téregységekben, egy-egy hónapig. Havonta tehát egy kortárs alkotó művet a gyűjteményünkből választott szoborral együtt látható, változó helyszíneken.

A különböző helyeken felbukkanó szoborpárok a múzeum hétköznapjait is élőbbé, elevenebbé teszik. Szándékosan beleavatkoznak a múzeum mindennapjaiba és megbolygatják a múzeumi közeget. A kortárs és a múzeumi szobor nemcsak egymással lép párbeszédre, átértelmezve egymás értelmezési tartományát és formai relációit, hanem átírják az adott állandó kiállítási terekben lévő műalkotások viszonyrendszereit is, új kontextust teremtve, teljesen megváltoztatva hangulatukat és tartalmi vonatkozásaikat.

Projektünk izgalmas kísérletnek ígérkezik, amely elevenségét a raktári közegből kiállítási pozícióba kerülő műtárgyak felbukkanásának köszönheti – jelezve azt is, hogy a raktári státusz legtöbb esetben csupán ideiglenes állapot, bármikor megváltoztatható. Ugyanakkor a kortárs alkotások párbeszédre hívják és új szempontokkal gazdagítják a múzeumi anyagot. Ennek a diskurzusnak a helyszíne a már meglévő múzeumi közeg, ahol az állandó kiállításon lévő többi műtárgy is bekapcsolódik a beszélgetésbe. A párbeszéd eredményeként a nézők egy interaktív akció részesei lehetnek.

„AZZAL VAGY EGY, KIT MEGRAGADSZ” - LIEZEN-MAYER SÁNDOR FAUST-ILLUSZTRÁCIÓI
2018. március 23. - 2018. július 29.

A világirodalom egyik legnagyobb hatású alkotása Johann Wolfgang von Goethe Faustja.  A mű 1808-as megjelenésétől kezdve folyamatosan a művészek érdeklődésének középpontjában állt. Nemcsak a német festészet 19. századi mestereitől, hanem Európa-szerte más művészektől is születtek illusztrációsorozatok, amelyek a világirodalom e kiemelkedő alkotásának interpretációjára vállalkoztak. A legtöbben Goethe eredeti szándékából kiindulva Faustot tekintették a mű főszereplőjének, s a rajzi megközelítés is őt helyezte a tragédia középpontjába, de léteznek Mefisztót vagy éppen a szerelmi szálat kiemelő értelmezések is. Liezen-Mayer Sándor számára az események hőse egyértelműen Margit, Faust szerelme, aki Mefisztó mesterkedéseinek áldozataként is képes végül dicsőségesen az események fölé emelkedni.

Liezen-Mayer Sándor (1839–1898) elsősorban történeti képeiről és portréiról ismert művész. Élete nagy részét Münchenben töltötte, de művei rendszeresen szerepeltek a budapesti kiállításokon is, Simor János esztergomi érsek személyében pedig mecénása is volt. A müncheni akadémia professzoraként számos magyar és külföldi diák tekintette őt mesterének. Liezen-Mayer első igazán fontos és nagy illusztrációs munkája a hetvenes évek első felében a Goethe Faustjához készült sorozat volt, amely 1876-ban jelent meg Stuttgartban. Két évvel később, 1878-ban Schiller A harang című művének illusztrálása következett, majd sorban a világirodalom ismert művei, többek között Shakespeare drámái foglalkoztatták.

Illusztrációs tevékenysége jelentősen befolyásolta festészeti munkásságát, ugyanis számos képe esetében saját rajzaiból, a maga által felépített hősökből merített ihletet.

Goethe művéhez ötven rajzot készített. A díszes kiállítású kötet acél-, réz- és fametszeteit a kor legjobb német metszői készítették el az eredeti rajzok alapján. A harminchét szövegközti kép mellett tizenhárom egész oldalas, a kötetből kivehető, önálló acélmetszetes lap tette teljessé az illusztrációk sorát. Liezen-Mayer eredeti rajzai sajnos elvesztek, az illusztrációkhoz azonban számos vázlat is született.

Kiállításunkon az eredeti, 1876-os Faust díszkiadás mellett mintegy negyven vázlatot, a kötet tizenhárom egész oldalas acélmetszet-lapját, valamint Liezen-Mayer Sándor három olyan festményét állítjuk ki, amelyeket saját illusztrációi alapján alkotott meg.

A kiállítás kurátora Hessky Orsolya.

JULIAN ROSEFELDT: MANIFESTO A NEMZETI GALÉRIÁBAN
2018. május 29. - 2018. augusztus 12.

Julian Rosefeldt 2015-ben készítette el nagyszabású filminstallációját, amely a 20. század művészetére oly jellemző manifesztumok világát idézi fel. Ezek a kiáltványok a különböző irányzatok, izmusok felütéseként egy-egy mozgalom kezdeténél születtek, hogy minél élesebben és megkülönböztethetőbben hirdessék kiötlőik új és formabontó művészeti elképzeléseit. A szövegek sokszor felháborították a kor konzervatív polgári közönségét: a futurista kiáltvány (1909), a dadaista kiáltvány (1918) vagy legutóbb Lars von Trier filmkiáltványa (1995) váltott ki heves reakciókat filmszakmai körökben.

Rosefeldt munkája ezt a mára divatjamúlt kifejezési formát aktualizálja a jelenben azzal, hogy 12 különböző élethelyzetet képzel el a társadalom legkülönbözőbb rétegeiben, amelyeket egy-egy 10 perc 30 másodperces filmetűdben fogalmaz meg. Ezeknek minden esetben egy kiemelt karakter a főszereplője, melyet a zseniális, Oscar-díjas Cate Blanchett alakít. Hol TV bemondóként, hol szeméttelepen dolgozó munkásnőként, hol punkként, brókerként, vagy hajléktalan férfiként jelenik meg a filmkockákon, hogy eljátssza a szereplők életét. Mindeközben a monológok, amelyeket mond, Julian Rosefelt manifesztumokból összeállított szövegmontázsai, amelyek egyedi értelmet adnak a bemutatott élethelyzeteknek.

A sötét térben elrendezett vetítővásznak a felfedezés lehetőségét adják a nézőnek. A térben sétálva és leülve egy-egy vászon elé, észreveszi, hogy a filmek egy ponton összecsengenek és egyedi kórusként egy síkra emelik a teljesen eltérő egzisztenciájú szereplőket. Mindezt Cate Blanchett kimagasló szintű játéka varázsolja felejthetetlenné és teszi egy kiállítótér különleges élményévé, amely egyszerre szól a mozgóképről, a színházról és a képzőművészet jelenkori útjáról.

FRIDA KAHLO
REMEKMŰVEK A MEXIKÓVÁROSI MUSEO DOLORES OLMEDO GYŰJTEMÉNYÉBŐL
2018. július 06. - 2018. november 04.

A 20. század talán legmeghatározóbb női művészének, a mára ikonná vált Frida Kahlónak a műveiből rendez tárlatot 2018 nyarán a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria. A mexikóvárosi Museo Dolores Olmedo, valamint más jelentős mexikói gyűjtemények jóvoltából több mint harminc festmény és grafika érkezik Budapestre. A válogatás – melyben a művész védjegyévé vált önarcképei mellett szerepelnek olyan jelentős művek is, mint az 1927-ben festett első vászonfestménye, valamint életrajzi ihletésű képek, portrék, szimbolikus tartalommal telített alkotások, rajzok, illetve fotók – betekintést enged Frida Kahlo szuggesztív, ám testi és lelki gyötrelmekkel teli belső világába, valamint az általa megélt és újrateremtett, mitikus valóságba.

Az eredetileg orvosnak készülő Frida Kahlo kisgyermekkorától kezdve betegeskedett. Hatéves korában egy vírusos betegségben a jobb lába eltorzult, majd tinédzser évei végén egy buszbaleset során a gerince és a medencecsontja több helyen eltörött. Ekkor megjárta a testi fájdalmak földi poklát és hosszú időre ágyba kényszerült. A szenvedésből a festés jelentette az egyedüli kiutat, Kahlo művészetének forrása pedig önmaga lett – saját valóságának ablaka a tükör, amelyből saját képe tekintett vissza. A javarészt frontális vagy kétharmad profilból készített merev, hieratikus önarcképei a művész belső világának kivetítései, amelyek segítségével a külvilág felé létrehoz egy új, sokszínű és izgalmas, erőt sugárzó ént. Festőstílusának jellegzetessége, hogy bár klasszikus modellekből indít, merít a mexikói népi kultúra eszköztárából is. Számos művén felbukkannak Mexikó spanyol hódítást megelőző történetének, régészetének, valamint népi kultúrájának elemei.

A budapesti kiállítás a bemutatott művek segítségével megidézi Frida Kahlo életének és művészetének szervesen összefonódó egységét.

BACON, FREUD ÉS A LONDONI ISKOLA
2018. október 05. - 2019. január 14.

A közel kilencven képet bemutató tárlat, amely a 20. századi brit festészet egyik rendkívül meghatározó vonulatát ismerteti meg a magyar közönséggel, a figurális festészet történetére fókuszál, különös tekintettel azon művészek tevékenységére, akiket a szakirodalom gyakran összefoglalóan Londoni Iskolának nevez.

A kiállítás a Londoni Iskola olyan kulcsfontosságú alkotóira összpontosít, mint Francis Bacon, Lucian Freud, Frank Auerbach és Leon Kossoff, kitekint azonban a tendencia előzményeire és a kortárs brit festészetre gyakorolt hatására is: bemutatja a brit figurális festészet a 20. század elejétől napjainkig ívelő történetének egyik legfontosabb szálát. A tárlatra jelentős festményeket kölcsönöznek európai és tengerentúli magángyűjtők és közgyűjtemények, és számos mű érkezik a londoni Tate Britain gyűjteményéből is.

A kiállítás a Londoni Iskola művészetének első magyarországi bemutatója, amely az irányzat legismertebb alkotói mellett a 20. század második felének londoni művészeti színterén kibontakozó művészi párbeszédeket is, többek között olyan festők tevékenységét, mint Michael Andrews, R. B. Kitaj, Paula Rego, F. N. Souza és Euan Uglow. A látványelvű festészet hagyományait továbbfolytató művek a hétköznapi életet tematizálják: egy emberközpontú, expresszív festészetfelfogás példái. A festményeknek gyakran központi tárgya az emberalak, az alakformálás, a festékkel mint anyaggal való kísérletezés, és ennek nyomán a képfelület kézzelfogható érzékisége és anyagszerűsége a művek értelmezésének kulcskérdései közé tartozik. A kiállítás olykor a földrajzi határokon túllépve az expresszív, anyag- és alakformálás olyan előzményeire és párhuzamaira is kitekint, mint Alberto Giacometti és Chaïm Soutine, ám a Londoni Iskola központi alkotóit elsősorban mégis a helyi művészeti hagyományok összefüggésrendszerébe helyezi, olyan nagy hatású, iskolateremtő brit festők fontos alkotásait is bemutatva, mint Walter Richard Sickert, David Bomberg, Stanley Spencer és William Coldstream.

Az anyagelvű, érzéki festészet időtlen kérdései napjainkban sem veszítettek aktualitásukból. Ugyan a 20. század folyamán több ízben is bejelentették a festészet feltételezett halálát, a Londoni Iskola klasszikus alkotói által képviselt festészetfelfogás a következő generációk művészetében is jelen van: például Cecily Brown, Lynette Yiadom-Boakye figurális festészetében, amely a Londoni Iskolához köthető hagyományok továbbéléseként is leírható.

A tárlat a Tate Britainnel való együttműködésben valósul meg, akárcsak a Szépművészeti Múzeumban 2010-ben bemutatott Turner és Itália című nagy sikerű tárlat. Ezúttal a múlt évszázad brit festészetéből első ízben láthat a budapesti közönség rendkívül gazdag válogatást. A tárlat kapcsán nemcsak a festészet közelmúltbeli történetéről, hanem a festészet aktualitására, kortárs helyzetéről is fontos kérdések fogalmazhatók meg, amelyek tükrében a (figurális) festészet hazai történetére, közelmúltjára és jelenére is másképp tekinthetünk.

A kiállítás kurátora: Elena Crippa, Tate Britain
A budapesti kiállítás társkurátora: Fehér Dávid

CSAK TISZTA FORRÁSBÓL
HAGYOMÁNY ÉS ABSZTRAKCIÓ KORNISS DEZSŐ (1908 – 1984) MŰVÉSZETÉBEN
2018. december 13. - 2019. március 17.

A Magyar Nemzeti Galéria a magyar művészet meghatározó alakjait feldolgozó sorozatát folytatva 2018-ban a modern magyar művészet egyik legjelentősebb, legmeghatározóbb alakjának, Korniss Dezső festőművésznek rendez kiállítást. A művész születésének 110. évfordulója alkalmat ad arra, hogy művészetét különleges nézőpontból vizsgáljuk meg és mutassuk be.

Korniss művészi világképében az egyetemes és a nemzeti új szintézisére törekedett. Bartók Bélát követve Vajda Lajossal a helyi néphagyomány emlékeinek képzőművészeti metamorfózisát kereste. Együtt gyűjtötték a népi motívumokat Szentendrén és Szigetmonostoron, hogy eljussanak a népi tradícióban gyökerező szürrealizmusukhoz.

Korniss második világháború után készült művein a népdalok világa, az erdélyi fejfák ornamentikája és az erdélyi szőttesek színvilága jelenik meg. 1955 és 1962 között készült kalligráfiáinak folyondárként csavarodó, kígyózó, önmagába visszatérő vonal- és folthálózata felismerhető a népi írásos falvédők motívumkincsében is. A hatvanas években született munkáiban a szűrmotívum Kornissnál fejjé vált, kapcsolódva az életművön végigvonuló arcsorozathoz. Ezt követően Korniss a redukció útjára lépett, alkotásai puritánná váltak.

A tárlaton csaknem 200 Korniss Dezső-művet tárunk a nagyközönség elé magyarországi magángyűjteményekből és múzeumokból. Ezek közé az alkotások közé illeszkednek be a budapesti Néprajzi Múzeum különleges kincsei, melyek közül jó néhány először szerepel kiállításon.

Korniss művészete a magyar művészet jelentős képviselőit inspirálta, akik az 1960-as években a perifériára szorult népi kultúrák motívumait kapcsolták össze saját képi világukkal. Bak Imre, Csiky Tibor, Keserü Ilona és Nádler István személyes kapcsolatban is állt a mesterrel. „Korniss példakép lett számomra: embersége, határozottsága, következetessége szakmai hitében és mesterségbeli igényessége is… Korniss, ha nem is volt közvetlen tanárunk, sokunkat megtanított életének, művészetének példájával, emberként, művészként élni” – vallotta Bak Imre. A kiállítás utolsó termében e művészek alkotásaiból nyújtunk válogatást.

Remekművek a Szépművészeti Múzeumból

A felújítási munkák miatt három évre bezárt Szépművészeti Múzeum fő műveiből nyújt gazdag válogatást a Magyar Nemzeti Galéria kiállítása. Az érdeklődőket ötvenhét remekmű kalauzolja végig az ókortól a gótika, a reneszánsz és a barokk művészeti emlékein keresztül egészen a 19-20. század fordulójáig. Az Egyiptomi, az Antik és a Régi Szobor Gyűjtemény olyan kiemelkedő jelentőségű alkotásai, mint Imhotep írnok szobra, a Budapesti táncosnő vagy Messerschmidt karakterfeje mellett a kiállítás betekintést nyújt a Régi Képtár méltán híres anyagába is. A különböző iskolák, korok és műfajok olyan festőóriások művei által bontakoznak ki, mint például Raffaello, Correggio, El Greco, Memling, Bruegel, Cranach, Van Dyck, Frans Hals vagy Bellotto. A régi mesterműveket a modern irányzatok alkotásai követik, így Monet és Gauguin képei, illetve Rodin híres szobra, Az örök tavasz, amelyet a múzeum egykor közvetlenül a művésztől vásárolt. A kiállítás kivételes lehetőséget biztosít azon látogatók számára, akik egyetlen tárlaton szeretnének ízelítőt kapni a Szépművészeti Múzeum világhírű gyűjteményeiből.

Modern idők - Magyar művészet a millennium és a második világháború között

A múzeum felújított, második emeleti központi tereiben látható a 20. századi állandó kiállítás, amely a századfordulótól a második világháború végéig terjedő időszak legfontosabb alkotóit és törekvéseit mutatja be. Az 1896 és 1945 közötti művészetre koncentráló kiállítási egységben közel 150 festmény, 30 szobor és 200 érem tekinthető meg.

A tárlaton a korábbiaktól némileg eltérő stiláris hangsúlyokkal, új szempontok szerinti tematikai egységekkel és életmű-preferenciákkal találkozhat most a közönség. A szimbolizmushoz és a szecesszióhoz köthető alkotások közül kiemelkedik Gulácsy Lajos Varázslat (Varázsló kertje) című műve. A Magyar Vadak, a Nyolcak (többek között Czóbel Béla, Czigány Dezső, Pór Bertalan, Kernstok Károly művei), az avantgárd (Nemes Lampérth József, Uitz Béla, Bortnyik Sándor, Tihanyi Lajos alkotásai) mellett a két világháború közötti tendenciák, Vajda Lajos és Ámos Imre festészete kapott helyet. A nagybányai művésztelep alkotói - főként Ferenczy Károly -, illetve Rippl-Rónai József művészetén túl a Képzőművészek Új Társasága (KUT) tagjainak (például Berény Róbert, Márffy Ödön) és a Gresham-kör művészeinek (Szőnyi István, Bernáth Aurél, Egry József, Pátzay Pál) remekművei tekinthetők meg.

A festmény-, szobor- és éremanyag mellett a tárlaton az Iparművészeti Múzeumból kölcsönzött tárgyak is láthatóak, amelyek a századforduló és a Bauhaus mesterművei között kaptak helyet, elsősorban azokban a korszakokban, amelyekben a művészek összművészeti szellemben, tehetségüket számos műfajban próbára téve alkottak: festettek, kerámiát, bútort és kárpitot terveztek. Az eredeti enteriőröket korabeli, archív fotográfiák segítségével megidéző terekben a gödöllői művészkolónia mesterének, az építész Toroczkai Wigand Edének népmesei motívumokkal díszített faragott bútorai, Rippl-Rónai Józsefnek az Andrássy-ebédlő számára a Zsolnay-gyárban kivitelezett burjánzó szecessziós kerámiái, vagy Breuer Marcell világhírű csővázas bútorai láthatóak.

A kiállítás egyik izgalmas újdonsága az Egy nagypolgári otthon művészi harmóniája - A Schiffer-villa címet viselőterem. A nagysikerű építési vállalkozó, a mecénás Schiffer Miksa, a neves építész Vágó József által tervezett, 1911-ben elkészült otthona a korszak modernizációs törekvéseit érzékelteti. A második világháborúban súlyosan megsérült villát Rippl-Rónai József és Csók István pannója, Kernstok Károly üvegablakterve és Fémes Beck Vilmos kútfigurái idézik meg.

A kiállítás az állandó kiállításokra szóló belépővel látogatható.

Lépésváltás - Az 1945 utáni magyar művészet újrarendezett állandó kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában
Magyar Nemzeti Galéria, C épület, III. emelet

Az 1945 utáni magyar művészet története egymáshoz kapcsolódó generációk, művészcsoportok és egyéni utat kereső alkotók munkásságának a láncolatából áll. Érvényesülésükben nagy szerepet játszottak az állami nagy intézmények és a kisgalériák, illetve azok a kiállítások, amelyeken a művészek elveiket manifesztálták

A tárlat három szempontot igyekszik egymás mellé állítani: az egyik az irányzatok párhuzamos jelenléte, a másik a kiállításnak mint meghatározó eseménynek a történeti folyamatba való beemelése, a harmadik pedig az európai tendenciákhoz való viszonyíthatóság bemutatása mértékadó művek révén.

A '45 utáni magyar művészet egyik sajátossága, hogy a különböző alkotói felfogások nem váltják, hanem kísérik egymást. Példa erre a korábbi generációkra építő absztrakt művészet vagy a kiállításon bemutatott posztszürreális tendenciák, amelyek az európai avantgárd, kísérletező alkotói módszert vették alapul, ugyanakkor a helyi művészeti hagyományokat követve jelentek meg a nyolcvanas évek elejéig, a hivatalos művészet ellenpontjaként. A párhuzamos jelenségek története az elmúlt évtizedekben szinte végig nyomon követhető.

A korszak egy-egy kiállítása a művészettörténetet meghatározó eseménynek számított. Ezt is hangsúlyozzuk a tárlat több pontján, mert világossá tesz olyan, művészek közötti kapcsolódási pontokat, amelyek sokkal inkább az elvközelségről szóltak, mint a stilisztikai azonosság vagy különbözőség kérdéséről. Ennek a figyelembevétele más fényben mutat egy-egy jelenséget vagy eseményt, mert a stiláris helyett a szellemi kapcsolatokra helyezi a fő hangsúlyt.

A hatvanas, hetvenes és nyolcvanas évek művészeti stílusainak párhuzamba vagy ellentétbe helyezését azért is tartottuk fontosnak, mert az előbbiekben az avantgárd került dialógusba a szocializmus tűrt modernizmusával, míg a nyolcvanas években a nemzetközi kapcsolatokra építő új expresszív festészet és a fiatal generációt meghatározó underground jelenségek párhuzamát figyelhettük meg. A haladó művészek az európai és amerikai irányzatokhoz viszonyították alkotói elképzeléseiket, de a kiállítás célja, hogy megmutassa, hogy a magyar történelmi és kulturális összefüggések rendszerében egyedi, kiemelkedő teljesítmények jöttek létre.

A Magyar Nemzeti Galéria történetében az 1945 utáni, jelenkori műveket gyűjtő részleg, a Mai Magyar Osztály, később Jelenkori Gyűjtemény és az anyagot bemutató kiállítás csak a Budai Várba való felköltözéskor valósult meg 1975-ben. Ebben a változásban nagy szerepe volt a Nemzeti Galéria akkori igazgatójának, Pogány Ö. Gábornak.
A Galéria megalapítása óta gyűjti a kortárs műveket, de a szerzeményezés sokáig az állami kultúrpolitika értékrendjét tükrözte. A minisztériumi vásárlások helyett a nyolcvanas évektől az osztály munkatársai egyre inkább befolyásolhatták a gyűjtemény alakulását. A ma több mint 11 000 darabot számláló, csak '45 utáni magyar művészettel foglalkozó részleg az elmúlt majd 70 év művészetének legszélesebb körű műtárgyállományát birtokolja.

A kiállítás címe, a Lépésváltás a művészeti szemlélet fordulatait, a piac átértékelő szerepét és az intézményi rendszer átalakulását hangsúlyozza.

A kiállítás az állandó kiállításokra szóló belépővel látogatható.

Aktszobrok a századfordulóról. A Magyar Nemzeti Galéria 19-20. századi állandó kiállításának új kabinetje

Állandó kiállításunk új tematikus egységeként a múlt század fordulójától az 1920-as évek közepéig készült fehérmárvány szobrokból mutatunk be néhány jellegzetes aktábrázolás-típust a gyűjteményünkben lévő remekek közül. A tárlaton Beck Ö. Fülöp, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Ligeti Miklós, Moiret Ödön, Róna József és Sződy Szilárd aktszobrai láthatók.Az akt német nyelvből átvett szó, amelynek jelentése: "tett", "cselekedet". A művészeti kifejezés eredetileg a meztelen vagy felöltözött modell figurájának, tartásának, mozdulatának tanulmányszerű ábrázolását jelölte, majd fokozatosan vált a ruhátlan emberi test megjelölésévé.

Az akt megalkotásához a középkorban is modellt használtak, eleinte a női akthoz is férfi modellt. A női modell alkalmazása 1500 után vált általánossá. A magyar művészeti oktatásban még az 1890-es években sem terjedt el a meztelen modell után való rajzolás, pedig a franciaországi akadémiákon ekkor már általános gyakorlat volt.

A tárlaton megismertetett időszakra jellemző volt, hogy egymás mellett éltek a historizáló-antikizáló és a modern törekvések. Mindegyik felfogásra található példa a kiállított tanulmány jellegű, illetve allegorikus vagy szimbolikus aktszobrok között. Auguste Rodin (1840-1917) volt a századvég szobrászatának legjelentősebb megújítója, akitől a budapesti Szépművészeti Múzeum már 1900 körül vásárolt műveket. A bemutatott magyar szobrászati alkotások egy részén is érzékelhető a francia mester hatása.

A tárlaton szereplő valamennyi fehér márvány aktszobor frissen restaurált állapotban került kiállításra, így régi pompájukban megújulva gyönyörködhetnek bennük a nézők.

A kiállítás kurátora: Szeifert Judit

Helyszín: B épület, I. emelet

Állandó kiállítások: 

  • Gótikus táblaképek és faszobrok
  • Késő gótikus szárnyasoltárok
  • Késő reneszánsz és barokk művészet
  • Középkori és reneszánsz kőtár
  • 19. századi festészet
  • 19. századi szobrászat
  • Munkácsy Mihály és a századvég realizmusa
  • 20. századi művészet 1945 előtt

Megjegyzés az időpontokhoz:

A programváltozás jogát fenntartjuk!

Kapcsolódó időpontok

2018.04.17. - 2018.04.22. Budapest Art Week programok a Magyar Nemzeti Galériában 2018
2018.04.22. Összművészeti fesztivál gyerekeknek a Magyar Nemzeti Galériában. MINI TEXTÚRA 2018
2018.04.22. Workshopok a Nemzeti Galériában
2018.04.22. 11:00 Magyar Nemzeti Galéria programok 2018
Mini textúra 2018
2018.04.22. 14:00 Magyar Nemzeti Galéria programok 2018
Remekművek a 19. századi gyűjteményben - Önkéntesek tárlatvezetése angolul
2018.04.22. 15:00 Magyar Nemzeti Galéria programok 2018
Tárlatvezetés és Workshop a Budapest Art Week keretében
2018.04.22. 15:00 Magyar Nemzeti Galéria programok 2018
Progamok a Budapest Art Week keretében
2018.04.22. 15:00 Magyar Nemzeti Galéria programok 2018
Mini textúra 2018
2018.04.20. - 2018.04.28. Tárlatvezetések angolul a Magyar Nemzeti Galériában 2018
2018.04.20. - 2018.04.28. Magyar Nemzeti Galéria tárlatvezetések 2018
2018.04.24. 14:00 Magyar Nemzeti Galéria programok 2018
Remekművek a 19. századi gyűjteményben - Önkéntesek tárlatvezetése angolul
2018.04.25. 14:00 Magyar Nemzeti Galéria programok 2018
A Modern idők című állandó kiállítás kiemelt művei - Önkéntesek tárlatvezetése angolul
2018.04.26. 14:00 Magyar Nemzeti Galéria programok 2018
A Modern idők című állandó kiállítás kiemelt művei - Önkéntesek tárlatvezetése angolul
2018.04.28. 14:00 Magyar Nemzeti Galéria programok 2018
A Modern idők című állandó kiállítás kiemelt művei - Önkéntesek tárlatvezetése angolul
2018.04.28. 16:00 Ingyenes tárlatvezetés Budapesten a Habsburg nádori kriptában
2018.04.28. 16:00 Magyar Nemzeti Galéria programok 2018
Tárlatvezetés a Habsburg nádori kriptában
2018.04.12. - 2018.05.13. Múzeumi szobrok - kortárs reflexiók kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
2018.05.05. Kézműves foglalkozások gyerekeknek szombatonként
2018.05.05. 10:45 Magyar Nemzeti Galéria programok 2018
Színes szombat
2018.05.08. Festő szakkör Budapesten 10-14 éves korig, művészeti szakkör a Magyar Nemzeti Galériában
2018.05.12. 16:00 Magyar Nemzeti Galéria programok 2018
Díjtalan tárlatvezetés a Habsburg nádori Kriptában
2018.05.12. 16:00 Ingyenes tárlatvezetés Budapesten a Habsburg nádori kriptában
2018.05.15. Múzeumi programok időseknek, felnőtteknek a Magyar Nemzeti Galériában
2018.05.15. 14:00 Magyar Nemzeti Galéria programok 2018
Művészeti Klub: Miért ne?!
2018.05.17. Múzeum+ Magyar Nemzeti Galéria 2018
2018.05.19. Családi Nap 2018. Szombati szemezgető program a Magyar Nemzeti Galériában
2018.05.19. 11:00 Magyar Nemzeti Galéria programok 2018
Szombati szemezgető
2018.03.23. - 2018.07.29. Liezen-Mayer Sándor Faust-illusztrációi a Magyar Nemzeti Galériában
2018.05.22. Festő szakkör Budapesten 10-14 éves korig, művészeti szakkör a Magyar Nemzeti Galériában
2018.05.26. 16:00 Ingyenes tárlatvezetés Budapesten a Habsburg nádori kriptában
2018.05.26. 16:00 Magyar Nemzeti Galéria programok 2018
Díjtalan tárlatvezetés a Habsburg nádori Kriptában
2018.05.27. Múzeumi koncertek a Magyar Nemzeti Galériában
Vasárnapi koncert: TÖRÖKBÁLINT CANTABILE KÓRUS
2018.05.27. 11:00 Magyar Nemzeti Galéria programok 2018
Vasárnapi koncert: TÖRÖKBÁLINT CANTABILE KÓRUS
2018.05.29. - 2018.08.12. Julian Rosefeldt: Manifesto a Magyar Nemzeti Galériában
2018.06.03. Múzeumi koncertek a Magyar Nemzeti Galériában
Vasárnapi koncert: KODÁLY KÓRUSISKOLA
2018.06.05. Festő szakkör Budapesten 10-14 éves korig, művészeti szakkör a Magyar Nemzeti Galériában
2018.07.04. Borszerda 2018. Gasztrokulturális program a Magyar Nemzeti Galériában
2018.07.06. - 2018.11.04. Frida Kahlo képei, remekművek a mexikóvárosi Museo Dolores Olmedo gyűjteményéből
2018.07.11. Borszerda 2018. Gasztrokulturális program a Magyar Nemzeti Galériában
2018.07.18. Borszerda 2018. Gasztrokulturális program a Magyar Nemzeti Galériában
2018.07.25. Borszerda 2018. Gasztrokulturális program a Magyar Nemzeti Galériában
2018.01.01. - 2018.12.31. Lépésváltás - Az 1945 utáni magyar művészet újrarendezett állandó kiállítása a Nemzeti Galériában
2018.01.01. - 2018.12.31. Aktszobrok a századfordulóról. A Magyar Nemzeti Galéria 19-20. századi állandó kiállítása
2018.01.01. - 2018.12.31. 19. század festészete állandó kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
2018.01.01. - 2018.12.31. Modern idők - Magyar művészet a millennium és a második világháború között
2018.01.01. - 2018.12.31. Rajzok és grafikák az 1945 utáni időkből a Francia Intézet kiállítótermében
2018.01.01. - 2018.12.31. Remekművek a Szépművészeti Múzeumból a Magyar Nemzeti Galériában
2018.01.01. - 2018.12.31. Magyar Nemzeti Galéria rendezvényhelyszínei és bérelhető termei
2018.01.01. - 2018.12.31. Reneszánsz kőtár állandó kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
2018.01.01. - 2018.12.31. Gótikus táblaképek állandó kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
2018.01.01. - 2018.12.31. Gótikus szárnyasoltárok állandó kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
2018.01.01. - 2018.12.31. Késő reneszánsz és barokk művészet állandó kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
2018.01.01. - 2018.12.31. 19. századi magyar szobrászat állandó kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
2018.01.01. - 2018.12.31. Munkácsy Mihály és a századvég realizmusa, állandó kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
2018.01.01. - 2018.12.31. A 20. század művészete 1945 előtt, állandó kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
2018.01.01. - 2018.12.31. Programok a Budai Várnegyedben 2018
2018.01.01. - 2018.12.31. Bécsi kapu séta a Budai várban
2018.09.15. Múzeum+ Magyar Nemzeti Galéria 2018
2018.10.05. - 2019.01.14. Kortárs angol festők - Freud, Bacon és a londoni iskola - művészete a Magyar Nemzeti Galériában
2018.10.14. Múzeumi filmklub, a Magyar Nemzeti Galéria programsorozata
2018.12.13. - 2019.03.17. Korniss Dezső művészete Csak tiszta forrásból címmel a Magyar Nemzeti Galériában
KeSzeCsüSzoVa
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6
Magyar Nemzeti Galéria kiállítások 2018

Programajánlat

Kézműves foglalkozások gyerekeknek szombatonként
Kézműves foglalkozások gyerekeknek szombatonként
  • Budapest
  • I. kerület
2018. május 5.
Magyar Nemzeti Galéria  programok 2018
Magyar Nemzeti Galéria programok 2018
  • Budapest
  • I. kerület
2018. április 22. 11:00
Magyar Nemzeti Galéria tárlatvezetések 2018
Magyar Nemzeti Galéria tárlatvezetések 2018
  • Budapest
  • I. kerület
2018. április 20 - 28.
Tárlatvezetések angolul a Magyar Nemzeti Galériában 2018
Tárlatvezetések angolul a Magyar Nemzeti Galériában 2018
  • Budapest
  • I. kerület
2018. április 20 - 28.
Budapest Art Week programok a Magyar Nemzeti Galériában 2018
Budapest Art Week programok a Magyar Nemzeti Galériában 2018
  • Budapest
  • I. kerület
2018. április 17 - 22.
Workshopok a  Nemzeti Galériában
Workshopok a Nemzeti Galériában
  • Budapest
  • I. kerület
2018. április 22.

Szolgáltató

Magyar Nemzeti Galéria
Magyar Nemzeti Galéria
  • Budapest
  • I. kerület