Magyar Nemzeti Galéria kiállítások 2021
Ingyenes családi napra hívjuk és várjuk sok-sok érdekes programmal!
Ingyenes családi napra hívjuk és várjuk sok-sok érdekes programmal!
Tök jó fesztivál Budapesten!
Tök jó fesztivál Budapesten!
Zsolnay Fényfesztivál Pécsen
Zsolnay Fényfesztivál Pécsen
Villányi Vörösbor Napok 2021. október 1-3.
Villányi Vörösbor Napok 2021. október 1-3.
Oldtimer Show veteránjármű kiállítás Budapest
Oldtimer Show veteránjármű kiállítás Budapest
Őszi programajánló online jegyvásárlási lehetőséggel
Őszi programajánló online jegyvásárlási lehetőséggel

Magyar Nemzeti Galéria kiállítások 2021

2021.05.26. - 09.26.

Nemzeti Galéria időszaki kiállítások.

Időszaki kiállítások

VAGY-VAGY. Baranyay András: Önarckép Jane Morrisszal
D épület, I. emelet - 2021. május 13. – július 25.

„Ha egy arcot sokáig és figyelmesen nézünk, akkor néha mintha egy másik arcot
fedeznénk fel azon belül, melyet nézünk. Általában ez a csalhatatlan jele annak,
hogy a lélek emigránst rejteget, aki visszahúzódott a külsőből,  hogy rejtett kincs
felett őrködjék…” (Søren Kierkegaard: Vagy-vagy)

Baranyay András (1938–2016) a hatvanas években induló, a magyar képzőművészet következő évtizedeit meghatározó neovantgárd nemzedék – az úgynevezett IPARTERV-generáció – talán kevésbé ismert tagja. Festőként, majd restaurátorként is diplomát szerez. Érdeklődése már a főiskolai évek alatt a grafika felé fordul, amit később ugyanott, éveken keresztül oktat is. Munkásságában a hetvenes évek elejétől a fotóalapú munkák, s ezek közül is a mindvégig a figurativitás határain belül maradó „klasszikus műfajok” – csendéletek, portrék – játsszák a főszerepet. Életművének jelentősége az időben távolodva, csendesen és magától értetődő módon válik egyre inkább megkerülhetetlen, fontos referenciaponttá.

A kamaratárlaton a Baranyay András munkásságát meghatározó szellemi-filozófiai háttérről is informáló főműveket – köztük egy animációsfilmet –, valamint a hozzájuk kapcsolódó vázlatokat, műverziókat és dokumentumokat mutatunk be. Az életműben is speciális jelentőséggel bíró anyagot Jane Morris (1839–1914) személye kapcsolja angol vendégtárlatunkhoz. A prereffaelita ikonról – J. R. Parsons (1826-1909) által, Dante Gabriel Rossetti (1828-1882) instrukciói alapján, 1865-ben – készített fotográfiák szolgáltak alapul azokhoz a nyolcvanas évek elején születő kettős portrékhoz, amelyekben (az életművét meghatározó, saját magát modellként használó munkáitól eltérően) Baranyay önarcképeit egy másik személy arcképeivel montírozza össze.

1981-ben már kiállításon szerepel az általa – úgy tűnik – legjobban kedvelt, ábrándozó, könyöklős verzió, amelynek kiinduló fotóját Rossetti is felhasználta Reverie (1868) című munkájához. A „közös” önarcképeket egy kompozícióba szervező négyosztatú konstrukciók (1982) már az Experanima-projekt keretében megszülető animációs film (1982) logikáját követik: akár az azt alkotó filmetűdök esemény-sűrítményeinek, mini forgatókönyveinek is tekinthetők.

A médiumfotókat, auraképeket is felidéző kettős portrék fikciót és a realitást egymásba játszatva oszcillálnak múlt és jelen, egybeolvadás és elkülönülés, rejtőzködés és megmutatkozás között. A két, saját idejéből és teréből kiemelt emberi alak egymás „kontextusává” válik: örökérvényűen vall érzésekről s azok beteljesíthetetlenségéről. Kép vetül képre: két figura 1:1-es arányban, ugyanabban a keretben – egymást kitakarva és kiegészítve –, valahol a jelenlét és a hiány határvidékén, egy olyan elvont térben, amelynek alaptulajdonsága a bizonytalanság és a többértelműség: a vagy-vagy vizualitása. A portréduettek mögött felsejlik egy kvartett is: Rossetti & Jane Morris & Kierkegaard & Baranyay. Ennek a – filozófiai és művészettörténeti, s egyben érzelmi – viszonyrendszernek a lehetőségét művekben (és szövegekben) rögzített vágykonstellációk, élethelyzet-analógiák, látásmódbeli párhuzamok együttállása „igazolja”. A megtöbbszörözött alakok párhuzamos síkokon zajló története csak innen nézve „találkozás”. Fény- és árnyképek egymáson: látszatvalóság, álomképek a fantázia belső színpadán. Ebben az eltérő idejű valóságok részelemeit remixelő fikcióban az idő- és a térbeli viszonylatokat nem képalkotás megszokott törvényei (perspektíva, beazonosíthatóság), hanem az érzések és az érzelmek változékony állandói szabályozzák. Működőképességüket – a grafika, a festészet, a fotó, valamint a film látásmódját és megoldásait egymásba alakító – egyedi technikai bázis biztosítja.

A kiállítás kurátora: Százados László

Vágyott szépség. Preraffaelita remekművek a Tate gyűjteményéből
C épület, földszint - 2021. május 13. – augusztus 22.

A londoni Tate Britain múzeum egyedülállóan gazdag preraffaelita gyűjteményének közel száz lenyűgöző alkotása látható május 13. és augusztus 22. között a Magyar Nemzeti Galériában a mozgalmat bemutató első nagy magyarországi kiállításon. A Tate Britain – az 1500 utáni brit művészet legnagyobb nemzeti gyűjteménye – kollekciójában kiemelkedő jelentőségű helyet foglalnak el a preraffaelitáknak, a 19. század legnagyobb hatású brit művészeti mozgalma alkotóinak a művei. A Vágyott szépség című tárlathoz kapcsolódóan nyílik meg a mozgalom magyarországi hatását bemutató kísérőkiállításunk is, Az utópia szépsége. Preraffaelita hatások a századforduló magyar művészetében címmel.

A preraffaelita mozgalmat Magyarországon először átfogóan bemutató tárlaton közel negyven festményt és több mint félszáz grafikát láthat a közönség a londoni Tate Britain világhírű preraffaelita gyűjteményéből. A bemutatott remekművek között találjuk a mozgalomalapító Dante Gabriel Rossetti Ecce Ancilla Domini! (Angyali üdvözlet) és Monna Vanna című alkotásait, John Everett Millais 1852–1853-ban készült Szabadon bocsátó parancs, 1746 című képét vagy John William Waterhouse 1888-as The Lady of Shalottját.  Az ikonikus szépségű preraffaelita remekmű, Rossetti egyik fő műve, az Ábrándozás pedig a szintén londoni Victoria and Albert Museum gyűjteményéből érkezik Budapestre.

A londoni Királyi Művészeti Akadémia konzervatív oktatási elvei ellen lázadó Dante Gabriel Rossetti, John Everett Millais és William Holman Hunt 1848-ban alapította meg a hét tagot számláló Preraffaelita Testvériséget (Pre-Raphaelite Brotherhood, P. R. B.). A csoport névválasztása is jelezte, hogy résztvevői a középkori, illetve a kora reneszánsz, Raffaello előtti művészetet tekintik példaképnek. Az ifjú preraffaeliták – John Ruskinnak, a kor jeles esztétájának és társadalomfilozófusának, későbbi pártfogójuknak a tanításait alapul véve – természetábrázolásaikon, a Biblia, a történelmi események és az irodalom ihlette műveiken, valamint társadalmi kérdéseket is feszegető alkotásaikon a festészet tematikai és stiláris megújítására tettek kísérletet. A csoport 1853-as feloszlását követően a preraffaelita művészet második hullámának vezéralakjaként Rossetti lett az Európa-szerte nagy hatású esztétikai mozgalom vezéralakja. Vele társulva Edward Burne-Jones és William Morris is a képzőművészet, a költészet és a zene közötti összecsengéseket kutatta, és a szépség kultuszának igézetében a műfajok közötti határok lebontására törekedett. Az ipari forradalom lélekölő gépesítettségével és tömegtermelésével szemben Morris az esztétikus környezet kialakításának és a kézműves hagyományok felélesztésének fontosságát hangsúlyozta. Az ő munkássága nyomán jött létre a képző- és iparművészet számos ágát felölelő Arts and Crafts elnevezésű összművészeti mozgalom.

A kiállítás kilenc szekcióban mutatja be a preraffaeliták művészetét.

Az első három szekció, a Középkori modernek, a Festett költészet és a Világi hit a mozgalom kezdeteiről, illetve a költészet és a vallás meghatározó szerepéről szól. A társaság tagjai verseket, novellákat és esszéket is írtak. Rossetti szerint egy műalkotást csak egy másik műalkotás értelmezhet, ezért ugyanazt a témát gyakran versben és képben is feldolgozta, a végeredményt pedig „kettős műalkotásnak” nevezte. A preraffaeliták munkássága óriási hatást gyakorolt az illusztráció műfajának fejlődésére is. Festészetüknek jelentős vonulatát alkották a bibliai képek, melyeknek hőseit a modern Anglia embereiről, kortársaikról, gyakran rokonaikról, barátaikról mintázták, ezért sokan túlságosan is realisztikusnak találták műveiket. Az állandó kritikák ellenére a képeik óriási népszerűségnek örvendtek, s reprodukciók, illusztrációk és másolatok formájában váltak világszerte ismertté.

A Modern élet, illetve a Természethűség címet viselő szekciókban a mindennapi angol valóság problémái, például a munka, a női emancipáció, a gyermeknevelés állnak az ábrázolások középpontjában, s ennek megfelelően egy sokkal realisztikusabb, már-már tudományosan objektív természetszemlélet. A preraffaelita művészek figyelemmel kísérték a tudomány új eredményeit is, különösen a geológia, a meteorológia és a botanika területén.

A kiállítás következő három egységét az eszményi szerelem, illetve a test, a lélek s az isteni szépség témái határozzák meg. A művészek a középkori történetekben a modern élet és a modern szerelem pszichológiai problémáit keresték. Fő műveikben a szerelem, a megcsalás, a vágy és a hűtlenség témáit dolgozták föl. Rossetti és az őt követő fiatalabb, második generációs preraffaeliták voltak az úgynevezett esztétikai mozgalom fő képviselői, amelynek középpontjában a szépség keresése állt. A kortársaik, szerelmeik, élettársaik arcvonásait viselő – sokszor bibliai vagy mitológiai szerepekben megjelenő – női portréikon egy modern szépségeszmény fogalmazódott meg. Esztétikai szemléletük lényege, hogy a művészeti ágak összetartoznak, s így hatásuk az iparművészetben, a költészetben és a zenében érzékelhető volt.

A Mítoszok és legendák címet viselő szekció középpontjában a modern női hősök állnak. A 19. században a női politikai egyenjogúságért folytatott küzdelem miatt sokan úgy gondolták, hogy az erős és önálló nő veszélyezteti az erkölcs, a család és a társadalom rendjét. A preraffaelita művészek elsőként reflektáltak ezekre a félelmekre, és lenyűgözően erős nőalakokat teremtettek. Az istennők, csábítók és különböző mitológiai karakterek álarca mögé rejtett nők igazi, másokra és magukra is végzetes „femme fatale”-ként jelennek meg.

A kiállítás kurátora: Carol Jacobi, Tate Britain, társkurátora: Plesznivy Edit.

Az utópia szépsége. Preraffaelita hatások a századforduló magyar művészetében
C épület, II. emelet - 2021. május 13. – augusztus 22.

Vágyott szépség címmel látható a preraffaelita mozgalmat átfogóan bemutató kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában a londoni Tate múzeummal együttműködésben. Az angol múzeum preraffaelita anyagát – Dante Gabriel Rossetti, John Everett Millais és John William Waterhouse fő műveit is – felvonultató kiállítás kísérőtárlata Az utópia szépsége. Preraffaelita hatások a századforduló magyar művészetében címmel a preraffaeliták magyarországi kapcsolatait és hatását mutatja be.

A londoni Királyi Művészeti Akadémia konzervatív oktatási elvei ellen lázadó Dante Gabriel Rossetti, John Everett Millais és William Holman Hunt 1848-ban alapította meg a hét tagot számláló Preraffaelita Testvériséget (Pre-Raphaelite Brotherhood, P. R. B.). A csoport névválasztása is jelezte, hogy résztvevői a középkori, illetve a kora reneszánsz művészetet tekintik példaképnek. Az ifjú preraffaeliták – John Ruskinnak, a kor jeles esztétájának és társadalomfilozófusának, későbbi pártfogójuknak a tanításait alapul véve – természetábrázolásaikon, a Biblia, a történelmi események és az irodalom ihlette műveiken, valamint társadalmi kérdéseket is feszegető alkotásaikon a festészet tematikai és stiláris megújítására tettek kísérletet.

A csoport 1853-as feloszlását követően a preraffaelita művészet második hullámában Rossetti lett az Európa-szerte nagy hatású esztétikai mozgalom vezéralakja is. Hozzá társulva Edward Burne-Jones és William Morris is a képzőművészet, a költészet és a zene közötti összecsengéseket kutatta, és a szépség kultuszának igézetében a műfajok közötti határok lebontására törekedett. Az ipari forradalom okozta lélekölő gépesítettséggel és tömegtermeléssel szemben Morris az esztétikus környezet kialakításának és a kézműves hagyományok felélesztésének fontosságát hangsúlyozta. Az ő munkássága nyomán jött létre a képző- és iparművészet számos ágát felölelő Arts and Crafts elnevezésű összművészeti mozgalom.

A 19. századi magyar művészetet elsősorban osztrák, német és francia hatások formálták. A századfordulón kibontakozó brit–magyar kapcsolatok révén azonban a magyar irodalomban, a képző- és iparművészetben, valamint az építészetben is érvényesült a preraffaelita művészet, az Arts and Crafts mozgalom, illetve számos angol alkotó megtermékenyítő hatása. A preraffaeliták legjelentősebb befolyása a gödöllői művésztelep ars poeticájában, valamint Gulácsy Lajos korai időszakában jutott érvényre, de az angol művészek hatása több hazai alkotó munkásságában is tetten érhető.

A kiállítás négy tematikus egységben mutatja be a preraffaeliták magyarországi hatását: láthatjuk a gödöllői művésztelep munkáit; Gulácsy Lajos „preraffaelita korszakának” képeit; követhetjük az angol hatásokat a századforduló magyar művészetében; valamint bemutatjuk a Szépművészeti Múzeum nemzetközi kollekciójának gyűjteménytörténeti szempontból is jelentős preraffaelita grafikáit, Dante Gabriel Rossetti, Edward Burne-Jones és Walter Crane munkáit.

A gödöllői művésztelep

Körösfői-Kriesch Aladár 1901-ben, gödöllői letelepedését követően alapította meg a tolsztojánus szellemiségű, szimbolista-szecessziós művészkolóniát. A preraffaeliták számára oly meghatározó műkritikus, John Ruskin művészetelméleti írásai Körösfői ars poeticáját is alapvetően formálták, Kriesch Aladár Ruskinről s az angol prærafaelitákról (sic) szóló tanulmánykötete 1905-ben látott napvilágot Budapesten. A gödöllői alkotóközösséghez 1907-ben csatlakozó másik vezető mester, Nagy Sándor mellett Kriesch Laura (Nagy Sándorné), Leo Belmonte, Mihály Rezső, Juhász Árpád, Zichy István, Moiret Ödön, Remsey Jenő, Tom von Dreger, Toroczkai Wigand Ede, Mihály Rezső, Sidló Ferenc és Undi Mariska tartozott a tagok sorába.

A gödöllői művésztelep előzményeit az angol preraffaeliták romantikus historizmusa, a kézműves hagyományokat felelevenítő William Morris munkássága, valamint az Arts and Crafts mozgalom jelentette, de komoly befolyást gyakorolt rájuk Walter Crane tevékenysége is. A korszak összművészeti törekvéseinek szellemében Gödöllőn a képző- és iparművészet számos ágában készültek művek: festmények, falképek, grafikák, szobrok, bútorok, hímzések, textilek, faliszőnyegek, üvegablakok, jelmeztervek, könyvillusztrációk és művészkönyvek.

Gulácsy Lajos „preraffaelita korszaka”

Gulácsy szűkre szabott alkotó éveinek nagy részét, csaknem másfél évtizedet töltött Itáliában. Ez idő alatt számos olasz városban élt és dolgozott. Eltávolodva térben és időben, különös atmoszférájú képi és írói világot teremtett. Csodálatának tárgya 1903–1908 között elsősorban a kora reneszánsz festők; Fra Angelico, Fra Filippo Lippi és Botticelli, valamint Dante írásai voltak, azok a művészek, akik korábban az angol preraffaelitákra is nagy hatást gyakoroltak. Itáliában a századfordulón nagy kultusza volt a preraffaelita művészeknek, így Gulácsyra egyidejűleg hathattak Rossetti és Burne-Jones képei, valamint azok az eredeti olasz források, melyekből a brit alkotók is merítettek.

Angol hatások a századforduló magyar művészetében

Az angol művészet inspiráló ismerete, stiláris, tematikai vagy motivikus rokonsága a magyar művészetben több alkotónál is feltételezhető. Ezt a kapcsolatot érzékeltetik a tárlaton Rippl-Rónai József, Ferenczy Károly, Helbing Ferenc, Paczka Ferenc, Kacziány Aladár, Kozma Lajos és Sassy Attila művei.

A Szépművészeti Múzeum preraffaelita grafikái

Rossetti és tanítványa, Burne-Jones grafikái Majovszky Pál nagyszabású rajzgyűjteményének kiemelkedő darabjaiként, 1934-ben adomány révén kerültek a Szépművészeti Múzeumba.

A századfordulóra – Európa más országaihoz hasonlóan – Magyarországon is népszerűvé vált a szigetország művészete. A magyar művészélet angol kötődését tükrözi Walter Crane 1900-ban a budapesti Iparművészeti Múzeumban megrendezett kiállítása. Hazánkban ekkor valódi kultusz alakult ki a művész körül, már csak azért is, mert Crane, a Körösfői-Kriesch Aladár körül szerveződő alkotói csoporthoz hasonlóan a népművészeti motívumkincs felfedezését szorgalmazta. E kiállításról Crane számos műve került közgyűjteménybe, jó néhány grafikája a Szépművészeti Múzeum brit anyagát gazdagította. Külön érdekesség, hogy kiállításunkban helyet kapott az angol művész Európa elrablása (1881) című fő műve is, amely 2020-ban egy hazai magángyűjteményből került a Magyar Nemzeti Bank kollekciójába.

A tárlaton a Magyar Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a pécsi Janus Pannonius Múzeum, a Gödöllői Városi Múzeum, a váci Tragor Ignác Múzeum és az Ernst Galéria gyűjteményeiből 79 műtárgyat (17 festményt, 59 grafikát, 1 szobrot és 2 gobelint), valamint számos dokumentumot, könyvet és fotót láthat a közönség.

A kiállítás kurátora: Plesznivy Edit
A kurátor munkatársa: Vargyas Júlia

„…félig kép, félig fátyol…” Gedő Ilka (1921-1985) grafikái
Grafikai kabinet - 2021. május 26. – szeptember 26.

Gedő Ilka születésének 100. évfordulójára kamarakiállítást rendez a Magyar Nemzeti Galéria. A tárlaton a művész első alkotói korszakából, közel félszáz grafikájából látható válogatás. Gedő Ilka a magyar művészet különleges, magányos alkotóinak egyike, nem kötődik sem a magyar, sem az egyetemes művészet hagyományos vagy avantgárd vonulataihoz, s alkotómódszere is egyedülálló. A befelé forduló koncentrációt is magukon viselő önarcképeinek lefegyverező őszintesége páratlanná teszik alkotásait az európai rajzművészetben. Nem véletlen, hogy grafikái a világ legjelentősebb múzeumainak gyűjteményében – többek között a bécsi Albertinában, a londoni British Múzeumban, a New York-i Metropolitan Múzeumban vagy a jeruzsálemi Yad Vasem Művészeti Múzeumban – is megtalálhatók.

Gedő Ilka gyermekkorától rendszeresen és folyamatosan rajzolt. 1944-ben a gettóba zárva is folytatta a rajzolást, hiszen „addig érvényes az élet fogalma ugyanis, amíg megmarad az alkotás lehetősége”. Ezek a gettórajzok dokumentumok, jelentések e pokoli időszakról. A legmélyebb tragikumot, az emberi kiszolgáltatottságot, megalázottságot örökítik meg finom, lágy vonalakkal, s az átélt borzalmak csak áttételesen jelennek meg rajtuk. A bemutatott anyag legnagyobb részét Gedő Ilka önarcképei alkotják. Már fiatalkorában, sőt a gettóban is készített önarcképeket, de 1946-tól legfontosabb témája önmaga lett. A finom vonalak helyett expresszív, feszültséget tükröző modellálást láthatunk. Kíméletlen őszinteséggel ábrázolta a kétségek közt vívódó művészt, aki nem tudja, hogy mi a célja annak az „agyat repesztő koncentrációnak és erőlködésnek, amit a modell papíron való visszaadása igényel”. Ez a befelé forduló koncentrálás és az ismétlés aszketikus magatartása páratlan az európai rajzművészetben. Férje, Bíró Endre pontosan fogalmazta meg az alkotó ember magányosságának a súlyát: „Egy reggel az indulásom előtt, egy lealapozott vászon előtt ülve roppant érzékletesen beszélt arról a hátborzongató szabadságról, amit egy ilyen fehér négyszög jelent. Ott van, s azt fest rá, amit akar. Nincs más kontrollja csak önmaga.”

1947 és 1949 között Gedő Ilka kereste a művészi kiutat, ekkor készültek nagy méretű asztalrajzai, melyeken a jelentéktelen bútordarab alkalmad adott különböző faktúra- és felületábrázolások megfogalmazására. Ezek a nagy méretű, egy tárgy életét bemutató rajzok hasonló jelentőségűek a magyar és az európai művészet történetében, mint a századforduló nagy rajzolóinak alkotásai. Ugyanilyen sorozatban való gondolkodásra, az adott probléma más-más módon való megközelítésére példák a Margit körúti Ganz gyárban készült rajzai is. Ezeken a teljesen új közegben alkotott pillanatképeken a figurák sematikussá válnak, s bár semmiféle társadalomkritikai szándék nincs e munkákban, a hangulatuk mérhetetlenül szomorú.

Mivel Gedő Ilka nem fogadta el Szabó Lajos körének „a mi nem ábrázolunk, hanem alkotunk” alternatíváját, s a „miért rekeszti ki a modern művészet az ábrázolást?” kínzó kérdésére nem talált választ, 1949-ben felhagyott a rajzolással, pályája félbeszakadt. Ahogy azonban írta: „ez a megtorpanás nem jelentette a festészet szeretetének megszűnését.” Alkotás helyett Goethe Színtanát fordította, kiterjedt művészettörténeti és színelméleti tanulmányokat folytatott, s ezzel egy időben színmintákat készített. A színmintákon egy szín fokozatait vagy a színek egymáshoz való viszonyát elemezte, s nevet is adott ezeknek a mintáknak (Derűs, Bágyadt, Erőszakolt derű stb.) A tárlaton válogatást mutatunk be a színmintákból, melyek gyakorlatilag előkészítették festészeti korszakát. 1964-ben különleges portrékat, absztrakt karikatúrákat készített pasztellkrétával barátairól. Ezek egyfajta belső „térképek” a megörökített személyről, s egyúttal a művészi újrakezdés dokumentumai is. Néhány hónap múlva újra elkezdett festeni, egy különbejáratú, sajátos világot teremtve.

A művész születésének 100. születésnapján megnyíló tárlaton kiállított, csaknem félszáz rajzból – melyeket a művész fiai, dr. Bíró Dávid és Bíró Dániel ajándékoztak a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria Jelenkori gyűjteményének – átfogó képet alkothatunk Gedő Ilka grafikai munkásságáról.

A kiállítás kurátora Kolozsváry Marianna.

Állandó kiállítások

Modern idők - Magyar művészet a millennium és a második világháború között

A múzeum felújított, második emeleti központi tereiben látható a 20. századi állandó kiállítás, amely a századfordulótól a második világháború végéig terjedő időszak legfontosabb alkotóit és törekvéseit mutatja be. Az 1896 és 1945 közötti művészetre koncentráló kiállítási egységben közel 150 festmény, 30 szobor és 200 érem tekinthető meg.

A tárlaton a korábbiaktól némileg eltérő stiláris hangsúlyokkal, új szempontok szerinti tematikai egységekkel és életmű-preferenciákkal találkozhat most a közönség. A szimbolizmushoz és a szecesszióhoz köthető alkotások közül kiemelkedik Gulácsy Lajos Varázslat (Varázsló kertje) című műve. A Magyar Vadak, a Nyolcak (többek között Czóbel Béla, Czigány Dezső, Pór Bertalan, Kernstok Károly művei), az avantgárd (Nemes Lampérth József, Uitz Béla, Bortnyik Sándor, Tihanyi Lajos alkotásai) mellett a két világháború közötti tendenciák, Vajda Lajos és Ámos Imre festészete kapott helyet. A nagybányai művésztelep alkotói - főként Ferenczy Károly -, illetve Rippl-Rónai József művészetén túl a Képzőművészek Új Társasága (KUT) tagjainak (például Berény Róbert, Márffy Ödön) és a Gresham-kör művészeinek (Szőnyi István, Bernáth Aurél, Egry József, Pátzay Pál) remekművei tekinthetők meg.

A festmény-, szobor- és éremanyag mellett a tárlaton az Iparművészeti Múzeumból kölcsönzött tárgyak is láthatóak, amelyek a századforduló és a Bauhaus mesterművei között kaptak helyet, elsősorban azokban a korszakokban, amelyekben a művészek összművészeti szellemben, tehetségüket számos műfajban próbára téve alkottak: festettek, kerámiát, bútort és kárpitot terveztek. Az eredeti enteriőröket korabeli, archív fotográfiák segítségével megidéző terekben a gödöllői művészkolónia mesterének, az építész Toroczkai Wigand Edének népmesei motívumokkal díszített faragott bútorai, Rippl-Rónai Józsefnek az Andrássy-ebédlő számára a Zsolnay-gyárban kivitelezett burjánzó szecessziós kerámiái, vagy Breuer Marcell világhírű csővázas bútorai láthatóak.

A kiállítás egyik izgalmas újdonsága az Egy nagypolgári otthon művészi harmóniája - A Schiffer-villa címet viselőterem. A nagysikerű építési vállalkozó, a mecénás Schiffer Miksa, a neves építész Vágó József által tervezett, 1911-ben elkészült otthona a korszak modernizációs törekvéseit érzékelteti. A második világháborúban súlyosan megsérült villát Rippl-Rónai József és Csók István pannója, Kernstok Károly üvegablakterve és Fémes Beck Vilmos kútfigurái idézik meg.

A kiállítás az állandó kiállításokra szóló belépővel látogatható.

Lépésváltás - Az 1945 utáni magyar művészet újrarendezett állandó kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában
Magyar Nemzeti Galéria, C épület, III. emelet

Az 1945 utáni magyar művészet története egymáshoz kapcsolódó generációk, művészcsoportok és egyéni utat kereső alkotók munkásságának a láncolatából áll. Érvényesülésükben nagy szerepet játszottak az állami nagy intézmények és a kisgalériák, illetve azok a kiállítások, amelyeken a művészek elveiket manifesztálták

A tárlat három szempontot igyekszik egymás mellé állítani: az egyik az irányzatok párhuzamos jelenléte, a másik a kiállításnak mint meghatározó eseménynek a történeti folyamatba való beemelése, a harmadik pedig az európai tendenciákhoz való viszonyíthatóság bemutatása mértékadó művek révén.

A '45 utáni magyar művészet egyik sajátossága, hogy a különböző alkotói felfogások nem váltják, hanem kísérik egymást. Példa erre a korábbi generációkra építő absztrakt művészet vagy a kiállításon bemutatott posztszürreális tendenciák, amelyek az európai avantgárd, kísérletező alkotói módszert vették alapul, ugyanakkor a helyi művészeti hagyományokat követve jelentek meg a nyolcvanas évek elejéig, a hivatalos művészet ellenpontjaként. A párhuzamos jelenségek története az elmúlt évtizedekben szinte végig nyomon követhető.

A korszak egy-egy kiállítása a művészettörténetet meghatározó eseménynek számított. Ezt is hangsúlyozzuk a tárlat több pontján, mert világossá tesz olyan, művészek közötti kapcsolódási pontokat, amelyek sokkal inkább az elvközelségről szóltak, mint a stilisztikai azonosság vagy különbözőség kérdéséről. Ennek a figyelembevétele más fényben mutat egy-egy jelenséget vagy eseményt, mert a stiláris helyett a szellemi kapcsolatokra helyezi a fő hangsúlyt.

A hatvanas, hetvenes és nyolcvanas évek művészeti stílusainak párhuzamba vagy ellentétbe helyezését azért is tartottuk fontosnak, mert az előbbiekben az avantgárd került dialógusba a szocializmus tűrt modernizmusával, míg a nyolcvanas években a nemzetközi kapcsolatokra építő új expresszív festészet és a fiatal generációt meghatározó underground jelenségek párhuzamát figyelhettük meg. A haladó művészek az európai és amerikai irányzatokhoz viszonyították alkotói elképzeléseiket, de a kiállítás célja, hogy megmutassa, hogy a magyar történelmi és kulturális összefüggések rendszerében egyedi, kiemelkedő teljesítmények jöttek létre.

A Magyar Nemzeti Galéria történetében az 1945 utáni, jelenkori műveket gyűjtő részleg, a Mai Magyar Osztály, később Jelenkori Gyűjtemény és az anyagot bemutató kiállítás csak a Budai Várba való felköltözéskor valósult meg 1975-ben. Ebben a változásban nagy szerepe volt a Nemzeti Galéria akkori igazgatójának, Pogány Ö. Gábornak.
A Galéria megalapítása óta gyűjti a kortárs műveket, de a szerzeményezés sokáig az állami kultúrpolitika értékrendjét tükrözte. A minisztériumi vásárlások helyett a nyolcvanas évektől az osztály munkatársai egyre inkább befolyásolhatták a gyűjtemény alakulását. A ma több mint 11 000 darabot számláló, csak '45 utáni magyar művészettel foglalkozó részleg az elmúlt majd 70 év művészetének legszélesebb körű műtárgyállományát birtokolja.

A kiállítás címe, a Lépésváltás a művészeti szemlélet fordulatait, a piac átértékelő szerepét és az intézményi rendszer átalakulását hangsúlyozza.

A kiállítás az állandó kiállításokra szóló belépővel látogatható.

Aktszobrok a századfordulóról. A Magyar Nemzeti Galéria 19-20. századi állandó kiállításának új kabinetje

Állandó kiállításunk új tematikus egységeként a múlt század fordulójától az 1920-as évek közepéig készült fehérmárvány szobrokból mutatunk be néhány jellegzetes aktábrázolás-típust a gyűjteményünkben lévő remekek közül. A tárlaton Beck Ö. Fülöp, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Ligeti Miklós, Moiret Ödön, Róna József és Sződy Szilárd aktszobrai láthatók.Az akt német nyelvből átvett szó, amelynek jelentése: "tett", "cselekedet". A művészeti kifejezés eredetileg a meztelen vagy felöltözött modell figurájának, tartásának, mozdulatának tanulmányszerű ábrázolását jelölte, majd fokozatosan vált a ruhátlan emberi test megjelölésévé.

Az akt megalkotásához a középkorban is modellt használtak, eleinte a női akthoz is férfi modellt. A női modell alkalmazása 1500 után vált általánossá. A magyar művészeti oktatásban még az 1890-es években sem terjedt el a meztelen modell után való rajzolás, pedig a franciaországi akadémiákon ekkor már általános gyakorlat volt.

A tárlaton megismertetett időszakra jellemző volt, hogy egymás mellett éltek a historizáló-antikizáló és a modern törekvések. Mindegyik felfogásra található példa a kiállított tanulmány jellegű, illetve allegorikus vagy szimbolikus aktszobrok között. Auguste Rodin (1840-1917) volt a századvég szobrászatának legjelentősebb megújítója, akitől a budapesti Szépművészeti Múzeum már 1900 körül vásárolt műveket. A bemutatott magyar szobrászati alkotások egy részén is érzékelhető a francia mester hatása.

A tárlaton szereplő valamennyi fehér márvány aktszobor frissen restaurált állapotban került kiállításra, így régi pompájukban megújulva gyönyörködhetnek bennük a nézők.

A kiállítás kurátora: Szeifert Judit

Helyszín: B épület, I. emelet

Állandó kiállítások: 

  • Gótikus táblaképek és faszobrok
  • Késő gótikus szárnyasoltárok
  • Késő reneszánsz és barokk művészet
  • Középkori és reneszánsz kőtár
  • 19. századi festészet
  • 19. századi szobrászat
  • Munkácsy Mihály és a századvég realizmusa
  • 20. századi művészet 1945 előtt

2021.05.26. - 2021.09.26. „…félig kép, félig fátyol…” Gedő Ilka (1921-1985) grafikái
Találatok száma: 12

Boutique Hotel Victoria Budapest****

Boutique Hotel Victoria Budapest****

A Budai Vár lábánál, közvetlenül a Duna partján fekvő, 4 csillagos butikhotel 27 panorámás szobát kínál Budapest szívében. A szálloda mindössze 10 perces sétára található a Budai Vártól, a Mátyás-templomtól és a Halászbástyától, melyek nem csak a város legnépszerűbb látványosságai, hanem az UNESCO ... Bővebben


Buda Castle Hotel****

Buda Castle Hotel****

A Buda Castle Hotel a Duna budai oldalán található gyönyörű Várnegyedben helyezkedik el közel a turisztikai látnivalókhoz, egy mégis csendes mellékutcában. A csodálatos helyszín amellett, hogy a Világörökség része 1987 óta, számos érdekességgel, gasztronómiai különlegességgel, kulturális élménnyel és ... Bővebben


Budavár Panzió

Budavár Panzió

A Budavár Panzió Buda szívében, a történelmi Várnegyedben fekszik exkluzív, csendes, de központi helyen. Panziónkban Ön az UNESCO világörökség területén lakik a Halászbástya lábánál, csak néhány lépésre a Mátyás templomtól. Bővebben


Exe Carlton Budapest

Exe Carlton Budapest

A Budapest szívében helyet kapott Exe Carlton Budapest barátságos és békés szállást biztosít a vendégek számára – ideális választás kikapcsolódni vágyók és üzleti úton lévők számára egyaránt. Bővebben


Gold Hotel Budapest

Gold Hotel Budapest

Ha Ön kedvező ár-érték arányú szállás ajánlatot keres Budapest centrumában, akkor a legjobb helyen jár. A Gold Hotel Budapest otthonos, elegáns, minőségi szobái klímával, LCD TV-vel, minibárral, hajszárítóval és ingyenes WiFi internet kapcsolattal felszereltek. Bővebben


Hotel Castle Garden**** Budapest

Hotel Castle Garden**** Budapest

Szállodánk nyugodt pihenést és aktív kikapcsolódást biztosít a turistáknak és az üzletembereknek egyaránt. A Hotel Castle Garden**** az UNESCO Világörökség listájára felkerült Budai Várnegyed bejáratánál helyezkedik el, a páratlan szépségű látnivalók (mint a Mátyás templom, Halászbástya, Budavári Palota) ... Bővebben


Hotel Charles*** Budapest

Hotel Charles*** Budapest

Ha egy kis kikapcsolódásra vágyik, kedveli a zöld környezetet, az ízletes ételeket és a kényelmes szobákat, a legmegfelelőbb választás az Ön számára a Hotel Charles. Bővebben


Hotel Orion Várkert Budapest

Hotel Orion Várkert Budapest

Családias hangulatú szállodánk Budapest belvárosában, az Erzsébet -híd budai hídfőjénél található, egy saroknyira a Dunától. Kényelmes szobáink légkondicionáltak, ingyenes WIFI-vel, síkképernyős Tv-vel, telefonnal, minibárral és hajszárítóval felszereltek. Bővebben


Lánchíd 19 Design Hotel**** Budapest

Lánchíd 19 Design Hotel**** Budapest

Többszörösen díjnyertes design hotel Budapest belvárosában, a Duna-parton; gyönyörű panorámával a pesti Duna-partra és a Budai Várra, Budapest UNESCO Világörökségeire! A Lánchíd 19-ben nincs két egyforma szoba, a modern design székek által ’inspirált’ kreatív megoldások minden szobába egyedi hangulatot ... Bővebben


St. George Residence & Hotel Budapest

St. George Residence & Hotel Budapest

St. George Residence & Hotel***** All Suite Hotel Deluxe Budapest. A budai Királyi Várnegyedben 2007 áprilisában nyitotta meg kapuit a St. George Residence Hotel, Budapest első luxus apartman szállodája. A szálloda egy XIV. századi épületben található, mely épület már a XVIII. században fogadóként ... Bővebben


1 2   


Találatok száma: 38

21 Magyar Vendéglő

21 Magyar Vendéglő

A 21 A Magyar Vendéglő tulajdonosainak célja volt egy olyan magyar éttermet létrehozása, mely visszaadja a rég elfeledett és hiányzó Szindbádos gasztronómiai élményt. Békebeli magyar konyha 21. századi módon, minden eredeti hagyományos ízt koncentráltan megőrizve, ételeik mégis könnyebbek a régimódi ... Bővebben


Alabárdos Étterem

Alabárdos Étterem

Hagyományos magyar ételek újragondolt formában, minőségi borok kíséretében. Ezt kínáljuk Önnek történelmi falak között a Budai Várnegyed szívében. Legyen a vendégünk! Bővebben


Arany Hordó Étterem

Arany Hordó Étterem

Az Arany Hordó Étterem egykor a király főpohárnokának rezidenciája volt a Budai Várnegyed szívében. Terméskövekből kirakott pinceborozónkat a már 500 éves épület alatt húzódó Budai Labirintus egyik ágából alakítottuk ki, ahol borbemutatókkal, vacsorákkal és kóstolókkal várjuk Vendégeinket. A ... Bővebben


Arany Kaviár Étterem

Arany Kaviár Étterem

Az Arany Kaviár több mint húsz éve van jelen a magyar gasztronómia palettáján. A legjobb fine dining éttermek között tartanak minket számon, a robosztus cári pompát ötvözzük a modern elegancia könnyedségével. A Gault Millau Étteremkalauz 2010 óta egy szakács sapkával jutalmazza az Arany Kaviárt, a ... Bővebben


Arriba Taqueria Széna tér

Arriba Taqueria Széna tér

Az Arriba Taqueria egy ínyenc mexikói étteremlánc Budapesten, friss, gyorsan elkészülő ételekkel. Az amerikai-magyar alapítók elkötelezettek az udvarias ügyfélkiszolgálás iránt, és célunk, hogy a fenséges mexikói ételeinket családias, barátságos környezetben szolgáljuk fel vendégeinknek. Mi lehet ... Bővebben


Corvin Kávézó Budapest

Corvin Kávézó Budapest

A Budai Vigadó és a Kapucinus-templom között fekvő hangulatos kis tér Budapest legrégebben lakott városrésze címet is elnyerhetné. Ezen a gyönyörű helyen, a tér közepén nyitotta meg kapuit a Corvin Kávézó 2006-ban. Kávézónk belső kialakítása a klasszikus kávéházi vonalat képviseli, összhangban a tér ... Bővebben


Csészényi Kávézó Budapest

Csészényi Kávézó Budapest

Kávézónk 2005. decembere óta várja kedves vendégeit Buda szívében, a Krisztinavárosban, a régi Rill órásműhely helyén. Bővebben


Déryné Bisztró Budapest

Déryné Bisztró Budapest

Sikkes, szexi, kozmopolita. Ilyennek szeretik a lokálpatrióta budaiak a Dérynét. Az ikonikus kávéház az Auguszt család gondozásában az 1910-es évek idusán nyitott és azóta írók, celebritások, balerinák, politikusok, könnyűvérű hölgyek és fess urak ezreit szórakoztatta dekadens varázsával egy évszázadon át. ... Bővebben


Halászbástya Étterem

Halászbástya Étterem

A Halászbástya Étterem egész évben várja kedves vendégeit változatos szolgáltatásaival. Asztalaink mellől jól látható a méltán híres budapesti panoráma. Bővebben


Horgásztanya Vendéglő Budapest

Horgásztanya Vendéglő Budapest

Horgásztanya, kisvendéglő. Étkező, söröző, pihenő és találkozóhely. Egy kikerülhetetlen pont a Fő utca és a Halász utca sarkán! Bővebben


1 2 3 4   


A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!

Kapcsolódó témák:

Kiemelt ajánlatok

Közeli ajánlatok

Hasonló ajánlatok

Műcsarnok programok 2021. Események, rendezvények
Műcsarnok programok 2021. Események, rendezvények
  • Budapest
  • XIV. kerület
2021. szeptember 18 - 26.
Vízivárosi Galéria programok 2021
Vízivárosi Galéria programok 2021
  • Budapest
  • II. kerület
2021. szeptember 1 - 28.

Figyelmébe ajánljuk!

Magyar Nemzeti Galéria
Magyar Nemzeti Galéria
  • Budapest
  • I. kerület

Érdemes felkeresni!

Arany Hordó Étterem
Arany Hordó Étterem
  • Budapest
  • I. kerület
Arany Sas Patikamúzeum
Arany Sas Patikamúzeum
  • Budapest
  • I. kerület

Szállásra van szüksége? Foglaljon online!
Pontos cím, geokód, térkép
A PROGRAMGAZDA AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJA!
Pontatlanságot talált? Itt jelezze nekünk!
Kevés az információ?
Ha valamit nem talál, további információkat kérhet szerkesztőségünktől.
Információkérés

Országos eseménynaptár

KeSzeCsüSzoVa
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3
MEGADOTT INTERVALLUMBAN:
-TÓL -IG

Online jegyvásárlás

Kiemelt események