Időszaki kiállítások:

Minden múlt a múltam 
2019. április 17. – augusztus 25.

A népszerű Fortepan digitális fotóarchívum anyagából vonultat fel egy több mint háromszáz darabos válogatást a Magyar Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállítása. A kiállított képek szorosan kapcsolódnak Magyarország XX. századi történelméhez. Az adott kor, melyben készültek, sokféle módon, számos rétegben jelenik meg ezeken a képeken, de a hangsúlyt a gyűjtemény gerincét adó privát fotókon keresztül az átlagember nézőpontja és életeseményei kapják.

A Fortepan digitális gyűjtemény 110 ezernél is több fényképét két középiskolai osztálytárs, Tamási Miklós és Szepessy Ákos kezdték el gyűjteni még az 1980-as években. A kidobált, ócskapiacokon felbukkanó amatőr fotók és negatívok rendszeres, de esetleges gyűjtögetése után 2010-ben indították el internetes oldalukat 5000 digitalizált fotó közzétételével.  Hamarosan sok magánember és közintézmény is csatlakozott a mára 600 fősre dagadt adományozói körhöz, akiknek képeivel havonta bővül az archívum.

A Fortepan archívum (amely nevét az egykori váci Forte gyár legnépszerűbb, amatőr fotósok által is kedvelt negatív filmjéről kapta) két legfontosabb tulajdonsága, hogy szabad és közös. Közös, mert a mi képeinkből áll és a mi világunkról szól. Közös, mert önkéntesek munkáján alapul. Közös, mert bárki segíthet az egyes helyszínek, személyek azonosításában. Szabad, mert szabadon elérhető bárki számára, bármilyen korlátozás nélkül, s a képek jogdíj nélkül felhasználhatók.

A kiállításon szereplő képekhez mindegyikéhez tartozik, tartozott egy történet. Szerencsés esetben ez a történet visszaidézhető, a legtöbb esetben azonban már nem ismertek a fotókon szereplő konkrét személyek, az egyes képek keletkezéstörténete – így a látogató képzeletére van bízva, hogy milyen történetet lát a fénykép mögé.  A ma is ismert háttértörténetek bepillantást nyújtanak többek között a Kádár-kori BRFK-helyszínelő fotóin látható nyomorba, a régi húszforintos bankjegy hátulján lévő alakhoz modellt álló világbajnok öttusázónk kalandos történetébe, vagy éppen egy leégett fotóarchívum megmentésébe. Ezek mellett hangsúlyosan megidézi a kiállítás a második világháborúban szétlőtt romos Budapestet; a látogatók bejárhatnak egy képzeletbeli fővárosi utcát, amelynek képe évtizedeken átívelő és különböző helyeken készült fotókból áll össze, belehelyezkedhetnek a Fortepan szerkesztőinek helyzetébe és képeket válogathatnak egy hagyatékból; illetve beleolvashatnak a Fortepannak írt, sokszor megható olvasói levelekbe.

A kiállításon, akárcsak egy nagy, közös, családi fotóalbumban, az emberi életút stációi mentén követik egymást az 1990 előtti fényképek, összesen mintegy 200 darab. Ebben a kiállításrészben a fotóknak először gyerekek, azután fiatalok, majd felnőttek és végül idősek a főszereplői.  Emellett több mint 150 olyan fotót is bemutatunk, melyekből tizenhat jól körülírható történet rajzolódik ki. Köztük a II. világháború frontjai – ahogyan azt egy haditudósító látta; a vidéki élet idillje egy fényképező festőművész szemével; a magyar holokauszt alig fényképezett története; élet Erdélyben az 1980-as évek diktatúrája alatt vagy egy első világháborús hadifogoly hétköznapjai Szibériában. Külön történetet képeznek a háborúban szétlőtt Budapest képei, vagy a hidegháborús évek honvédelmi tartalmú ifjúsági sportjai. De nagyobb egységet alkotnak az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó éveiben készült sztereofotók, képek a Sztálin-szobor 1956-os ledöntéséről, az 1970-80-as évek lázadó ifjúságát megmutató fényképek, vagy az ingázó munkásokról készült, betiltott fotók 1964-ből. A tizenhat történet, a hozzájuk tartozó fotókkal és az ezeket kiegészítő tárgyakkal a kiállításban egy-egy önálló installációban jelenik meg.

A tárlat egy évszázadnyi közös múltunkban kalandozva frissíti fel memóriánkat a közvetve-közvetlenül hozzánk kötődő emlékekről, pontosan úgy, ahogyan Rakovszky Zsuzsa fogalmaz Fortepan című verseskötetében: „minden múlt a múltam”.

A kiállítás kurátora: Virágvölgyi István
Társkurátor: Tamási Miklós
Kurátorasszisztens: Madár Mária
A tárlathoz magyar és angol nyelvű, gazdagon illusztrált katalógus készül.

Az önarckép fantomja. Rembrandt 350
2019. június 7. - szeptember 22.

Rembrandt halálának 350. évfordulóján a magyarországi neoavantgárd néhány immár klasszikusnak tekinthető Rembrandt-parafrázisát mutatja be a Magyar Nemzeti Galéria legújabb kamarakiállítása. A tárlaton többek között Lakner László Rembrandt tanulmányok (1966) című festményét, Birkás Ákos Rembrandt, az önarckép fantomja (1977) című konceptuális fotóművét, illetve Forgács Péter Idő/közben: Rembrandt morfok (2006) című videoinstallációját láthatja a közönség.

2018 decembere óta látható a Magyar Nemzeti Galériában az 1800 utáni Nemzetközi Gyűjtemény fő műveit bemutató kiállítás. A tárlat egyik különlegessége, hogy a teremsor közepén egy szürke színnel jelölt „átmeneti zónában” kialakított kabinetterem kamarakiállításokat befogadó projektteremként funkcionál. Így ez az elképzelés az 1800 utáni Nemzetközi Gyűjtemény 2009-ben elindított kamarakiállítás-sorozatának továbbgondolásaként is értelmezhető. A most, Rembrandt halálának 350. évfordulója alkalmából nyíló tárlat a második kamarakiállítás ezen a helyszínen.

Rembrandt a művészettörténet kiváló alkotói között is kitüntetett jelentőséggel bír: nevét közhelyszerűen használják a festészet, sőt, általában a művészet szinonimájaként, életművének, műveinek felidézése, vizsgálata, interpretálása, parafrazeálása az esetek többségében túlmutat a nagy elődnek járó tiszteletadás gesztusán. Rembrandtot felidézni egyfajta meditáció a festészetről, a képalkotásról és a művészetről, ám egyúttal viaskodás is a Rembrandt-névhez tapadó közhelyekkel és klisékkel.

A szeptember 22-ig nyitva tartó kiállításon látható művek kölcsönösen értelmezik, árnyalják egymást, sőt, akár az önarckép mibenlétére vonatkozó gondolatmenet elemeiként is összeolvashatók. Mindhárom művész Rembrandtot mint az önarckép-festészet klasszikusát idézi meg, az önarckép születését, az arc alakulását mint időbeli folyamatot mutatja be, az idő múlását, illetve a művész és a művészet időben változó mivoltát és önazonosságának kérdését vizsgálja. Különböző médiumokat alkalmaznak, ám egyaránt a művészettörténet nagy hagyományainak továbbélésére kérdeznek rá – a jelen perspektívájából tekintve vissza a múltra. Az összesen hét művet – három Lakner-alkotást, két Birkás-művet és egy Forgács-videoinstallációt – bemutató tárlaton a kortárs művek mellett Rembrandt 1633-ban alkotott a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében lévő, Sálas, sapkás önarckép ellenfényben című rézkarcával is találkozhatnak a látogatók.

Akár a Szépművészeti Múzeum 2006-ban rendezett Re:mbrandt. Kortárs művészek válaszolnak című kiállítása – amelyen első ízben szerepelt Forgács Péter itt bemutatott alkotása –, ez a tárlat is kortárs, illetve közelmúltbeli művészi reflexiók segítségével „olvassa újra” Rembrandtot, akinek egy rézkarc önarcképe látható a kiállítótérben. A bemutatott művek többsége a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből származik.

A kiállítás kurátora: Fehér Dávid

A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig – Válság és újjászületés 1929-ben
2019. június 28. – október 20.

A kiállítás a mozgalom történetének egy rendkívül izgalmas szeletére fókuszál: az 1929-es év eseménydús, személyes és művészi ellentétekben gazdag időszakán keresztül mutatja be a szürrealizmus fő tendenciáit, a csoport vezéralakjait, kiemelkedő alkotóit. 1929 történései közül érdemes kiemelni a katalán Salvador Dalí feltűnését a párizsi művészeti színtéren, aki rövidesen kulcsszerepet vállalt a csoport életében. Ekkor mutatják be a Louis Buñuellel együtt készített Un chien andalou (Andalúziai kutya) című filmjét, a szürrealista mozgóképművészet első remekművét, amely megmutatja, hogy a mozgalom által hirdetett rendhagyó látásmód, új alkotói felfogás a lehető legváltozatosabb technikai megoldásokkal alkalmazható.

A kiállítás széles, sokszínű áttekintést nyújt a szürrealista csoport ekkor készült munkáiból, olyan művészek felvonultatásával, mint Salvador Dalí, Max Ernst, Joan Miró, Yves Tanguy, René Magritte, Pablo Picasso, Francis Picabia, Alberto Giacometti, Jean Arp. A szürrealista fotóművészetet Man Ray, André Kertész és Brassai alkotásai képviselik, emellett olyan kevésbé ismert, de igen jelentős alkotókkal is megismerkedhet a közönség, mint Jacques-André Boiffard, Eli Lotard vagy Jean Painlevé.

A kiállítás hét nagyobb szekcióban tekinti át a szürrealizmust, illetve a mozgalom előzményeit. Az első kiállítási egység az 1929-es esztendőre és a párizsi helyszínre fókuszál. Az év a szürrealizmus történetében is fordulatot hozott: ekkor jelent meg Salvador Dalí a mozgalomban, ekkor született meg a szürrealista film, Dalí és Luis Buñuel remekműve, az Andalúziai kutya, s ekkor következett be az első szakadás a szürrealista művészek között. A második szekció a szürrealizmus előzményeit mutatja be. Itt különösen fontos a dadaizmus szerepe, mivel sok szürrealista művész, például Francis Picabia vagy Man Ray a dadaizmus radikálisan antikonformista világából érkezett. Ebben a szekcióban kapott helyet a metafizikus festő, Giorgio de Chirico is, akit a szürrealisták kezdetben mesterüknek tekintettek. A harmadik kiállítási egység középpontjában két művész áll: Max Ernst és Joan Miró. Új témáik, újfajta képalkotó technikáik, meghökkentően új látásmódjuk s nem utolsósorban elgondolkoztató, költői és humoros címadásaik révén mindketten meghatározó alkotói a szürrealizmusnak. A negyedik szekció elsősorban Salvador Dalíról szól. Talán ő az egész szürrealizmus legismertebb mestere. A katalán művész 1929 tavaszán tűnt fel Párizsban, novemberben már önálló kiállításon mutatta be képeit. Álomszerűség, költőiség és pszichoanalitikus utalások jellemzik művészetét, s hatása már kortársán, Yves Tanguy-n is érzékelhető. Az ötödik szekció annak a művészcsoportnak a munkásságát mutatja be, amelynek ténykedése 1929-ben komoly válsághoz vezetett a szürrealista körökben. A Grand Jeu (Nagy Játék) csoport egyik különleges mestere a cseh származású Josef Šima volt. A hatodik szekcióban a belga René Magritte művei állnak a középpontban. Az ellentétek és ellentmondások dialektikájára különösen érzékeny Magritte munkássága a szürrealizmus történetének egyik legnépszerűbb s a modern popkultúrában is továbbélő fejezete. A kiállítás hetedik szekciója annak a Georges Bataille köré szerveződő Documents című folyóiratnak a művészeit mutatja be, akik egyrészt szemben álltak André Breton erősen kommunista elköteleződésű köreivel, másrészt pedig alkotásaikban nem annyira a tudat alatti, mint inkább a mindennapi valóság élményeit dolgozták föl. A valóság olykor nyers, riasztó, vagy éppen nyíltan erotikus töltetű ábrázolása jellemzi munkáikat.

Az 1929-es év eseményei fordulópontot hoztak a szürrealizmus történetében, hiszen a mozgalom bomlására utaló jelek ellenére éppenséggel az újjászületését indították el. A kiállításon látható mintegy 120 festmény, grafika, szobor, fotó, film és dokumentum zöme a párizsi Pompidou Központ gyűjteményéből érkezett, de láthatók művek a madridi Museo Thyssen-Bornemiszából, a Magyar Fotográfiai Múzeumból és magángyűjteményekből is.

A kiállítás kurátorai: Didier Ottinger, a Centre national d’art et de culture Georges-Pompidou, Musée national d’art moderne igazgatóhelyettese, a szürrealizmus nemzetközileg elismert szakértője.
Társkurátorai: Marie Sarré, Centre Pompidou és Kovács Anna Zsófia, a Szépművészeti Múzeum 1800 utáni Nemzetközi Gyűjteményének vezetője.

A kiállítást magyar és angol nyelvű katalógus kíséri.

„A nagyvilág művésze vagyok…” László Fülöp (1869-1937)
2019. szeptember 26. – 2020. január 5.

László Fülöp születésének 150. évfordulójára ez a szerény, de számottevő kiállítás kísérletet tesz arra, hogy a Budapesten született és külföldön híressé lett művész munkásságát bemutassa. A művész hagyatékát kezelő, londoni székhelyű The de László Archive Trusttal együttműködésben a kiállítás 15 kiváló portrét mutat be a nagy ívű életműből; nemzetközi hírű művészeket és személyiségeket felvonultatva, akik között a festő életét töltötte. A bemutatott művek a királyi gyűjteményből és jelentős magángyűjtőktől érkeznek. A kiállítással egyidőben jelenik meg Duff Hart-Davis László Fülöpről szóló, 2010-ben publikált életrajzi kötete a Corvina Kiadó gondozásában.

Kurátorok: Bellák Gábor, Sandra de Laszlo, Katherine Field, Somfalvi Beáta

Kihűlt világ. Farkas István (1887-1944) művészete
2019. december 12. - 2020. március 15.

Farkas István 20. századi magyar festőművész egyedülálló életművet hagyott hátra, amely egy stíluskategóriába sem illeszthető be. A kiállításon a látogatók megtekinthetik legkorábbi képeit, az 1920-as években és az 1930-as évek elején Párizsban készült műveit, amikor az École de Paris legnagyobb festői közé tartozott, valamint az 1930-as és az 1940-es évek elején született munkáit, amelyek közül néhány, úgy tűnik, szinte előrevetítette alkotója tragikus halálát. Farkas István művészete és személyisége nagy hatással volt a francia kritikusokra, például André Salmon költőre, aki 1930-ban monográfiát írt róla: könyvében hangsúlyozta a művész „képességét az álmok kifejezésére a valóság legkézzelfoghatóbb szimbólumaival”. Farkas édesapja, Wolfner József halála után, 1932-ben tért haza, Budapestre. Itthon – miközben lépést tartott párizsi kortársaival – megteremtette saját, személyes és szimbolikus vizuális nyelvét. 1944-ben azonban zsidó származása miatt deportálták, és Auschwitzba érkezésekor megölték. A Magyar Nemzeti Galéria életmű-kiállítása halálának 75. évfordulója alkalmából tiszteleg a nagy művész előtt.

A kiállítás kurátora: Kolozsváry Marianna

Modern idők - Magyar művészet a millennium és a második világháború között

A múzeum felújított, második emeleti központi tereiben látható a 20. századi állandó kiállítás, amely a századfordulótól a második világháború végéig terjedő időszak legfontosabb alkotóit és törekvéseit mutatja be. Az 1896 és 1945 közötti művészetre koncentráló kiállítási egységben közel 150 festmény, 30 szobor és 200 érem tekinthető meg.

A tárlaton a korábbiaktól némileg eltérő stiláris hangsúlyokkal, új szempontok szerinti tematikai egységekkel és életmű-preferenciákkal találkozhat most a közönség. A szimbolizmushoz és a szecesszióhoz köthető alkotások közül kiemelkedik Gulácsy Lajos Varázslat (Varázsló kertje) című műve. A Magyar Vadak, a Nyolcak (többek között Czóbel Béla, Czigány Dezső, Pór Bertalan, Kernstok Károly művei), az avantgárd (Nemes Lampérth József, Uitz Béla, Bortnyik Sándor, Tihanyi Lajos alkotásai) mellett a két világháború közötti tendenciák, Vajda Lajos és Ámos Imre festészete kapott helyet. A nagybányai művésztelep alkotói - főként Ferenczy Károly -, illetve Rippl-Rónai József művészetén túl a Képzőművészek Új Társasága (KUT) tagjainak (például Berény Róbert, Márffy Ödön) és a Gresham-kör művészeinek (Szőnyi István, Bernáth Aurél, Egry József, Pátzay Pál) remekművei tekinthetők meg.

A festmény-, szobor- és éremanyag mellett a tárlaton az Iparművészeti Múzeumból kölcsönzött tárgyak is láthatóak, amelyek a századforduló és a Bauhaus mesterművei között kaptak helyet, elsősorban azokban a korszakokban, amelyekben a művészek összművészeti szellemben, tehetségüket számos műfajban próbára téve alkottak: festettek, kerámiát, bútort és kárpitot terveztek. Az eredeti enteriőröket korabeli, archív fotográfiák segítségével megidéző terekben a gödöllői művészkolónia mesterének, az építész Toroczkai Wigand Edének népmesei motívumokkal díszített faragott bútorai, Rippl-Rónai Józsefnek az Andrássy-ebédlő számára a Zsolnay-gyárban kivitelezett burjánzó szecessziós kerámiái, vagy Breuer Marcell világhírű csővázas bútorai láthatóak.

A kiállítás egyik izgalmas újdonsága az Egy nagypolgári otthon művészi harmóniája - A Schiffer-villa címet viselőterem. A nagysikerű építési vállalkozó, a mecénás Schiffer Miksa, a neves építész Vágó József által tervezett, 1911-ben elkészült otthona a korszak modernizációs törekvéseit érzékelteti. A második világháborúban súlyosan megsérült villát Rippl-Rónai József és Csók István pannója, Kernstok Károly üvegablakterve és Fémes Beck Vilmos kútfigurái idézik meg.

A kiállítás az állandó kiállításokra szóló belépővel látogatható.

Lépésváltás - Az 1945 utáni magyar művészet újrarendezett állandó kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában
Magyar Nemzeti Galéria, C épület, III. emelet

Az 1945 utáni magyar művészet története egymáshoz kapcsolódó generációk, művészcsoportok és egyéni utat kereső alkotók munkásságának a láncolatából áll. Érvényesülésükben nagy szerepet játszottak az állami nagy intézmények és a kisgalériák, illetve azok a kiállítások, amelyeken a művészek elveiket manifesztálták

A tárlat három szempontot igyekszik egymás mellé állítani: az egyik az irányzatok párhuzamos jelenléte, a másik a kiállításnak mint meghatározó eseménynek a történeti folyamatba való beemelése, a harmadik pedig az európai tendenciákhoz való viszonyíthatóság bemutatása mértékadó művek révén.

A '45 utáni magyar művészet egyik sajátossága, hogy a különböző alkotói felfogások nem váltják, hanem kísérik egymást. Példa erre a korábbi generációkra építő absztrakt művészet vagy a kiállításon bemutatott posztszürreális tendenciák, amelyek az európai avantgárd, kísérletező alkotói módszert vették alapul, ugyanakkor a helyi művészeti hagyományokat követve jelentek meg a nyolcvanas évek elejéig, a hivatalos művészet ellenpontjaként. A párhuzamos jelenségek története az elmúlt évtizedekben szinte végig nyomon követhető.

A korszak egy-egy kiállítása a művészettörténetet meghatározó eseménynek számított. Ezt is hangsúlyozzuk a tárlat több pontján, mert világossá tesz olyan, művészek közötti kapcsolódási pontokat, amelyek sokkal inkább az elvközelségről szóltak, mint a stilisztikai azonosság vagy különbözőség kérdéséről. Ennek a figyelembevétele más fényben mutat egy-egy jelenséget vagy eseményt, mert a stiláris helyett a szellemi kapcsolatokra helyezi a fő hangsúlyt.

A hatvanas, hetvenes és nyolcvanas évek művészeti stílusainak párhuzamba vagy ellentétbe helyezését azért is tartottuk fontosnak, mert az előbbiekben az avantgárd került dialógusba a szocializmus tűrt modernizmusával, míg a nyolcvanas években a nemzetközi kapcsolatokra építő új expresszív festészet és a fiatal generációt meghatározó underground jelenségek párhuzamát figyelhettük meg. A haladó művészek az európai és amerikai irányzatokhoz viszonyították alkotói elképzeléseiket, de a kiállítás célja, hogy megmutassa, hogy a magyar történelmi és kulturális összefüggések rendszerében egyedi, kiemelkedő teljesítmények jöttek létre.

A Magyar Nemzeti Galéria történetében az 1945 utáni, jelenkori műveket gyűjtő részleg, a Mai Magyar Osztály, később Jelenkori Gyűjtemény és az anyagot bemutató kiállítás csak a Budai Várba való felköltözéskor valósult meg 1975-ben. Ebben a változásban nagy szerepe volt a Nemzeti Galéria akkori igazgatójának, Pogány Ö. Gábornak.
A Galéria megalapítása óta gyűjti a kortárs műveket, de a szerzeményezés sokáig az állami kultúrpolitika értékrendjét tükrözte. A minisztériumi vásárlások helyett a nyolcvanas évektől az osztály munkatársai egyre inkább befolyásolhatták a gyűjtemény alakulását. A ma több mint 11 000 darabot számláló, csak '45 utáni magyar művészettel foglalkozó részleg az elmúlt majd 70 év művészetének legszélesebb körű műtárgyállományát birtokolja.

A kiállítás címe, a Lépésváltás a művészeti szemlélet fordulatait, a piac átértékelő szerepét és az intézményi rendszer átalakulását hangsúlyozza.

A kiállítás az állandó kiállításokra szóló belépővel látogatható.

Aktszobrok a századfordulóról. A Magyar Nemzeti Galéria 19-20. századi állandó kiállításának új kabinetje

Állandó kiállításunk új tematikus egységeként a múlt század fordulójától az 1920-as évek közepéig készült fehérmárvány szobrokból mutatunk be néhány jellegzetes aktábrázolás-típust a gyűjteményünkben lévő remekek közül. A tárlaton Beck Ö. Fülöp, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Ligeti Miklós, Moiret Ödön, Róna József és Sződy Szilárd aktszobrai láthatók.Az akt német nyelvből átvett szó, amelynek jelentése: "tett", "cselekedet". A művészeti kifejezés eredetileg a meztelen vagy felöltözött modell figurájának, tartásának, mozdulatának tanulmányszerű ábrázolását jelölte, majd fokozatosan vált a ruhátlan emberi test megjelölésévé.

Az akt megalkotásához a középkorban is modellt használtak, eleinte a női akthoz is férfi modellt. A női modell alkalmazása 1500 után vált általánossá. A magyar művészeti oktatásban még az 1890-es években sem terjedt el a meztelen modell után való rajzolás, pedig a franciaországi akadémiákon ekkor már általános gyakorlat volt.

A tárlaton megismertetett időszakra jellemző volt, hogy egymás mellett éltek a historizáló-antikizáló és a modern törekvések. Mindegyik felfogásra található példa a kiállított tanulmány jellegű, illetve allegorikus vagy szimbolikus aktszobrok között. Auguste Rodin (1840-1917) volt a századvég szobrászatának legjelentősebb megújítója, akitől a budapesti Szépművészeti Múzeum már 1900 körül vásárolt műveket. A bemutatott magyar szobrászati alkotások egy részén is érzékelhető a francia mester hatása.

A tárlaton szereplő valamennyi fehér márvány aktszobor frissen restaurált állapotban került kiállításra, így régi pompájukban megújulva gyönyörködhetnek bennük a nézők.

A kiállítás kurátora: Szeifert Judit

Helyszín: B épület, I. emelet

Állandó kiállítások: 

  • Gótikus táblaképek és faszobrok
  • Késő gótikus szárnyasoltárok
  • Késő reneszánsz és barokk művészet
  • Középkori és reneszánsz kőtár
  • 19. századi festészet
  • 19. századi szobrászat
  • Munkácsy Mihály és a századvég realizmusa
  • 20. századi művészet 1945 előtt

2019.04.17. - 2019.08.25. Minden múlt a múltam
Megnézem
2019.06.22. - 2019.08.25. Camera Lucida
Megnézem
2019.06.07. - 2019.09.22. Az önarckép fantomja. Rembrandt 350
Megnézem
2019.09.26. - 2020.01.05. „A nagyvilág művésze vagyok…” László Fülöp (1869-1937)
Megnézem
2019.06.28. - 2019.10.20. A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig – Válság és újjászületés 1929-ben
Megnézem
2019.12.12. - 2020.03.15. Kihűlt világ. Farkas István (1887-1944) művészete
Megnézem
További ajánlataink

2019.08.22. 14:00 Magyar Nemzeti Galéria programok 2019. Események, rendezvények, kiállítások
A Modern idők című állandó kiállítás kiemelt művei – önkéntesek tárlatvezetése angolul
2019.08.23. 14:00 Magyar Nemzeti Galéria programok 2019. Események, rendezvények, kiállítások
Remekművek a 19. századi gyűjteményben – önkéntesek tárlatvezetése angolul
2019.08.24. 16:00 Magyar Nemzeti Galéria programok 2019. Események, rendezvények, kiállítások
Kurátori tárlatvezetés a Minden múlt a múltam kiállításban
2019.04.17. - 2019.08.25. Fotókiállítás Budapesten, Minden múlt a múltam címmel a Magyar Nemzeti Galériában
2019.08.25. 14:00 Magyar Nemzeti Galéria programok 2019. Események, rendezvények, kiállítások
Remekművek a 19. századi gyűjteményben – önkéntesek tárlatvezetése angolul
2019.08.25. 16:00 Magyar Nemzeti Galéria programok 2019. Események, rendezvények, kiállítások
Kurátori tárlatvezetés a Minden múlt a múltam kiállításban
2019.08.28. 14:00 Magyar Nemzeti Galéria programok 2019. Események, rendezvények, kiállítások
Remekművek a 19. századi gyűjteményben – önkéntesek tárlatvezetése angolul
2019.08.15. - 2019.08.31. Tárlatvezetések angolul a Magyar Nemzeti Galériában 2019
2019.08.29. 14:00 Magyar Nemzeti Galéria programok 2019. Események, rendezvények, kiállítások
A Modern idők című állandó kiállítás kiemelt művei – önkéntesek tárlatvezetése angolul
2019.08.10. - 2019.08.31. Magyar Nemzeti Galéria tárlatvezetések 2019
2019.08.31. 14:00 Magyar Nemzeti Galéria programok 2019. Események, rendezvények, kiállítások
A Modern idők című állandó kiállítás kiemelt művei – önkéntesek tárlatvezetése angolul
2019.08.31. 15:00 Magyar Nemzeti Galéria programok 2019. Események, rendezvények, kiállítások
Tárlatvezetés A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig című kiállításban
2019.09.05. 16:00 Magyar Nemzeti Galéria programok 2019. Események, rendezvények, kiállítások
Tárlatvezetés A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig című kiállításban
2019.09.07. Tárlatvezetés diákoknak a Magyar Nemzeti Galériában 2019
2019.09.07. 11:00 Magyar Nemzeti Galéria programok 2019. Események, rendezvények, kiállítások
Tárlatvezetés gyerekeknek A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig című kiállításban
2019.09.07. 15:00 Magyar Nemzeti Galéria programok 2019. Események, rendezvények, kiállítások
Tárlatvezetés A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig című kiállításban
2019.09.12. Múzeumi programok kisbabával, művészeti szakkör 12 hónaposnál nem idősebb babával
2019.09.12. 11:00 Magyar Nemzeti Galéria programok 2019. Események, rendezvények, kiállítások
Mama, nézd! – A NŐ
2019.09.14. 11:00 Magyar Nemzeti Galéria programok 2019. Események, rendezvények, kiállítások
Angol nyelvű tárlatvezetés A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig című kiállításban
2019.09.14. 11:00 Angol nyelvű előadások és tárlatvezetések a Magyar Nemzeti Galériában
Angol nyelvű tárlatvezetés A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig című kiállításban
2019.09.19. 16:00 Magyar Nemzeti Galéria programok 2019. Események, rendezvények, kiállítások
Tárlatvezetés A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig című kiállításban
2019.09.21. 15:00 Magyar Nemzeti Galéria programok 2019. Események, rendezvények, kiállítások
Rendhagyó tárlatvezetés A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig című kiállításban
2019.06.07. - 2019.09.22. Rembrandt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában Az önarckép fantomja, Rembrandt 350 címmel
2019.09.26. - 2020.01.05. László Fülöp festménykiállítása: „A nagyvilág művésze vagyok…”
2019.09.28. Tárlatvezetés diákoknak a Magyar Nemzeti Galériában 2019
2019.09.28. 11:00 Magyar Nemzeti Galéria programok 2019. Események, rendezvények, kiállítások
Tárlatvezetés gyerekeknek A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig című kiállításban
2019.10.03. 16:00 Magyar Nemzeti Galéria programok 2019. Események, rendezvények, kiállítások
Tárlatvezetés A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig című kiállításban
2019.10.05. 11:00 Magyar Nemzeti Galéria programok 2019. Események, rendezvények, kiállítások
Angol nyelvű tárlatvezetés A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig című kiállításban
2019.10.05. 11:00 Angol nyelvű előadások és tárlatvezetések a Magyar Nemzeti Galériában
Angol nyelvű tárlatvezetés A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig című kiállításban
2019.10.12. 15:00 Magyar Nemzeti Galéria programok 2019. Események, rendezvények, kiállítások
Tárlatvezetés A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig című kiállításban
2019.06.28. - 2019.10.20. Szürrealista kiállítás Dalítól Magritte-ig – Válság és újjászületés 1929-ben
2019.12.12. - 2020.03.15. Festmény kiállítás Budapest 2019. Kihűlt világ - Farkas István (1887-1944) művészete
2019.01.01. - 2019.12.31. Magyar Nemzeti Galéria rendezvényhelyszínei és bérelhető termei
2019.01.01. - 2019.12.31. Aktszobrok a századfordulóról. A Magyar Nemzeti Galéria 19-20. századi állandó kiállítása
2019.01.01. - 2019.12.31. A Magyar művészet 1945 után - Lépésváltás. Újrarendezett állandó kiállítás a Nemzeti Galériában
2019.01.01. - 2019.12.31. Modern idők - Magyar művészet a millennium és a második világháború között
2019.01.01. - 2019.12.31. Reneszánsz kőtár állandó kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
2019.01.01. - 2019.12.31. Gótikus táblaképek állandó kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
2019.01.01. - 2019.12.31. Gótikus szárnyasoltárok állandó kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
2019.01.01. - 2019.12.31. Késő reneszánsz és barokk művészet állandó kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
2019.01.01. - 2019.12.31. 19. századi magyar szobrászat állandó kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
2019.01.01. - 2019.12.31. Munkácsy Mihály és a századvég realizmusa, állandó kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
2019.01.01. - 2019.12.31. A 20. század művészete 1945 előtt, állandó kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
2019.01.01. - 2019.12.31. 19. század festészete állandó kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
2019.01.01. - 2019.12.31. Bécsi kapu séta a Budai várban
Találatok száma: 5

Anna Hotel*** Budapest

Anna Hotel*** Budapest

Az Anna Hotel Budapest a XI. kerületében, idilli környezetben helyezkedik el. A hotelt körülölelő gyönyörű kertnek köszönhetően vendégeink a béke szigetén érezhetik magukat, a főváros hangos forgatagától néhány perc távolságban. A hotel a főváros egyik legújabb szállodája és nyitása óta célja, hogy ... Bővebben

Kiemelt partner Kiemelt partner

Continental Hotel Budapest**** Superior

Continental Hotel Budapest**** Superior

CONTINENTAL HOTEL BUDAPEST****SUPERIOR - A négycsillagos design hotel Budapest történelmi belvárosában a szecesszió és a modern belsőépítészet elemeiből kialakított egyedi saját stílust sugároz. A szálloda 272 szobája - ebből 13 lakosztály - szélessávú internet elérhetőséggel, személyre szabott és business ... Bővebben

Kiemelt partner Kiemelt partner

Danubius Hotel Gellért

Danubius Hotel Gellért

Budapest egyik legszebb szecessziós épülete a Duna-parton, a Gellért-hegy lábánál. A híres Gellért Fürdőhöz közvetlenül csatlakozó patinás szálloda hangulatos belső terekkel nyújt kényelmet és kikapcsolódást. Ki sem kell tennie a lábát a szállodából, hogy megtapasztalja a világhírű Gellért fürdő jótékony ... Bővebben

Kiemelt partner Kiemelt partner

Szállás Budapest Belvárosban (V. kerület)

Szállás Budapest Belvárosban (V. kerület)

Luxus kényelem a belváros szívében, 50 méterre a Vörösmarty tértől! Budapest 5. kerületének közepén,a Dunától pár perc sétára 2, 4, 6 fős teljesen felszerelt apartmanokkal várjuk! Központi elhelyezkedésű, mégis csendes, ideális pihenőhely egy hosszú, városnézéssel töltött nap után. Egyedi design, tágas ... Bővebben

Kiemelt partner Kiemelt partner

Hotel Sofitel Budapest Chain Bridge

Hotel Sofitel Budapest Chain Bridge

Luxus hotel Budapest szívében, a Duna partján. A hotelben 350 légkondicionált szoba, melyből 54 lakosztály, áll a vendégek rendelkezésére, csodálatos kilátással a Lánchídra és a várra. Bővebben

Kiemelt partner Kiemelt partner



A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!


Kiemelt ajánlatok

Tárlatvezetések angolul a Magyar Nemzeti Galériában 2019
Tárlatvezetések angolul a Magyar Nemzeti Galériában 2019
  • Budapest
  • I. kerület
2019. augusztus 15 - 31.
Magyar Nemzeti Galéria tárlatvezetések 2019
Magyar Nemzeti Galéria tárlatvezetések 2019
  • Budapest
  • I. kerület
2019. augusztus 10 - 31.

Figyelmébe ajánljuk!

Magyar Nemzeti Galéria
Magyar Nemzeti Galéria
  • Budapest
  • I. kerület

Szállásra van szüksége? Foglaljon online!
Pontos cím, geokód, térkép
A PROGRAMGAZDA AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJA!
Pontatlanságot talált? Itt jelezze nekünk!

Országos eseménynaptár

KeSzeCsüSzoVa
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
MEGADOTT INTERVALLUMBAN:
-TÓL -IG

Legjobb élmények

Szürrealista kiállítás Dalítól Magritte-ig – Válság és újjászületés 1929-ben
Szinyei Merse Pál kiállítás 2019 Nyíregyháza
Időszaki kiállítás Budapesten az Iparművészeti Múzeum új szerzeményeiből a Várkert Bazárban
I. világháborús kiállítás Új világ született - Európai Testvérháború 1914-1918 címmel
14.000 feletti
követő
Csatlakozz Facebook közösségünkhöz, hogy
az elsők között értesülj a legjobb programokról!
több mint 17.000
program
Iratkozz fel hírlevelünkre
a kimondottan neked javasolt élménykínálatokért!
1.000 feletti
online jegy
Ne töltsd az időt sorban állással!
Vásárold meg nálunk előre a jegyedet!

Megyék

Tájegységek


© 2007-2019 PROGRAMTURIZMUS - Magyar TourMix Kft.
Gemius
Interticket