Magyar Nemzeti Galéria kiállítások 2020
ID.3 1ST modell - A jövő megérkezett. Szálljon be!
ID.3 1ST modell - A jövő megérkezett. Szálljon be!
Ismerje meg Ön is az új Golfot! Már 5 990 000 Ft-tól megvásárolható!
Ismerje meg Ön is az új Golfot! Már 5 990 000 Ft-tól megvásárolható!
Tekintse meg kiemelt esemény listánkat!
Tekintse meg kiemelt esemény listánkat!

Magyar Nemzeti Galéria kiállítások 2020

2020.10.14. - 2021.01.31.

Nemzeti Galéria időszaki kiállítások.

Időszaki kiállítások

Összetartozunk. A Trianon előtti Magyarország rajzban elbeszélve
Magyar Nemzeti Galéria, Grafikai kabinet - 2020. október 1. – 2021. január 18.

Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben című, a 19. század végén és a századfordulón megjelent kiadványsorozat illusztrációi közül mutat be közel 60 alkotást a Magyar Nemzeti Galéria kiállítása a nemzeti összetartozás éve alkalmából. Az 1886 és 1901 között megjelent 21 kötetes munka a magyar könyvkiadás egyik legnagyobb szabású vállalkozása volt. A kötetekhez szánt, jobbára tájképeket, történelmi helyszíneket, népszokásokat, népviseleteket bemutató rajzok a legnevesebb festők, illetve a legkiválóbb rajzolók munkái. A zömében tussal, ceruzával, temperával készített illusztrációk eddig csupán elvétve szerepeltek kiállításokon.

Az Összetartozunk című különleges kamarakiállítás a magyar illusztrátorok által készített legszebb rajzokból válogat; a műveket tematikus, tájegységek szerinti csoportosításban láthatja a közönség. A kiállított művek között van többek között Nádler Róbert A budai Dunasor a várkerti épületekkel című műve a Várkert Bazár korabeli ábrázolásával, Háry Gyula rajzai Kassa utcáiról és dómjáról, valamint Rozsnyóról vagy Mednyánszky László munkája Kiskunfélegyháza vidékéről.

A monumentális kiadvány Habsburg Rudolf trónörökös kezdeményezésére jött létre és a Monarchia népeinek megismertetése volt a célja. Rudolf elképzeléseinek megfelelően a kiadvány két nyelven jelent meg, bécsi és budapesti szerkesztőséggel. A budapesti munkálatokat Jókai Mór irányította. Ugyanígy két külön nyomda állt fel az illusztrációk elkészítésére is.

A „trónörökös könyvé”-nek is nevezett füzetek 1885 és 1902 között kéthetente jelentek meg. Később tájegységek szerint kötetekbe rendezték őket, s az utókor is ebben a formájában ismerte meg a művet. A Bécsben 1902-ben megjelent utolsó három kötet magyar kiadására már nem került sor.

A 19. században népszerűek voltak az etnográfiai témájú, enciklopédikus kiadványok, Rudolf is ezek tartalmi mintájára szándékozott kialakítani a sorozatot. Emellett azonban a koncepció a trónörökös politikai nézeteit is tükrözte: a Monarchia hatalmas konglomerátumának valamennyi nemzetiségét a teljes körű – történelmi, gazdasági, néprajzi, kulturális – megismertetésük révén egyenrangú „alkotóelemként” kívánta láttatni. Ezért az írásokban korának legismertebb tudósait szólaltatta meg, míg az illusztrációk elkészítésében a korszak szinte valamennyi osztrák, magyar és más nemzetiségű művésze is részt vett.

Az illusztrációkra szóló megbízások kiosztásával, válogatásával és megítélésével külön szerkesztőbizottság foglalkozott mindkét helyszínen. A magyar bizottság elnöke Keleti Gusztáv festőművész volt. A magyar részről több mint 1600 rajz kivitelezésében a korszak számos ismert művésze részt vett. Csupán néhány név a munkatársak közül: Barabás Miklós, Zichy Mihály, Benczúr Gyula, Deák-Ébner Lajos, Feszty Árpád, Gyárfás Jenő, Székely Bertalan, Spányi Béla, Wagner Sándor. A megbízások számának eloszlása nem egyenletes, de ez inkább annak tudható be, hogy igyekeztek minél több nevet mozgósítani, akár csak néhány rajz erejéig. Emellett a 19. század utolsó két évtizedének művészei közül nem csupán a legismertebbeket hívták meg, hanem olyan megbízható vagy egyenesen kiemelkedő rajzi tudással bíró mestereket is, akik, bár festőként nem tartoztak az élvonalba, a korszak nagyszámú, reprezentatív albumainak illusztrátoraiként profi rajzolónak számítottak, mint például Háry Gyula, Dörre Tivadar, Rauscher Lajos vagy Nádler Róbert. Az Osztrák–Magyar Monarchia romantikus utánérzésektől mentes ábrázolásai az eredeti szándéknak megfelelően a szövegek egyenrangú kiegészítői. A rajzok között vannak reproduktív funkciót kielégítő, szoborművekről, régészeti leletekről vagy akár uralkodóportrékról készült másolatok, ám nagyobb számban készültek tájképek, zsánernek beillő, népszokásokat megjelenítő kompozíciók, népviseletet bemutató portrék, amelyek önálló rajzműként is megállják helyüket. E formájukban –rajzként – végeredményben a 19. század utolsó évtizedeinek rajzművészetéről adnak reprezentatív, átfogó képet. Bár a rajzok leszűkített technikai keretek között – fekete-fehérben, tussal, ceruzával, esetleg szépiával – készültek, a korszak rajzművészetében felvetődő témáknak, stílustendenciáknak, kompozíciós sémáknak legváltozatosabb képét nyújtják.

Az összességében mintegy 4500 illusztráció sokszorosításához, hosszas megfontolások után, a fametszés egy fajtáját, a xilográfiát választották, nem pedig az akkor még rendkívül költséges és technikailag  sem a megfelelő szinten lévő fotográfiát. Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben illusztrációi és a metszetek dúcai 1902-ben a bécsi császári és királyi, illetve a magyar királyi államnyomda birtokába kerültek, mivel Rudolf a teljes kiadást, „mind a szellemi tartalmat, mind a metszvények” tulajdonjogait a nyomdákra ruházta. A nem magyar szerkesztőségben előállított kötetek rajzai az Österreichische Nationalbibliothek Bildarchiv und Grafiksammlung részlegében találhatók, a dúcokról azonban nem tudnak. A magyarországi kötetekben szereplő rajzok ügyében már 1902-ben intézkedtek, ekkor a több mint 1600 rajzot a nyomda átadta a Szépművészeti Múzeumnak, ahol a Grafikai Osztály és a Történelmi Képcsarnok gyűjteményébe kerültek. A rajzok most e gyűjtemények jogutódainál, a magyar dúcok pedig a Magyar Nemzeti Múzeumban találhatók.

Kurátor: Hessky Orsolya

Sean Scully: Átutazó – Retrospektív kiállítás
Magyar Nemzeti Galéria A épület - 2020. október 14. – 2021. január 31.

A Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria a kelet-közép-európai régióban először mutatja be retrospektív igénnyel Sean Scully életművét. Scully az absztrakció legfontosabb kortárs képviselői közé tartozik, akinek művészetét egyszerre jellemzi formai redukció és referenciális gazdagság, geometrikus építkezés és expresszív önkifejezés. Az 1980-as évektől sajátságos képi nyelvet alakított ki, amely látszólag ellentétes minőségek kifinomult szintézisére épül.

A kiállítás az életmű összes meghatározó periódusát áttekinti, az 1960-as évek korai figurális kísérleteitől az 1970-es évek minimalista formanyelvén, az 1980-as évek expresszív sávokból építkező, plasztikai értékű alkotásain át (Adoráció, 1982) az ablak- és falmotívumokkal asszociálható műcsoportokig (Ablak figura, 2002), a művész sajátos tájértelmezéseiig (Tájvonal-sorozat, Fényfalak-sorozat), illetve egészen a közelmúlt sokakat meglepő figurális fordulatáig (Madonna-sorozat). A kiállítás az időrendet lazán követve, az életmű fontosabb műcsoportjait tematikus egységekbe rendezve mutatja be, hogyan „nyitotta meg” az absztrakciót Scully a tárgyias referenciák és a metaforikus tartalmak felé. A kiállítás kiemelkedő alkotásai közé tartozik a művész egyik legújabb festménye, a Fekete négyzet (2020), amely a „tiszta érzet” Kazimir Malevics által megfestett ikonjához tér vissza. A képen – amelyet első ízben a Magyar Nemzeti Galéria mutat be a közönségnek – a malevicsi motívum fekete lyukként ékelődik be a „romantikus táj” izzásába: a szinte tapintható Semmi tárgyiasulásaként, egy egzisztenciális szorongásokkal terhelt szituáció kortárs metaforájaként.

A mintegy száztíz Scully-művet bemutató kiállításon a monumentális festmények mellett szerepelnek papírmunkák, illetve megjelenik egy-egy plasztika és fotómű is. A művek értelmezését – a falakon és a tárlókban – a művész saját írásai, feljegyzései és vázlatai segítik. A művészettörténeti múlttal folytatott párbeszéd kulcsfontosságú az életmű értelmezése szempontjából. Külön szekciók foglalkoznak a művész olyan meghatározó alkotókra vonatkozó reflexióival, mint Vincent van Gogh és Pierre Bonnard. A kiállítás szövetébe mintegy beékelődik egy Bonnard-festmény is a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből, tovább árnyalva a festészettörténettel folytatott dialógust.

A tárlat címe Scully egy különös szépségű sorozatát, az Átutazó-festményeket idézi. A műveken képalapba beékelődik egy másik kép (a művész kifejezésével inset), amely minden esetben elcsúszik a kompozíció függőleges szimmetriatengelyétől. Mintha elmozdult volna, mintha mozgásban lenne. Az insetek értelmezhetők elidőző, mozgásban lévő figurákként, magányos emberalakokként, amelyek áthaladnak a horizonton. „Az inset, vagyis a belső, egy átutazó egy nagyobb struktúrában, amely asszociálni enged az anyára és a gyermekre, valamire, amit egy nagyobb dolog tart és véd” – fogalmazott a művész. Az utazás, illetve az anya és a gyermek asszociációja egyfajta életmetaforává avatja a képsík és az inset kapcsolatát: Scully az időben változó formák-alakzatok útját, alakulását, a konstellációk módosulását mutatja fel a művein. Mindez személyes tapasztalatokkal és emlékekkel is összefügg: talán az utazás, az emigráció szerepére is utal az ír származású, Angliában nevelkedő, majd Amerikában letelepedő, később pedig Európába időről időre visszatérő művész életútjában, ugyanakkor a változó konstellációk folyamatos keresésének igényére is vonatkozik.

Scully egyfajta érzelmi geometriát alakított ki az évek során, amelyet az ösztönösség és az intellektuális reflexió dinamikája jellemez. A kiállítás azt vizsgálja, hogy Scully miképpen értelmezi újra az absztrakció hagyományait és tágítja ki a fogalmát: művészetének perspektívájából szemlélve a festészet történetére és a klasszikus alkotásokra is másképp tekinthetünk.

Nemcsak a kiállítás, hanem a hozzá kapcsolódó angol, illetve magyar nyelvű katalógus is átfogó képet nyújt Sean Scully művészetéről: a kiadvány szerzői a kiállítás kurátora (Fehér Dávid) mellett Sean Scully életművének kiemelkedő szakértői (David Carrier, Kelly Grovier, Raphy Sarkissian, Arthur C. Danto), mindemellett a kötet gazdag válogatást közöl Sean Scully saját írásaiból is, amelyek közül több most jelenik meg első alkalommal.

Kurátor: Fehér Dávid

Állandó kiállítások

Modern idők - Magyar művészet a millennium és a második világháború között

A múzeum felújított, második emeleti központi tereiben látható a 20. századi állandó kiállítás, amely a századfordulótól a második világháború végéig terjedő időszak legfontosabb alkotóit és törekvéseit mutatja be. Az 1896 és 1945 közötti művészetre koncentráló kiállítási egységben közel 150 festmény, 30 szobor és 200 érem tekinthető meg.

A tárlaton a korábbiaktól némileg eltérő stiláris hangsúlyokkal, új szempontok szerinti tematikai egységekkel és életmű-preferenciákkal találkozhat most a közönség. A szimbolizmushoz és a szecesszióhoz köthető alkotások közül kiemelkedik Gulácsy Lajos Varázslat (Varázsló kertje) című műve. A Magyar Vadak, a Nyolcak (többek között Czóbel Béla, Czigány Dezső, Pór Bertalan, Kernstok Károly művei), az avantgárd (Nemes Lampérth József, Uitz Béla, Bortnyik Sándor, Tihanyi Lajos alkotásai) mellett a két világháború közötti tendenciák, Vajda Lajos és Ámos Imre festészete kapott helyet. A nagybányai művésztelep alkotói - főként Ferenczy Károly -, illetve Rippl-Rónai József művészetén túl a Képzőművészek Új Társasága (KUT) tagjainak (például Berény Róbert, Márffy Ödön) és a Gresham-kör művészeinek (Szőnyi István, Bernáth Aurél, Egry József, Pátzay Pál) remekművei tekinthetők meg.

A festmény-, szobor- és éremanyag mellett a tárlaton az Iparművészeti Múzeumból kölcsönzött tárgyak is láthatóak, amelyek a századforduló és a Bauhaus mesterművei között kaptak helyet, elsősorban azokban a korszakokban, amelyekben a művészek összművészeti szellemben, tehetségüket számos műfajban próbára téve alkottak: festettek, kerámiát, bútort és kárpitot terveztek. Az eredeti enteriőröket korabeli, archív fotográfiák segítségével megidéző terekben a gödöllői művészkolónia mesterének, az építész Toroczkai Wigand Edének népmesei motívumokkal díszített faragott bútorai, Rippl-Rónai Józsefnek az Andrássy-ebédlő számára a Zsolnay-gyárban kivitelezett burjánzó szecessziós kerámiái, vagy Breuer Marcell világhírű csővázas bútorai láthatóak.

A kiállítás egyik izgalmas újdonsága az Egy nagypolgári otthon művészi harmóniája - A Schiffer-villa címet viselőterem. A nagysikerű építési vállalkozó, a mecénás Schiffer Miksa, a neves építész Vágó József által tervezett, 1911-ben elkészült otthona a korszak modernizációs törekvéseit érzékelteti. A második világháborúban súlyosan megsérült villát Rippl-Rónai József és Csók István pannója, Kernstok Károly üvegablakterve és Fémes Beck Vilmos kútfigurái idézik meg.

A kiállítás az állandó kiállításokra szóló belépővel látogatható.

Lépésváltás - Az 1945 utáni magyar művészet újrarendezett állandó kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában
Magyar Nemzeti Galéria, C épület, III. emelet

Az 1945 utáni magyar művészet története egymáshoz kapcsolódó generációk, művészcsoportok és egyéni utat kereső alkotók munkásságának a láncolatából áll. Érvényesülésükben nagy szerepet játszottak az állami nagy intézmények és a kisgalériák, illetve azok a kiállítások, amelyeken a művészek elveiket manifesztálták

A tárlat három szempontot igyekszik egymás mellé állítani: az egyik az irányzatok párhuzamos jelenléte, a másik a kiállításnak mint meghatározó eseménynek a történeti folyamatba való beemelése, a harmadik pedig az európai tendenciákhoz való viszonyíthatóság bemutatása mértékadó művek révén.

A '45 utáni magyar művészet egyik sajátossága, hogy a különböző alkotói felfogások nem váltják, hanem kísérik egymást. Példa erre a korábbi generációkra építő absztrakt művészet vagy a kiállításon bemutatott posztszürreális tendenciák, amelyek az európai avantgárd, kísérletező alkotói módszert vették alapul, ugyanakkor a helyi művészeti hagyományokat követve jelentek meg a nyolcvanas évek elejéig, a hivatalos művészet ellenpontjaként. A párhuzamos jelenségek története az elmúlt évtizedekben szinte végig nyomon követhető.

A korszak egy-egy kiállítása a művészettörténetet meghatározó eseménynek számított. Ezt is hangsúlyozzuk a tárlat több pontján, mert világossá tesz olyan, művészek közötti kapcsolódási pontokat, amelyek sokkal inkább az elvközelségről szóltak, mint a stilisztikai azonosság vagy különbözőség kérdéséről. Ennek a figyelembevétele más fényben mutat egy-egy jelenséget vagy eseményt, mert a stiláris helyett a szellemi kapcsolatokra helyezi a fő hangsúlyt.

A hatvanas, hetvenes és nyolcvanas évek művészeti stílusainak párhuzamba vagy ellentétbe helyezését azért is tartottuk fontosnak, mert az előbbiekben az avantgárd került dialógusba a szocializmus tűrt modernizmusával, míg a nyolcvanas években a nemzetközi kapcsolatokra építő új expresszív festészet és a fiatal generációt meghatározó underground jelenségek párhuzamát figyelhettük meg. A haladó művészek az európai és amerikai irányzatokhoz viszonyították alkotói elképzeléseiket, de a kiállítás célja, hogy megmutassa, hogy a magyar történelmi és kulturális összefüggések rendszerében egyedi, kiemelkedő teljesítmények jöttek létre.

A Magyar Nemzeti Galéria történetében az 1945 utáni, jelenkori műveket gyűjtő részleg, a Mai Magyar Osztály, később Jelenkori Gyűjtemény és az anyagot bemutató kiállítás csak a Budai Várba való felköltözéskor valósult meg 1975-ben. Ebben a változásban nagy szerepe volt a Nemzeti Galéria akkori igazgatójának, Pogány Ö. Gábornak.
A Galéria megalapítása óta gyűjti a kortárs műveket, de a szerzeményezés sokáig az állami kultúrpolitika értékrendjét tükrözte. A minisztériumi vásárlások helyett a nyolcvanas évektől az osztály munkatársai egyre inkább befolyásolhatták a gyűjtemény alakulását. A ma több mint 11 000 darabot számláló, csak '45 utáni magyar művészettel foglalkozó részleg az elmúlt majd 70 év művészetének legszélesebb körű műtárgyállományát birtokolja.

A kiállítás címe, a Lépésváltás a művészeti szemlélet fordulatait, a piac átértékelő szerepét és az intézményi rendszer átalakulását hangsúlyozza.

A kiállítás az állandó kiállításokra szóló belépővel látogatható.

Aktszobrok a századfordulóról. A Magyar Nemzeti Galéria 19-20. századi állandó kiállításának új kabinetje

Állandó kiállításunk új tematikus egységeként a múlt század fordulójától az 1920-as évek közepéig készült fehérmárvány szobrokból mutatunk be néhány jellegzetes aktábrázolás-típust a gyűjteményünkben lévő remekek közül. A tárlaton Beck Ö. Fülöp, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Ligeti Miklós, Moiret Ödön, Róna József és Sződy Szilárd aktszobrai láthatók.Az akt német nyelvből átvett szó, amelynek jelentése: "tett", "cselekedet". A művészeti kifejezés eredetileg a meztelen vagy felöltözött modell figurájának, tartásának, mozdulatának tanulmányszerű ábrázolását jelölte, majd fokozatosan vált a ruhátlan emberi test megjelölésévé.

Az akt megalkotásához a középkorban is modellt használtak, eleinte a női akthoz is férfi modellt. A női modell alkalmazása 1500 után vált általánossá. A magyar művészeti oktatásban még az 1890-es években sem terjedt el a meztelen modell után való rajzolás, pedig a franciaországi akadémiákon ekkor már általános gyakorlat volt.

A tárlaton megismertetett időszakra jellemző volt, hogy egymás mellett éltek a historizáló-antikizáló és a modern törekvések. Mindegyik felfogásra található példa a kiállított tanulmány jellegű, illetve allegorikus vagy szimbolikus aktszobrok között. Auguste Rodin (1840-1917) volt a századvég szobrászatának legjelentősebb megújítója, akitől a budapesti Szépművészeti Múzeum már 1900 körül vásárolt műveket. A bemutatott magyar szobrászati alkotások egy részén is érzékelhető a francia mester hatása.

A tárlaton szereplő valamennyi fehér márvány aktszobor frissen restaurált állapotban került kiállításra, így régi pompájukban megújulva gyönyörködhetnek bennük a nézők.

A kiállítás kurátora: Szeifert Judit

Helyszín: B épület, I. emelet

Állandó kiállítások: 

  • Gótikus táblaképek és faszobrok
  • Késő gótikus szárnyasoltárok
  • Késő reneszánsz és barokk művészet
  • Középkori és reneszánsz kőtár
  • 19. századi festészet
  • 19. századi szobrászat
  • Munkácsy Mihály és a századvég realizmusa
  • 20. századi művészet 1945 előtt

2020.10.14. - 2021.01.31. Sean Scully: Átutazó – Retrospektív kiállítás
2020.10.01. - 2021.01.18.
2020.01.01. - 2020.12.31.
További ajánlataink

2020.11.05. Magyar Nemzeti Galéria tárlatvezetések 2020
2020.11.05. Magyar Nemzeti Galéria programok 2020. Események, rendezvények, kiállítások
Sean Scully: Átutazó – Retrospektív kiállítás | Fehér Dávid kurátori tárlatvezetése a Magyar Nemzeti Galéria időszaki kiállításán
2020.10.14. - 2021.01.31. Festmény kiállítás Budapest 2020. Sean Scully: Átutazó – Retrospektív kiállítás
2020.11.19. Magyar Nemzeti Galéria programok 2020. Események, rendezvények, kiállítások
MÚZEUM+ SZINYEI
2020.11.19. Múzeum+ Magyar Nemzeti Galéria 2020
2020.11.25. Magyar Nemzeti Galéria programok 2020. Események, rendezvények, kiállítások
Szinyei Merse Pál 100 – 2020 ÉVFORDULÓS MŰVÉSZEI-SOROZAT | Rajzokból kirajzolódó élet – Szinyei Merse Pál fiatalsága és művészete grafikai alkotásai nyomán || Hessky Orsolya művészettörténész előadása a Magyar Nemzeti Galériában
2020.10.01. - 2021.01.18. Trianon előtti Magyarország rajzban elbeszélve. `Összetartozunk`
2020.12.03. Múzeum+ Magyar Nemzeti Galéria 2020
2020.01.01. - 2020.12.31. Magyar Nemzeti Galéria rendezvényhelyszínei és bérelhető termei
2020.01.01. - 2020.12.31. Aktszobrok a századfordulóról. A Magyar Nemzeti Galéria 19-20. századi állandó kiállítása
2020.01.01. - 2020.12.31. A Magyar művészet 1945 után - Lépésváltás. Újrarendezett állandó kiállítás a Nemzeti Galériában
2020.01.01. - 2020.12.31. Modern idők - Magyar művészet a millennium és a második világháború között
2020.01.01. - 2020.12.31. Reneszánsz kőtár állandó kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
2020.01.01. - 2020.12.31. Gótikus táblaképek állandó kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
2020.01.01. - 2020.12.31. Gótikus szárnyasoltárok állandó kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
2020.01.01. - 2020.12.31. 19. századi magyar szobrászat állandó kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
2020.01.01. - 2020.12.31. Munkácsy Mihály és a századvég realizmusa, állandó kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
2020.01.01. - 2020.12.31. A 20. század művészete 1945 előtt, állandó kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
2020.01.01. - 2020.12.31. 19. század festészete állandó kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
2020.01.01. - 2020.12.31. Bécsi kapu séta a Budai várban
2020.01.01. - 2020.12.31. Programok a Budai Várnegyedben 2020
Találatok száma: 5

Hotel Memories Budapest**** Rumbachspace Event & Conference

Hotel Memories Budapest**** Rumbachspace Event & Conference

A Hotel Memories Budapest**** 2018 októberében nyitotta meg kapuit, később 2019-ben pedig 4 rendezvényhelyszínnel bővült. A hotel a VII. kerület szívében, a Dohány utcai Zsinagógától 30 méterre, a Deák Ferenc téri metrómegállótól pedig 100 méterre található a Wesselényi utcában található. Bővebben

Kiemelt partner

Continental Hotel Budapest**** Superior

Continental Hotel Budapest**** Superior

CONTINENTAL HOTEL BUDAPEST**** SUPERIOR - A négycsillagos design hotel Budapest történelmi belvárosában a szecesszió és a modern belsőépítészet elemeiből kialakított egyedi saját stílust sugároz. A szálloda 272 szobája - ebből 13 lakosztály - szélessávú internet elérhetőséggel, személyre szabott és business ... Bővebben

Kiemelt partner

Hotel Sofitel Budapest Chain Bridge

Hotel Sofitel Budapest Chain Bridge

Luxus hotel Budapest szívében, a Duna partján. A hotelben 350 légkondicionált szoba, melyből 54 lakosztály, áll a vendégek rendelkezésére, csodálatos kilátással a Lánchídra és a várra. Bővebben

Kiemelt partner

Anna Hotel**** Budapest

Anna Hotel**** Budapest

Az Anna Hotel Budapest a XI. kerületében, idilli környezetben helyezkedik el. A hotelt körülölelő gyönyörű kertnek köszönhetően vendégeink a béke szigetén érezhetik magukat, a főváros hangos forgatagától néhány perc távolságban. A hotel a főváros egyik legújabb szállodája és nyitása óta célja, hogy ... Bővebben

Kiemelt partner

Danubius Hotel Gellért

Danubius Hotel Gellért

Budapest egyik legszebb szecessziós épülete a Duna-parton, a Gellért-hegy lábánál. A híres Gellért Fürdőhöz közvetlenül csatlakozó patinás szálloda hangulatos belső terekkel nyújt kényelmet és kikapcsolódást. Ki sem kell tennie a lábát a szállodából, hogy megtapasztalja a világhírű Gellért fürdő jótékony ... Bővebben

Kiemelt partner



A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!


Kiemelt ajánlatok

Kiemelt ajánlatok

Hasonló ajánlatok

PontyShow Online 2020. Virtuális Horgász kiállítás és vásár
PontyShow Online 2020. Virtuális Horgász kiállítás és vásár
  • Budapest
  • X. kerület
2020. november 13 - 15.
Országgyűlési Múzeum programok 2020
Országgyűlési Múzeum programok 2020
  • Budapest
  • V. kerület
2020.10.26. - 11.01.

Figyelmébe ajánljuk!

Magyar Nemzeti Galéria
Magyar Nemzeti Galéria
  • Budapest
  • I. kerület

Érdemes felkeresni!

Országos Széchényi Könyvtár
Országos Széchényi Könyvtár
  • Budapest
  • I. kerület
Alagút Bisztró & Café
Alagút Bisztró & Café
  • Budapest
  • I. kerület
Andante Borpatika
Andante Borpatika
  • Budapest
  • I. kerület

Ez is érdekelheti!

Arany Sas Patikamúzeum
Arany Sas Patikamúzeum
  • Budapest
  • I. kerület
Budavári Mátyás-templom
Budavári Mátyás-templom
  • Budapest
  • I. kerület
De la Motte - Beer-palota
De la Motte - Beer-palota
  • Budapest
  • I. kerület

Szállásra van szüksége? Foglaljon online!
Pontos cím, geokód, térkép
A PROGRAMGAZDA AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJA!
Pontatlanságot talált? Itt jelezze nekünk!
Kevés az információ?
Ha valamit nem talál, további információkat kérhet szerkesztőségünktől.
Információkérés

Országos eseménynaptár

KeSzeCsüSzoVa
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
MEGADOTT INTERVALLUMBAN:
-TÓL -IG

Online jegyvásárlás

Kiemelt események