8. kerületi városrészek: Istvánmező (egy része), Józsefváros, Kerepesdűlő, Tisztviselőtelep.
A főbejáratnál a Fogadótér kupolájában egy barázdás bálna felfüggesztett csontváza alatt léphet be a látogató. A nálunk látható példányt 1896-ban ejtették el az Atlanti-óceánban, az ipari méretű bálnavadászat fénykorában, majd 1900-ban Bécsből, 4000 aranykoronáért vásárolták meg. A koponyán látható égésnyomok az 1956-os tűzvész során keletkeztek. Az egyik állkapocsfél évek óta a Természetbúvár-teremben ejtette ámulatba a kicsiket és a nagyokat egyaránt. A csontváz súlya mintegy 2 tonna, ebből csak a koponya kb. egy tonnát nyom. A múzeumban először látható a teljes csontváz. A Magyar Természettudományi Múzeum új főbejáratának tervezése a csontváz alakjának figyelembevételével történt, ezért a kupola aszimmetrikus. A váz felfüggesztése speciális tervezést és állványozást igényelt. A gerenda 10 felfüggesztési ponton tartja.
A főbejáratnál a Fogadótér kupolájában egy barázdás bálna felfüggesztett csontváza alatt léphet be a látogató. A nálunk látható példányt 1896-ban ejtették el az Atlanti-óceánban, az ipari méretű bálnavadászat fénykorában, majd 1900-ban Bécsből, 4000 aranykoronáért vásárolták meg. A koponyán látható égésnyomok az 1956-os tűzvész során keletkeztek. Az egyik állkapocsfél évek óta a Természetbúvár-teremben ejtette ámulatba a kicsiket és a nagyokat egyaránt. A csontváz súlya mintegy 2 tonna, ebből csak a koponya kb. egy tonnát nyom. A múzeumban először látható a teljes csontváz. A Magyar Természettudományi Múzeum új főbejáratának tervezése a csontváz alakjának figyelembevételével történt, ezért a kupola aszimmetrikus. A váz felfüggesztése speciális tervezést és állványozást igényelt. A gerenda 10 felfüggesztési ponton tartja.
A főbejáratnál a Fogadótér kupolájában egy barázdás bálna felfüggesztett csontváza alatt léphet be a látogató. A nálunk látható példányt 1896-ban ejtették el az Atlanti-óceánban, az ipari méretű bálnavadászat fénykorában, majd 1900-ban Bécsből, 4000 aranykoronáért vásárolták meg. A koponyán látható égésnyomok az 1956-os tűzvész során keletkeztek. Az egyik állkapocsfél évek óta a Természetbúvár-teremben ejtette ámulatba a kicsiket és a nagyokat egyaránt. A csontváz súlya mintegy 2 tonna, ebből csak a koponya kb. egy tonnát nyom. A múzeumban először látható a teljes csontváz. A Magyar Természettudományi Múzeum új főbejáratának tervezése a csontváz alakjának figyelembevételével történt, ezért a kupola aszimmetrikus. A váz felfüggesztése speciális tervezést és állványozást igényelt. A gerenda 10 felfüggesztési ponton tartja.
Rovarlesen - múzeumpedagógiai foglalkozás óvodásoknak és alsósoknak a Magyar Természettudományi Múzeumban 2026-ban. Ezen a foglalkozáson a rovarok ismeretlen, kicsit titokzatos, de mindenképpen izgalmas világával ismerkedünk. Az az állat, amelyik kicsi és sok lába van, még nem biztos, hogy rovar. Milyenek is hát a rovarok? Milyen testrészeik vannak? Hogyan működik az összetett szem? Beszélünk arról, hogy van-e különbség a lepke és a pillangó között. Kipróbáljuk mire való a szarvasbogár rágója, hogyan, mivel és miért „hegedül” a szöcske, és eljátsszuk azt is hogyan, és miért táncolnak a méhek.
Rovarlesen - múzeumpedagógiai foglalkozás óvodásoknak és alsósoknak a Magyar Természettudományi Múzeumban 2026-ban. Ezen a foglalkozáson a rovarok ismeretlen, kicsit titokzatos, de mindenképpen izgalmas világával ismerkedünk. Az az állat, amelyik kicsi és sok lába van, még nem biztos, hogy rovar. Milyenek is hát a rovarok? Milyen testrészeik vannak? Hogyan működik az összetett szem? Beszélünk arról, hogy van-e különbség a lepke és a pillangó között. Kipróbáljuk mire való a szarvasbogár rágója, hogyan, mivel és miért „hegedül” a szöcske, és eljátsszuk azt is hogyan, és miért táncolnak a méhek.
Rovarlesen - múzeumpedagógiai foglalkozás óvodásoknak és alsósoknak a Magyar Természettudományi Múzeumban 2026-ban. Ezen a foglalkozáson a rovarok ismeretlen, kicsit titokzatos, de mindenképpen izgalmas világával ismerkedünk. Az az állat, amelyik kicsi és sok lába van, még nem biztos, hogy rovar. Milyenek is hát a rovarok? Milyen testrészeik vannak? Hogyan működik az összetett szem? Beszélünk arról, hogy van-e különbség a lepke és a pillangó között. Kipróbáljuk mire való a szarvasbogár rágója, hogyan, mivel és miért „hegedül” a szöcske, és eljátsszuk azt is hogyan, és miért táncolnak a méhek.
Az Orczy-kert területét Orczy Lőrinc báró vásárolta meg 1783-ban. Fia, Orczy László (1750-1807) fogott aztán hozzá az akkori Pest legnagyobb és legszebb angolkertjének megteremtéséhez. Orczy László barátainak ajánlására l794-ben szolgálatába fogadta Petri Bernhardot, a kor híres kertépítészét, és megbízta a nagyszabású terv elkészítésével, valamint a kivitelezés irányításával. A század végén a kertet megnyitották a széles közönség számára is.
Az Orczy-kert területét Orczy Lőrinc báró vásárolta meg 1783-ban. Fia, Orczy László (1750-1807) fogott aztán hozzá az akkori Pest legnagyobb és legszebb angolkertjének megteremtéséhez. Orczy László barátainak ajánlására l794-ben szolgálatába fogadta Petri Bernhardot, a kor híres kertépítészét, és megbízta a nagyszabású terv elkészítésével, valamint a kivitelezés irányításával. A század végén a kertet megnyitották a széles közönség számára is.
Az Orczy-kert területét Orczy Lőrinc báró vásárolta meg 1783-ban. Fia, Orczy László (1750-1807) fogott aztán hozzá az akkori Pest legnagyobb és legszebb angolkertjének megteremtéséhez. Orczy László barátainak ajánlására l794-ben szolgálatába fogadta Petri Bernhardot, a kor híres kertépítészét, és megbízta a nagyszabású terv elkészítésével, valamint a kivitelezés irányításával. A század végén a kertet megnyitották a széles közönség számára is.
Mintegy 170 éves történelmével a Fiumei úti sírkert (régen Kerepesi úti temető) mára olyan kultuszhellyé vált, mint a párizsi Père-Lachaise, ahol Molière, Chopin és Jim Morrison sírja helyett Ady, Jókai, Arany, Kossuth, Erkel, Faludy, Jancsó és Kertész Imre sírját lehet felkeresni.
Állandó Dinoszaurusz kiállítás a Magyar Természettudományi Múzeumban. Hogyan éltek?
Az ELTE Füvészkert fokozottan védett természetvédelmi terület. Tegyen egy sétát az évszázados fák közt! Előzetes jelentkezés alapján felnőtt csoportoknak idegenvezetés, általános és középiskolás osztályok részére szakvezetés igényelhető.
A dinoszauruszok kora Magyarországon. Állandó kiállítás Budapesten, a Magyar Természettudományi Múzeumban 2026-ban. A kiállítás egy olyan világot mutat be, melynek csak néhány képviselője (kisemlősök, madarak) élte túl a földtörténet nagy viharait. Tudományos szenzációk, igazi ritkaságok, a magyar dinók mutatkoznak be a kiállításon. Testrekonstrukciók, teljes csontvázak, eredeti leletek és egy új, Magyarországon múzeumban először bemutatkozó, interaktív számítógépes technika várják a látogatókat.
A dinoszauruszok kora Magyarországon. Állandó kiállítás Budapesten, a Magyar Természettudományi Múzeumban 2026-ban. A kiállítás egy olyan világot mutat be, melynek csak néhány képviselője (kisemlősök, madarak) élte túl a földtörténet nagy viharait. Tudományos szenzációk, igazi ritkaságok, a magyar dinók mutatkoznak be a kiállításon. Testrekonstrukciók, teljes csontvázak, eredeti leletek és egy új, Magyarországon múzeumban először bemutatkozó, interaktív számítógépes technika várják a látogatókat.
A dinoszauruszok kora Magyarországon. Állandó kiállítás Budapesten, a Magyar Természettudományi Múzeumban 2026-ban. A kiállítás egy olyan világot mutat be, melynek csak néhány képviselője (kisemlősök, madarak) élte túl a földtörténet nagy viharait. Tudományos szenzációk, igazi ritkaságok, a magyar dinók mutatkoznak be a kiállításon. Testrekonstrukciók, teljes csontvázak, eredeti leletek és egy új, Magyarországon múzeumban először bemutatkozó, interaktív számítógépes technika várják a látogatókat.
Az ELTE Botanikus Kertje a Föld flórájából 250, a Nemzetközi Természetvédelmi Unió által veszélyeztetettnek minősített, vörös könyves fajt mutat be, illetve 85 hazai veszélyeztetett fajt őriz és mutat be. Jöjjön el a Füvészkertbe, tegyen egy sétát az évszázados fák közt, gyönyörködjön a felújított üvegházak kincseiben.
Az ELTE Botanikus Kertje a Föld flórájából 250, a Nemzetközi Természetvédelmi Unió által veszélyeztetettnek minősített, vörös könyves fajt mutat be, illetve 85 hazai veszélyeztetett fajt őriz és mutat be. Jöjjön el a Füvészkertbe, tegyen egy sétát az évszázados fák közt, gyönyörködjön a felújított üvegházak kincseiben.
Az ELTE Botanikus Kertje a Föld flórájából 250, a Nemzetközi Természetvédelmi Unió által veszélyeztetettnek minősített, vörös könyves fajt mutat be, illetve 85 hazai veszélyeztetett fajt őriz és mutat be. Jöjjön el a Füvészkertbe, tegyen egy sétát az évszázados fák közt, gyönyörködjön a felújított üvegházak kincseiben.
