
2026-ban minden hónap első vasárnapján és a nemzeti ünnepeken ingyenesen látogathatóak a Magyar Természettudományi Múzeum állandó kiállításai. Az ingyenesség minden esetben kizárólag az állandó kiállításokra vonatkozik, ha 18 év alatti gyerekeket kísérnek (max. 2 fő közeli hozzátartozó), illetve a 26 év alattiaknak és 70. életévét betöltött személyeknek.
2026-ban minden hónap első vasárnapján és a nemzeti ünnepeken ingyenesen látogathatóak a Magyar Természettudományi Múzeum állandó kiállításai. Az ingyenesség minden esetben kizárólag az állandó kiállításokra vonatkozik, ha 18 év alatti gyerekeket kísérnek (max. 2 fő közeli hozzátartozó), illetve a 26 év alattiaknak és 70. életévét betöltött személyeknek.

2026-ban minden hónap első vasárnapján és a nemzeti ünnepeken ingyenesen látogathatóak a Magyar Természettudományi Múzeum állandó kiállításai. Az ingyenesség minden esetben kizárólag az állandó kiállításokra vonatkozik, ha 18 év alatti gyerekeket kísérnek (max. 2 fő közeli hozzátartozó), illetve a 26 év alattiaknak és 70. életévét betöltött személyeknek.

A Magyar Nemzeti Múzeumban látogatható A Seuso-kincs. Pannonia fénye című állandó kiállítás! A korábbi Seuso-kiállításokhoz képest bővebb tárgyi anyag felhívja a figyelmet a kincs birodalmi és pannóniai összefüggéseire, közvetíti a kései Római Birodalom elitjének mentalitását, arisztokratikus életformáját és önmagáról alkotott képét, s azt a folyamatot, amelynek során a korabeli birodalmi elit kereszténnyé lett. A kiállításhoz alkalmanként tárlatvezetések is kapcsolódnak.
A Magyar Nemzeti Múzeumban látogatható A Seuso-kincs. Pannonia fénye című állandó kiállítás! A korábbi Seuso-kiállításokhoz képest bővebb tárgyi anyag felhívja a figyelmet a kincs birodalmi és pannóniai összefüggéseire, közvetíti a kései Római Birodalom elitjének mentalitását, arisztokratikus életformáját és önmagáról alkotott képét, s azt a folyamatot, amelynek során a korabeli birodalmi elit kereszténnyé lett. A kiállításhoz alkalmanként tárlatvezetések is kapcsolódnak.

A Magyar Nemzeti Múzeumban látogatható A Seuso-kincs. Pannonia fénye című állandó kiállítás! A korábbi Seuso-kiállításokhoz képest bővebb tárgyi anyag felhívja a figyelmet a kincs birodalmi és pannóniai összefüggéseire, közvetíti a kései Római Birodalom elitjének mentalitását, arisztokratikus életformáját és önmagáról alkotott képét, s azt a folyamatot, amelynek során a korabeli birodalmi elit kereszténnyé lett. A kiállításhoz alkalmanként tárlatvezetések is kapcsolódnak.

2026. január 23- és 2026. július 12. között látogatható az Attila-kiállítás Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az Attila című időszaki tárlat a hunok uralkodójának személyét és örökségét mutatja be. A tárlat 13 ország 64 múzeumának mintegy 400 műtárgyán keresztül idézi meg Attila alakját és korát. Felbecsülhetetlen értékű kincsek, a hódítók fegyverei, sírokban talált torzított koponyák és a hun birodalom legendás története. Mindez egy kiállításban, amelynek főszereplője Attila, a hunok uralkodója.
2026. január 23- és 2026. július 12. között látogatható az Attila-kiállítás Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az Attila című időszaki tárlat a hunok uralkodójának személyét és örökségét mutatja be. A tárlat 13 ország 64 múzeumának mintegy 400 műtárgyán keresztül idézi meg Attila alakját és korát. Felbecsülhetetlen értékű kincsek, a hódítók fegyverei, sírokban talált torzított koponyák és a hun birodalom legendás története. Mindez egy kiállításban, amelynek főszereplője Attila, a hunok uralkodója.

2026. január 23- és 2026. július 12. között látogatható az Attila-kiállítás Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az Attila című időszaki tárlat a hunok uralkodójának személyét és örökségét mutatja be. A tárlat 13 ország 64 múzeumának mintegy 400 műtárgyán keresztül idézi meg Attila alakját és korát. Felbecsülhetetlen értékű kincsek, a hódítók fegyverei, sírokban talált torzított koponyák és a hun birodalom legendás története. Mindez egy kiállításban, amelynek főszereplője Attila, a hunok uralkodója.

Titkok a föld alatt – ásványok, kőzetek, drágakövek címmel állandó kiállítás látogatható a Magyar Természettudományi Múzeumban. Kíváncsi rá, hogy nézhet ki egy mindenes fehércseléd, vagy mik a tagjai egy Betéti ásványtársaságnak? Hogyan segíthet a ház körül egy föld alól előkerült háztartási alkalmazott? Mit tisztítanak a szagmunkások? Egyáltalán miért kell ismernünk az ásványokat? Az ásványok részei mindennapi életünknek. Nincs olyan nap, hogy valamilyen formában ne találkozzunk velük. Gondoljunk csak az ételeinkben megtalálható sóra, a ceruzánk belét adó grafitra vagy a szerencsésebbek ékszereiben előforduló smaragdra vagy gyémántra.
Titkok a föld alatt – ásványok, kőzetek, drágakövek címmel állandó kiállítás látogatható a Magyar Természettudományi Múzeumban. Kíváncsi rá, hogy nézhet ki egy mindenes fehércseléd, vagy mik a tagjai egy Betéti ásványtársaságnak? Hogyan segíthet a ház körül egy föld alól előkerült háztartási alkalmazott? Mit tisztítanak a szagmunkások? Egyáltalán miért kell ismernünk az ásványokat? Az ásványok részei mindennapi életünknek. Nincs olyan nap, hogy valamilyen formában ne találkozzunk velük. Gondoljunk csak az ételeinkben megtalálható sóra, a ceruzánk belét adó grafitra vagy a szerencsésebbek ékszereiben előforduló smaragdra vagy gyémántra.

Titkok a föld alatt – ásványok, kőzetek, drágakövek címmel állandó kiállítás látogatható a Magyar Természettudományi Múzeumban. Kíváncsi rá, hogy nézhet ki egy mindenes fehércseléd, vagy mik a tagjai egy Betéti ásványtársaságnak? Hogyan segíthet a ház körül egy föld alól előkerült háztartási alkalmazott? Mit tisztítanak a szagmunkások? Egyáltalán miért kell ismernünk az ásványokat? Az ásványok részei mindennapi életünknek. Nincs olyan nap, hogy valamilyen formában ne találkozzunk velük. Gondoljunk csak az ételeinkben megtalálható sóra, a ceruzánk belét adó grafitra vagy a szerencsésebbek ékszereiben előforduló smaragdra vagy gyémántra.

A Magyar Természettudományi Múzeum Természetbúvár termét bárki kipróbálhatja, akit érdekel a természet és az állatok világa! Nem számít, hány éves vagy, ismerd meg, fedezd fel és vizsgáld meg a tüskés gömbhalat, a bálna állkapcsát, a daru légcsövét, az emberi koponyát és még temérdek tárgyat a természetből. Mikroszkópok, UV lámpa, nagyítók segítenek az élményszerzésben. A Természetbúvár-terem mindenkinek felfedezhető egyénileg, családi program keretében, illetve szervezett oktatás keretében érkezőknek csoportosan.
A Magyar Természettudományi Múzeum Természetbúvár termét bárki kipróbálhatja, akit érdekel a természet és az állatok világa! Nem számít, hány éves vagy, ismerd meg, fedezd fel és vizsgáld meg a tüskés gömbhalat, a bálna állkapcsát, a daru légcsövét, az emberi koponyát és még temérdek tárgyat a természetből. Mikroszkópok, UV lámpa, nagyítók segítenek az élményszerzésben. A Természetbúvár-terem mindenkinek felfedezhető egyénileg, családi program keretében, illetve szervezett oktatás keretében érkezőknek csoportosan.

A Magyar Természettudományi Múzeum Természetbúvár termét bárki kipróbálhatja, akit érdekel a természet és az állatok világa! Nem számít, hány éves vagy, ismerd meg, fedezd fel és vizsgáld meg a tüskés gömbhalat, a bálna állkapcsát, a daru légcsövét, az emberi koponyát és még temérdek tárgyat a természetből. Mikroszkópok, UV lámpa, nagyítók segítenek az élményszerzésben. A Természetbúvár-terem mindenkinek felfedezhető egyénileg, családi program keretében, illetve szervezett oktatás keretében érkezőknek csoportosan.

A főbejáratnál a Fogadótér kupolájában egy barázdás bálna felfüggesztett csontváza alatt léphet be a látogató. A nálunk látható példányt 1896-ban ejtették el az Atlanti-óceánban, az ipari méretű bálnavadászat fénykorában, majd 1900-ban Bécsből, 4000 aranykoronáért vásárolták meg. A koponyán látható égésnyomok az 1956-os tűzvész során keletkeztek. Az egyik állkapocsfél évek óta a Természetbúvár-teremben ejtette ámulatba a kicsiket és a nagyokat egyaránt. A csontváz súlya mintegy 2 tonna, ebből csak a koponya kb. egy tonnát nyom. A múzeumban először látható a teljes csontváz. A Magyar Természettudományi Múzeum új főbejáratának tervezése a csontváz alakjának figyelembevételével történt, ezért a kupola aszimmetrikus. A váz felfüggesztése speciális tervezést és állványozást igényelt. A gerenda 10 felfüggesztési ponton tartja.
A főbejáratnál a Fogadótér kupolájában egy barázdás bálna felfüggesztett csontváza alatt léphet be a látogató. A nálunk látható példányt 1896-ban ejtették el az Atlanti-óceánban, az ipari méretű bálnavadászat fénykorában, majd 1900-ban Bécsből, 4000 aranykoronáért vásárolták meg. A koponyán látható égésnyomok az 1956-os tűzvész során keletkeztek. Az egyik állkapocsfél évek óta a Természetbúvár-teremben ejtette ámulatba a kicsiket és a nagyokat egyaránt. A csontváz súlya mintegy 2 tonna, ebből csak a koponya kb. egy tonnát nyom. A múzeumban először látható a teljes csontváz. A Magyar Természettudományi Múzeum új főbejáratának tervezése a csontváz alakjának figyelembevételével történt, ezért a kupola aszimmetrikus. A váz felfüggesztése speciális tervezést és állványozást igényelt. A gerenda 10 felfüggesztési ponton tartja.

A főbejáratnál a Fogadótér kupolájában egy barázdás bálna felfüggesztett csontváza alatt léphet be a látogató. A nálunk látható példányt 1896-ban ejtették el az Atlanti-óceánban, az ipari méretű bálnavadászat fénykorában, majd 1900-ban Bécsből, 4000 aranykoronáért vásárolták meg. A koponyán látható égésnyomok az 1956-os tűzvész során keletkeztek. Az egyik állkapocsfél évek óta a Természetbúvár-teremben ejtette ámulatba a kicsiket és a nagyokat egyaránt. A csontváz súlya mintegy 2 tonna, ebből csak a koponya kb. egy tonnát nyom. A múzeumban először látható a teljes csontváz. A Magyar Természettudományi Múzeum új főbejáratának tervezése a csontváz alakjának figyelembevételével történt, ezért a kupola aszimmetrikus. A váz felfüggesztése speciális tervezést és állványozást igényelt. A gerenda 10 felfüggesztési ponton tartja.

Rovarlesen - múzeumpedagógiai foglalkozás óvodásoknak és alsósoknak a Magyar Természettudományi Múzeumban 2026-ban. Ezen a foglalkozáson a rovarok ismeretlen, kicsit titokzatos, de mindenképpen izgalmas világával ismerkedünk. Az az állat, amelyik kicsi és sok lába van, még nem biztos, hogy rovar. Milyenek is hát a rovarok? Milyen testrészeik vannak? Hogyan működik az összetett szem? Beszélünk arról, hogy van-e különbség a lepke és a pillangó között. Kipróbáljuk mire való a szarvasbogár rágója, hogyan, mivel és miért „hegedül” a szöcske, és eljátsszuk azt is hogyan, és miért táncolnak a méhek.
Rovarlesen - múzeumpedagógiai foglalkozás óvodásoknak és alsósoknak a Magyar Természettudományi Múzeumban 2026-ban. Ezen a foglalkozáson a rovarok ismeretlen, kicsit titokzatos, de mindenképpen izgalmas világával ismerkedünk. Az az állat, amelyik kicsi és sok lába van, még nem biztos, hogy rovar. Milyenek is hát a rovarok? Milyen testrészeik vannak? Hogyan működik az összetett szem? Beszélünk arról, hogy van-e különbség a lepke és a pillangó között. Kipróbáljuk mire való a szarvasbogár rágója, hogyan, mivel és miért „hegedül” a szöcske, és eljátsszuk azt is hogyan, és miért táncolnak a méhek.

Rovarlesen - múzeumpedagógiai foglalkozás óvodásoknak és alsósoknak a Magyar Természettudományi Múzeumban 2026-ban. Ezen a foglalkozáson a rovarok ismeretlen, kicsit titokzatos, de mindenképpen izgalmas világával ismerkedünk. Az az állat, amelyik kicsi és sok lába van, még nem biztos, hogy rovar. Milyenek is hát a rovarok? Milyen testrészeik vannak? Hogyan működik az összetett szem? Beszélünk arról, hogy van-e különbség a lepke és a pillangó között. Kipróbáljuk mire való a szarvasbogár rágója, hogyan, mivel és miért „hegedül” a szöcske, és eljátsszuk azt is hogyan, és miért táncolnak a méhek.