Békés vármegye a Dél-Alföld régióban található, székhelye Békéscsaba. Népszerű fürdővárosa Gyula és Orosháza. A vármegye természeti értékeire a Körös-Maros Nemzeti Park vigyáz. Híres látványossága Szarvason az arborétum, Gyulán a vár, Mezőhegyesen a ménes, Kondoroson a csárda. Látványos történelmi nevezetesség a Vésztő-Mágor emlékhely.
A Szent Miklós templom Gyula város kulturális örökségének egyik műemléke, megépítésében nagy szerepet játszott a Nicoresti család. Az első román ortodox templomot 1721-ben építették, fából. A jelenlegi templom építése 10 évig tartott, 1812-ben fejezték be, a torony viszont csak sokkal később, 1854-ben készült el. A templom 33 m hosszú és 14 m széles, tetőszerkezetig érő magassága 39 m, a tornyon látható kereszt 42 m magasságban van. A templomban található ikonosztáz valódi képzőművészeti remekműnek számít.
A Szent Miklós templom Gyula város kulturális örökségének egyik műemléke, megépítésében nagy szerepet játszott a Nicoresti család. Az első román ortodox templomot 1721-ben építették, fából. A jelenlegi templom építése 10 évig tartott, 1812-ben fejezték be, a torony viszont csak sokkal később, 1854-ben készült el. A templom 33 m hosszú és 14 m széles, tetőszerkezetig érő magassága 39 m, a tornyon látható kereszt 42 m magasságban van. A templomban található ikonosztáz valódi képzőművészeti remekműnek számít.
A Szent Miklós templom Gyula város kulturális örökségének egyik műemléke, megépítésében nagy szerepet játszott a Nicoresti család. Az első román ortodox templomot 1721-ben építették, fából. A jelenlegi templom építése 10 évig tartott, 1812-ben fejezték be, a torony viszont csak sokkal később, 1854-ben készült el. A templom 33 m hosszú és 14 m széles, tetőszerkezetig érő magassága 39 m, a tornyon látható kereszt 42 m magasságban van. A templomban található ikonosztáz valódi képzőművészeti remekműnek számít.
Füzesgyarmat történetében először örülhetünk saját községi képtárnak. Öröm, hogyha alkotó és befogadó elképzelése találkozik. 1996-ban ez történt, amikor Szitás Erzsébet, aki Füzesgyarmatról indult el szép pályáján, megkereste a község akkori polgármesterét, Dr. Szentesi Károlyt azzal, hogy alkotásainak jelentős részét felajánlja szülőfalujának. Egy régi iskolaépület, a Kossuth utcai (volt Illés iskola) átalakításával valósíthattuk meg e nemes elképzelést.
Füzesgyarmat történetében először örülhetünk saját községi képtárnak. Öröm, hogyha alkotó és befogadó elképzelése találkozik. 1996-ban ez történt, amikor Szitás Erzsébet, aki Füzesgyarmatról indult el szép pályáján, megkereste a község akkori polgármesterét, Dr. Szentesi Károlyt azzal, hogy alkotásainak jelentős részét felajánlja szülőfalujának. Egy régi iskolaépület, a Kossuth utcai (volt Illés iskola) átalakításával valósíthattuk meg e nemes elképzelést.
Füzesgyarmat történetében először örülhetünk saját községi képtárnak. Öröm, hogyha alkotó és befogadó elképzelése találkozik. 1996-ban ez történt, amikor Szitás Erzsébet, aki Füzesgyarmatról indult el szép pályáján, megkereste a község akkori polgármesterét, Dr. Szentesi Károlyt azzal, hogy alkotásainak jelentős részét felajánlja szülőfalujának. Egy régi iskolaépület, a Kossuth utcai (volt Illés iskola) átalakításával valósíthattuk meg e nemes elképzelést.
A Csabai Szlovákok Szervezete mintegy 300 tagú nemzetiségi társadalmi egyesület. A közösségfejlesztés mellett célja a hazai szlovák kultúra és nyelv megőrzése, ápolása, fejlesztése és értékeinek népszerűsítése, kapcsolattartás a hazai és határon túli szlovákság szervezeteivel, a szlovák helyi és nemzeti kultúra értékeinek felmutatása.
A Csabai Szlovákok Szervezete mintegy 300 tagú nemzetiségi társadalmi egyesület. A közösségfejlesztés mellett célja a hazai szlovák kultúra és nyelv megőrzése, ápolása, fejlesztése és értékeinek népszerűsítése, kapcsolattartás a hazai és határon túli szlovákság szervezeteivel, a szlovák helyi és nemzeti kultúra értékeinek felmutatása.
A Csabai Szlovákok Szervezete mintegy 300 tagú nemzetiségi társadalmi egyesület. A közösségfejlesztés mellett célja a hazai szlovák kultúra és nyelv megőrzése, ápolása, fejlesztése és értékeinek népszerűsítése, kapcsolattartás a hazai és határon túli szlovákság szervezeteivel, a szlovák helyi és nemzeti kultúra értékeinek felmutatása.
A gyűjtemény anyagát az 1970-es évek végén Gyöngyösi Pálné (1928-1996) kezdeményezésére a helyi lakosság gyűjtötte össze, s az Egyesült Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Múzeumbarát Körének a tulajdonába került. Állandó kiállítás a szlovák nemzetiség házbelső, életmód, berendezési tárgyak, mezőgazdasági eszközök, padlás.
A gyűjtemény anyagát az 1970-es évek végén Gyöngyösi Pálné (1928-1996) kezdeményezésére a helyi lakosság gyűjtötte össze, s az Egyesült Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Múzeumbarát Körének a tulajdonába került. Állandó kiállítás a szlovák nemzetiség házbelső, életmód, berendezési tárgyak, mezőgazdasági eszközök, padlás.
A gyűjtemény anyagát az 1970-es évek végén Gyöngyösi Pálné (1928-1996) kezdeményezésére a helyi lakosság gyűjtötte össze, s az Egyesült Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Múzeumbarát Körének a tulajdonába került. Állandó kiállítás a szlovák nemzetiség házbelső, életmód, berendezési tárgyak, mezőgazdasági eszközök, padlás.
A Szlovák Tájházban látható tárgyi valóság egyaránt magában foglalja az anyaország és a környező magyarság népi kulturális értékeit. A 17. század végén a törökellenes harcok miatt Békéscsaba elnéptelenedett. A törökök kiűzése után Békés megye a felső-ausztriai származású Harruckern család birtokába került. A család betelepítésekkel pótolta a hiányzó munkaerőt, ezáltal a Felvidékről szlovák családok érkeztek. A Szlovák Tájház épületét Csankó András építette a 18. század második felében. A mai berendezését 1972-ben kapta a Munkácsy Mihály Múzeum múzeumi tárgyaiból, valamint Békéscsaba és vidékén gyűjtött anyagból. A ház egy jómódú szlovák parasztgazda életmódját, lakáskultúráját mutatja be.
A Szlovák Tájházban látható tárgyi valóság egyaránt magában foglalja az anyaország és a környező magyarság népi kulturális értékeit. A 17. század végén a törökellenes harcok miatt Békéscsaba elnéptelenedett. A törökök kiűzése után Békés megye a felső-ausztriai származású Harruckern család birtokába került. A család betelepítésekkel pótolta a hiányzó munkaerőt, ezáltal a Felvidékről szlovák családok érkeztek. A Szlovák Tájház épületét Csankó András építette a 18. század második felében. A mai berendezését 1972-ben kapta a Munkácsy Mihály Múzeum múzeumi tárgyaiból, valamint Békéscsaba és vidékén gyűjtött anyagból. A ház egy jómódú szlovák parasztgazda életmódját, lakáskultúráját mutatja be.
A Szlovák Tájházban látható tárgyi valóság egyaránt magában foglalja az anyaország és a környező magyarság népi kulturális értékeit. A 17. század végén a törökellenes harcok miatt Békéscsaba elnéptelenedett. A törökök kiűzése után Békés megye a felső-ausztriai származású Harruckern család birtokába került. A család betelepítésekkel pótolta a hiányzó munkaerőt, ezáltal a Felvidékről szlovák családok érkeztek. A Szlovák Tájház épületét Csankó András építette a 18. század második felében. A mai berendezését 1972-ben kapta a Munkácsy Mihály Múzeum múzeumi tárgyaiból, valamint Békéscsaba és vidékén gyűjtött anyagból. A ház egy jómódú szlovák parasztgazda életmódját, lakáskultúráját mutatja be.