Győr-Moson-Sopron vármegye a Nyugat-Dunántúl régió megyéje. A vármegye fővárosa Győr, a folyók városa. Három tájegység találkozásánál fekszik, ezek a Dunántúli-középhegység, az Alpokalja és a Kisalföld. Legnagyobb folyói a Duna, a Rába és a Rábca. Két világöröksége van, Pannonhalmán az Apátság és a Fertőtáj. Kastélyai közül nevezetes a Fertődön és a Nagycenken található. Természeti értékeire a Fertő-Hanság Nemzeti Park vigyáz. Borvidékei közül kiemelkedik Sopron és környéke. Tájegységei közül népszerű a Szigetköz. Gyógyfürdői közül jelentős Balf, Hegykő és Lipót. A vármegyében található Fertőrákoson az ország egyik legszebb fekvésű szabadtéri színháza a kőfejtőben. A vármegye rendezvényei közül kiemelkedő látványosság Győrben a Barokk esküvő. Fertőd Haydn emlékét ápolja zenei fesztiválok megrendezésével.
Vadászházunk Kapuvártól 15 km-re, a rókatói erdészeti bázison található, nyugodt erdei környezetben. Megközelítése a Kapuvár-Pamhagen közút felől lehetséges, a Deltai pihenőtől 2 km-re fekszik, jól járható kavicsos út mellett.
Nyolc hektár területen gazdálkodunk, melyek a Fertő tó partján és Sopron határában helyezkednek el. Tájjellegű nemes borainkat korszerűsített technológiával, hagyományos módon, saját termelésű szőlőből állítjuk elő. Boraink: Irsai Olivér, zöldveltelini, kékfrankos rosé, kékfrankos, pinot noir, cabernet sauvignon és három vörösborunk házasítása, a cuveé.
Nyolc hektár területen gazdálkodunk, melyek a Fertő tó partján és Sopron határában helyezkednek el. Tájjellegű nemes borainkat korszerűsített technológiával, hagyományos módon, saját termelésű szőlőből állítjuk elő. Boraink: Irsai Olivér, zöldveltelini, kékfrankos rosé, kékfrankos, pinot noir, cabernet sauvignon és három vörösborunk házasítása, a cuveé.
Nyolc hektár területen gazdálkodunk, melyek a Fertő tó partján és Sopron határában helyezkednek el. Tájjellegű nemes borainkat korszerűsített technológiával, hagyományos módon, saját termelésű szőlőből állítjuk elő. Boraink: Irsai Olivér, zöldveltelini, kékfrankos rosé, kékfrankos, pinot noir, cabernet sauvignon és három vörösborunk házasítása, a cuveé.
Győr belvárosának egyik legimpozánsabb épülete, a három utca közé ékelődő Esterházy-palota a XVIII. század második felében nyerte el mai formáját. Építtetője, gróf Esterházy Gábor középkori eredetű apró házak összeépítésével alakíttatta ki városi palotáját, megőrizve a homlokzat barokk szobordíszeit, a hermás Király utcai kapuzatot és a győri nevezetességnek számító zárt sarokerkélyt. Homlokzatán a mai napig látható az építtető monogramjával ellátott családi címere. A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum székhelyeként szolgáló palotában nívós időszaki kiállítások tekinthetőek meg. Földszintjén kávézó és múzeum shop működik, melyben a győri és környékbeli designerek által készített termékek vásárolhatóak meg.
Győr belvárosának egyik legimpozánsabb épülete, a három utca közé ékelődő Esterházy-palota a XVIII. század második felében nyerte el mai formáját. Építtetője, gróf Esterházy Gábor középkori eredetű apró házak összeépítésével alakíttatta ki városi palotáját, megőrizve a homlokzat barokk szobordíszeit, a hermás Király utcai kapuzatot és a győri nevezetességnek számító zárt sarokerkélyt. Homlokzatán a mai napig látható az építtető monogramjával ellátott családi címere. A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum székhelyeként szolgáló palotában nívós időszaki kiállítások tekinthetőek meg. Földszintjén kávézó és múzeum shop működik, melyben a győri és környékbeli designerek által készített termékek vásárolhatóak meg.
Győr belvárosának egyik legimpozánsabb épülete, a három utca közé ékelődő Esterházy-palota a XVIII. század második felében nyerte el mai formáját. Építtetője, gróf Esterházy Gábor középkori eredetű apró házak összeépítésével alakíttatta ki városi palotáját, megőrizve a homlokzat barokk szobordíszeit, a hermás Király utcai kapuzatot és a győri nevezetességnek számító zárt sarokerkélyt. Homlokzatán a mai napig látható az építtető monogramjával ellátott családi címere. A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum székhelyeként szolgáló palotában nívós időszaki kiállítások tekinthetőek meg. Földszintjén kávézó és múzeum shop működik, melyben a győri és környékbeli designerek által készített termékek vásárolhatóak meg.
Fruhmann Antal (1908–1987) győri kályhásmester végrendeletében lakóházát és műhelyét a város múzeumára hagyta. Az itt kialakított kályhamúzeum az országban egyedülálló. A jelentős kályhagyártási múlttal rendelkező Győrött a mára már eltűnt Mágner-, Dachauer-, Magyary- és Fruhmann-műhelyek emlékének felidézése, a győri kályhásság történetét bemutató, enteriőrszerűen berendezett kiállítótermek közvetlenül teszik átélhetővé minden korosztály számára az „otthon melege” kifejezést.
Fruhmann Antal (1908–1987) győri kályhásmester végrendeletében lakóházát és műhelyét a város múzeumára hagyta. Az itt kialakított kályhamúzeum az országban egyedülálló. A jelentős kályhagyártási múlttal rendelkező Győrött a mára már eltűnt Mágner-, Dachauer-, Magyary- és Fruhmann-műhelyek emlékének felidézése, a győri kályhásság történetét bemutató, enteriőrszerűen berendezett kiállítótermek közvetlenül teszik átélhetővé minden korosztály számára az „otthon melege” kifejezést.
Fruhmann Antal (1908–1987) győri kályhásmester végrendeletében lakóházát és műhelyét a város múzeumára hagyta. Az itt kialakított kályhamúzeum az országban egyedülálló. A jelentős kályhagyártási múlttal rendelkező Győrött a mára már eltűnt Mágner-, Dachauer-, Magyary- és Fruhmann-műhelyek emlékének felidézése, a győri kályhásság történetét bemutató, enteriőrszerűen berendezett kiállítótermek közvetlenül teszik átélhetővé minden korosztály számára az „otthon melege” kifejezést.
A középkori eredetű apró házak összeépítésével a XVIII. században épült impozáns Esterházy palotában működik a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum. Gyűjtőköre országos, XX. századi és kortárs magyar képzőművészet, kortárs egyetemes grafika és a Nemzetközi Művésztelepen résztvevők műveit felölelő gyűjtőkörrel, országos gyűjtőterülettel rendelkezik.
A középkori eredetű apró házak összeépítésével a XVIII. században épült impozáns Esterházy palotában működik a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum. Gyűjtőköre országos, XX. századi és kortárs magyar képzőművészet, kortárs egyetemes grafika és a Nemzetközi Művésztelepen résztvevők műveit felölelő gyűjtőkörrel, országos gyűjtőterülettel rendelkezik.
A középkori eredetű apró házak összeépítésével a XVIII. században épült impozáns Esterházy palotában működik a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum. Gyűjtőköre országos, XX. századi és kortárs magyar képzőművészet, kortárs egyetemes grafika és a Nemzetközi Művésztelepen résztvevők műveit felölelő gyűjtőkörrel, országos gyűjtőterülettel rendelkezik.
Az Apáca utca sarkán található, klasszicista stílusban helyreállított Kreszta-ház nevét a századfordulón itt működő fűszer- és vegyeskereskedés tulajdonosáról kapta. A Kovács Margit Gyűjteménynek otthont adó győri épület a Gutenberg térre néz. Szokatlan alakja miatt Győr belvárosának egyik legjellegzetesebb épülete. Keskeny, magas homlokzata hengeresen kidomborodó sarkaival régies benyomást kelt. Ez a XVIII. század eleje óta emeletes épület ad otthont az 1974-ben megnyitott, majd 1982-ben jelentősen kibővített Kovács Margit állandó kiállításnak.
Az Apáca utca sarkán található, klasszicista stílusban helyreállított Kreszta-ház nevét a századfordulón itt működő fűszer- és vegyeskereskedés tulajdonosáról kapta. A Kovács Margit Gyűjteménynek otthont adó győri épület a Gutenberg térre néz. Szokatlan alakja miatt Győr belvárosának egyik legjellegzetesebb épülete. Keskeny, magas homlokzata hengeresen kidomborodó sarkaival régies benyomást kelt. Ez a XVIII. század eleje óta emeletes épület ad otthont az 1974-ben megnyitott, majd 1982-ben jelentősen kibővített Kovács Margit állandó kiállításnak.
Az Apáca utca sarkán található, klasszicista stílusban helyreállított Kreszta-ház nevét a századfordulón itt működő fűszer- és vegyeskereskedés tulajdonosáról kapta. A Kovács Margit Gyűjteménynek otthont adó győri épület a Gutenberg térre néz. Szokatlan alakja miatt Győr belvárosának egyik legjellegzetesebb épülete. Keskeny, magas homlokzata hengeresen kidomborodó sarkaival régies benyomást kelt. Ez a XVIII. század eleje óta emeletes épület ad otthont az 1974-ben megnyitott, majd 1982-ben jelentősen kibővített Kovács Margit állandó kiállításnak.
A késő gótikus műemléképület, a Püspöki Udvarbíróház Borsos Miklós szobrászművész (1906-1990) életmű-kiállításának otthona, mely átfogó képet ad teljes művészeti tevékenységéről és legfontosabb alkotói eredményeiről. Itt található a Csikóca Művészeti Műhely és Kiállítótér is, ahol a hazánkban egyedülálló Gyermekmúzeum időszaki kiállításain műtárgyak, híres alkotók, művészeti korszakok elevenednek meg. A múzeum és a hozzá kapcsolódó műhely 3-12 éves korú gyermekek számára kínál vidám, játékos, mégis ismeretközlő kulturális élményt.
A késő gótikus műemléképület, a Püspöki Udvarbíróház Borsos Miklós szobrászművész (1906-1990) életmű-kiállításának otthona, mely átfogó képet ad teljes művészeti tevékenységéről és legfontosabb alkotói eredményeiről. Itt található a Csikóca Művészeti Műhely és Kiállítótér is, ahol a hazánkban egyedülálló Gyermekmúzeum időszaki kiállításain műtárgyak, híres alkotók, művészeti korszakok elevenednek meg. A múzeum és a hozzá kapcsolódó műhely 3-12 éves korú gyermekek számára kínál vidám, játékos, mégis ismeretközlő kulturális élményt.
A késő gótikus műemléképület, a Püspöki Udvarbíróház Borsos Miklós szobrászművész (1906-1990) életmű-kiállításának otthona, mely átfogó képet ad teljes művészeti tevékenységéről és legfontosabb alkotói eredményeiről. Itt található a Csikóca Művészeti Műhely és Kiállítótér is, ahol a hazánkban egyedülálló Gyermekmúzeum időszaki kiállításain műtárgyak, híres alkotók, művészeti korszakok elevenednek meg. A múzeum és a hozzá kapcsolódó műhely 3-12 éves korú gyermekek számára kínál vidám, játékos, mégis ismeretközlő kulturális élményt.
A Magyar Ispita 1995 óta ad otthont a dr. Váczy Péter (1904–1994) történészprofesszor műgyűjteményéből rendezett állandó kiállításnak. Az épületet 1666-tól a Széchényi György püspök által létrehozott alapítvány működtette menhelyként az első világháborúig. Az 1700-as évek első harmadában az eredetileg két önálló, földszintes épületet több alkalommal bővítették és ekkor kapta a reneszánsz korát idéző oszlopos udvarait.
A Magyar Ispita 1995 óta ad otthont a dr. Váczy Péter (1904–1994) történészprofesszor műgyűjteményéből rendezett állandó kiállításnak. Az épületet 1666-tól a Széchényi György püspök által létrehozott alapítvány működtette menhelyként az első világháborúig. Az 1700-as évek első harmadában az eredetileg két önálló, földszintes épületet több alkalommal bővítették és ekkor kapta a reneszánsz korát idéző oszlopos udvarait.
A Magyar Ispita 1995 óta ad otthont a dr. Váczy Péter (1904–1994) történészprofesszor műgyűjteményéből rendezett állandó kiállításnak. Az épületet 1666-tól a Széchényi György püspök által létrehozott alapítvány működtette menhelyként az első világháborúig. Az 1700-as évek első harmadában az eredetileg két önálló, földszintes épületet több alkalommal bővítették és ekkor kapta a reneszánsz korát idéző oszlopos udvarait.
A XVI-XVII. századi vár Sforza-félbástyájának föld alatti járataiban, kazamatáiban helyezték el a főként római síremlékekből és újkori kőfaragványokból álló gyűjteményt. A kiállításon megtekinthetjük Győr egykori várkapuját, a Fehérvári kaput, melyet a Pálffy Miklós és Adolf Schwarzenberg vezette magyar sereg robbantott be 1598. március 28-án, amikor a győri várat visszafoglalták a megszálló törököktől. A vár udvara és kazamatája 1957 óta ad helyet a római kori és kora-újkori kőtár és a Horváth József téglagyűjteménye anyagából rendezett állandó kiállításnak.
A XVI-XVII. századi vár Sforza-félbástyájának föld alatti járataiban, kazamatáiban helyezték el a főként római síremlékekből és újkori kőfaragványokból álló gyűjteményt. A kiállításon megtekinthetjük Győr egykori várkapuját, a Fehérvári kaput, melyet a Pálffy Miklós és Adolf Schwarzenberg vezette magyar sereg robbantott be 1598. március 28-án, amikor a győri várat visszafoglalták a megszálló törököktől. A vár udvara és kazamatája 1957 óta ad helyet a római kori és kora-újkori kőtár és a Horváth József téglagyűjteménye anyagából rendezett állandó kiállításnak.
A XVI-XVII. századi vár Sforza-félbástyájának föld alatti járataiban, kazamatáiban helyezték el a főként római síremlékekből és újkori kőfaragványokból álló gyűjteményt. A kiállításon megtekinthetjük Győr egykori várkapuját, a Fehérvári kaput, melyet a Pálffy Miklós és Adolf Schwarzenberg vezette magyar sereg robbantott be 1598. március 28-án, amikor a győri várat visszafoglalták a megszálló törököktől. A vár udvara és kazamatája 1957 óta ad helyet a római kori és kora-újkori kőtár és a Horváth József téglagyűjteménye anyagából rendezett állandó kiállításnak.
A ma Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumhoz tartozó Vasilescu-gyűjtemény állandó kiállításként 2006 nyarán nyitotta meg kapuit az 1870-ben, a historizmus szellemében épült és erre a célra teljesen felújított újvárosi neológ zsinagógában. A győri zsinagóga alaprajza nyújtott téglalapforma. Ebből a sarkokhoz átlós előtérrel illeszkedő, a felső szinten nyolcszögalakban végződő tornyok szabályos nyolcszög alaprajzú központi teret metszenek ki. A nyolcszög elrendezésű épület igazi különlegesség az európai zsinagógák közt. Az impozáns épület múzeumként szolgál, illetve kulturális rendezvényeknek ad otthont.
A ma Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumhoz tartozó Vasilescu-gyűjtemény állandó kiállításként 2006 nyarán nyitotta meg kapuit az 1870-ben, a historizmus szellemében épült és erre a célra teljesen felújított újvárosi neológ zsinagógában. A győri zsinagóga alaprajza nyújtott téglalapforma. Ebből a sarkokhoz átlós előtérrel illeszkedő, a felső szinten nyolcszögalakban végződő tornyok szabályos nyolcszög alaprajzú központi teret metszenek ki. A nyolcszög elrendezésű épület igazi különlegesség az európai zsinagógák közt. Az impozáns épület múzeumként szolgál, illetve kulturális rendezvényeknek ad otthont.
A ma Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumhoz tartozó Vasilescu-gyűjtemény állandó kiállításként 2006 nyarán nyitotta meg kapuit az 1870-ben, a historizmus szellemében épült és erre a célra teljesen felújított újvárosi neológ zsinagógában. A győri zsinagóga alaprajza nyújtott téglalapforma. Ebből a sarkokhoz átlós előtérrel illeszkedő, a felső szinten nyolcszögalakban végződő tornyok szabályos nyolcszög alaprajzú központi teret metszenek ki. A nyolcszög elrendezésű épület igazi különlegesség az európai zsinagógák közt. Az impozáns épület múzeumként szolgál, illetve kulturális rendezvényeknek ad otthont.
