Nagy Dezső Művelődési Ház és Könyvtár Cigánd

Művelődési Ház

A kultúra mindig is kiemelt jelentőségű volt a cigándi önkormányzat feladatai között, s jelenleg is az.
Cigándon a növekvő igények miatt elengedhetetlenül szükségessé vált egy kultúrház építése, melyet 1950-ben adtak át. Volt benne olvasóterem, színpaddal rendelkező nagy bálterem, ami egyúttal filmvetítésre is alkalmas volt. Intézményes keretek között működő kulturális életről azóta beszélhetünk. A 60-as évek közepétől igazi művelődési központtá fejlődött az intézmény. A neves fővárosi művészek közreműködésével tartott rendszeres előadásokat a Bodrogköz több településéről, de még Szabolcs megyéből is látogatták. A sokszínűséget igazolja, hogy a Déryné Színház évente 10 alkalommal tartott előadást, író-olvasó találkozókon megfordult itt Jókai Anna, Baranyi Ferenc, neves képzőművészek kiállításaiban gyönyörködhetett a közönség (Vasarely, Jolán Goss Bettelheim, Robert Cope), rendhagyó irodalom órákat tartott Lukács Sándor, Bánffy György.
A kor neves fővárosi művészei közül láthatta többek között Latabár Kálmánt, Besenyei Ferencet, Kabos Gyulát, Hofi Gézát a cigándi és a bodrogközi közönség. Az ország legjelentősebb zenekarai is adtak itt hangversenyeket könnyűzenei műfajban. Ebben az időben 250-300 hivatásos előadóművész fordult meg évente a Művelődési Házban, Kiváló Ifjúsági Klub, Színjátszó Kör működött, itt tartották próbáikat a tánccsoportok, itt működött a mozi is.

Az időközben korszerűtlenné vált 50 éves Művelődési Ház teljes körű felújítását, átépítését határozta el a képviselő-testület, melynek anyagi hátterét 2000. tavaszára meg is teremtette. Az áprilisban még vendégeket fogadó művelődési ház augusztus 20-án már megszépült, átalakult környezetben fogadta a látogatókat. Az átalakítással sikerült elérni, hogy a Bodrogköz legnagyobb befogadóképességű színházterme, mely konferenciák rendezésére is alkalmas Cigándon valósult meg. A felújított Művelődési Ház az ünnepélyes avatáskor Nagy Dezső nevét vette fel.
A cigándi Nagy Dezső Művelődési Ház és Könyvtár tevékenységével meghatározó szerepet tölt be a Cigánd és a Bodrogköz településeinek közművelődési életében. Alkalmazkodik közvetlen környezete művelődési igényeihez, elvárásaihoz és kielégíti a lakosság művelődési igényeit. Tartalmi munkája igen sokrétű és változatos. Programokat, rendezvényeket szervez kiemelten kezelve a rétegművelődést és felvállalva a kulturált szórakozást. Nagy hangsúlyt fektet a hagyományok ápolására és azok kibővítésére, megújítására.

Műsorstruktúrájában a már meglévő hagyományokra építő és a folyamatosan fellépő új igényekhez alkalmazkodó, a helyi sajátosságokat is figyelembe vevő programok és formák jelennek meg:
- nemzeti ünnepek, évfordulók méltó megünneplése
- korosztályi művelődést szolgáló rendezvények, programok (gyermek, ifjúsági, felnőtt műsorok, játszóházak, vetélkedők).
- zenés-táncos estek, könnyűzenei koncertek, falunapok, fesztiválok, regionális rendezvények.
- magasabb művészeteket közvetítő előadások, komolyzenei koncertek, kiállítások,
- egyéb formák, a más szervezetek rendezvényeinek befogadása, kiszolgálása
- teljes körűen kiszolgálja a körzet andragógiai és közművelődési igényeit.
- közművelődési tevékenységében tág teret ad a helyi, amatőr és fiatal művészeti kezdeményezéseknek, az alapfokú művészetoktatási intézményekkel jó kapcsolatot ápol.
- támogatja az intézmény mikrokörnyezetének közösségépítő kezdeményezésit
- széles körű együttműködést épít ki a település közintézményeivel, civil szervezeteivel.
- közösségi portálok segítségével gyors és hatékony kommunikációt tart az érdeklődőkkel.
E célok megvalósításában tudatosan támaszkodunk a helyi társadalom közművelődési igényeire, kulturális fogyasztási szokásaira, a hagyományok ápolására. Ehhez a legkorszerűbb módszertani és technikai lehetőségeket igyekszünk használni.
A Nagy Dezső Művelődési Ház és Könyvtár valóban a kultúra háza, a közösségek igazi színtere.

Városi könyvtár

Az első könyvtárak a református egyház kezelésében már 1898-tól léteztek. 1934-ben már 4 könyvtár működik a településen, az egyháziakon kívül a Levente Egyesület illetve a községi elöljáróság finanszírozásában. A könyvállomány ekkor 600 db volt. Az első nyilvános könyvtár az 1950-ben átadott Művelődési Házban kezdte meg működését 1953 kötettel. 1963 végére a könyvállomány 2949 db volt, a beiratkozott olvasók száma 525 fő, a lakosság 10 %-a. A könyvtár épületének első bővítésére 1986-ban került sor, az addig 63 m2-es alapterület megduplázódott. Az iskolai és községi könyvtár összevonása 1997-ben történt meg, az 1361 db-os iskolai könyvállomány beolvadt a községi könyvtár állományába. A könyvtár életében mérföldkő a Millenniumi Év. 2000. augusztus 20-án önálló épületbe költözött a könyvtár, melynek alapterülete 153 m2-re bővült, a könyvtári dokumentumok száma ekkor már 16061 db, a beiratkozott olvasók száma 631 fő, a lakosság 17 %-a. A könyvtár gyűjteményét folyamatosan fejlesztik, szolgáltatásait a helyi igényeknek megfelelően alakítja.
2013-ra a könyvtárat az internetezők is a birtokukba vehették. A gyűjtemény legnagyobb része könyvekből áll, mely jelenleg közel 25 000 példánnyal büszkélkedhet a könyvtár, a nem hagyományos dokumentumok közül gyűjti a hangzó dokumentumokat és a videofelvételeket is. Mára egyre több felnőtt és gyermek iratkozik be. A beiratkozott olvasók több mint fele tanuló, akik egyre inkább igénylik a könyvtári szolgáltatásokat. A Városi Könyvtár rendszeres helyszíne a rendhagyó irodalom-, történelem-, földrajz óráknak, valamint felnőtt-és gyermekprogramoknak ad helyszínt. az óvodás csoportok is rendszeres látogatói.