A barokk épületegyüttes a maga korában egyedülálló építészeti jelenségként értékelhető. Az itt lakó Esterházy hercegek művészetpártoló tevékenysége révén a 18. század végi Magyarország egyik fő kulturális központja volt a kastély. „Magyar Versailles”-nak is nevezik. A kastély fénykora 1768-tól 1790-ig tartott.
A kastélyban a díszudvar háromnyílású pompás kovácsoltvas kapuval nyílik. A festői mozgalmasságú szabad lépcsőkön lehet eljutni a gazdag dísztermet magában foglaló középrészhez és a csipkeszerű szalagfonatos kőmellvéddel koronázott belvederére. Az első emeleti díszteremben Josef Ignatz Mildorfer Apollón a Nap szekerén című freskóját láthatjuk. A földszinten a Sala Terrana térkialakítása és gazdagon modellált stukkói hívják fel magukra a figyelmet. A kápolna freskóit is Josef Ignatz Mildorfer készítette 1766-ban.
A kastélyegyüttes részeként megmaradt épületek, építmények:
az egykori gazdasági igazgatóság épülete,
az egykori muzsikaház (ma múzeum és polgármesteri hivatal),
a hajdani lovarda épülete,
a szálloda és vendéglő épülete,
a főépület főbejáratával szemben található két őrségi épület,
a volt Marionett színház épülete (ma magtár),
a Kelemente-patak festői szépségű, a kastély fertőszéplaki tengelyében lévő hídja.
Az épületegyüttes fő értéke a környező templomokra tájolt, jellegzetes barokk szerkesztésmódja. Ebben a korban így kívántak kapcsolatot teremteni a környezettel, a természettel, befogadva annak létező erőit.
Forrás: a kastély honlapja
| 2017.01.01 - 2017.12.31 |
Programajánlat
Kapcsolódó hírek
Megújul a Dégenfeld Kastély Baktalórántházán
A több mint 500 millió forint értékű beruházás, az „ Interaktív múzeum kialakítása a baktalórántházai Dégenfeld Kastélyban” című ÉAOP-2.1.1/A.I-12 azonosítószámú pályázat keretében, az ...
Megújul a cégénydányádi kastély
A több, mint 500 millió forint értékű beruházás „A cégénydányádi kastély látogatóbarát fejlesztése” című ÉAOP-2.1.1/A.I-12-2012-0038 azonosítószámú pályázat keretében, az Európai Unió és a ...
