A Fő téren álló impozáns épület, a Fabricius-ház tulajdonosai mindig gazdag és tekintélyes polgárok, kereskedők voltak. A ház névadója, Fabricius Endre városbíró, polgármester 1806-ban vette meg az épületet. Baráti szálak fűzték Petőfi Sándorhoz, aki a laktanyából kiszökve itt öltözött át civil ruhába Liszt Ferenc koncertjére. A Fabricius ház ad otthont a Régészeti és a Polgárlakások kiállításnak.
Római kori kőtár
A Fabricius-ház római kőtárában az egykori Scarbantia legszebb kőemlékei tárulnak elénk, melyek a hosszú éveken át tartó ásatások során kerültek napvilágra Sopronból és környékéről. A kőtár kisebb pincehelyisége nemcsak a római istenségeknek állított oltárköveket mutatja be, hanem a Fertőrákoson Mithrasnak épített szentély eredeti berendezését is. A kisterem különleges kincse a római város nevéről Scarbantillának elnevezett római hölgy síremléke.
A gótikus keresztboltozatos nagyterembe lépve lenyűgöző látványt nyújtanak a capitoliumi triász monumentális alakjai, melyeket a régi városháza bontásakor találtak meg az ásatást végző régészek. Jupiter, Juno és Minerva istenek szobrai egykoron Scarbantia Forumának szentélyét díszítették. A helyiségben hatalmas sírkövek jelzik a római kori lakosság hagyatékát, melyek közül Caius Sextilius Senecio Centurio síremlékének lovas alakja emelkedik ki. Szintén itt látható az amphiteátrumi játékmesterének, Cotonius Campanusnak sírköve is. A kőtár a sírköveken látható viselet alapján bepillantást nyújt a római és a misztikus kelta lakosság együttélésébe is
Megtekinthető:
A RÉGÉSZETI KIÁLLÍTÁS és a RÓMAI KORI KŐTÁR egy belépőjeggyel tekinthető meg
január-március: zárva, előzetes bejelentkezéssel csoportosan látogatható
április-szeptember: kedd-vasárnap 10-18 óráig
október-december: előzetes bejelentkezéssel látogatható
hétfő szünnap
Régészeti Kiállítás
A Fabricius-ház hátsó, rendkívül festői hatású, toszkán oszlopos része a műemléki és régészeti kutatást, majd a helyreállítást követően, 1963-tól a múzeum régészeti gyűjteményének ad otthont. A kiállítás az újkőkortól a XVII. századig mutatja be Sopron és környékének történetét. Gazdag leletanyag demonstrálja az illirek, kelták, rómaiak és a honfoglaló magyarság életét, kultúráját. Sopron várossá válásának történetét számos XIII-XIV. századi lelet bizonyítja (fegyverek, használati tárgyak, kőfaragványok).
Megtekinthető:
A RÉGÉSZETI KIÁLLÍTÁS és a RÓMAI KORI KŐTÁR egy belépőjeggyel tekinthető meg.
január-március: zárva, csoportok előzetes bejelentkezéssel látogathatják
április-szeptember: kedd-vasárnap 10-18 óráig
október-december: előzetes bejelentkezéssel látogatható
hétfő szünnap
Polgárlakások
A ház építéstörténete, építészeti periódusai és díszítésmódja a jómódú polgárság építőtevékenységét dokumentálja. A Polgárlakások kiállítás az egykori lakótereket és a polgári életformát mutatja be. A lakóhelyiségek számára, szerepére, valamint a használt bútorok és tárgyak mennyiségére és minőségére a korabeli inventáriumok szolgáltattak pontos adatokat. Így e kiállítás az egykori polgári otthonok rekonstrukciójának tekinthető.
Az első emeleten a XVII. század városi polgárainak lakása, bútorai és használati eszközei láthatók, XVII. századi kályhával, mennyezetes ágyakkal, ruhásládákkal. A második emeleten három korabeli bútorokkal berendezett XVIII. századi lakásrekonstrukciót nézhetnek meg az érdeklődők. Az inventáriumoknak köszönhetően a középső szobát vendégfogadónak, a bal oldalit háló-, illetve ruhatárolónak, a jobb oldali szobát pedig ebédlő-szerepnek megfelelő bútorral alakították ki.
Megtekinthető:
január-március: zárva, csoportoknak előzetes bejelentkezéssel látogatható
április-szeptember: kedd-vasárnap 10-18 óráig
október-december: csoportoknak előzetes bejelentkezéssel látogatható
hétfő szünnap
Forrás: Soproni Múzeum honlapja
| 2017.01.01 - 2017.12.31 |
Programajánlat
Tematikus séták Sopronban, garantált program - városnézés idegenvezetéssel egész évben
- Sopron
Szolgáltató
