Falumúzeum Nagytarcsa

A régészeti ásatások és a történeti kutatások bizonyítják, hogy Nagytarcsa területe az ember által az őskőkor óta lakott. Krisztus születése előtti korokból néhány értékes régészeti leletet érdemes megemlíteni.
Az őskorból: csiszolt kőbalták, átfúrt csonteszköz, rézkori idoltöredék, nagyméretű magkő, agyagedények, bronzkori edények, karperec.
A szkíta korból előkerült leletegyüttest a történelemtudomány hazánk legfontosabb régészeti emlékeiként tartja nyílván. Ezek a szkíta sámánok kellékei voltak: Szobros bronzcsörgők, bronzcsengők, vaszabla. A szarmata korból agyagedény, fenőkő maradt fenn.
Krisztus születése utáni időkből származó leletek : I. Justinianusz császár pénze, honfoglaláskori köznépi temető tárgyi emlékei, a 12. századból III. Béla király pénzei, a 13. századból nyílcsúcs.
A Falumúzeum 1960-tól őrzi és tárja az érdeklődők elé a község gazdag történeti és néprajzi emlékeit.

A kiállítások felsorolása témakörök szerint:

• Enteriőr: a pitvar és a konyha, amelynek berendezései a 19. és 20. század fordulójáról valók.
• Enteriőr: az elsőszoba, ahol a jelzett korból származó bútorzat és a szobát díszítő tárgyak állnak.
• Paraszti munkaeszközök: a növényápolás, az állattenyésztés, a fonás-szövés eszközei, valamint a házépítés szerszámai láthatók.
• Népviselet, díszítőművészet: hat üveges szekrényben vannak a gyermekek, felnőttek hétköznapi és ünnepi ruhái.
• Nagytarcsa története: tíz vitrinben megszemlélhető a történeti korok régészeti emlékei, valamint az írott források, egyéb tárgyi emlékek a 20. századig.
• A szállítás, a teherhordás eszközei: a földműves gazda szekere, lovas szánkója, a kézi teherhordó eszközök láthatók a kiállításban.
• Az önkéntes tűzoltóság, a kisiparosok, a gazdaság fontos eszközei tekinthetők meg.

Forrás: Nagytarcsa Önkormányzat honlapja