Fodor Hotel Halászcsárda Gyula

Erkel Ferenc szülőházában a magyar opera megteremtőjének életútját és munkásságát mutatja be az emlékkiállítás. Erkel Ferenc megújult szülőháza, egy modern látogatóbarát múzeum. Az új állandó kiállítás az épület eredeti funkciójára épül. Bemutatja Erkel szülőházának eredeti funkcióit, az iskola és lakóház kettősségét. Az egykori osztálytermében ismét egy 19. századi tanterem kialakítására került sor, míg az épület további három helyiségében az Erkel család korábbi otthonát megjelenítő hálószobából, szalonból és konyhából álló enteriőr fogadja a látogatókat. További három helyiségben és egy vetítőteremben pedig közvetlenül Erkel Ferenc munkássága kerül bemutatásra.

Az egykori grófi rezidenciában a nagyközönség előtt is megnyílt a gyulai Almásy-kastély a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont. A műemléki elveknek megfelelő módon – teljes körűen helyreállításra került az épületben különleges kiállítás kapott helyet. Ünnep és hétköznap, úr és cseléd, fény és árnyék. A kiállítás középpontjában az egykori kastély életét „láthatatlan motorként” működtető cselédség mindennapjainak, valamint a főúri életforma színtereinek színes, izgalmas, élményszerű bemutatása áll az országban egyedülálló interaktív eszközök segítségével. A kiállítás oly sokrétű, hogy érdemes többször visszatérve, minden egyes alkalommal újabb részleteket felfedezve megismerni ezt a különleges világot.

Gyulai Vármúzeum - A végvárak, véghelyek a török-magyar harcok korának legfontosabb védőpontjai, a haza védelme szempontjából pajzsok, amelyek tagozott ívekben védték a Felvidéket, a Dunántúl északnyugati részét és Erdélyt, valamint magát Bécset is. Ebbe a láncolatba tartozik a gyulai vár, ahogy jellemezni szokták: `Közép-Kelet Európa egyetlen épen maradt, sík vidéki, gótikus téglavára`. Az igaz, hogy még egy olyan védelmi objektum, amely annyi 15. századi részletet megőrzött, nincs az említett régióban. Hogy ez megtörténhetett, az annak köszönhető, hogy a 19-20. században romos részeit kijavították, és semmilyen modern célra nem alakították át. Valamint az is bizonyos, hogy a várépületünk egy grófi kastély ma is zömmel meglévő ősparkjában áll, és mint romantikus rom elkerülte a pusztulást.

A Kohán György festőművész alkotásait bemutató Kohán Képtár nagyobb épületbe költözött, korábbi helyszíne pedig Vigadó név alatt, multifunkciós rendezvényteremként működik tovább. Az eredeti pompájában helyreállított épületben számtalan közösségi program szolgálja a helyiek és a turisták szórakozását.

A földszintes polgárház a 19. század elején épült barokk stílusban, jegyzői lakásként. A házba dr. Ladics György jogász feleségével ifjú házasként költözött, majd utódai itt éltek a múzeummá alakításig. A hagyományőrző családban öt generáción át megmaradtak az életmódjukat tükröző bútorok, tárgyak, öltözékek s a szellemi életükről tanúskodó emlékek. A város az épület és a gyűjtemény felvásárlása után a házban múzeumot hozott létre.

A Gyulai Evangélikus Egyházközösség temploma a város legforgalmasabb részén, a Béke sugárút mentén található. Timpanonos, dór oszlopos díszítésű, egytornyos templom. Eklektikus stílusban épült 1927-1938-ig, Gerlóczi Gedeon tervei alapján. Az evangélikus templomot az első világháború és az 1925-ös árvíz után 1927. december 18-án avatták fel. A templom építését egy, az egész országra kiterjedő gyűjtési mozgalom segítségével finanszírozták.

A pápa 1410-ben telepített ferences rendi szerzeteseket a gyulai uradalomba, az itt álló templomuk és rendházuk 1420-tól 1566-ig működött. A barátok az 1566-os török támadáskor menekültek el, ezután a kolostor enyészetnek indult.

A múzeum épületében számtalan programra van lehetőség, legyen az kolbászkészítési bemutató, látvány disznóvágás akár a résztvevők aktív közreműködésével, de kisebb családi, baráti eseményeknek is helyszínéül szolgál, szolgálhat. Mindezeknek is köszönhetően mára már szerves részévé vált Gyula turisztikai, kulturális és gasztronómiai életének.

A gyulai tűs gát a Fehér-Körös szabályozásakor víz nélkül maradt meder (ma Élővíz-csatorna) vízpótlása, Gyula, Békéscsaba és Békés városok vízellátása érdekében épült meg 1896-ban. A létesítmény 102 évig üzemelt, ezután elbontásra került és helyére korszerű tömlős gát épült. Az országosan is egyedülálló műszaki emlék megörökítésére az új kezelőépületben bemutatószobát hozott létre a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, melyben tablókon, maketten látható a több mint száz éves létesítmény története és azok eredeti fotó- és tervdokumentumai is.

A Gyulavári Kastély Látogatóközpont ötlete abból az elgondolásból született, hogy az egykori főúri rezidenciában, újszerű formában együtt mutassuk be a Dél-Alföld néprajzi, kulturális és természeti-környezeti értékeit, valamint gazdasági történetét és fejlődésének lehetőségeit. Azaz úgy ismertessük meg a látogatót a térség múltjával, jelenével, hogy közben szembesüljön a jövővel is.