Turizmus Program
Turizmus Program

Boldog Gizella kápolna Veszprém

8200 Veszprém, Vár u. 16.

Siófoki Nyuladalom

Orchidea Kiállítás

Medveébresztő

Játékpark Budapest

Szabadulj ki!

Sziklamászás

Gyógywellness

TOP programok

Veresegyházi Medveotthon látogatás egész évben
Veresegyházi Medveotthon látogatás egész évben

Boldog Gizella kápolna Veszprém

8200 Veszprém, Vár u. 16.

Az Érseki Palota és Nagypréposti Ház között elhelyezkedő, a mai terepszintnél mélyebben fekvő, kisméretű, egyhajós, kétszintes – Európában is ritkaságszámba menően kialakított – gótikus kápolna. Architektúrája itáliai-bizánci stílusú kifestése egykorú lehet az építéssel. A XIII. század második felében épült, és vélhetőleg egyidős a székesegyház XIII. században épült gótikus részével, valamint a Szent György Kápolna korabeli újjáépítésével. Szakrális funkciója az újkorban részben megszűnt, így a XVIII. század első felében az alsó szintet már bortárolásra használták. 1938-ban ugyan restaurálták, de eközben a barokk berendezést és átfestéseket eltávolították, a szentélyablakot beszűkítették, és kialakult a ma is látható formája. Az épületben még munkálatok zajlanak, jelenleg nem látogatható.

Boldog Gizella kápolna Veszprém

Kedves látogató!

Felhívjuk figyelmét, hogy ennek a megjelenésnek jelenleg NINCS ÉRVÉNYES NYITVATARTÁSI IDŐPONTJA portálunkon, ezért az itt közölt információk már lehet, hogy NEM AKTUÁLISAK! Friss információkat az info@programturizmus.hu e-mail címen kérhet, vagy küldhet.

lock icon

Elérhetőségek, linkek

Telefonszám

Telefonszám

E-mail cím

E-mail cím

Weboldal

Weboldal

lock icon

Közösségi oldalak

Facebook oldal

Facebook oldal

Ennél az alap megjelenésnél az elérhetőségek, linkek nem aktívak.

Információt az alábbi gombbal kérhet:

A bemutatkozás

A VESZPRÉMI ÉRSEKSÉG TURISZTIKAI LÁTNIVALÓI – Érseki palota – Szaléziánum Érsekségi Turisztikai Központ – Boldog Gizella kápolna – Szent György kápolna – Ferences templom


A műemlék kápolna Veszprém legrégebbi épülete. Gótikus stílusban épült, feltehetőleg királynéi vagy püspöki magánkápolnának. Bizánci stílusú freskói, az életnagyságú apostolképek, a magyarországi freskófestészet legrégibb és legszebb emlékei.

Kápolnatörténet
Veszprém egyik műemlék-gyöngyszeme, a legkorábbi magyar püspöki vagy királyi magánkápolna 13. századi freskói Magyarországon a legrégebbiek közé tartoznak; boltozati zárókövei is egyedülállóak. Az épület a korai gótika jegyeit hordozza magán. Apostolokat ábrázoló freskói egykorúak az épülettel és bizánci stílusúak. A felső-kápolnából fennmaradt az északi fal a boltozatokat hordó támkötegekkel, fölöttük a boltindításokkal és diadalívpillér-fejezetein 11 kis sárkányfigurával. Az alsó kápolna megközelíti a késő Árpád-kori egyházi művészet legkvalifikáltabb szintjét. Értékét növeli, hogy itt folyt az egyik legkorábbi magyarországi műemléki helyreállítás.
A kápolnának nem ismerjük alapító oklevelét, ismeretlen elnevezése is. Az építkezést a vallon származású Robertus püspök személyéhez kapcsoljuk, aki a székesfehérvári királyi magánkápolna nagyprépostjából 1209-ben lett veszprémi püspök, majd 1226-tól esztergomi érsek. A kápolna az egykori Püspöki Palota magánkápolnájaként működött.

Esterházy Imre püspök az 1720-as évek elején restauráltatta a székesegyházat és a Gizella-kápolnát is. Biró Márton püspök Tiethart József veszprémi kőművessel kijavíttatta a kápolnát és új tetőt készíttetett. Ekkor azt Szent Imre-kápolnának nevezték. Biró Márton már két éve püspök volt, de nem kívánt kiköltözni az általa 1741-ben egy emelettel bővített Nagypréposti Palotából. Így jogutódja, Orosz Pál nagyprépost nem vehette azonnal birtokba a rezidenciát. Erőszakos módon, a kápolnán keresztül igyekezett bejutni a Palotába: az egykorú peres iratok alapján tudjuk, hogy a kápolna „alsó ajtaját” fahusángokkal beverette. Biró Márton nagypréposti funkciója idején, 1745 előtt a kápolnában a kispapok borát őrizték.

Új fejezet kezdődött akkor, amikor Koller Ignác püspök (1762-1773) elhatározta, hogy a középkori eredetű, sok ostromot, katonai használatot átvészelt Püspöki Palota helyett újat építtet. A kor legjobb építészével, az Esterházy család ünnepelt építészmérnökével, Fellner Jakabbal megterveztette a ma is álló barokk műemléképületet. Az épület északi határául Fellner a Nagypréposti ház déli homlokzati falát jelölte ki, ezért a kápolnát is elbontották. Ez a munka el is kezdődött, de óriási felháborodást váltott ki. Egy 1769. évi pápai levélfogalmazványból tudjuk, hogy ekkor fedezték fel a “more graeco” (azaz görög, tehát bizánci stílusban) festett apostolfreskókat. A keleti falszakaszt is freskókkal díszítették. Valószínűleg a keresztre feszített Jézus Krisztust ábrázolták, jobbján Szűz Máriával, balján Szent Jánossal. Ezt az is alátámasztja, hogy Koller Ignác az oltárt „az értünk keresztre feszített Krisztus Urunk tiszteletére” szentelte fel.

A kápolna helyreállítását Fellner Jakab tervezte. A keleti és a nyugati falakat a középkori falak nyomvonalában építették újjá. Az általuk feltárt, de levert freskókat újrafestették. Új nyugati bejárati ajtó készült új homlokzattal, a Koller-féle helyreállítást viselő latin nyelvű felirattal, melyet így fordíthatunk: „Ezt a kápolnát, amelyet a hagyomány szerint Boldog Gizella, Szent István első apostoli király felesége alapított, és amely sokáig elhagyatva hevert, nagymányai Koller Ignác veszprémi püspök régi alakjába és fényébe visszaállította, s az értünk keresztre feszített Krisztus Urunk tiszteletére az oltárt 1772. április 10-én felszentelte.”

Barokk stílusban új oltárt emeltek, mögötte szobor is állt. Az 1938-as Szent István-évben, első szent királyunk halálának 900 éves évfordulóján, Dex Ferenc vezetésével átalakították a barokk hangulatú kápolnát és román stílusúvá varázsolták vissza. Eltüntették a barokk freskókat és az oltárt, restaurálták a román stílusú eredeti apostolfreskókat, modern oltárt, új, díszes vasrácsos ajtót készítettek. Az alacsony oszlopfejezetek feletti frízben latin nyelvű felirat olvasható: Memoriae Beatae Giselae Sacrum (Boldog Gizella emlékének szenteltetett). Az alsó mezőben latin nyelvű felirat az ajtó készíttetőjének nevét, rangját, a készítés évét, valamint a tervező nevét őrzi: Anno Sancti Staphani Ferdinando Episcopo Gubernante Wesprimiensis Stephanus Beothy. (Szent István évében, Ferdinánd (Rott Nándor) püspök kormányzásakor helyreállította Beöthy István, a veszprémi egyház káptalanjának kanonokja. – Dex Ferenc.)

1980 táján merült fel az igény a nagypréposti palota műemléki helyreállítására. Régészeti ásatásom tisztázni kívánta a Püspöki Palota falainak egymáshoz való viszonyát. Kutatóárkot ástam, majd falkutatást végeztem. Mauro Pellicioli és taníványa, Dex Ferenc 1934 körüli restaurálásának eredményét évtizedeken keresztül láthattuk. A freskókat végül Deák Klára konzerválta és restaurálta.

 

A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!

Hasonló partnerek böngészése:

Földrajzi helyek felfedezése:

Kapcsolódó témák megtekintése:

Facebook Share

Ossza meg ismerőseivel

Facebookon!

Megosztás

Prémium program

érdekelnek a hirdetési lehetőségeink?

Kérlek, küldj e-mailt az info@programturizmus.hu címre!

Legjobb élmények