Laczkó Dezső Múzeum kiállítások és programok 2017

Programok, események

Az Államalapítás Ünnepe - Családi Délután a Laczkó Dezső Múzeumban
2017. augusztus 20., (vasárnap) 14-18 óráig
Laczkó Dezső Múzeum Erzsébet sétány 1.

A Laczkó Dezső Múzeum 2017-ben is családi délutánt szervez az Államalapítás Ünnepén! A 14 órakor kezdődő ingyenes programok a múzeum aktuális időszaki kiállításaiba, a Bakonyi Házba és kertjébe, és rendhagyó módon a Petőfi Irodalmi Múzeum Arany200 utazó kiállításába várja az érdeklődőket.

Részletes programok

14:15   !!! Programváltozás !!!

TÁRLATVEZETÉS A SZENT LÁSZLÓ EMLÉKEZETE
című kiállításban Fogl Krisztián történésszel, a kiállítás kurátorával
15.00-15.30  FootNotes Dance Company előadása

16.00 Magyarok Kenyere és a Laczkó Dezső Múzeum Kenyerének megszentelése a múzeumkertben

Közreműködik: Nagy Károly kanonok és Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém Megyei Szervezetének képviseletében: Farkasdy Károly megyei igazgató

17.00-18.00 Kabóca dalok - zenés-bábos jelenetek

Folyamatos programok:

14.00-18.00

Gyermekfoglalkoztató a múzeumkertben a Szarvaskör Egyesület közreműködésével
(koszorúfonás, kürtöskalács sütés)

Kenyér- és langallósütés a Bakonyi Ház szabadtéri kemencéjében
Őröld meg a kenyerednek valót- búzaőrlés a múzeumkertben
Élmény és játéktér a Bakonyi Ház kertjében
(karikahajtás, gólyalábazás, mocsárjárás)

A kenyérsütés hagyománya - audio guide tárlatvezetés a Bakonyi Házban
Gyapjúszöszölők - Anita Nemezműhelye

Kísérő programok:

„Arany 200 busz” - a Petőfi Irodalmi Múzeum mozgó, interaktív kiállítása megtekinthető Erzsébet sétány nagy parkolójában

• 2017. augusztus 18. péntek 12-18 óráig
• 2017.augusztus 19. szombat 10-18 óráig
• 2017. augusztus 20. szombat 10-18 óráig

A program ingyenes!

A programváltozás jogát fenntartjuk.

Időszakos kiállítások

KINCSEK „SZENT GELLÉRT SZIKLÁJA” MELLŐL - Ásatások Bakonybél korai története nyomában
2017. június 24. - 2017. szeptember 10.
Kiállítóhely:
Laczkó Dezső Múzeum
Kincsek „Szent Gellért sziklája” mellől - Ásatások Bakonybél korai története nyomában

A bakonybéli Szentkútnál végzett ásatások során egy teljességgel váratlan kincsre bukkantak a régészek 2016 őszén. A sziklatetőn épült Árpád-kori kápolna maradványain kívül egy körülbelül 150 darabos ezüstpénz-lelet került elő a szikla meredek oldalából. A lelet elhelyezkedése valószínűtlenné teszi, hogy csupán egy elvesztett erszény tartalmáról lenne szó. A hozzávetőleg három ökör értékének megfelelő pénzmennyiséget minden bizonnyal tudatosan rejtették el, a legkésőbbi veretű érme alapján 1230 után. Mivel a lelet kizárólag külföldi érméket (úgynevezett bécsi dénárokat) tartalmazott, könnyen elképzelhető, hogy egy idegen kereskedővel kötött üzlet emlékéről van szó. Az elrejtés helyét a sziklatetőn álló kápolna és talán egy azóta elpusztult fa vagy egyéb sajátosság jelölte. Maga a kápolna valószínűleg már a 12. században felépült, azonban – meglepő módon – még jóval a török hódítás előtt elhagyatottá vált. A feltárások eredménye alapján elképzelhető, hogy a kápolna alapítói Bakonybél szent remetéinek, Günthernek és Gellértnek lakhelyeként tisztelték a helyszínt, s ezért építtették ide a templomukat. A kiállítás a jövőre, 2018-ban 1000. évfordulóját ünneplő bakonybéli bencés monostor történetébe ágyazva mutatja be a Szentkút históriáját, mindehhez segítségül hívva a látványos leletanyagot is: a kápolna töredékeit, a mindennapi élet tárgyait és természetesen a díszes ezüstpénzeket.

Nagy Szabolcs Balázs
régész LDM

Étel/Élet Ízek és terek a gasztronómia évszázadaiból
2016. november 3. -  2017. szeptember 10.
ÉTEL/ÉLET – ízek és terek a gasztronómia évszázadaiból   A Laczkó Dezső Múzeum a Magyar Tudomány Napja alkalmából új időszaki kiállítást nyit, ÉTEL/ÉLET – ízek és terek a gasztronómia évszázadaiból címmel. A címben szereplő színes anagramma visszatükrözi a kiállítás vezérgondolatában rejlő sokszínűséget. A gasztronómia hívogató dzsungel, amelyben váratlan és izgalmas élmények érhetik az utazót, vagy egy összetett játék, ahol az egymásra épülő szinteket számos tapasztalattal gazdagodva teljesít a felfedező. Egyeseknek kaland, másoknak hivatás - lehet könnyed, de lehet elegáns párbaj. Mindenkit érint, mindenkit megérint, minden nap az utunkba akad.
A kiállítás ennek a szerteágazó témának a kapcsán teret tud adni minden gyűjteményi területnek a megjelenésre, bemutatkozásra. Nem résztémákra és nem korszakra fókuszalunk, hanem egy fotómontázs hatására törekszünk. Ezt az érzést erősíti a tér, amelyet elfoglalunk. A két terem nem kapcsolódik szervesen egymáshoz, ezért mindenképpen két gondolatra volt szükség, amelyekhez az adott térben a bemutatott műtárgyak kapcsolódni tudnak. Az egyik teremben az étel került a középpontba. Itt az alapanyagoktól a tartósítási módszereken át a klasszikus feldolgozás területéig, a főzésig vezet a látogatói útvonal, korszakok ötvözésével. A terem galériarészén a téli ünnepkörhöz, karácsonytól húsvétig tartó időszak jeles események kerülnek a középpontba. Az ide kapcsolódó, étkezéssel, étellel összefüggő tárgyak részben a profán, részben a szentség oldaláról mutatkoznak be. A másik teremben az élet, azaz az evés, az étkezési szokások, az asztali kultúra világába csöppennünk. Szó szerint, mert a bemutatott enteriőrök között csak sejtelmes folyosó vezet körbe, egyfajta időalagútként. Itt már tetten érhető egyfajta kronológia, ugyanakkor a szöveges ismertetők inkább az étkezési kultúra egyes szegmenseit emeli ki, például: asztali etikett, az étkezés rendje, az asztalnemű, túlzott fogyasztás, az étkezés és művészet.
A téma lehetőséget ad arra, hogy még be nem mutatott tárgyak is reflektorfénybe kerüljenek - akár mert a közelmúltban kerültek a gyűjteménybe, akár, mert mindeddig mostohagyerekként a polcon rekedtek. A kiállításon jelen vannak az egyediek és a sorozattermékek, a mívesek és a házi készítésűek, a státuszszimbólumok és a mindenki által elérhetőek.
A kiállítás kurátorai, Csirke Orsolya régész és Törő Balázs néprajzkutató.

Szent László Emlékezete
2017. május 10 -  2017. szeptember 10.
Helyszín: Laczkó Dezső Múzeum – 8200 Veszprém, Erzsébet sétány 1.
2017. június 25-ig, hétfő kivételével 10-tól 18 óráig
Szent László királyt Magyarország bajnokaként (Athleta Patriae), az árvák és a gyengék védelmezőjeként, a hajadonok megmentőjeként, igazságos, egyben szigorú törvényhozóként tartja számon a történelmi emlékezet. Az egyházszervezetet stabilizáló, a magántulajdont szigorúan védő törvényeivel a lovagkirály hozzájárult az önálló feudális állam megszilárdításához. A középkor legnépszerűbb szentje volt a Kárpát-medencében. Szent László kultusza az Anjou uralkodók és Luxemburgi Zsigmond uralkodásának idején volt a legnépszerűbb, ez tükröződik a korabeli irodalmi alkotásokban, krónikákban is (Anjou Legendárium 1330, Képes Krónika 1358, Thuróczi-krónika 1489, Nürnbergi Krónika 1493). A legendaírók az uralkodó egyéniségét rajzolják meg, a hősi jellemrajz és vitézség kidomborítása mellett vallásos erényei méltatásával teszik igazán nemessé az alakját.
Szent László király az egyedüli olyan szent, akinek életét freskóciklusokba foglalták a 13.-15. században.
A tárlat Szent László király életét, alakját és tiszteletét mutatja be, koronázásának 940. évfordulója, valamint szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából. A kiállítás enteriőrjein végighaladva a kiállított tárgyak segítségével a látogató betekintést nyer a lovagkirály élettörténetébe, az őt övező legendák eredetébe, korának hangulatába.
A kiállításban megcsodálhatjuk a gazdag stíluselemekkel ábrázolt eszményített lovagkirály miniatúráit, a Nagy Lajos által veretett aranypénzeket, melyek egyik oldalán László glóriás alakja látható, kezében alabárddal és az országalmával. A kiállított veszprémi nemesség zászlaján a lovagkirály – Szent Istvánhoz hasonlóan – országát és koronáját Szűz Mária oltalmába ajánlja.
A kápolnának berendezett térben került elhelyezésre a híres Szent László-herma és a szenthez kapcsolódó emléktárgyak.
Bemutatásra kerülnek a korszakból származó régészeti leletek (függők, S-végű hajkarikák, karperecek, kardok, buzogány, nyílhegy, dárdahegy, kengyel, sarkantyú). Szent László király Somogyvárott 1091-ben megalapította a Szent Egyedről elnevezett bencés apátságot, melynek eredeti 11. századi elemeit is megcsodálhatja a látogató, ahogy a szerzetesi élet mindennapjait bemutató emlékeket is, mint például a könyvcsatok vagy kerámiák.
A kiállítás megvalósulását számos egyházi és világi intézmény, szervezet és magánszemély támogatta, akik segítségével és közbenjárására egy gazdag és páratlan kiállítás nyílik meg a látogatók előtt.
Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár; Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum;
A Magyar Piarista Tartomány munkatársai; Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár; Veszprémi Érseki Könyvtár; A Veszprémi Főegyházmegye plébániái és egyházi vezetői;
Szent László Emlékbizottság.

Arany 200
Arany János balladái Udvardi Erzsébet képi megjelenítésében
2017. március 31. 18 óra - 2017. szeptember 10.
Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából, Udvardi Erzsébet ballada illusztrációiból nyílik időszaki kiállítás a Laczkó Dezső Múzeumban. A 24 darabból álló sorozatot a művésznő 1982-ben, a költő halálának 100. évfordulójára készítette a veszprémi Eötvös Károly Könyvtár felkérésére.
„Gyerekkoromban költő szerettem volna lenni. A vers- és irodalomszeretet mindig is bennem élt. Arany János balladáit olvasva csodálatos képek villantak fel bennem. A nagy költő mesterien tudott a szavakkal ’festeni’.” Udvardi Erzsébet
A nagyméretű kompozíciók, amelyeken fekete alapon derengenek fel a balladák egyes jelenetei, már csupán méretüknél fogva is többek egyszerű illusztrációknál. Udvardi a maga eredeti nyelvén fogalmazta látvánnyá Arany János költői látomásait, amit kevert festészeti technikákkal ábrázolt. Expresszív alkotásain az arany- és ezüstfólia, sajátos használat fokozza a fénylő hatást, és teremti meg a rá olyannyira jellemző, villanásokkal telített, atmoszférikus hangulatot.
A kiállítás képei Arany legmeghatározóbb balladáin vezetik végig a nézőt, s bár mindegyik alkotás külön-külön is él, együtt hoznak létre kerek egészet és foglalják össze a költemények mondanivalóját. Annak ellenére, hogy a művek hangulata első pillantásra talán komor, a művészre jellemző játékosságot, személyiségének derűs lenyomatát is rögzítik és már-már transzcendens fénybe vonják a kiállítóteret.
Sipos Anna művészettörténész 

Forrás: szervezők

Megjegyzés az időpontokhoz:

Nyitva tartás:
Február 1-től: Kedd-vasárnap: 10.00-18.00
A nyitva tartási idő változhat, ezért mindig tájékozódjon honlapunkon!
A kiállítás változás és időpontváltozás jogát fenntartjuk!