Laczkó Dezső Múzeum programok 2020

Program

KIÁLLÍTÁS

Magyar Világ 1938–1940
Fedezz fel egy világot... - Időutazás a második világháború előtti utolsó békeévek Magyarországára.
2020. október 20  -  2021. június 6.
Fedezz fel egy világot...
Időutazás a második világháború előtti utolsó békeévek Magyarországára.

Nyolcvan évvel ezelőtt, 1938–1940-ben Magyarország változóban volt. A békés területi revíziókkal letörni látszódtak Trianon bilincsei, ugyanakkor a Harmadik Birodalom közvetlen szomszédsága és egyre növekvő európai befolyása, majd a kirobbanó második világháború egyre jobban veszélyeztette a magyar önállóságot.

A világháború veszélyeit azonban a magyar társadalom még kevésbé érezte, a legtöbben hittek abban, hogy a nagy háború pusztításai annyira élénken élnek még az emlékezetben, hogy elkerülhető az újabb világégés. Ekkor a magyar társadalom nagy része a politikai események közül a békés területi revíziókra és az 1939-es választásra figyelt, amely egészen 1994-ig az utolsó olyan – a jogi kereteket és a lebonyolítást tekintve többnyire – demokratikus választás volt, amikor az ország területén nem voltak idegen megszálló csapatok. A magyar társadalom középrétege ekkorra újra megerősödött, jelentős lett a polgárság, a vidéki öntudatos parasztság biztosítani tudta saját megélhetését, ugyanakkor legendák keringtek az erzsébetvárosi Csikágóról, a budapesti alvilág központjáról, és égető szociális probléma volt a külvárosi nyomortelepek lakosainak ellátása, a vidéki parasztság helyzetének javítása, a földkérdés.

Ez a korszak a színházak, kávéházak, magyar filmek aranykora, amikor berobbant a köztudatba búgó hangjával Karády Katalin és olyan csillagok mellett foglalhatott helyet, mint Muráti Lili, Tolnay Klári, Jávor Pál vagy Páger Antal.

1938-ban a Szent István-emlékév és az Eucharisztikus Világkongresszus alatt a magyarság megmutatta, hogy a totalitárius diktatúrák és a szélsőséges eszmék térnyerése ellenére ragaszkodik keresztény gyökereihez. Ekkor indult el a Győri program, amely biztosította Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát, és óriási löketet adott a gazdaságnak, ugyanakkor érezhetőbbé tette az újabb világégés közeledtét.

A békés területi revízióknak köszönhetően ebben a három évben három alkalommal tért vissza nagyobb terület az anyaországhoz, amelyek lakossága döntően magyar volt ugyan, de százezres nagyságrendben lettek Magyarország állampolgárai más nemzetiségű személyek, akiket az állam széleskörű nyelvi, közigazgatási, oktatási jogokat biztosítva fogadott, ugyanakkor megszületett az első két zsidótörvény, és érezhetően növekedett az antiszemitizmus.

A kiállítás célja, hogy a korszak politikai, társadalmi és művészeti életét interaktív eszközökkel, 20 tematikus részen keresztül úgy mutassa be, ahogy azt az adott kor emberei látták és átélték, ezáltal egy pillanatképet kapjunk a ’30-as évek végének Magyarországáról.

A Nemzeti Múzeumban sikerrel bemutatott Magyar Világ 1938–1940 kiállítás új helyszínen, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban várja a látogatókat 2020. október 21-től 2021. június 6-ig.

A fiúk a lányokkal táncolnak reggelig – Gáspár Gábor fotóriporter kiállítása 
2020. szeptember 6 - november 30.
A kiállítás megtekinthető  hétfő kivételével minden nap 10-18 óráig
Helyszín:  Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém Erzsébet sétány 1.

A Tánc fesztiválja kísérőrendezvényeként, múzeumunk a saját képzőművészeti gyűjteményének kiemelkedő műtárgy együttesét mutatja be, Dohnál Szonja kurátor rendezésében. Gáspár Gábor ikonikus veszprémi fotóriporter sorozata összefoglalója az immár 22 éves Tánc fesztiválja történetének is.

„Esterházy Péter írta Pina Bauschról, a modern táncművészet úttörőjéről, hogy „Nem az a kérdés, mi a tánc – noha állandóan ezt kérdezi: ez mért tánc, ez mért nem tánc –, végül is ez őt nem érdekli, ő nem koreográfus. Minden tánc, és a kérdés ez: mi a minden?, ez érdekli őt… Táncolni annyi, mint gondolkodni.” Gáspár Gábor fotográfiái Veszprémben, az Országos Táncművészeti Fesztiválon bemutatott legkiválóbb előadásokon készültek; több mint két évtizedet ölelnek fel. Fotói arról a mindenről beszélnek, amit ezen a nyelven, a tánc nyelvén el lehet mondani. Vagy talán többről, hiszen az előadás egy múló pillanat. Életről, halálról, erotikáról, erőszakról, fényről, sötétségről, valóságról, és nem a valóságról…”

Dohnál Szonja művészettörténész muzeológus

…de a fátyol nehéz gúnya… Viseletek a Kárpát-medencében
2020. február 15 - 2020. december 31.
keddtől- szombatig 10-18 óráig
Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém Erzsébet sétány 1.

A szokás szerint a menyasszony viseljen valami régit, újat, sajátot, kölcsönkapottat, fehéret, kéket és gyöngyöt. De valóban ezek a hagyományos esküvői viselet legfőbb ismérvei? Esküt nem csak a házasulandók tesznek?! Mikortól lesz valaki teljes jogú tagja egy közösségnek?
Ezekre a kérdésekre is választ találunk a Múzeum 2020. február 15-én nyíló kiállításában.

A születés – házasság – temetés nagy mérföldkövek mellett az emberélet kisebb állomásaira is hangsúlyt fektet a kiállítás. A közösség életében a tagjainak gyarapodása, felnőtté válása olyan fontos stációk, amelyeket hasonló módon ünnepeltek, mint a lakodalmat.  Az alkalmat, életkort, társadalmi rangot is jelző viseletek enteriőrökbe rendezve, az eredeti berendezési tárgyakkal elevenednek meg.

Az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület gazdag gyűjtése jelenti az alapot a kitekintéshez a teljes Kárpát-medencére. A határon belüli és kívüli területekről származó viseletek mellett lakberendezési tárgyakat, használati eszközöket is kölcsönöztek a tárlathoz. A nemzeti összetartozás évében a kiállítás és a kísérő programok a magyar népi kultúra sokszínűségének, közös gyökereinek bemutatását is szolgálják.

L. Karsai Henriett néprajzos muzeológus

HŐSÖK KAPUJA
2020. augusztus 15 - 2020. december 31.
FÉNYBEN TÜNDÖKLŐ – Válogatás a Laczkó Dezső Múzeum kortárs üvegművészeti gyűjteményéből 

A kiállítás megtekinthető 2020. augusztus 15. szombattól,
hétfő kivételével minden nap 9-17 óráig
Hősök Kapuja Látogatóközpont
Veszprém Vár utca 2.

Az üvegnek, ennek a sajátos, egyedülálló anyagnak szenteljük kiállításunkat, amely gyűjteményünk tekintélyes, országos összehasonlításban is jelentős kortárs üvegművészeti anyagából válogat. Különlegessé teszi ezt a kollekciót, hogy a múzeum megyei gyűjtőköre ellenére - a kedvező körülményeknek köszönhetően - az évtizedek során országos léptékű üveggyűjtemény alakulhatott itt ki. Megalapozását elősegítette a közeli Ajkai Üveggyár, amelynek 1985-ös és 1990-es Üvegszimpóziumai után a kísérletező, alkotó napok művészi termékei a veszprémi múzeumba kerülhettek. A múzeum által rendezett 1990-es Tihanyi Üvegtriennálé, majd az ezt követő időszak kiállításai, üveg témájú konferenciái kedvezően befolyásolták a gyűjtemény gyarapodását, amely aztán ajándékozások, pályázatok útján tovább bővült. Mindenképpen meg kell említenünk Gopcsa Katalin Németh Lajos-díjas művészettörténész elkötelezett, aktív részvételét a gyűjtemény létrehozásában és folyamatos, hozzáértő gyarapításában. Az utolsó jelentős üvegművészeti kiállításunk 2010-ben Varázslatos üvegvilág (Az üveg sokszínűségéről a rómaiaktól a kortárs üvegművészetig) címmel szintén neki és Dohnál Szonja művészettörténésznek köszönhető. A következő évben készült el a Múzeum Tanulmányi raktára, ahol az érdeklődők számára hozzáférhető módon, megvilágított vitrinekben kapott helyet az értékes gyűjtemény.

A gyarapodás kezdeti időszaka egybeesik magyar üvegművészet felfutó periódusával, de maga a gyűjtemény a tudatos építésnek köszönhetően reprezentálja annak történeti ívét, generációit az azt megteremtő nagy mesterekkel, meghatározó szellemű művésztanárokkal, ill. tanítványaikkal, akik azóta maguk is jelentős életművet hoztak létre. Kiállításunk az ő alkotásaikból válogat, és fontos hangsúlyozni ezt a szándékot, hiszen gyűjteményünk teljes anyagát, 66 üvegtervező iparművésznek több, mint 400 alkotását nem is tudnánk egyszerre bemutatni. A válogatással szeretnénk illusztrálni a hazai üvegművészet időbeli kibontakozását a kezdeti periódus híres szobrászművészeinek az üveg területén tett kísérleteitől a legutóbbi beszerzésekig; bemutatni az üveg megmunkálásának technikai sokszínűségét, bravúros megoldásait és azokat a fő tendenciákat, amelyek az alkotókat jellemzik. Az áttekinthetőséget segítve külön választottuk a gondolati tartalmú, geometrikus elvű üvegszobrokat az egyedi tervezésű használati tárgyaktól. A kollekció gazdagsága miatt tervezzük a bemutatott anyag megújítását az üvegtárgyak cseréjével, hogy minél több alkotást tudjunk kiállítani.

A helyszínként választott Hősök kapuja ugyan nem üvegkiállításra szánt hely, archaizáló ólmozott színes üvegablakai mégsem idegenek az azonos anyagból építkező jövevények számára. A helyszűke is erősen behatárolta kiállítási lehetőségeinket. Mégis az üveget, ezt a rendkívüli anyagot ünnepeljük itt annak ellenére, hogy a jelenlegi nehéz körülmények között a híres Ajkai Üveggyár küzd a fennmaradásért, és országosan is csak néhány üveghuta működik már.

Forrás: Szervezők