Laczkó Dezső Múzeum kiállítások és programok 2018

Esemény

Múzeumi Szabadegyetem őszi félév

2018. november 13. Mátyás - kori mindennapok Veszprémtől Vázsonyig, Pápától Palotáig. Virtuális kiállítás bemutatója.

Előadó: Pátkai Ádám Sándor régész
Helyszín: LDM Tudás-Tér

2018. december  11. Kinizsi vára és a Via Magna út kutatása. Beszámoló a 2018. évi nagyvázsonyi feltárások eredményeiről
Előadó: Pátkai Ádám Sándor régész -
Péterváry Tamás régész
Helyszín: LDM Tudás-Tér és LDM állandó kiállítás

2018. szeptember 16., vasárnap 9:00–17:00
Kulturális Örökség Napjai a Tűztoronyban
2018. szeptember 16. vasárnap  9-13 óráig, minden egész órakor, városszerte
Zászlós jelelés a Tűztorony erkélyéről
Fotózd le a város bármely pontjáról, oszd meg Velünk délután, nyerj értékes Méz Rádiós és Múzeumi ajándékokat!
14 órától, Tűztorony udvar
Tárlatvezetés a Tűztorony történetéről, tűztorony makettező foglalkozás gyermekeknek, Tűztorony TOTÓ a felnőtteknek, a világ tűztornyai előadás

A Laczkó Dezső Múzeum Kulturális Örökség Napjaihoz kapcsolódó programjain a részvétel térítésmentes.
Kivéve a Várbörtön megtekintése

2018. október 18., 16:30–18:00
Kiállításmegnyitó - Kisfaludi Stróbl Zsigmond szobrászművész alkotásai
2018. októberében Kisfaludi Stróbl Zsigmond szobrászművész alkotásiból nyílik majd időszaki tárlat a veszprémi múzeumban. A kiállítás anyagát a felújítás miatt jelenleg zárva tartó Göcseji Múzeum kölcsönzi.

A Laczkó Dezső Múzeum már évek óta nagy hangsúlyt helyez a vidéki társintézményekkel való együttműködésre.

Kisfaludi Stróbl Zsigmond (1884-1975) kétszeres Kossuth-díjas, nemzetközileg is ismert és elismert magyar szobrászművész. Legismertebb alkotása a budapesti Szabadság-szobor, azonban a köztéri alkotások mellett zsánereket és portréalakokat is készített. Egészen haláláig szorgalmasan dolgozott, amit nagyszámú alkotása és megmaradt vázlata is igazol. Tervezett időszaki kiállításunk a zalaegerszegi múzeumban őrzött művészi hagyaték fő műveit mutatja majd be.

2018. október 29., 10:00–13:00
Plant Paint festés
Laczkó Dezső Múzeum
Erzsébet sétány. 1., Veszprém, 8200
Ha valami egyszerű, évszakhoz igazodó, de kreatív elfoglaltságot keres, akár a gyerekeknek, akár saját magának, akkor fessen velünk levél lenyomatos táskákat. Könnyen elkészíthető, mégis színes, mintás, kreativitást fejlesztő tevékenység.

A környezettudatos életet segítheti, mert nem kell nejlon táskákat használnia, ha készít velünk egy saját bevásárló táskát. A program aktualitását adja a legújabb időszaki kiállításunk „A sziklától a kőbaltáig – az erdőtől a sivatagig” mely felhívja a figyelmet a környezettudatosságra és fenntarthatóságra, e gondolkodásmód egykor a paraszti kultúra alapelveit is jelentette. Így a kreatív alkotó foglalkozás helyszíne is a Bakonyi Ház lesz. Rossz idő esetén a foglalkozás a Laczkó Dezső Múzeum Tudásterében kerül megrendezésre.
A rendezvény díja: 1000 Ft/fő 

2018. november 5., 16:30–18:00
Megújul a Múzeum - tájékoztató előadás
Helyszín:  Laczkó Dezső Múzeum
Erzsébet sétány. 1., Veszprém, 8200
Az ember vele született tulajdonsága a kíváncsiság az érdeklődés. Erre az érdeklődésre alapozva tartjuk fontosnak, hogy a látogatóinkat, Veszprém város lokálpatriótáit, támogatóinkat tájékoztassuk a múzeum épületét érintő változásokról.

Megújul a Medgyaszay István tervei alapján 1925. május 24-én megnyitott Laczkó Dezső Múzeum épülete.

Interaktív előadás keretében az intézmény igazgatója és a projekt építészmérnöke bemutatja a várható újításokat reflektálva a múlt építészeti megoldásaira és a jövő elvárásaira egyaránt. Intézményünk fenntartója, Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának képviseletében Brányi Mária alpolgármester asszony vesz részt a programon.

2018. november 6., 16:30–18:00
Interaktív tárlatvezetés a A Sziklától A Kőbaltáig AZ Erdőtől A Sivatagig című kiállításon
Helyszín: Laczkó Dezső Múzeum

2018. november 9., 17:00–20:00
Interaktív tárlatvezetés a Bakonyi Házban
Alig 100 évvel ezelőtt, dédszüleink magától értetődő természetességgel végezték hétköznapi tevékenységeiket a gyertya vagy épp a petróleumlámpa otthonosságot, meleget adó fényénél.

Napjainkra a gyertyahasználat a ritkán előforduló áramszünetek vagy romantikus együttlétek kelléke csupán. A századelő hangulatát kívánja megidézni a „Gyertyafényes Éjszaka”, ahol aktív részesei lehetünk a programnak, hiszen a látogató maga is mécsessel tekintheti meg város szívében megbúvó kis parasztházat. Majd megelevenedik az őszi esték hangulata, kipróbálhatja a kukorica morzsolást, a pattogtatott kukorica készítést. A programon való részvétel regisztrációhoz kötött módon valósul meg. Igény szerint több alkalommal is megrendezésre kerülhet. Tárlatvezető: Lipéczné Karsai Henriett néprajzos muzeológus

Időszakos kiállítások

2018. augusztus 20. – 2018. december 30.
hétfő kivételével 10-től 18 óráig
A Sziklától A Kőbaltáig AZ Erdőtől A Sivatagig - vándorkiállítás
Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém Erzsébet sétány 1.

A Laczkó Dezső Múzeum az Államalapítás Ünnepén nyitja meg legújabb régészeti kiállítását. A Vándorkiállítás megnyitója 2018. augusztus 20-án 15 órakor a Laczkó Dezső Múzeum második emeletén kerül megrendezésre. A kiállítást megnyitja Dr. Sonnevend Imre, erdőmérnök, köszöntőt mond S. dr. Perémi Ágota, múzeumigazgató. A kiállítást rendezte Dr. Antoni Judit, régész, néprajzkutató, a veszprémi kiállítást koordinálta Regenye Judit régész. Az ünnepélyes megnyitót követően tárlatvezetés keretében mutatjuk be a kiállítást.
A program az Államalapítás Ünnepe című ingyenes családi rendezvény kísérőprogramja,

Debrecenből érkezett hozzánk ez a különleges kiállítás, miután megjárta már Százhalombattát, Szombathelyt, Szekszárdot, tőlünk pedig jövőre Kaposvárra utazik tovább. Nyolc múzeum legszebb csiszolt kőeszközeit és néprajzi tárgyait láthatjuk augusztus 20-tól december végéig Veszprémben.
A kiállítás az újkőkori csiszolt kőeszközök készítését és használatát mutatja be hazai őskori (Kr. e. 5. évezred) régészeti tárgyakon keresztül. A csiszolt eszközök „életének” szakaszait a nyersanyag beszerzésétől („szikla”) a kész, nyélbe illesztett eszköz („kőbalta”) használatának módjain át a néprajz segítségével ismerhetjük meg. E célra Új-Guinea modernkori, de a múlt század végéig technikailag újkőkori szinten álló társadalmainak szaktudását és tárgyait hívjuk segítségül. A néprajzi gyűjtés adatai és tárgyai a 19. század végéről, illetve a 20. század második feléből származnak. Az utóbbi, hála a francia szakemberek munkájának, aprólékosan dokumentált (fotó, rajz, film), így magunk is részesei lehetünk az élménynek – akárha az őskorban tennénk időutazást – hogyan készültek a kőbalták. A kiállítás különlegességét éppen ez a szemlélet adja, a régészeti tárgyak használatának a néprajz segítségével történő bemutatása. A régészet eredményeit és a néprajz tanúságait kiállításunkban a kísérleti régészet ötvözi, néhány példán igazolva az egykori famegmunkáló szerszámok hatékonyságát, készítőik és használóik mesterségbeli tudását. Ha belegondolunk, nem kis dologról van szó, hiszen a kőbalta vagy fejsze és társaik (vájóbalta, vésők) olyan eszközöket jelentenek, amelyek szinte változatlan formában és funkcióval több ezer éven keresztül, egészen napjainkig fennmaradtak, csupán nyersanyaguk – kő helyett fém – alakult át. Az első fakitermelő és fafeldolgozó szerszámokkal végzett munka alakította ki a máig élő mesterségek jelentős részét, ami óriási tudásanyag felhalmozásával járt.
Kiállításunkkal szeretnénk megmutatni, hogy tudásunk, ismereteink az emberiség története szempontjából meghatározó időszakban, a neolitikumban, a Kr. e. 6–5. évezredben formálódtak ki, alapozódtak meg. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra is, hogy az ember hatása a környezetére a fa kivágására és felhasználására alkalmas csiszolt kőeszközök megjelenésével veszi kezdetét. E rendkívül hatékony szerszámok indították el azt a láncreakciót – „fejlődést” – amelynek végén jelenleg állunk. A termőföld hasznosítása, az erdők irtása a környezetnek közvetlen átalakításával járt, melyet mára az emberiség előtt álló legnagyobb kihívásként élünk meg. Közös múltunk ma is hasznosítható tudást hordoz az ember és környezet kapcsolatáról.

Dr. Antoni Judit
régész, néprajzkutató

2018. július 03. - 2018. december 31.
"...cui haec sacra reliquia inerat..." Kendő, amely a Szent Jobbot takarta

A kiállítás aktualitását adja Szent István király halálának és ország felajánlásának 980-ik, szenté avatásának 935. évfordulója.
A tárlat központi eleme az az ereklyekendő, mely a veszprémi Érseki Palota házi kápolnájában található, a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény leltárában van (81.62.1-2.). A Szent Jobbot 1771-ben Raguzából, egy selyemlepelbe takarva szállították Bécsbe, hogy semmilyen sérülés ne érhesse az úton. A kendőt Szent István kézfejének festett képe díszíti. A műtárgyhoz tartozik egy eredeti Mária Terézia királynő kézjegyével hitelesített latin nyelvű írás is.
A kiállításban helyet kap néhány, a 10-11. századra vonatkozó régészeti emlék, valamint Szent István tiszteletéhez kapcsolódó tárgyak, többek között egy 1764-ben a Mária Terézia által alapított Szent István Lovagrend megalakulása alkalmából veretett ezüstérme, valamint egy érdekes 1915-ös világháborús emlék, melynek egyik oldalán Szent István, a másikon Ferenc József ajánlja fel Magyarországot Szűz Mária oltalmába.
Fogl Krisztián Sándor történész LDM

"...cui haec sacra reliquia inerat..."

Kendő, amely a Szent Jobbot takarta
Látogatható 2018. július 3 – 2018. december 31-ig hétfő kivételével 10-től 18 óráig
Laczkó Dezső Múzeum kamaraterem, Veszprém Erzsébet sétány 1.

Változatlan változó - Veszeli Lajos festőművész kiállítása
2018. május 10. - 2018. szeptember 30.
A kiállítás kurátora: Sipos Anna művészettörténész

A tárlat Veszeli Lajos munkásságának javából merít, érdekes műfaji változatossággal mutatja be a kísérletező kedvű, kihívásokat vállaló művész alkotásait. A szellemi és műfaji sokszínűség ellenére a Balaton és a természet – „a táj lelke” a főszereplő a bemutatásra kerülő képek többségén.
A művész Európa legkülönlegesebb édesvizű tava mellett él, műterme a mandulafákkal körülvett domboldalon van. Így vall egy írásában: „   Amikor először pillantottam meg a Balaton sima víztükrét és üldögéltem merengve az ezüsthíd fényénél, nem gondoltam, hogy valaha rab leszek, az lettem, a Balaton, a tó rabja. De hagyom magam megadóan, mert itt élek a tó ölelésében majd’ fél évszázada…” Számára meghatározó élmény a tó ezer arca, örök sugárzása, változásaiban a roppant állandóság.
Veszeli Lajos műveiből álló kiállítás több év és a közelmúlt alkotásaiból való válogatás. Találkozhatunk kedvenc alakjának (Don Quijote) néhány változatával. Szakrális szellemiségű festmények, síkplasztikák – a téma különlegessége miatt egy külön blokkban – bemutatásra kerülnek a múzeum mostani tárlatán.
A művész eddigi munkássága során jelentős galériákban állított ki, belföldön és külföldön egyaránt. (Budapest, Badacsony Egry Múzeum, Veszprém Érseki Palota, Tihany Bencés Apátság Galéria) A hazai tárlatok mellett sikerrel mutatkozott be Angliában, Görögországban, Németországban, Kuwaitban, Ausztriában, legutóbb Helsinkiben.
A kiállított művek közt országos tárlatokon díjazott alkotások is szerepelnek, melyeket magánszemélyek és közgyűjtemények bocsájtottak rendelkezésre a kiállítás idejére.
Veszeli Lajos 2011-ben „Balaton-díj”-at kapott munkássága elismeréséül. „Veszprém Megye Érdemrendje” kitüntetés tulajdonosa, továbbá 2012-ben a közönség szavazati alapján elnyerte Veszprém megye Prima-díját. 2015-ben a Magyar Érdemrend Tiszti keresztjével ismerték el munkásságát.
Veszeli Lajos kiállítása 2018. szeptember 30-ig látogatható a múzeum nyitvatartási idejében.
Kedd-vasárnap 10.00 - 18.00, szünnap: hétfő

Vajkai világa emlékkiállítás
2018. május 14. – 2018. október 30.
hétfő kivételével 10-től 18 óráig

A néprajz szinte valamennyi területén figyelemre méltót alkotott. Könyvei, tanulmányai kötelező olvasmányok az egyetemeken. Írásai a tudományos pontosság, az újszerű szemléletmód mellett azért is fontosak, mert stílusuk mindenki számára érthető és élvezhető.
Orvosi ismeretei folytán első kutatási területe a népi gyógyászat volt. Ehhez kapcsolódóan foglalkozott a falusi ember és a természet kapcsolatával, hiedelem – és mondavilággal. Másik nagy témája a népi építészet és lakás, bútorzat. Egyformán jók a lakóház és melléképület leírásai, kedvelt és örökké visszatérő gyűjtőterülete volt a szőlők, présházak és pincék világa.
Nincs olyan régi épület a Balaton mellékén, amelyiket ne írt volna le. Írt még a közlekedésről, szállításról, az ősfoglalkozásokról, mint halászat és vadászat, eltűnt mesterségekről, mint a falusi foghúzó, a bakter, tobakos, stb. Bármit is írt, annak középpontjában, a világban, a falu társadalmában a helyét kereső ember állt. Tájmonográfiái, melyekben hosszú gyűjtőútjain szerzett tapasztalatait összegezte, e műfaj mintái. (Szentgál I-II., A Bakony néprajza, Balatonmellék)
A tudományos cikkek mellett jelentős az a munka, amelyet, mint művészeti író, honismeretei és idegenforgalmi kiadványok szerzője végzett. Ezekből érződik, hogy számára a kultúra sorsa mindennél előbbre való volt, semmit nem hagyott szó nélkül, ami ez ellen hatott. A veszprémi Nyári Szabadegyetem egyik kedvelt előadója volt, sőt nála érdekesebben magyarázó idegenvezetőt is alig lehetett találni az egész Balaton mentén.

2018. április 11. - 2018. december 02.
„EZERNYOLCSZÁZNEGYVENNYOLC, TE CSILLAG” Emlékkiállítás az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulójára
Kiállításunk bemutatja az 1903-as múzeumalapítástól napjainkig terjedő időszakban a veszprémi múzeumba került ’48-as műtárgyakat.
Az anyag zömét, a legszebb darabokat első igazgatónk, Laczkó Dezső gyűjtötte az 1903–1914 közötti „hőskorszakban”. Többségük a családtagok, rokonok ajándéka, ezért személyhez köthető, s így kiemelt értékkel bíró műtárgy. Megőrzésük bizonyítéka azon kegyeletes szemléletmódnak, amellyel, ezen korszak emberei a ’48-as események és résztvevőik iránt viseltettek.

Egyenetlen az ismeretanyagunk a személyhez köthető tárgyak egykori tulajdonosairól. Batthyány Lajos gróf miniszterelnök (1808–1849) és Perczel Mór (1811–1899) reform politikus, majd honvéd tábornok a szabadságharc közismert személyiségei voltak, a többiek azonban a nagy idők büszke vagy kényszerű részesei, de nem irányítói, hanem csak mellékszereplői. 

Forrás: a rendezvény hivatalos honlapja