Turizmus Program

Fénykiállítások

Kék Zónák

Kastély élmények

Csoki workshop

Előszilveszteri gálavacsora

Európa-élményközpont

TOP 100 úticél

Jegyvásárlás

Aktív wellness pihenés a Tisza-tónál - Fedezze fel velünk a Tisza-tó élővilágát és pihenjen nálunk!
Aktív wellness pihenés a Tisza-tónál - Fedezze fel velünk a Tisza-tó élővilágát és pihenjen nálunk!
Téli programajánló online jegyvásárlási lehetőséggel
Téli programajánló online jegyvásárlási lehetőséggel

Laczkó Dezső Múzeum programok 2025 / 2026 Veszprém

2025.12.03. (szerda) - 2026.05.31. (vasárnap)

Laczkó Dezső Múzeum programajánló. Nyílt napok, hagyományőrző bemutatók, kiállítások várják az érdeklődőket több helyszínen. A múzeum kiállítóhelyei a Bakonyi ház, a Hősök kapuja és a Tűztorony is. Állandó és időszakos tárlatok, előadások, értékes programok várják Veszprémben a látogatókat, kultúra- és művészetbarátokat!
Laczkó Dezső Múzeum programok 2025 / 2026 Veszprém

Kapcsolat, elérhetőség

Szeretné aktiválni elérhetőségeit az oldalon?

Partner információ

Laczkó Dezső Múzeum programok 2025 

A remény útjai - TÁRLATVEZETÉSEK A KIÁLLÍTÁSBAN:

2025. december 10. 10:30

Quirin Ágnes Komplex művészeti terapeuta

2026. január 16. 10:30

Quirin Ágnes Komplex művészeti terapeuta


2025. december 4., csütörtök 16:30

Labirintus – Ország Lili és művésztársai - KIÁLLÍTÁSMEGNYITÓ

A vendégeket köszönti:

Porga Gyula, Veszprém M. J. V. polgármestere,

Pintér Bence, Győr M. J. V. polgármestere és

Szanyi Brigitta, a Laczkó Dezső Múzeum igazgatója

A kiállítást megnyitja:

Székely Zoltán, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum igazgatója

A kiállítás megtekinthető 2026. május 31-ig.


2025. december 7., vasárnap 16:00

Kövi Szabolcs koncertje Veszprémben (pihenőszékes)

Kövi Szabolcs koncertje 2025.12.07-én Veszprémben, a Laczkó Dezső Múzeum Látványkönyvtárában – pihenőszékes koncertek vetítéssel, 14.00, 16.00, és 18.00 órai kezdettel. Műsoron a legújabb albumok! A belépő: 2990 Ft/fő, CD-re levásárolható. Bejelentkezés szükséges

Időszaki kiállítás

Az üveg alkímiája – Bohus Zoltán és Lugossy Mária

2025. november 20. - 2026. május 31.

Új kiállításunk az üvegszobrász művészek alkotásaiból

A kortárs magyar üvegművészet két kiemelkedő alakjának, Bohus Zoltánnak és Lugossy Máriának különleges, egyedülálló alkotásaiból nyílt meg a Laczkó Dezső Múzeum új kiállítása 2025. november 20-án.

A kiállítás címében utal arra a virtuóz mesterségbeli tudásra, amely iskolateremtő módon képes volt a mindennapi síküveglapokból képzőművészeti igényű, szobrászati jellegű műveket létrehozni. Noha a művészházaspárnak egyetlen közös munkája sincs, egyéni alkotói pályájuk több ponton találkozik.

Mindkettőjük munkásságát a hideg üveg technológiai eljárása jellemezte, és mindegyiküket az a törekvés vezérelte, hogy olyan elvont fogalmakat, mint a tér és az idő próbáljanak üvegbe zárva megragadni az anyag változó, belső transzparenciáinak segítségével. Mindketten a kortárs üvegművészet megújítói, akiknek köszönhetően a magyar üvegművészet nemzetközi viszonylatban is hírnevet szerzett.

Bohus Zoltán (1941-2017) Munkácsy- és Kossuth-díjas érdemes művész, nemzetközileg elismert alkotó, megszámlálhatatlan európai és tengerentúli kiállítás és konferencia résztvevője. A

Viharsarokból, Endrődről induló pályája rajztehetsége révén a Magyar Iparművészeti Főiskola díszítő- festő szakára vezette, ahol Z. Gács György tanítványa volt. A festői pályától elkanyarodva korábbi kiegészítő üveg szakja alapján azonnal az újonnan induló szilikát képzés oktatója lett itt először tanársegédként (1966-1978), majd az üvegszak vezetőjeként (1978-1993), egyetemi tanárként (1993-2010). Negyvennégy éves folyamatos művésztanári tevékenysége során megteremtette a felsőfokú üvegképzés magas színvonalú műhelyét, és üveges generációk sora került ki a keze alól.

Lugossy Máriához hasonlóan, pályája legelején ő is ötvösmunkákat, konstruktivista stílusú krómacél domborműveket készített, de az 1970-es évektől érdeklődése kizárólag az üveg felé fordult, és annak szobrászati megközelítésű, plasztikus megformálását kereste. Egyszerű, geometrikus formákat választott, mégis a hideg üveg megmunkálásának forradalmasítója lett azzal a kész síküveglapokat ragasztással tömbbé építő, csiszolással, polírozással rendkívüli precizitást elérő technológiával, amelynek segítségével a magyar üveg felhívta magára a figyelmet nemzetközi viszonylatban. Az üvegtömböket bravúros technikai tudással, aprólékos pontossággal maga csiszolta, polírozta. A kivitelezést gondos vázlatkészítés, alapos matematikai számítások előzték meg, az alkotófolyamat pedig hosszú heteket-hónapokat vett igénybe. A különleges, iskolateremtő technika az üveg természetes optikai hatásain alapul, annak a rétegeket átjáró, belső fénytereket teremtő, sejtelmes tükröződéseire, fénytöréseire épít. A művész az üveglapok árnyalásával, a tónusok mélyítésével szabályozza a fény intenzitását, transzparenciáját, az elvont geometriai rend szimbolikus, transzcendens tartalmakkal telítődik nála.

Művei megtalálhatók a hazai közgyűjtemények (Magyar Nemzeti Galéria, Magyar Iparművészeti Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, Laczkó Dezső Múzeum) mellett Franciaország, Csehország, Németország, Svájc, Spanyolország és az Egyesült Államok szakmúzeumaiban.

Lugossy Mária (1950-2012) Munkácsy-díjas érdemes művész, ötvös, üvegtervező és szobrász változatos, rendkívül gazdag, autonóm életműve, munkásságának intenzív négy évtizede művek ezreiben számolható. Pályája ötvös képzettsége révén, a fémek megmunkálásával indult az 1970-es évek közepén. Az iparművészet számára szűkösnek bizonyult területét maga mögött hagyva a különböző egyéb anyagok - ásványok, higany, üveg, plexi, gránit, bronz, kő – alkalmazásával művészete rövidesen a szobrászat felé fordult: a kezdeti geometrikus krómacél kompozíciókat először az üvegszobrok, az egyre monumentálisabb alkotások váltották fel, egészen az 1990-es években megjelenő köztéri szobrokig, emlékművekig. Az emberi alak, gyakran töredékesen, ebben a késői időszakban tűnt fel nála.

Mély gondolatisággal átitatott, intellektuális horizontú alkotásai megkérdőjelezik a művészeti ágak, műfajok határait, újszerűek formakezelésükben és a felhasznált anyagok szokatlan

összekapcsolásában. A kísérletező, koherens szemléletű alkotó világában visszatérő elem a szerves természeti világ és a szervetlen, élettelen univerzum kettőssége, az élet előtti és utáni állapot, amelyen keresztül az emberi létezés egzisztenciális dimenzióira kérdez. Foglalkoztatja a keletkezés, a megszületés gondolata, az ember sorsának morális kérdései, gyakran történelmi távlatokba állítva vagy bibliai motívumokon keresztül az áldozatok egyetemességét középpontba állítva.

Művei ritkán szerepelnek a hazai közgyűjteményekben, a külföldi kiállítások, nemzetközi szimpóziumok nyomán inkább a neves külföldi szakmúzeumokban (British Museum London, Corning Museum of Glass New York, Musée des Arts Décoratifs Paris, Lausanne, Santory Museum Tokio) találhatók.

A művész alkotásai révén kapcsolódik Veszprém városához, hiszen két nagy méretű munkája is ide került. Az 1980-as évekre jellemző, kőzárvány szobrokhoz tartozó Rheia elnevezésű műve, a szobrász ajándéka, a város új sportuszodájának aulájában kapott helyet. Millenniumi emlékművének monumentális szoborkompozíciója korábbi helyéről, az Óváros térről áttelepítve nemrégiben a Szabadság téren került felállításra.

Lugossy Mária nagyméretű köztéri alkotásai a budapesti 1956-os emlékmű mellett megtalálhatók Tatán, emléket állítva a Holokauszt áldozatainak és Székesfehérváron, tisztelegve a II. világháború hősei előtt.


A remény útjai

2025. október 17. - 2026. január 31.

A kiállítás az Otthonra találni projekt eredménye.

Az Otthonra találni a művészetben EKF örökség program keretében nyílt meg a REMÉNY ÚTJAI című kiállítás, mely a Magyar Máltai Szeretetszolgálat veszprémi Befogadás Házában Quirin Ágnes vezetésével zajló művészetterápiás foglalkozások eredményeként született alkotásokat mutatja be a közönségnek.

A Katarzisz Komplex Művészetterápiás módszer segítségével megvalósuló folyamat által az otthontalan alkotók tovább haladtak a megkezdett úton, a remény útjain.

A mostani kiállítás azért különleges, mert nem csak a képek lettek kiállítva, hanem az alkotók számára fontos tárgyak is.


Labirintus – Ország Lili és művésztársai

2025. december 4. - 2026. május 31.

A képzőművészeti tárlat két teremre osztva a győri Rómer Flóris Múzeumban letétként őrzött Vasilescu gyűjteményből válogat. Vasilescu János (1923-2006) román származású, házassága révén Magyarországon letelepedett mérnök, vállalkozó, feltaláló több száz darabból álló magángyűjteményéből, amely az 1950-es évektől kezdve formálódott, és amelynek gyarapodásában meghatározó szerepet játszott Ország Lili (1926-1978) festő, grafikus megismerése.

A kollekció gerincét is az ő képei alkotják. A műgyűjtő azonnal művei csodálója lett, majd az ő segítségével ismerte meg azokat az alkotókat, a kortárs magyar képzőművészet legjelentősebb képviselőit, akiknek színvonalas munkái a kollekciót a legjobb hazai magángyűjtemények közé emelték. Vasilescu mecénási gesztusának köszönhetjük, hogy az általa megörökölt Ország Lili-hagyaték a magyar államra és több közgyűjteményre szállhatott. Saját gyűjteményét azzal a céllal, hogy egyben tarthassa és hozzáférhetővé tegye, pályázat útján Győr városára hagyta.Tőlük és a győri múzeumtól kölcsönöztük a kiállításban bemutatott alkotásokat.

Első termünket kizárólag az Ország Lili-anyagnak szenteltük. Vasilescu János gyűjteménye átfogó képet ad Ország Lili titkokkal teli, besorolhatatlan, egyéni hangú életművéről. Végigvezet a korai látványelvű felfogástól a Magritte, Chirico hatását hordozó realisztikus felfogású szürrealista képeken át a bulgáriai utazása (1957-1959) nyomán festett ún. ikonos képekig, a prágai út hatását hordozó, az itteni zsidó temető sírköveiből inspirálódó, héber írásjeleket szerepeltető munkáin át a római, nápolyi, pompeji, herculaneumi romvárosok látványát őrző, városfalakat, alaprajzokat, ókori szobortöredékeket ábrázoló festményekig, ill. az életmű összefoglalásaként, csúcsaként értelmezett Labirintus sorozat (1973-1978) darabjaiig, amelyek az ókori mítoszt a személyes életút útvesztőjévé avatják, a jelenbe fordítják át. A képi világ hamar elszakadt a realisztikus látásmódtól, átadva a helyét az aprólékos részlességgel, cizelláltan felépített, konstruktív terű, nonfiguratív alkotásoknak, amelyben fontos szerepet kapnak a múlt emlékei, a letűnt civilizációk töredékei, a jelentés nélküli betűk, szövegfoszlányok, egyiptomi hieroglifák, kopt, arámi, örmény, héber írásjelek, ürességre nyíló kapuk, falak, tükrök, kőtáblák, iratok – mind megannyi tanúja, mementója az időtlenséget teremtő emlékezésnek.

Vasilescu János magángyűjteményében az Ország Lili-képek mellett jelentős helyet foglalnak el azok a művészek, a kortárs magyar képzőművészet kiemelkedő alakjai, akiket a műgyűjtő a festőnő ismerősei között fedezett fel. Ország Lili ilyen módon szabott irányt a gyűjtemény szisztematikus bővülésének. A tekintélyes gyűjtemény rövid idő alatt, a műgyűjtő életében állt össze a sikeres vállalkozásai, műszaki szabadalmai, találmányai révén megalapozott tőkéből. Üzleti, kereskedelmi szempontokon túlmutató gyűjtői szenvedélye törekedett egy tudatosan felépített, koherens XX. századi műtárgyegyüttes létrehozására, amely a saját ízlését tükrözi. A gyűjtés fő motívuma a személyes kapcsolat, a művészekkel kialakított baráti viszony volt. A műgyűjtő hangsúlyozta a kollekció személyhez kötöttségét, amelyet fontosabbnak tartott, mint a gyűjtemény nagyságát. Személyesen ismerte mind a 27 művészt, akitől alkotást vásárolt. Az ő műveik kaptak helyet a második teremben.

Vasilescu gyűjteményében megtaláljuk Ország Lili kortársainak, művésztársainak – Schaár Erzsébet, Vilt Tibor, Vígh Tamás, Kondor Béla, Keserü Ilona, Deim Pál, Maurer Dóra, Hencze Tamás, Nádler István – kiváló műveit. Országh Lili hívta fel a gyűjtő figyelmét az Európai Iskola elfojtott, progresszív köréhez tartozó művészekre, akik az 1950-es években ugyancsak a Magyar Állami Bábszínházban találtak menedéket: Bálint Endrére, Korniss Dezsőre, Anna Margitra, Gyarmathy Tihamérra, Martyn Ferencre. Az 1953-ban itt megismert Bálint Endrét Ország Lili egész életében a mesterének tekintette. Rendkívül értékes részét teszik ki a műtárgyegyüttesnek a magyar avantgárdot reprezentáló, európai rangú mesterek, Kassák Lajos, Moholy-Nagy László, Mattis-Teutsch János, Bortnyik Sándor, Vedres Márk, Kerényi Jenő, valamint a nemzetközi színtéren tevékenykedő Victor Vasarely, Amerigo Tot, Pierre Székely. A színvonalas alkotások között nem egy ritkaságot, kuriózumot találunk, a század sokszínű irányzatait képviselik a konstruktivizmustól, a neoklasszicizmusig, a gesztusfestészettől az op-artig.

Megjelenés forrása: szervező által beküldött információ

A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!

Megosztás

Kapcsolódó témák:

érdekelnek a hirdetési lehetőségeink?

Kérlek, küldj e-mailt az info@programturizmus.hu címre!

Kapcsolat, elérhetőség

Szeretné aktiválni elérhetőségeit az oldalon?

Partner információ

érdekelnek a hirdetési lehetőségeink?

Kérlek, küldj e-mailt az info@programturizmus.hu címre!

Legjobb élmények