Isaszegi honvédsírok

Az isaszegi csata során Isaszeg és Gödöllő között került sor a tavaszi hadjárat első szakaszának döntő csatájára. Ezen a helyen ütközött meg Klapka serege először az osztrákokkal és itt alakították ki az egyik sebkötöző helyet is. A tét mindkét hadsereg számára nagy volt: ha a magyarok győznek, a császári-királyi hadseregnek Budára vagy Vácra kell visszavonulnia, s ezzel befejeződik a Duna–Tisza köze felszabadítása. Ha azonban a császári-királyi hadseregre mosolyog a hadiszerencse, a magyar fél kénytelen visszavonulni, s biztonsággal csak a Tisza vonalán szilárdíthatja meg helyzetét.

Mindkét harcoló fél részéről mintegy ezer-ezer harcoló katona maradt a csatamezőn, akik a határ több részén vannak eltemetve.

Több száz honvéd nyugszik itt, kb. 70 fejfát állítottak a túlélők, de az osztrák csendőrség 40 évig senkit sem engedett a sírok közelébe, így a fakeresztek elkorhadtak, rajtuk olvashatatlanná váltak a hősök nevei. Turai György helybeli kovácsmester (1900-ban) a lengyel kapitány sírjára korabeli kardból szalagot kovácsolt, melyet 1947-ben a múzeum begyűjtött.
1902-ben a Vasutas Dalárda, az Acélhang, majd 1972-ben a Múzeumbarátok vezetésével Isaszeg lakossága emelt síremléket gránitkőből a Magyar Lengyel Történelmi Napok alkalmával. Ezen a területen hat síremlék található (az alsó és a felső részen). A felső részen három obeliszk (1907) alatt magyar tömegsírok halottjai nyugszanak. Velük szemben a császári katonák síremléke látható, melyet Isaszeg Nagyközség Önkormányzata állíttatott a megbékélés jegyében (1999). Koltóról, a Rákóczi-somfáról hozott somfacsemeték - közöttük zöldellve - jelképezik az összetartozást.

Megközelítés: Isaszeg településtől délre a Sápi úton, majd a Katonapallagon találjuk a honvédsírokat.