Turizmus Program

Városligeti majális Budapesten

Retro Majális a Siófoki Nagystrandon

Jacuzzis szállás

TOP 100 úticél

Tisza-tavi wellness pihenés - gazdag programkínálattal!
Tisza-tavi wellness pihenés - gazdag programkínálattal!

Kiss Pál Múzeum Tiszafüred

Kiemelt partner

A Kiss Pál Múzeum a vidéki Magyarország egyik legrégibb gyűjteménye, mivel az intézmény jogelődjének tekintett Tiszafüred-vidéki Régészeti Egyletet 1877-ben hozták létre tiszafüredi lokálpatrióták. Az 1949 végéig egyesületként működő gyűjtemény állami kezelésbe került, majd 1952 végétől az államosított Lipcsey-kúriába költözött. Ezt követően, 1954-ben vette fel a múzeum Kiss Pál 1848/49-es honvédtábornok nevét.
Kiss Pál Múzeum Tiszafüred

Kapcsolat, elérhetőség

Kiss Pál Múzeum Tiszafüred

Nyitvatartás:

Nyári nyitvatartás (június 1. –  augusztus 31.):
Kedd-szombat: 10-16 óráig

Téli nyitvatartás (szeptember 1. – május 31.):
Kedd-péntek: 10-16 óráig

A múzeum jelenleg is látható állandó kiállítása 2001-ben nyílt meg „Mesterek és mesterművek” címmel. A tárlat rövid várostörténettel indul az első teremben. Ez a rész a XVII. század végi újratelepedéstől tekinti át Tiszafüred történetét, mezővárossá válását.. A második és a harmadik teremben a település hírneves kézműves és háziiparának emlékanyaga látható. Kiemelt helyet foglal el a híres tiszafüredi nyereggyártás, amely már a XVIII. században ismert volt. Az itt készült magyar fanyereg füredi nyereg néven vált nevezetessé. A huszárság hivatalos nyerge volt, a kézművesipar felvirágzását is ez magyarázta. Díszei ősi technikákat, motívumokat őriznek.

Másik, a XIX. századtól szélesebb körben ismertté vált helyi kézműves mesterség a fazekasság volt. Mesterei egyszer égetett feketekerámia gyártásában éppúgy jeleskedtek, mint a magasabb technikai tudást igénylő mázas kerámia előállításában. Ez utóbbiakat színtelen ólommáz fedte, díszítményeit virágbokrok, ágon álló madarak és körzővel szerkesztett rozetták alkották. A Közép-Tiszavidék 40-50 km-es körzetében váltak kedveltté a füredi fazekasok munkái. Ismert készítményeik: a miskakancsók, a lapos pálinkásbutellák, a falra akasztható tálasedények.

Hasonló körzethez jutott el a szintén reformkortól meghonosodott festett, virágozott asztalosbútor is. A magyar bútorfestő hagyományban egyedülálló módon, vésett vagy festett körmezőben jelenítették meg a fő virágkompozíciót, a szegfűt, a gránátalmát. A korai készítmények sötétkék, fekete alapúak voltak. Ládák, nyoszolyák, falitékák és korsólócák készültek ebben a modorban. A XIX. század második felétől új alapszínen, kéken vagy vörösön jelent meg a korábbi ornamentika. Ezt követően merőben új stílus jelent meg, melynek díszítménye nem festett volt, hanem vésett álló leveles csokrok. A XX. századra mindhárom mesterséggel felhagytak.

Külön vitrin szemlélteti a női szövést, hímzést. Legszebb darabjai a keresztszemes hímzésű dísztörülközők és gyúrókötények. A szövött anyaghoz hasonlóan sokukban tulajdonosuk monogramja is látható. A finom vásznon fehér lyukhímzés is divatos volt. Női fehérneműk, főkötők, ágybeli textilek, terítők kedvelt hímzésmódja volt.

Az ügyesebb kezű pásztorok csont-, szaru és bőrmunkákkal, illetve faragással is foglalkoztak. Körükben a csere, az ajándékozás is szokásos volt. A kiállítás pásztorművészeti része több olyan tárgyat is bemutat, melyet más vidékről ideszegődött pásztorok készítettek. Művészi tehetségüket a gazdag díszítményű karikásostorok is dicsérik.

Forrás: A település honlapja

A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!

Megosztás

Kapcsolódó témák: