Milky Way Hotel**** Budapest

Ennek a különleges magyar ételnek, melyet a világ bármely más konyháján nem talál meg, mi vagyunk a specialistái. Jellemző fűszerkeverékei, a főzelékek, a házias ételek, desszertek receptjei titkosak és védettek, ezáltal ezt a sajátos, különleges ízvilágot kizárólag nálunk élvezhetik a vendégek.

Ennek a különleges magyar ételnek, melyet a világ bármely más konyháján nem talál meg, mi vagyunk a specialistái. Jellemző fűszerkeverékei, a főzelékek, a házias ételek, desszertek receptjei titkosak és védettek, ezáltal ezt a sajátos, különleges ízvilágot kizárólag nálunk élvezhetik a vendégek.

A Kő Café Kávézó és Étterem a Kőbányai Gyermek és Ifjúsági Központban várja vendégeit. Sós és édes óriáspalacsintákkal, ebéd menüvel, kávékülönlegességekkel.

Okay Italia autentikus olasz étterem az Árkád Bevásárlóközpontban.

Önkiszolgáló éttermünk befogadóképessége 30 fő, a kerthelyiségben további kb. 30 fő. Reggel 6-tól 10 óráig frissen készített reggelikkel, 10-től 16 óráig 20-25 féle készétellel és frissensülttel várjuk vendégeinket. Ellentétben a gyorsbüfékkel, nálunk családias hangulatban fogyaszthatja friss ételeinket, amelyek között minden nap megtalálhatók fogyókúrás, illetve vegetáriánus ételek is.

Választékunk főként magyaros ételekből áll, de étlapunkon megtalálható más nemzetek konyhájából egy kicsi ízelítő is. Folyamatosan figyeljük vendégeink kívánságait is, s ha mód van rá, étlapra tesszük kedvenc ételeiket.

A bensőséges hangulatú kőbányai Zila Vendéglő szezonálisan változó étlappal, a magyar és a nemzetközi konyha ételkülönlegességeivel, sommelier által gondosan összeállított, az étlapon szereplő ételekhez igazodó borlappal várja vendégeit.

A Dreher Söripari Emléktárban megtalálható minden, amit a sörről és a Dreher Sörgyárakról feltétlenül tudni kell. Az országban és nemzetközi szinten is egyedülálló tárlat 1979 óta a gyár és a söripar történetének, eszközeinek állandó kiállítása. A Kőbányai Sörgyár ugyanis 1979-ben, fennállásának 125. évfordulóján nyitotta meg a Söripari Emléktárat, amely a megnyitásának 40 éves jubileuma alkalmából került felújításra. A sörgyár a Dreher Antalról elnevezett út elején egy modern és interaktív sörtörténeti kiállítás várja a látogatókat.

Magyarországon már a XIX. Sz. elején több magángyűjteményben bemutattak korabeli tűzoltási eszközöket nagy tűzesetek utáni égésmaradványokat. Az első Tűzoltó Múzeumot az 1900-as évek végén a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Testület hozta létre. Hasonló házi múzeumok születtek több vidéki tűzoltóságon és tűzoltószer gyárban. Ezek a gyűjtemények a háborús pusztítás és az azt követő évek túlbuzgó fémgyűjtésének estek áldozatul. A műszaki emlékek védelméről intézkedő 1954. évi IV. törvény alapján megindult gyűjtés és rendszerezés teremtette elő az 1955-ben országos gyűjtőkörrel megalapított Tűzoltó Múzeum anyagát. Az 1957-ben megnyílt, és azóta többször felújított állandó kiállítása a tűzvédelem fejlődését mutatja be az őskortól napjainkig, megismertet a tűz elleni évezredes harccal, a tűzrendészet és tűzoltó eszközök fejlődésével, a korabeli tűzoltók életével, munkájával és kulturális hagyományaival.

Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény. Az állandó kiállítás a kerület felvirágzásának korszakait, az első időszaki tárlat pedig a kőbányai porcelángyártás múltját meséli el a látogatóknak. Az állandó kiállítás a muzeológia hagyományos és modern eszközeit felhasználva mutatja be Kőbánya két aranykorát. Az első kiállítótérben a XIX. század első felének felvirágzásával ismerkedhetnek meg a látogatók. A másik terem pedig a dualizmus idején kezdődött iparosítás eredményeit mutatja be egy-egy emblematikus gyár történetén keresztül. Az előzményeket és a köztes időszakot kisfilmek foglalják össze. A tárlat a második világháborúval zárul.

Kortárs művészeti galéria a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központban. Évente 10 -12 tárlat várja a nagyközönséget. A három teremre osztott, 160 m2-es kiállítótér - 60 méter hosszú falfelülettel, posztamens készlettel, műtárgy-függesztő és -megvilágító rendszerrel - Budapest egyik legnagyobb alapterületű, professzionális felszereltségű képzőművészeti galériája. Teremőrrel és önálló riasztóval védett helyiség.

A Láthatatlan kiállításon a résztvevők csupán tapintás, hallás, szaglás és egyensúly érzékelés útján jutnak információkhoz. Így a látáshiány okozta új helyzetben a nehézségek mellett azt is megtapasztalhatják, hogy a szem, mint érzékszerv kiiktatásával is lehet szép és teljes a világ.

Az Újköztemető e félreeső sarka a közeli Kisfogházzal, az egykori kivégzések legfőbb helyszínével együtt nemzeti emlékhely: a magyar történelmi emlékezetre máig ható események, a második világháború, a kommunista diktatúra, 1956 és 1989 mementója. Különleges helyszínen, a Rákoskeresztúri Újköztemető 297-es parcellájában épült fel a látogatóközpont, amely a szomszédos 298-as, 300-as és 301-es parcellák és az abban nyugvók történetét mutatja be. A temetői térbe szervesen illeszkedő látogatóközpont egy növénnyel benőtt, „rejtett doboz”. Nem múzeumnak épült, küldetése az, hogy kiegészítse ezt az érzelmekre ható emlékhelyet különféle interaktív tartalommal, hogy – a lehetőségekhez mérten – megnyugtatóan tisztázza a bonyolult jelentéstartalmakat hordozó parcellák és a bennük nyugvók történetét, hogy rávilágítson a problémákra is, hiszen a gyászpark, pontosabban a mellette felállított márványtáblák névsorai az elmúlt két és fél évtizedben többször is viták kereszttüzébe kerültek.

Kőbánya talán legismertebb műemléke a Szent László római katolikus plébánia-templom, amely a városközpontban található. Színes mázas cserepei már messziről csalogatják az érdeklődőt. 1894 és 1899 között épült Lechner Ödön tervei alapján eklektikus-szecessziós stílusban. Az épületet már az I. világháború után műemlékké nyilvánították, majd az 1950-es években ezt megvonva, csak műemlék jellegűként tartották számon, azonban 1991-ben a templom visszakapta az országos védettségű műemlék minősítést. A gyönyörű épület eredeti színpompájában fogadja a látogatókat.

A Katasztrófavédelem Központi Múzeumát 1955-ben az országos szakmúzeumi hálózat részeként alapították Tűzoltó Múzeum néven. Feladataként a tűzvédelem múltjának tárgyi és írásos emlékeinek gyűjtését, megőrzését, restaurálását, tudományos feldolgozását és bemutatását jelölték meg.

A kőbányai pincék ma ismert feltárt hossza több mint 32 km, a túrák jelenleg a pincerendszer ötödét járják be. A pince változó belmagasságú, átlagban 8 méter magas, de néhol ez eléri a 12 méteres belmagasságot, így akár méretei megegyezhetnek egy négyszintes épület magasságával is.