Tudósok, írók találkozóhelye volt a különleges freskókkal díszített kastély 250 éve. A napjainkban látható épület elődjét, amely egy kisebb méretű kúria volt, a régi református középnemes családból származó Ráday Pál építtette, aki II. Rákóczi Ferenc diplomatája, titkos kancellárja, majd a szabadságharc bukása után a hazai protestánsok vezéralakja volt. Fia, Gedeon - aki már nem vállalt szerepet a politikai életben - barokk kastéllyá bővíttette és kulturális központtá tette a péceli családi rezidenciát. Fedezze fel az egykori kiemelkedő tudományos-kulturális élettől zajos barokk gyöngyszemet, a péceli Ráday-kastélyt! Korabeli konyha, meseszép márványistálló és egyedülálló falképek is várják a kastélyba látogatót.

Pécel Pest megyében, a fővárostól mindössze 5 km-re található. Évszázadokkal ezelőtt tudósok, írók találkozóhelye volt az itt álló, különleges hangulatú barokk kastély. A Ráday család tagjai művészetpártoló, alkotó tevékenységük révén kiemelkedtek koruk nemességéből. Ráday Gedeon egész életében a családi könyvtár tervszerű gyarapításával és a magyar irodalmi-és művészeti élet felkarolásával és népszerűsítésével foglalkozott. Mintegy tizenkétezer kötetet számláló gyűjteménye az egyes tudományágak legkiválóbb műveit, a klasszikus alapműveket és a francia felvilágosodás irodalmát reprezentálta. A péceli kastély építészeti megoldásaiban felfedezhetők a Gödöllői királyi kastély stílusjegyei. A díszterem meseszép falképeit Ráday Gedeon Bernard Picart rézmetszetei felhasználásával készíttette el.

NYITVA TARTÁS
Hétfő kivételével minden nap 8.00-16.00 óráig.

Tárlatvezetés indul: 8:15; 9:15; 10:15; 11:15; 12:15; 13:15 14:15; 15:15 órakor!

Csoportos bejelentkezés ettől eltérő időpontban is lehetséges, előzetes egyeztetés alapján.

KIÁLLÍTÁS
Állandó kiállítás: „Könyvtártól a konyháig”, a Ráday család élete

A kiállítás egyik különleges eleme a kor hangulatának stílusában kivitelezett, látványos képeket felmutató számítógépes prezentáció, amelynek segítségével az érdeklődő képet kaphat Ráday Pál és Ráday Gedeon koráról. Elolvashatja a velük kapcsolatot ápoló kortársak életrajzát, gyönyörködhet a Ráday-könyvtár művészi könyvkötéseiben, beavattat a könyvek beszerzésének, bekötésének titkaiba, és bepillanthat Ráday Gedeon és feleségének megindító hangvételű, személyes levelezésébe is, melyből két egymást gyöngéden szerető ember portréja rajzolódik ki.

Kastély története

Bátran mondhatjuk, hogy Pécelt a Ráday-család tette az ország egyik kulturális központjává a XVIII. században. A Ráday család tagjai művészetpártoló, alkotó tevékenységük révén kiemelkedtek koruk megyei nemességéből Tevékenyen részt vettek a közéletben, a család több tagja viselt megyei és egyházi hivatalt.

Két és fél évszázada tudósok, írók találkozóhelye volt a péceli barokk kastély, amelynek kúria-elődjét Ráday Pál, II. Rákóczi Ferenc titkos kancellárja, a szabadságharc bukása után a hazai protestánsok vezéralakja, valamint fia építtetett. A mai kastély alapját az 1720-as években Ráday Pál tette le, majd ezt a korai épületet fia, Gedeon 1755-1766 közt bővítette. A teljes kastély, a melléképületekkel együtt 1770-re készült el, Mayerhoffer András és fia – a gödöllöi Grassalkovich-kastély építőinek – vezényletével.

A díszterem falképeit Ráday Gedeon Bernard Picart rézmetszetei felhasználásával készíttette el. A terem mennyezete az 1825-ös tűzvészkor leszakadt, helyreállítása sokáig váratott magára. A díszes könyvtárterem, a barokk konyha mellett mitológiai jeleneteivel és felirataival ez a terem a legkülönlegesebb az épületben.

A különböző szobák elnevezése általában a falakon lévő díszítés – festmények, kárpitok, falképek- témája alapján történt. Így lett Pécelen Hercules-terem és királyi szoba. Ráday Gedeon egész életében a családi könyvtár tervszerű gyarapításával és a magyar irodalmi-és művészeti élet fellendítésével foglalkozott. Mintegy tizenkétezer kötetet számláló gyűjteménye az egyes tudományágak legkiválóbb műveit, a klasszikus alapműveket és a francia felvilágosodás irodalmát reprezentálja. Végrendelete alapján a könyvtárat nem lehetett megbontani, csak egészében lehetett értékesíteni. 1861-ben a Duna-melléki Református Egyházkerület tulajdonába került, így ott épségben megőrizték védett gyűjteményként.

Az épületet a 20. század elejéig nem használták, majd az 1920-as években végeztettek nagyobb átalakítási munkákat. A II. világháború végén már rossz állapotban volt a kastély, melyet az 1950-es években államosítottak. Thomas Antal tervei szerint felújították, majd 1998-ig kórházként működött.
Jelenleg múzeumi kiállítóhely, koncert- és rendezvényhelyszín. A korabeli használati tárgyakkal felszerelt konyha, a freskókkal díszített termek mellett a kastély melléképületei, így a márványistálló is látogatható.