A Bükk az Észak-Magyarországi-középhegység része. Részei a Bükk-hegység és az egri, valamint miskolci Bükkalja. Két megyét érint az Észak-Magyarország régióban, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyét. A bükk folyói a Sajó és a Tarna, híres borvidéke az egri borvidék. A Bükk jelentősebb települései közül néhány: Eger, Miskolc, Mezőkövesd, Bélapátfalva, Felsőtárkány, Szilvásvárad.
Dűlőink az egri borvidék területén Észak-kelet Magyarországon, a Bükk hegység lábánál helyezkednek el. Családi Birtokunk 16 ha-on, 3 település, 9 dűlőjében gazdálkodik. 10 szőlőfajtából 3 fehér és 7 kékszőlőt nevelünk azzal a célkitűzéssel, hogy NAGY Borokat készítsünk. A nagyság az eleganciára, egyediségre és a maradandó ízélményre vonatkozik!
Dűlőink az egri borvidék területén Észak-kelet Magyarországon, a Bükk hegység lábánál helyezkednek el. Családi Birtokunk 16 ha-on, 3 település, 9 dűlőjében gazdálkodik. 10 szőlőfajtából 3 fehér és 7 kékszőlőt nevelünk azzal a célkitűzéssel, hogy NAGY Borokat készítsünk. A nagyság az eleganciára, egyediségre és a maradandó ízélményre vonatkozik!
Dűlőink az egri borvidék területén Észak-kelet Magyarországon, a Bükk hegység lábánál helyezkednek el. Családi Birtokunk 16 ha-on, 3 település, 9 dűlőjében gazdálkodik. 10 szőlőfajtából 3 fehér és 7 kékszőlőt nevelünk azzal a célkitűzéssel, hogy NAGY Borokat készítsünk. A nagyság az eleganciára, egyediségre és a maradandó ízélményre vonatkozik!
Tahy Olga Művelődési Ház és Könyvtár a helyi közösségi kultúra központja. A tanulás, kulturált szórakozás, önképzés helyszíne, a szabadidő hasznos eltöltésének közösségi színtere. A Könyvtár könyvajánlóival, rendezvényeivel, szolgáltatásaival szeretné megteremteni azt az idilli hangulatot használói számára, amely harmóniát és lelki -szellemi békét áraszt az olvasás és a kínált programok által.
Tahy Olga Művelődési Ház és Könyvtár a helyi közösségi kultúra központja. A tanulás, kulturált szórakozás, önképzés helyszíne, a szabadidő hasznos eltöltésének közösségi színtere. A Könyvtár könyvajánlóival, rendezvényeivel, szolgáltatásaival szeretné megteremteni azt az idilli hangulatot használói számára, amely harmóniát és lelki -szellemi békét áraszt az olvasás és a kínált programok által.
Tahy Olga Művelődési Ház és Könyvtár a helyi közösségi kultúra központja. A tanulás, kulturált szórakozás, önképzés helyszíne, a szabadidő hasznos eltöltésének közösségi színtere. A Könyvtár könyvajánlóival, rendezvényeivel, szolgáltatásaival szeretné megteremteni azt az idilli hangulatot használói számára, amely harmóniát és lelki -szellemi békét áraszt az olvasás és a kínált programok által.
Takács István freskóművész állandó életmű-kiállítása.Takács István (1901-1985), a XX. századi magyar freskóművészet kiemelkedő alakja, a matyók leghitelesebb festője. A gyűjteményes tárlat 12 termében több mint 250 alkotás látható: tájképek, csodálatos portrék, munkaábrázolások, életképek, színkompozíciók; a legkisebb vázlatoktól a monumentális munkákat megidéző, 4-5 méteres kartonrajzokig.
Takács István freskóművész állandó életmű-kiállítása.Takács István (1901-1985), a XX. századi magyar freskóművészet kiemelkedő alakja, a matyók leghitelesebb festője. A gyűjteményes tárlat 12 termében több mint 250 alkotás látható: tájképek, csodálatos portrék, munkaábrázolások, életképek, színkompozíciók; a legkisebb vázlatoktól a monumentális munkákat megidéző, 4-5 méteres kartonrajzokig.
Takács István freskóművész állandó életmű-kiállítása.Takács István (1901-1985), a XX. századi magyar freskóművészet kiemelkedő alakja, a matyók leghitelesebb festője. A gyűjteményes tárlat 12 termében több mint 250 alkotás látható: tájképek, csodálatos portrék, munkaábrázolások, életképek, színkompozíciók; a legkisebb vázlatoktól a monumentális munkákat megidéző, 4-5 méteres kartonrajzokig.
A tájház bal oldali főépülete valószínűleg a XIX. század első harmadában épült. A dél-borsodi lakóházakra jellemzően szoba-konyha-kamra elrendezésű. Jellegzetes buggyát a XX. század elején lebontották nem is kapta vissza csak 1980-as felújítása során , kamráját kettérekesztették. 1910 körül istállót toldottak hozzá. Az 1920-as évek utolsó éveiben a szobában lévő kemencét lebontották, és a konyhában építettek újat helyette. A ház mostani belső állapota hozzávetőlegesen az 1930-as évek időszakát reprezentálja. Lakói a ház méreteit tekintve az építés idején jómódúak lehettek, az új tulajdonos, a Vajdovics család azonban szegénységben élt benne. A tájházat 1982. június 18-án Borsod megye hetedik tájházaként avatták fel. A XX. század elejének népi bútoraival, használati eszközeivel rendezték be a mezőkövesdi Matyó Múzeum munkatársai, amellyel az 1930-as évek szegényparaszti életét, ízlését kívánták bemutatni.
A tájház bal oldali főépülete valószínűleg a XIX. század első harmadában épült. A dél-borsodi lakóházakra jellemzően szoba-konyha-kamra elrendezésű. Jellegzetes buggyát a XX. század elején lebontották nem is kapta vissza csak 1980-as felújítása során , kamráját kettérekesztették. 1910 körül istállót toldottak hozzá. Az 1920-as évek utolsó éveiben a szobában lévő kemencét lebontották, és a konyhában építettek újat helyette. A ház mostani belső állapota hozzávetőlegesen az 1930-as évek időszakát reprezentálja. Lakói a ház méreteit tekintve az építés idején jómódúak lehettek, az új tulajdonos, a Vajdovics család azonban szegénységben élt benne. A tájházat 1982. június 18-án Borsod megye hetedik tájházaként avatták fel. A XX. század elejének népi bútoraival, használati eszközeivel rendezték be a mezőkövesdi Matyó Múzeum munkatársai, amellyel az 1930-as évek szegényparaszti életét, ízlését kívánták bemutatni.
A tájház bal oldali főépülete valószínűleg a XIX. század első harmadában épült. A dél-borsodi lakóházakra jellemzően szoba-konyha-kamra elrendezésű. Jellegzetes buggyát a XX. század elején lebontották nem is kapta vissza csak 1980-as felújítása során , kamráját kettérekesztették. 1910 körül istállót toldottak hozzá. Az 1920-as évek utolsó éveiben a szobában lévő kemencét lebontották, és a konyhában építettek újat helyette. A ház mostani belső állapota hozzávetőlegesen az 1930-as évek időszakát reprezentálja. Lakói a ház méreteit tekintve az építés idején jómódúak lehettek, az új tulajdonos, a Vajdovics család azonban szegénységben élt benne. A tájházat 1982. június 18-án Borsod megye hetedik tájházaként avatták fel. A XX. század elejének népi bútoraival, használati eszközeivel rendezték be a mezőkövesdi Matyó Múzeum munkatársai, amellyel az 1930-as évek szegényparaszti életét, ízlését kívánták bemutatni.