A Duna-Tisza köze az Alföldön található. Több megye tartozik területéhez: Pest megye déli része, Bács-Kiskun megye egész területe, Heves megye déli része, Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli része, Csongrád megye nyugati része és Jász-Nagykun-Szolnok megye nyugati része. Legjelentősebb városai: Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskőrös, Nagykőrös, Kiskunhalas, Cegléd.
Országos eseménynaptár

Tahy Olga Művelődési Ház és Könyvtár a helyi közösségi kultúra központja. A tanulás, kulturált szórakozás, önképzés helyszíne, a szabadidő hasznos eltöltésének közösségi színtere. A Könyvtár könyvajánlóival, rendezvényeivel, szolgáltatásaival szeretné megteremteni azt az idilli hangulatot használói számára, amely harmóniát és lelki -szellemi békét áraszt az olvasás és a kínált programok által.
Tahy Olga Művelődési Ház és Könyvtár a helyi közösségi kultúra központja. A tanulás, kulturált szórakozás, önképzés helyszíne, a szabadidő hasznos eltöltésének közösségi színtere. A Könyvtár könyvajánlóival, rendezvényeivel, szolgáltatásaival szeretné megteremteni azt az idilli hangulatot használói számára, amely harmóniát és lelki -szellemi békét áraszt az olvasás és a kínált programok által.

Tahy Olga Művelődési Ház és Könyvtár a helyi közösségi kultúra központja. A tanulás, kulturált szórakozás, önképzés helyszíne, a szabadidő hasznos eltöltésének közösségi színtere. A Könyvtár könyvajánlóival, rendezvényeivel, szolgáltatásaival szeretné megteremteni azt az idilli hangulatot használói számára, amely harmóniát és lelki -szellemi békét áraszt az olvasás és a kínált programok által.

A tájház bal oldali főépülete valószínűleg a XIX. század első harmadában épült. A dél-borsodi lakóházakra jellemzően szoba-konyha-kamra elrendezésű. Jellegzetes buggyát a XX. század elején lebontották nem is kapta vissza csak 1980-as felújítása során , kamráját kettérekesztették. 1910 körül istállót toldottak hozzá. Az 1920-as évek utolsó éveiben a szobában lévő kemencét lebontották, és a konyhában építettek újat helyette. A ház mostani belső állapota hozzávetőlegesen az 1930-as évek időszakát reprezentálja. Lakói a ház méreteit tekintve az építés idején jómódúak lehettek, az új tulajdonos, a Vajdovics család azonban szegénységben élt benne. A tájházat 1982. június 18-án Borsod megye hetedik tájházaként avatták fel. A XX. század elejének népi bútoraival, használati eszközeivel rendezték be a mezőkövesdi Matyó Múzeum munkatársai, amellyel az 1930-as évek szegényparaszti életét, ízlését kívánták bemutatni.
A tájház bal oldali főépülete valószínűleg a XIX. század első harmadában épült. A dél-borsodi lakóházakra jellemzően szoba-konyha-kamra elrendezésű. Jellegzetes buggyát a XX. század elején lebontották nem is kapta vissza csak 1980-as felújítása során , kamráját kettérekesztették. 1910 körül istállót toldottak hozzá. Az 1920-as évek utolsó éveiben a szobában lévő kemencét lebontották, és a konyhában építettek újat helyette. A ház mostani belső állapota hozzávetőlegesen az 1930-as évek időszakát reprezentálja. Lakói a ház méreteit tekintve az építés idején jómódúak lehettek, az új tulajdonos, a Vajdovics család azonban szegénységben élt benne. A tájházat 1982. június 18-án Borsod megye hetedik tájházaként avatták fel. A XX. század elejének népi bútoraival, használati eszközeivel rendezték be a mezőkövesdi Matyó Múzeum munkatársai, amellyel az 1930-as évek szegényparaszti életét, ízlését kívánták bemutatni.

A tájház bal oldali főépülete valószínűleg a XIX. század első harmadában épült. A dél-borsodi lakóházakra jellemzően szoba-konyha-kamra elrendezésű. Jellegzetes buggyát a XX. század elején lebontották nem is kapta vissza csak 1980-as felújítása során , kamráját kettérekesztették. 1910 körül istállót toldottak hozzá. Az 1920-as évek utolsó éveiben a szobában lévő kemencét lebontották, és a konyhában építettek újat helyette. A ház mostani belső állapota hozzávetőlegesen az 1930-as évek időszakát reprezentálja. Lakói a ház méreteit tekintve az építés idején jómódúak lehettek, az új tulajdonos, a Vajdovics család azonban szegénységben élt benne. A tájházat 1982. június 18-án Borsod megye hetedik tájházaként avatták fel. A XX. század elejének népi bútoraival, használati eszközeivel rendezték be a mezőkövesdi Matyó Múzeum munkatársai, amellyel az 1930-as évek szegényparaszti életét, ízlését kívánták bemutatni.

A Tisza-parti vagy más névén a Bivaly-tói tanösvény Rákóczifalva mellett, a Tisza bal partján 6 km hosszan húzódik. A 24 állomásból álló, tájékoztató táblákkal tarkított tanösvény a Tisza árterének élővilágát mutatja be. A tölgyes erdő szélén kialakított pihenőhelytől (parkolótól) indul, érint két, 50 ill. 40 méter hosszú fahidat és egy szintén fából épített 8 méter magas kilátót. Gyalogosan és kerékpárral is bejárható. Aki szeretne több információt gyűjteni a környékről és történetéről, a túrához szakvezetőt is kérhet.
A Tisza-parti vagy más névén a Bivaly-tói tanösvény Rákóczifalva mellett, a Tisza bal partján 6 km hosszan húzódik. A 24 állomásból álló, tájékoztató táblákkal tarkított tanösvény a Tisza árterének élővilágát mutatja be. A tölgyes erdő szélén kialakított pihenőhelytől (parkolótól) indul, érint két, 50 ill. 40 méter hosszú fahidat és egy szintén fából épített 8 méter magas kilátót. Gyalogosan és kerékpárral is bejárható. Aki szeretne több információt gyűjteni a környékről és történetéről, a túrához szakvezetőt is kérhet.

A Tisza-parti vagy más névén a Bivaly-tói tanösvény Rákóczifalva mellett, a Tisza bal partján 6 km hosszan húzódik. A 24 állomásból álló, tájékoztató táblákkal tarkított tanösvény a Tisza árterének élővilágát mutatja be. A tölgyes erdő szélén kialakított pihenőhelytől (parkolótól) indul, érint két, 50 ill. 40 méter hosszú fahidat és egy szintén fából épített 8 méter magas kilátót. Gyalogosan és kerékpárral is bejárható. Aki szeretne több információt gyűjteni a környékről és történetéről, a túrához szakvezetőt is kérhet.

Tiszakécske város és a település nevéről elnevezett holtág vízgyűjtője a Tisza folyó magyarországi középső szakaszának alsó részén, a folyó jobb partján helyezkedik el. Szeretnénk, hogy tagjaink és a hozzánk látogató napijegyes horgászok, versenyzők jól éreznék magukat, nem utolsó sorban eredményesek legyenek. Ebben az egyesületben már hosszú évtizedek munkája fekszik. Igyekszünk elődeinkhez méltóan hozzá tenni ami tőlünk telik.
Tiszakécske város és a település nevéről elnevezett holtág vízgyűjtője a Tisza folyó magyarországi középső szakaszának alsó részén, a folyó jobb partján helyezkedik el. Szeretnénk, hogy tagjaink és a hozzánk látogató napijegyes horgászok, versenyzők jól éreznék magukat, nem utolsó sorban eredményesek legyenek. Ebben az egyesületben már hosszú évtizedek munkája fekszik. Igyekszünk elődeinkhez méltóan hozzá tenni ami tőlünk telik.

Tiszakécske város és a település nevéről elnevezett holtág vízgyűjtője a Tisza folyó magyarországi középső szakaszának alsó részén, a folyó jobb partján helyezkedik el. Szeretnénk, hogy tagjaink és a hozzánk látogató napijegyes horgászok, versenyzők jól éreznék magukat, nem utolsó sorban eredményesek legyenek. Ebben az egyesületben már hosszú évtizedek munkája fekszik. Igyekszünk elődeinkhez méltóan hozzá tenni ami tőlünk telik.